Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

Pályázati felhívás A Magyar Tudományos Akadémia Miskol­ci Akadémiai Bizottsága (MAB) valamint Észak-Magyarország megyei tanácsai és vál­lalatai a régióban folyó tudományos tevé­kenység hatékonyabbá tételére az alábbi té­makörökből hirdetnek pályázatot: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács: 1. A megye környezet- és természetvédelmé­nek hosszú távú koncepciója. 2. Chronikus, nem fertőző megbetegedések epidemiológiai elemzése Borsod megyében. Borsodi Szénbányák: Az újonnan megku­tatott szénvagyonokhoz tartozó termelési és költségoptimumnak meghatározása, az ak­nák országos rangsorolása. Cement- és Mészművek bélapátfalvai gyá­ra: Bélapátfalvi cementgyár poremissziójá­nak . csökkentése, különös tekintettel a kör­nyék védett és kiemelten védett területi le­vegőtisztaságára. December 4. Drótművek: A Renard-féle szabványos számsor használatának feltételei és hatása a hengerelt-húzott huzalok és to­vábbfeldolgozott huzaltermékek (például sod­ronykötél, hegesztett háló, rugó stb.) gyár­tása és felhasználása területén. Diósgyőri Gépgyár: Gyártás-, gyártmány­fejlesztési és gyártásszervezési megoldások kidolgozása (új működési elven alapuló ter­mékek létrehozására: ismert elvek alkalma­zására a gyártás önköltségének lényeges csökkentésével: ismert elvek alkalmazására a vállalat valamely terméke műszaki para­métereinek alapvető javításával: valamely technológiai eljárás kidolgozására, amely egészségi ártalom megszüntetését eredmé- • nyezi). A pályázatok vegyék figyelembe a gazdaságos annyagfelhasználás, az energia­megtakarítás szempontjait és -a háttéripar fejlesztését. Egri Dohánygyár: Korszerű termelésirá­nyítás megszervezése tömeggyártás esetén, figyelembe véve az alkalmazható matemati­kai módszereket. Gagarin Hőerőmű Vállalat: 1. Erőműves nagykazánok csőrendszerének állapotfelméré­sét célzó diagnosztikai rendszer kidolgozása, különös tekintettel a kémiai és annyagvizs- gálatokra. 2. Előlágyított víz lebegőanyag-tar­talmának eltávolítására alkalmas, nagytelje­sítményű szűrőberendezés tervezése. Nógrád megyéi Tanács: 1. Nógrád megye környezet- és természetvédelmének hosszú távú koncepciója. 2. Krónikus, nem fertőző megbetegedések epidemiológiai elemzése Nógrád megyében. 3. A diagnosztika, the- rápia és a gyógyszerészet aktuális kérdései. Nógrádi Szénbányák: I. Nagy szilárdságú kísérőkőzetek esetén a vágathajtási telje­sítmények fokozásának lehetőségei. 2. A szénminőség javításának lehetőségei a Nóg­rádi Szénbányáknál. Ózdi Kohászati Üzemek: A drótkötélacél- minőségeknél a húzhatóság kritériumának megállapítása. Salgótarjáni Kohászati Üzemek: 1. Az SKÜ szögverő üzeme zajszintjének csökkentésére megvalósítható javaslatok kidolgozása a gaz­daságosság szem előtt tartásával. 2. Az SKÜ Ripoche kemencéinek védősisakjára vonat kozó reális javaslatok kidolgozása, hogy az élettartam legalább 50 százalékkal növeked­jék és a hőátadási viszonyok javuljanak. 3. Az SKÜ acélhuzal-horganyzó acélkádjairá vonatkozó reális javaslatok kidolgozása, hogy az élettartam kétszeresre növekedjék és köz­ben energiamegtakarítás is megvalósuljon. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Pályázhatnak tudományos, vagy gyakorla­ti munkakörben dolgozó egyéni kutatók, il­letve kutató kollektívák. A pályázaton eddig nem publikált, máshol még be nem nyújtott, olyan tanulmányokkal lehet részt venni, ame­lyek a feldolgozott témák eddigi irodalmá­hoz képest eredeti, új gondolatanyagot tar­talmaznak. A pályázatot négy példányban (oldalán ként körülbelül 25 sor), A/4 alakban kell jeligésen benyújtani a Miskolci Akadémiai Bizottsághoz (Miskolc, Egyetemváros, NME központi épület I. em. 126. sz. szoba, 3515). A pályázatok terjedelme max. 100 oldal. A tanulmányhoz egyoldalas összefoglalót kell csatolni és meg kell jelölni a gyakorlati fel­használhatóság szempontjából számba jöhető területeket, intézményeket, illetve üzemeket. A pályázati témákkal kapcsolatban felvi­lágosítást nyújt az adományozó intézmény, illetőleg a MAB. A pályázatok benyújtásának legkésőbbi ha­tárideje: 1981. október 31. A megfelelő színvonalú pályázatokat álta­lában 2—5 ezer forintig, az egészen kiemel­kedő pályaműveket 5—10 ezer forint kereten belül jutalmazzuk. A különféle pályaműveket az illetékes szak- bizottságok bírálják el és javasolják díjazás­ra az adományozó intézmények képviselőinek bevonásával, illetve terjesztik elő kiadásra. A benyújtott pályázatok eredményhirdeté­sére 1981. december 15-én kerül sor. Az Ermifázs kincsei Az Ermitázs díszbejárata A „Háromkirályok” című mű Több mint 200 évvel ezelőtt alapított Ermitázs a világ kul­turális értékeinek egyik leg­gazdagabb kincsestára. A múzeum termeiben és raktá­raiban több millió kulturális értéket őriznek. Ezek közül évente több százat állítanak ki. amelyeket több mint 3 millióan tekintenek meg. A látogatók között nagyon népszerű Rembrandt „Három­királyok” című képe, amelyet egészen a legutóbbi időkig másolatnak vélték. Néhány évvel ezelőtt azonban kiderült, hogy a kép a nagy művész eredeti alkotása. Irina Linnyik, az Ermitázs tudományos főmunkatársa minden kétséget kizáróan be­bizonyította, hogy a „Három- királyok” című képet a hol­land mester festette 1632-ben. Röntgenfelvétel segítségével láthatóvá váltak azok a kí­sérletek, amelyeket a mester a kép alkotása közben végzett. A svédországi Göteborgban őrzött és eddig eredetinek tulajdonított képen ilyen váz­latok nem találhatók. A „Háromkirályok” című művet az Ermitázsban a többi 25, vitathatatlanul Rembrandt által festett kép között mu­tatják be. A Szudzsongbong hegyvonulat A híres Kumgangszan- hegység egyik festői vonulata — gránit- és kristályormai­val — a Szudzsongbong. Ég­be nyúló gránittömbök, fenyő­fák borította hegycsúcsok vál­takoznak. Szabályos csúcsok­ról ugyan aligha lehet itt beszélni, mégis- a hegyvonu­lat egymást követő csúcsok sora. amelyek különféle fan­tasztikus alakzatokat vesz­nek fel. A csúcsok oldalairól sokszor 20—30 méter mély­ségbe szakadnak alá kisebb- nagyobb vízesések. Itt talál­ható a Teknősbéka sziklája, a Galamb-csúcs, a Kumgang- barlang. Aki nem sajnálja a fáradságot és felmászik a Szudzsong-csúcsra, annak a Szudzsong-kapun — egy cso­dálatosan szép, óriási, termé­szetes képződményen — ke­resztül festői panoráma tárul a szeme elé. Ez a kapu a NÖGRAD - 1981. április 23., csütörtök hegyvidék legnagyobb szikla­képződménye: 2—3 méter vas­tag, 10 méter magas monolit. A Kumgangszan másik, festői szépségekben gazdag vidéke a Szonha-völgy. Hosz- szán elnyúló kék sziklái, zöl­dellő völgyei, vizei szívet- lelket melengető látványt nyújtanak Itt is található nevezetes csúcs: a Fehér Szikla Van egy sziklakapu is: a Szivárvány Hídnak nevezett, félkör alakú gránitív úgy bo­rul a tájra valóban, mint a szivárvány a horizontra. Makk Károly-sorozaf a tévében Sokan és sokszor vádolják a tévét azzal, hogy elcsábítja a mozik közönségét, tisztes­ségtelen konkurrenciát ajánl a filmnek —, de legyünk mél­tányosak, azért a tévé mosta­nában igyekszik valamelyest jóvátenni „bűneit”. Egyik leg­hatásosabb módja ennek a jó filmek propagandája, a kö­rültekintően szerkesztett, igé­nyes válogatású sorozatok. Íme, alig ért véget a Billy Wilder-filmek sora, máris új, jelentős filmművész legjelen­tősebb műveié a képernyő: Makk Károly alkotásait lát­hatjuk a következő hetekben szombat éjjelenként. Mond­hatni a nemrég sugárzott Li- liomfin kívül valamennyi faj­súlyos Makk-munka képer­nyőre kerül egy-két kevésbé sikerült komédiát leszámítva. A sorozat nyitófilmje, A 9- es kórterem, azt a rendezőt mutatja, akit már Radványi Géza oldalán (Makk nevét először filmcímlistán a Vala­hol Európában kockáin olvas­hattuk . . .), majd pedig Vár- konyi Zoltán mellett elsajá­tította nemcsak a filmkészítés valamennyi fortélyát, hanem mindkét mesterétől a világ dolgai iránti érzékenységét is. Tóth Gáspár a fiatal munkás hétköznapi históriája — a sematizmus korában nemcsak őszinteségével hatott, hanem azzal is, hogy orvos-beteg kapcsolatról akkoriban szo­katlanul új, merész hangon beszélt. Molnár Tibor, Darvas Iván, Szemere Vera, Krencsey Mariann, Gábor Miklós ját­szották a főszerepeket. A kö­vetkező, 1956-os Makk-pro­dukció: a Mese a 12 találat­ról, az első olyan komédia, amely a pénz hatalmáról pél- dálózgatott, olyan időszakban, amikor ezt nem illett tudo­másul venni. Békeffy István, Jeney Imre, Bacsó Péter és Szász Péter írták forgató­könyvét, Fényes Szabolcs komponálta kísérőzenéjét és Tolnay Klári, Somló István, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Psota Irén, Peti Sándor, Zen- the Ferenc alakították a főbb szerepeket. A Ház a szik­lák alatt már a magyar film klasszikusai közé sorolható, s ebben nemcsak Psota Irén, Bara Margit és Görbe János hármasának van osztályrésze, hanem a rendező mesteri at­moszférateremtő erejének, lé- lekrajzának is. Az 1959-ben forgatott A 39-es dandár Ka­rikás Frigyesnek a Tanácsköz­társaságról szóló elbeszélése nyomán született, Darvas Jó­zsef átírásában. Ebben Benkő Gyulát, Bihari Józsefet, Szir­tes Ádámot, Kiss Manyit, Lu- dányi Ferencet láthatjuk és hasonlóan igényes szereplő- gárda vonja magára a figyel­met a 'következő Makk-film­ben is. A Megszállottak Ga­lambos Lajos könyve nyomán készült — Pálos György, Pap Éva, Pécsi Sándor, Szirtes Adám, Makláry Zoltán közre­működésével. Ezt a következő évben, 1962-ben bemutatott Sarkadi Imre-adaptáció, az Elveszett paradicsom műsor­ra tűzése követi. A nyugdíjas tanár, a kolozsvári unokahúg és Zoltán, az orvos drámája — már a modern film törek­véseit itthon is meghonosíta­ni kívánó alkotót hoz elénk, akitől nem idegen a francia új hullám, és főleg Michelan­gelo Antonioni munkamódsze­re, stílusa, Páger Antal, Pá­los György és Törőcsik Mari az Elveszett paradicsom nagy­szerű hármasa. Az Utolsó előtti ember — már „cselekményesebb” — az ejtőernyősök világában vizs­gálja az emberi sorsok kap­csolódásának feltételeit, lehe­tőségeit, Psota Irén, az akkor még főiskolás Torday Teri, Szegedi Erika, Dómján Edit, Nagy Attila, Böröndi Kati szí­nészi közreműködésével. Mindenképpen új fejezetet nyitott Makk Károly és az akkori magyar film életében is a Déry Tibor írásai nyo­mán forgatott Szerelem, amit ugyan már többször is adott a tévé de amelynek benső­séges szépsége, nemes érzel- messége, finom megfigyelése: ma is szavatolják rangját, nem szólva a főszereplő nagy szí­nésznők nem mindennapi ket­Jelenet az Egy erkölcsös éjszaka című filmből tőséről: Darvas Liliről és Tö­rőcsik Mariról. Ugyancsak a kitűnő irodalmi „alapanyag” tette annak idején különösen vonzóvá, a Macskajátékot is, Örkény István nemzetközi si­kerű drámája Dayka Margit, Makay Margit, Balázs Samu, Törőcsik Mari főszereplésével készült. A sorozat záródarab­ja is szervesen gyökerezik Makk irodalomtiszteletében Hunyady Sándor kisregénye alapján elevenednek meg „a vöröslámpás ház egykori la­kói”, egy múltba veszett ked­ves-könnyes világ. A szépsé­ges olasz Carla Romanelli ol­dalán Cserhalmi György, Pso­ta Irén, Makay Margit, Tarján Györgyi kapott ebben nagyobb feladatot. A Makk Károly-sorozat többnek ígérkezik, mint egy érzékeny, igényes művész al­kotói potréjának — kicsit al­kalom arra, hogy magunk is találkozzunk nem is olyan egykori önmagunkkal . . . Nemlaha György Németh László: Pedagógiai írások A Kriterion Könyvkiadó igen bölcs, mert praktikus kezdeményezése, hogy így válogatva és egybegyűjtve ad­ta ki Fábián Ernő kitűnő be­vezetőjével Németh László Pedagógiai írásait. Mert, ha van mindenkor aktuális kér­dés, amelyet nem lehet le­venni a napirendről, akkor az iskola, az ifjúság, a nevelés, egyszóval a jövő minden­képpen az. Mi az, ami Németh Lászlót olvasva optimizmussal, s enyhe szégyenérzettel tölthe­ti el az olvasót? Mindenek­előtt Németh László rendít­hetetlen hite az ember ne­velhetőségében, következés­képp az iskolában. De a pe­dagógiai optimizmus nem csupán az egyik — noha ta­lán a legfontosabb — elem, tanítás, amelyért Németh Lászlót újra és újra olvas­nunk kell. Legalább ennyire fontos az az iskola — és ne­velési modell is, amely a pe­dagógiai (s nemcsak azok­ban !) tanulmányaiban fogal­mazódik meg. Ez a hallatla­nul érzékeny, széles látókörű és félelmetesen nagy lexikai tudással is rendelkező em­ber vállalta, hogy végiggon­dolja és megfogalmazza ma­gát a korszerű műveltség- eszményt. Tehát azt a célt, amelyet az iskolának, széle­sebb értelemben magának a társadalomnak is meg kell valósítania. Talán éppen itt, ezen a ponton értették és magyarázták a legjobban fél­re Németh Lászlót. Mert va­ló igaz, hogy megfogalmazá­saiban tetten lehet érni a már-már vallásos színezetű, messzianaisztikus hitet és he­vületet, iskola- és jövőké­pekben igen sok az utópisz­tikus elem, de végül is ép­pen ez teszi vonzóvá, ez ad­ja meg a hitelét is. Mert ki merné vitatni például azt az állítását, hogy demokrácia és szocializmus elképzelhetet­len műveltség, a tudás de­mokratizálása, a tömegek tu­datának felemelkedése nél­kül? Ki merné vitatni, hogy a minőség ez a kulcsfogalom, amely hitünk szerint megkü- lönböztet(het)i társadalmun­kat az eddigi társadalmi for­mációktól? Hiszen ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az anyagi gyarapodás önmagá­ban — amellett, hogy azt sem tudjuk maradéktalanul és tö­retlen ívben fejleszteni — nem ad elegendő életprogra­mot az embereknek? Németh László visszaadja az emberi világba, az emberi léptékbe vetett hitünket. Az ő értel­mezésében a műveltség, a permanens művelődés, vagy ahogy ő fogalmazta a „nö­vésterv” nem csupán eszkö­ze, de programja is lehet az embernek. Az a mód, aho­gyan ismét szinkronba kerül­het önmagával, korával, kap­csolatba kerülhet a termé­szettel (az embereivel is), ahogyan tudatosítja és meg­őrizheti az emberi méltósá­got. Koncepciója már csak azért is figyelemre méltó, mert fel tudja oldani az oly’ sokat vitatott álellentétet a „két kultúra” között. Ember- eszménye hasonlít kicsit az ógöröghöz és a humanistához. A természettudományokat és a technikát úgy kívánja hu­manizálni, hogy megismeré­sükbe (tanításukba) beviszi a történetiség elvét: azaz tuda­tosítja, hogy milyen korok és szükségletek hozták létre azo­kat, s úgy integrálja őket egy átfogóbb, következésképp át- élhetőbb, megérthetőbb isme­retegységbe, hogy a mai gya­korlaténál sokkal könnyebben lehessen azokat elsajátítani. Korunk egyik katasztrófájá­nak tartja, hogy miközben az ismeretek és az információk egyre gyarapodnak és sze­lektálás nélkül zuhannak tu­datunkba, sem megérteni, sem érdeme szerint felhasz­nálni nem tudjuk azokat, így alakult ki az a képtelen helyzet, hogy miközben min­denki .szakember” és „szak­barbár” magát a tudomány lényegét alig érti valaki. Meg­győződése, hogy az iskolának éppen arra kell felkészítenie az embert, hogy egyrészt tu­datosan szelektálja ezeket az ismereteket, másrészt a saját és a követelmények diktálta igények szerint mint áz épí­tőkockákkal tovább tudja épí­teni a személyiségét. Felfogása gyökeresen ellenkezik a je­lenlegi iskolai gyakorlattal, amely azért maximalista, s ugyanakkor mégis meddő, mert a világot, az ismerete­ket egymástól elszigetelt sze­letként kívánja bemagoltatni a tanulóval. Nem az ismere­tek mennyisége a perdöntő — vallja Németh László, — ha­nem az a készség, jártasság, s egyáltalán hajlandóság, hogy egy megadott, tudatosan meg­épített vázra újabb ismerete­ket raktunk, de úgy, hogy azok a tudatban egységessé, magyarán világképpé is vál­hatnak. (Kriterion Könyvkiadó, Bu­karest, 1980.). Horpácsi Sándor |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom