Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-30 / 100. szám

nyolcvan éve született Szerb Antal Tükörből visszaragyogó élet Az idő ellene és mellette egyszerre dolgozott. Ma már tudjuk: igen sok mindenben tévedett; a mai értékrend nem fogadhatja el életművét teljesnek. A polgá­ri irodalomtöi’ténet-irás szel­lemtörténeti irányzatának kép­viselője volt, a haladást kora bölcseleti áramlatainak hatá­sa alatt értelmezte, szkepticiz­musa sokszor dekadens el­mélkedésekbe sodorta, s ez végigvonult egész életpályá­ján. Mindazonáltal elérte azt, amit kevés polgári esszéista mondhat el magáról; fogalom­má vált az évtizedek során. Nem iskolai tananyag lett élet­művéből, hanem ezen túl ha­tó és meghatározó jelenlét; a „szerbantal” több generáció tu­datában úgy él, mint megbíz­ható kalauz az irodalomtörté­net útvesztőiben. Pályája, mondhatni, szokvá­nyosán alakult; versekkel, no­vellákkal indult a Nyugatban, ám műveit mindig meg lehet különböztetni a kortársakétól. Az esszéista finom kultúrfö- lénye, jeles műveltsége, s ugyanakkor a kor szellemi áramlatai között ingadozó, de szubjektív ítéleteiben néha meglepő következetessége egyéni arculatot kölcsönöz írásainak. Regényeiben, ame­lyek szintén az esszé felé haj­lanak, igen sok európai kor­Harminchat felnőtt bélyeg­gyűjtőkör, több mint 1700 fi- latelista képviseletében ta­nácskoztak Salgótarjánban a megyei küldöttértekezlet rész­vevői. A hetvenöt éves jubi­leumára készülő öblösüveg- gyárl Kossuth Művelődési Házban megrendezett tanács­kozáson részt vett a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szö­vetségének, a MABÉOSZ észak-magyarországi területi irodájának képviselője, vala­mint a rimaszombati filatelis- ták küldöttsége. Juhász Lászlónak, a MA­BÉOSZ országos vezetősége tagjának, a Kohász bélyeg­gyűjtőkör titkárának meg­nyitó szavait követően Földi Jenő, a MABÉOSZ északma­gyarországi területi bizottsá­gának tagja, a megyei cso­port vezetője számolt be a bélyeggyűjtőkörökben vég­zett ötéves munkáról, s a következő időszak feladatai­ról. társ hatása kimutatható, ám sajátos bája, mérhetetlen tu­dásanyaggal alátámasztott írói „fecsegése” mindmáig igazol­ják egy különleges „műfaj” létjogosultságát. A „Pendra- gon legenda” vagy az „Utas és a holdvilág” regény is meg nem is; műfajukat csak azzal a nagyvonalúsággal lehetne meghatározni, amivel Szerb Antal maga is oly gyakran élt irodalomtudósi, népszerűsítő — ma úgy mondanánk: isme­retterjesztő — munkássága so­rán. Mert életének eredményeit leginkább irodalomtörténeti művei fémjelzik; ezek a vita­tott, de mégis elismerésre késztető könyvek: a Magyar irodalomtörténet, és A világ- irodalom története, amelyek oly sokakat vonzottak az irodalom fénykörébe. Talán soha senki ilyen közvetlenül, kellemesen és közérthetően, ilyen meggyőző szubjektiviz­mussal és olvasásra hívó sze­retettel nem szólt klassziku­sokról és kortársakról, magya­rokról és külföldiekről, mint Szerb Antal. Hagyományokat rombolt és a kor polgári tudományossá­gának színvonalán új értékek­re hívta föl a figyelmet, ame­lyek, ha nem is időtállóak, de a szerző szellemének vissz­fényében mindenesetre új ér­telmezést kaphatnak, s kap­Nógrád megye filatelistái eredményes öt esztendőről adhatnak számot. A bélyeg­gyűjtők tevékenysége —, amely ma már és egyre in­kább az ismeretszerzés , és ismeretterjesztés, a szocialis­ta életmódra nevelés szolgá­latában áll — különösen be­mutatókban és kiállításokban volt gazdag. Mintegy 30 bé­lyegbemutatót és -kiállítást rendeztek, közte olyan nagy­szabásút, mint az 1978-ban szervezett V. országos motí- vumfilatéliai bélyegkiállítás. A megye, de elsősorban Salgótarján filatelistái szép eredményeket értek el nem­zetközi és országos kiállításo­kon is. Az Ifjúsági gyűjtők — akik 37 szakkörben mintegy 800-an tevékenykednek — az öt év alatt 1 első, 10 máso­dik és 8 harmadik helyezést értek el országos ifjúsági ki­állításokon. A megye filatelistaküldöt- tei különös figyelemmel fog­nak. „Tükörből visszaragyogó élet” az övé — írja róla Kar­dos László —, amely szándé­kaiban sohasem hazug. Lebi- lincselően tud csevegni, és magyarázni, anekdotázni és tanítani; sohasem lesz merev tudálékos, ugyanakkor soha­sem cinikus és frivol. Szabad szellem volt a sző legjobb értelmében, szabadsá­ga — ismét csak Kardos Lász­ló szavaival — „itt ott lehe­tett talán öncélú, a felelőtlenül játékos teoretizáló kedv, szóra­kozó és szórakoztató ösztöne elstilizálhatta az igazság, ko- morabb formáit a paradox, a virtuóz, a meglepő felé, té­vedhetett, botolhatott is, de velejébe és teljében csak jó utakat keresett és méltó cé­lok vonták”. Sokan vallják ma is első mesterüknek azok, akik az irodalommal nem múló meg­hittségben élnek együtt; élet­művének talán legnagyobb ér­deme az inspiráció. Minden sorából bölcs derű sugárzik, amellyel maga köré gyűjti mindazokat, akik fogékonyak, kiket megigéz az írott szó varázsa. Ha, mint erejét vesztett, el­gyengült munkaszolgálatost 1945-ben nem gyilkolják meg brutális kegyetlenséggel negy­venhárom éves korában, ma lenne nyolcvanéves . . . G. A. lalkoztak a taglétszám alaku­lásával, az utánpótlás nevelé­sével, s bélyeggyűjtőkörök alakításával azokban a na­gyobb lélekszámú községek­ben, ahol kör nem működik. Kiemelten szóltak a salgótar­jáni filatelisták, mindenekelőtt a Kohász, az öblösüveggyári, valamint a városi körbell bé­lyeggyűjtők munkájáról és példamutató kezdeményezé­seiről és összefogásáról. A beszámolót követő vitá­ban 14 felszólalás hangzott el. Minden, a bélyeggyűjtés­sel kapcsolatos lényegbeli kérdést érintettek, több ja­vaslat hangzott el a munka megjavítására, s arra kérték az országos küldötteket, hogy a megye filateüstáit méltó­képpen képviseljék az orszá­gos küldöttközgyűlésen. A résztvevők végül három küldöttet — két felnőttkör­ből és egy ifjúsági szakkör­vezetőt — választottak meg a MABÉOSZ szeptember 5-i XIII. küldöttközgyűlésére. Balassagyarmaton Országos fáncbajnokság Az embert számtalan meg­nyilvánulása jellemzi, néme­lyikét közmondásokban, szó­lásokban is kifejezzük. A sze­mélyiségre jellemző bizonyos szempontból a tánc; ezért tu­lajdonítunk kulturális szem­pontból is jelentőséget a tár­sastáncnak, a táncosokat egye­sítő kluboknak. Balassagyarmaton, a Mik­száth Kálmán Művelődési Központban már hosszú évek óta működik eredményesen a formációs- és versenytánc­klub, melynek tagjai kedden és szerdán délután tartják 5—5 órás, kemény munkát je­lentő foglalkozásaikat. Veze­tőjük Filla Ed'éné táncpedagó­gus, aki a fővárosból jár le rendszeresen. A balassagyarmati ünnepi program egyik kiemelkedő eseménye lesz május 1-én dél­után 3 órától a városi sport- csarnokban immáron hatodik alkalommal megrendezésre kerülő „B” osztályos magyar táncbajnokság. A standard­táncok kategóriájában hat­féle tánc, köztük a csárdás szerepel, az úgynevezett la­tin-amerikai táncok csoport­jában ötféle tánc látható, olyan ismertek, mint a rum­ba, a szamba, vagy a cha- cha-cha. A versenyben 19 pá­ros vetélkedik, sajnos idén nincsen közöttük egyetlen ha­zai sem. Annál örvendetesebb viszont, hogy a helyi klub 22 táncosa mégis csak bemutatko­zik a közönségnek. A verseny szüneteiben a gyermekformá- ciós-csoport Tánciskola cím­mel mutatja be az ősz óta ta­nult táncok koreografált válto­zatát. Az idei országos erő­próba további csemegéje Já­nosi László és Gruber Márta professzionista páros bemu­tatója, valamint a BEAC mű­vészi tornászainak szereplése. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ­ban folyó táncoktatásnak és a város rendezési színvonalá­nak elismerését mutatja, hogy a „B” osztályos országos tánc­bajnokságot ismételten Balas­sagyarmaton bonyolítják le, és a verseny szakmai zsűri­jébe beválasztották Filla Edé- nét. „Tehát a dohányzás egészsége s* Mengyelejev nem szerette a túl­ságosan egyszerű Igazságokat, és ezért gyakran hosta zavarba mun­katársait váratlan ötletekkel. Egy­szer valaki ezt kérdezte tőle: — Hogy lehet az, hogy ön híres vegyész létére dohányzik? Hiszen jól tudhatja, milyen ártalmas ha­tása van a nikotinnak! Mengyelejev jóindulatúan ma­gyarázta : — Ezt csak az orvosok találták ki. £n viszont a kővetkező kí­sérletet végeztem el: egy olyan oldatba mártott vattán keresztül engedtem cigarettafüstöt, amely­ben igen nagy mennyiségű mik­roba volt, és megállapítottam, hogy a nikotin valamennyit el­pusztította. Tehát ebből követke­zik, hogy a dohányzás tulajdon­képpen hasznos az egészségre nézve. Háromezer éves város Nógrád megye filatelistámak ötéves számvetése Megválasztották az országos küldötteket Az érettségi vizsgákról Közeledik az érettségi vizs­gák ideje. Végzős fiataljaink és felnőtt dolgozóink hamaro­san számot adnak felkészült­ségükről, a középiskolai ta­nulmányaik során szerzett is­mereteikről. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e megfe­lelő tárgyi tudással, gondol­kodó- és tájékozódóképesség­gel, képes-e elméleti ismere­teinek gyakorlati alkalmazá­sára, eljutott-e a jelenségek és problémák marxista-leni­nista világnézetű értelmezé­séig. alkalmas-e kezdő szak­munkásokkal szemben tá­masztott követelmények tel­jesítésére, középfokú végzett­séget igénylő munkakörök be­töltésére, vagy arra, hogy ta­nulmányait felsőfokú oktatá­si intézményben folytassa. Az 1980/81-es tanévtől az érettségi vizsga szabályzatát a művelődési miniszter mó­dosította. Az előző néhány évhez viszonyítva a változás az, hogy ismét kötelező vizs­gatárgy lett a történelem. Ez a tantárgy az egyetemes és a nemzeti történeti fejlődés ösz- szefüggéseinek feltárásával, a gazdasági és társadalmi vál­tozások okainak elemzésével, a marxista—leninista törté­nelemszemlélet kialakításával jelentős szerepet tölt be a személyiségformálásban. Az alapvető történelmi tények, folyamatok és összefüggések ismerete az elvárt általános műveltség szempontjából nél­külözhetetlen. A jelenleg érvényes vizsga- szabályzatok szerint kötelező tantárgyak: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a materhatika, illetve — az elő­írás szerinti— szakmai tárgy (vagy tárgyak). A vizsgázók ezen túlmenően választhat­tak még a következő tárgyak­ból: fizika, kémia, biológia, földrajz, politikai gazdaságtan és idegen nyelv. Az 1980/81-es tanévben Nógrád megyében 1388 tanu­ló jelentkezett érettségi vizs­gára. A nappali tagozaton 349 gimnáziumi és 441 szakközép­iskolai tanuló, összesen 790 fiatal vizsgázik. A dolgozók iskoláinak esti és levelező tagozatain 598 hallgató érett­ségizik, ebből gimnáziumi tanuló 187, szakközépiskolai tanuló 220 és a szakmunkások szakközépiskoláját végzi 191 hallgató. A nappali tagozat írásbeli érettségi vizsgáinak időbeosz­tása a következő: Szakközépiskola Gimnázium május 18. május 19. május 20. de. du. május 21. de. du. május 22. de. du. május 23. de. magyar matematika orosz angol fizika francia, latin kémia német biológia magyar szakmai tárgy szakmai tárgy matematika orosz A közös írásbeli érettségi­felvételi vizsgák időpontja május 25—26. A vizsga tan­tárgyai : matematika, fizika, biológia. Megyénkből az idén végző tanulók közül matema­tikából 149, fizikából 98 és biológiából 58 vizsgázik. A vizsga helye a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium épü­lete. A közös írásbeli vizsga rendje az alábbiak szerint alakul: Május 25. délelőtt: matema­tika a műszaki egyetemekre, főiskolákra, tudományegyete­mek természettudományi ka­raira és az agrártudományi egyetemek, főiskolák gépésze­ti karaira pályázók részére. Május 25. délután: fizika az orvostudományi egyete­mekre, az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai karára, tanárképző főiskolák­ra, valamint a tudományegye­temek azon szakjaira és szak- párjaira pályázók részére, ahol a másik írásbeli felvételi tárgy biológia, az agrártudo­mányi egyetemekre, főiskolai karra és főiskolákra jelentke­7a|t yóovöra Május 26'. délelőtt: fizika a műszaki egyetemekre, főisko­lákra, a tudományegyetemek azon szakjai és szakpárjai számára, amelyek írásbeli vizsgán nem párosulnak bio­lógiáival, továbbá az agrártu­dományi egyetemek, főiskolák gépészeti karaira jelentkezők részére. Május 26. délután: mate­matika a közgazdaságtudomá­nyi egyetemre, gazdasági főis­kolákra, az agrártudományi egyetemre (Gödöllő), a kerté­szeti egyetemre, a gyöngyösi mezőgazdasági főiskolai kar azon szakjaira pályázók ré­szére. akiknek a másik felvé­teli írásbeli tárgya biológia és a tanárképző főiskolákra je­lentkezők részére. Biológia az orvostudományi egyetemekre, az Orvosto­vábbképző Intézet egészség- ügyi főiskolai karára, a tu­dományegyetemek pszicholó­giai és azon szakjaira és szak­párjaira pályázók részére, akiknek másik írásbeli felvé­teli tárgyuk fizika, valamint tanárképző főiskolákra je­lentkezők részére. Az esti és levelező tagoza­tok írásbeli érettségi vizsgá­it június 1-től bonyolítják le az alábbi beosztásban: június 1. június 2. június 3. június 4. június 5. Gimnázium Szakközépiskola Szakmunkások szakk. magyar matematika fizika kémia biológia magyar magyar szakmai tárgy matematika szakmai tárgy matematika A szóbeli érettségi vizsgák időpontokat az iskola igazga- június 9-én kezdődnek. Az tója határozza meg. egyes osztályokra vonatkozó Antal Gábor A leningrádi archeológiái intézet tudósadnak leletei azt igazolják, hogy a kirgízdai Os város több mint 3 ezer éves. A város, közelében a Szulej- mán-hegy oldalában nemrég fedezték fel a késő bronzkori település nyomait. Jurij Zad- nyeproszkij az expedíció ve­zetőjének irányításával a fer- gánlai expedíció magtárakat, primitív szövőszerszámokat, háziedényeket talált. A leleteket elemezve meg­állapították, hogy azok az úgynevezett csusztí kultúrá­hoz tartoznak. Ez azt jelen­ti, hogy a település régebbi Rómánál. Az időszámításunk előtti második évezred végén a fergánlai területen lakó tör­zsek kitűnő öntözőrendszert hoztak létre, földműveléssel és tparral foglalkoztak. Az ásatások újabb eredmé­nyei azt is bizonyították, hogy Hírek, érdekességek A Szovjet Tudományos Akadémia archeológia! intézetének munkatársai a fergániai ásatásokon. A VI. ötéves terv időszaká­ban — 1976—1980. — Mon­góliában az üzemi és vállala­ti dolgozók bére 5,6 százalék­kal, a mezőgazdasági egyesü­lések tagjainak a jövedelme 3,3 százalékkal növekedett. ☆ A Mongol Népköztársaság­ban 1980-ban 15 milliárd tug- rikot költöttek ipari és kultu­rális beruházásokra. A kul­turális létesítmények sorában említést érdemel a Kovd vá­rosában — a hasonló nevű aj­a település a későbbi korok-' ban is jelentős maradt. így például Nagy Sándor idejéből származó leleteket is találtak. Fennmaradt egy 24 méter hosszú, 15 méter sző­lész, 11 szobás erődítmény, amelynek falai jelenleg is két méter magasai?. NóGRAD — 1981. április 30., csütörtök Akadályozó tényező... Kipling, a híres angol író, kertjében üldögélt. Az utcán egy fiú lődörgött és egy olyan dalocskát énekelt, amelynek szövegét valamikor, még fia­tal korában Kipling írta. Egy pillanatig meghatottan figyelt fel a szövegre, de miután a fiú kitartóan újra és újra éne­kelte a dalocskát, egy idő múl­va ideges lett és így sóhajtott fel: — Ha ez nem jelentene ön- gyilkosságot, meg tudnám öl­ni ezt az embert, aki ezt a dalszöveget írta! mák központjában — nemrég átadott pedagógiai főiskola. V Szelenga ajmakban új, je­lentős szénkészletre bukkan­tak a geológusok. A természe­ti kincs kiaknázható felszíni bányaműveléssel is, készletei hosszú időre elegendőek a me­gye szükségleteinek fedezésé­re. / ☆ Oj juhfajtát kísérleteztek ki a mongol állattenysztők. A Bahajhongor és Góbi ajmak­ban meghonosodott új juhfaj neve: csamar. A gyapjúszál hossza 18—40 cm, különösen alkalmas a textilipari feldol­gozásra. Egy kg ebből a gyapjúból egy rrr gyapjúszö­vet és egy négyzetméternyi takaró, vagy 0,6 m2-nyi sző­nyeg készítéséhez elegendő. A csamar juhot nevelő gazdaság­nak a gyapjúeladásból évente félmillió tugrik nyeresége van. ☆ Nyolcszáz ésszerűsítési ja­vaslatot nyújtottak be a dol­gozók az ulanbátori vasútigaz- gatósághoz. Bevezetésük gaz­dasági eredménye meghalad­ja a kétmillió tugrikot. Az ulanbátori újítók legjobb ja­vaslatait azonban nem csak helyben hasznosítják, hanem a Transzmongóliai Vasutak munkájában is. ☆ Előkészületben az első mon­gol gyermekenciklopédia, amely hárem kötetben, mon­gol és orosz nyelven jelenik meg. Az első kötet címe: „Ha­zám”; a Mongol Népi Forra­dalom 60. évfordulójára jele­nik meg. A második, „Nagy barátaink” címmel a mongol —szovjet barátságnak állít emléket; a harmadik kötet, amelynek „Ember, tudomány, kultúra” lesz a címe, tudomá­nyos és kulturális eredménye­ket köt csokorba. ☆ A Mongol Központi Statisz­tikai Hivatal legújabb adatai szerint a Mongol Népköztár­saság lakosságának száma: 1 641 100.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom