Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)
1981-04-22 / 93. szám
Családpolitika Négynél több gyerek felelőtlenség ? Beszélgetés Ferge Zsuzsa szociológussal Családpolitikánk céljairól, további feladatairól, a nagy- családok helyzetéről beszélgettünk Ferge Zsuzsával, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatóintézetének osztályvezetőjével. — Mi lehet a feladata, célja, ma a családpolitikának? — Még nem alakult ki pontosan körvonalazott családpolitikai koncepció. Egyelőre csak a főbb elemek rajzolódtak ki, s ezek azt sejsében, hogy a gyerekek Job- ítélet közrejátszott —*; hogy ban „startoljanak” az élet- négynél több gyerek egy csa- ben, mint a. szüleik. Ez azt Iádban felelőtlenség, a csa- igényli, hogy a családon be- ládok képtelenségét jelzi a lüli viszonyok a mainál szim- racionális életvitelre, mert, metrikusabbak legyenek, ha a szülők belegondolnának csökkenjen a tekintélyelv ér- a gyerekeik jövőjébe, akkor vényesülése, egyesek kiszol- nem hoznának annyi gyereket gáltatottsága. A családon be- a világra. Nem tagadható, lüli viszonyok demokratizá- hogy vannak családok, ahol lódásának természetesen a azért van annyi gyerek, mert családon kívüli viszonyok nem ismerik a születéssza- ilyen irányú fejlődése is fel- bályozás korszerű eszközeit, tétele. _ Ám igazságtalanság lenne — Szocialista államunk egy ezért egyedül a szülőket hibáztatni. És nincs is annyi nagycsalád, hogy aggódnunk kellene, ellenkezőleg: arátetik, hogy két nagy feladatkört kell megkülönböztet- sor feladatot magára vállalt nünk: az egyiket nevezzük a családoktól és sokfélekép- általános, a másikat speciá- pen igyekszik segíteni őket. lis családpolitikának. Az előb- On a Valóság 1980. augusztu- nyuk egyre csökken! Egy-két bi főként a társadalompoliti- si számiban megjelent, A nemzedékkel ezelőtt még el- kához, az utóbbi inkább a gyermekes családok jövedel- terjedt volt társadalmunkban szociálpolitikához kapcsoló- mi helyzete című cikkében azt a 6—8—10 gyerekes család; dik. Ismeretes, hogy a társa- írta, hogy felmérések szerint 1975-ben a családoknak már dalompolitika alapvető fel- 1977-ben a háromgyermekes csak 4,3 százaléka kapott négy, adata a társadalmi viszonyo- családok jövedelemszintje 67, vagy több gyermek után csa- kat a szocialista célokkal, ér- a négy- és több gyermekese- tékekkel összhangban, azok ké 48 százalékát érte el csu- érdekében be- pán a gyermektelenekének, Az azóta kibocsátott 24/1980. (VI. 27.) MT. számú rendeletnek a családi pótlékra vonatkozó módosítása — úgy tetszik — ezt a különbséget nem ellensúlyozta. érvényesülése folyásolni. Az általános családpolitika célja — ehhez kapcsolódva — olyan feltételek megteremtése, amelyek között csökkenhet a család szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek átörökítésében, a család jobban eleget tehet a ráháruló feladatoknak — a gyerekek nyugodt légkörben történő nevelésének, a családtagok biológiaitársadalmi regenerálásának stb. — és elősegítik a családon belüli viszonyok demokratizálódását. Miben gyökereznek ládi pótlékot, 1978-ban pedig mindössze 3,5 százalék. Nincsenek tehát olyan sokan, hogy szűkös lakásviszonyaik javításáról, anyagi terheik csökkentéséről le kellene mondanunk. — A családok jövedelmi helyzetét persze, nemcsak a — A gyermektelen csalá- családnagyság, . hanem a tár- dokhoz képest a gyermekesek sadalmi hovatartozás és a helyzete — általában — va- munkamegosztásban elfoglalt lamelyest javult. A gyerme- helyük is befolyásolja... kés családok közötti különb- — Feltétlenül, hiszen az ségek azonban valószínűleg alacsonyabb képzettséggel, inkább növekedtek, a na- kisebb felelősséggel járó gyobb családok rovására. A családi pótlék gyermekenkénti összege négy gyermekig 660 forint, öt gyermek után vitársadalmi egyenlőtlenségek gye® ® a ml társadalmunkban, amelyben a magántulajdon, s az ennek talaján keletkező osztályellentétek már nem jellemzőek? Egy sor törénelml’„örökrintra, hat és minden további gyermek után 610 forintra csökken! — Engedjen meg egy kényes kérdést: nem azt sugallja ez, hogy a négynél nagyobb ségben” — például a falu és gyermekszámot nem kívána- a város közötti különbségben tosnak tekintik? —, s jórészt a munka mai — Van ilyen probléma. A társadalmi szervezetében, népesedéspolitikai határozat ami jelentős mértékben meg- kimondta, hogy a népesség határozza az élet objektív számának fenntartásához —, feltételeit is, az életmódot is. esetleg lassú növekedéséhez A különböző anyagi és kul- —, legalább, háromgyermekes turális feltételek közé érkező családmodellre van szükség, gyermekek helyzete, lehető- Ekkoriban az egy- és kétségei és várható életpályá- gyermekes családok hátránysuk is lényegesen különbözik ba is kerültek a háromgyer- egymástól. A szociológiai ku- mekesekkel szemben. Aztán tatások bebizonyították, hogy többféle ok miatt — például, ezeket az otthonról hozott mert sokhelyütt, állami la- különbségeket az iskola in- kásépftkezés nincs, vagy alig kább felerősíti, mint gyengíti. Ezért az általános családpolitika feladata — sommásan — a családok anyagi és kulturális feltételeinek javítása, szerepük gyengítése a társadalmi hátrányok átadásában, annak elősegítéfolyik — a nagycsaládok lakáshoz juttatása nem haladt a kívánt ütemben. Később a „legalább” három gyerek, „legfeljebb” hármat kezdett jelenteni. Végül olyan hangok is hallatszottak — és ebben számos társadalmi előKínálat a bányászoknak A nagybátonyi Bányász vállalásai megtételéhez, me- Művelődési Ház — hasonlóan lyektől a brigádok aktivitá- más szakszervezeti működte- sát, a rendezvények látogatá- tésű intézményhez — a szak- sát várják, ágában dolgozók mellett a A nagybátonyi Bányász vonzáskörzetében élők kul- Művelődési Ház ajánlatát — turális igényeit is igyekszik egyébként 133 szocialista bri- kielégíteni. A kettő elválasz- gád tartozik a hatáskörébe — tása értelmetlen és felesle- kedvezően fogadták az üze- ges. Ma már — minthogy ko- mekben, Nagybátonyban, rábban egyáltalán nem volt Ménkesen, Hányáson, Szorosmagától értetődő és szélesen patakon, Tiribesen. Beépítet- elfogadott, hangsúlyozzuk — ték a vállalásokba, kezdenek ez mindenki által megértett, több figyelmet fordítani a a legtermészetesebb felfogás, gyakorlati megvalósításra, Hiszen azok a nagytermi ren- bár még jelentékenyek a dezvények — például Jákó tennivalók. Azért pozitív pályára dalestje, a Népszínház dák is vannak; például a előadása — vagy kiállítások, központi anyagraktár szocia- melyeket a nagybátonyi in- lista brigádjai szinte egymás- tézmény szervezett és szer- sál versengve kerekednek fel vez, egyaránt érdekli a bá- megnézni egy-egy képzőmű- nyászt, a lakatost, a kőmű- vészeti kiállítást, vagy részt vest, a harisnyagyári' dolgo- venni egy-egy rendezvényen, zót, a hivatalnokot, kereske- Igen sikeres — főleg a fiata- dőt lók körében — a pár hónapA bányász 'szocialista bri- ja, a bányászkönyvtár által gádok művelődésének elmé- megszervezett sci-fi-klub. leti és gyakorlati támogatása Az egyéni vállalások telazotiban kiemelt feladata az jesítésére ajánlottak közül intézménynek. A változó élet, figyelmet érdemel a Németh a folyamatos termelés új, László-emlékműsor, a nagy- meg új kérdéseket vet fel, község történetéről szóló ismeivek az embereket foglal- meretterjesztő előadás, a Bá- koztatják, melyeket nem min- rányi Tamással. Jókai Anná- denlci ért pontosan és helye- val, Szakonyi Károllyal tersen, melyekre válaszokat vár- vezeti író-olvasó találkozó, nak. Ezért is van szükség ar- S nem kerülheti el a szp ra. hogy minden esztendőben cialista brigádok figyelmét a összeállítsák a közművelődé- szeptember elején kezdődő si intézmények saját művelő- kéthónapos programsorozat dési rendezvényeik kínálatát, sem, melyet a hagyományos mellyel segítséget kívánnak bányász kulturális és sportadni a brigádok kulturális hetek alkalmából szerveznek. munkát végzőknek a keresete is alacsonyabb, ugyankkor külön jövedelmi lehetőségekhez is nehezebben jutnak. A kisgyermekeseknek egyéb nehézségeik is vannak; ha pedig sok a gyermek azért, ha fiatal családokról van sző, azért, mert az anya többnyire gyesen van. A keresetük is általában alacsony, hiszen pályakezdők. Felmérések tanúsága szerint a többgyermekesek nálunk természetesnek tartják, hogy három, négy, vagy még több gyerek mellett állandósulnak a gondok a családban és a felnőtteknek sok mindenről le kell mondaniuk. Ez is olyan múltbeli „örökség”, mint a többi Ráadásul indokolatlan és méltánytalan a szűkkeblűség éppen azokkal szemben, akik a legtöbbet teszik a következő generáció létéért. — Nem beszéltünk még a speciális családpolitikáról. — A speciális családpolitika a problémák utólagos megoldásával foglalkozó, komplex családsegítő szolgálat kellene, hogy legyen. Létre1 jöttek nálunk különböző szakhálózatok, illetőleg juttatási formák; itt több figyelmet fordítanak az állami gondozott fiatalokra, ott az alkoholistákra; az egyik helyen szép eredményei vannak a házi szociális gondozásnak, amott a börtönviseltek utó gondozásának; itt nagyszerű nevelési tanácsadók működ nek ám elhanyagolják a re- habailitációt, másutt több szó cialista brigád is törődik a mozgássérültekkel, de nincs napközi otthonuk az öregeknek. Ezek az intézmények, hálózatok többnyire egymástól függetlenül működnek és különböző főhatóságok alá tartoznak. Nyíri Éva Újra itt volt a nagy csapat A zongoránál: Illés Lajos Emlékezetes színhelye a magyar könnyűzenének a budapesti Sportcsarnok. A 60-as évek elején itt rendezték meg a közös hangversenyüket első beategyütteseinlí és az Illés-zenekar jóvoltából itt szólalt meg először magyarul ez a műfaj. A régi Illés-zenekar tagjai a közelmúltban a Sportcsarnokban újra együtt adtak hangversenyt, film is készül a nem mindennapi zenei eseményről. Címe: A koncert. Ki az a Kellér? Televíziónk hetek óta gyengélkedik Nem akarom ezzel kétségbe vonni azokat az erőfeszítéseket, melyeket a színvonalas szórakoztatásért, művelésért tesznek, de bizonyos ismétléseken kívül alig akad nívós produkció a heti programokban. Az érdekesebb sorozatok (például a Bűn) még futnak, úgyhogy a recenzensnek szinté nagyítóval kell keresnie az írásra méltó műsorokat. Szombat délután sugározták Az Ipolytól a Bodrogig című észak-magyarországi irodalmi barangolást Babiczky László rendezésében. A hangulatos, jól szerkesztett, 30 perces műsor (Farkas Katalin ízlését dicséri) Szabó Lőrinc gyermekkori emlékét idézi a nyitó képsorokban. Halljuk a verset, látjuk a szavaiét, Jordán Tamást és az ismerős tájat, a rezzenetlen tükrű, füzekkel sűrűn, alacsonyan benőtt Ipolyi Aki látta a folyót, kifejezőnek és jellemzőnek érzj a képet, személyes élményeket — történetesen a ráróspusztai folklórtalálkozókat — éleszthet benne. De jó is lenne azokat a bemutatókat ott folytatni! A barangolás további megyei helyszínei: Horpács — Mikszáth háza, Csesztve — a Ma- dách-kúria, Balassagyarmat — Palóc Múzeum, Szécsény — Kubinyi Ferenc Múzeum . . . Emlékekben, irodalomtörténeti értékekben gazdag megyénk. A lefénykápezettek láttán óhatatlanul jut eszerp- be, milyen kár, hogy az itt élők közül Is még sokan nem ismerik. Az üzemek, tsz-ek nyári túrázó buszai inkább Egert, Zsórit, meg a messzibb tájakat választják céljukul, mintsem a megyét. Érthető törekvés, meg is értem —, ha már szűkebb hazánkat, szülőföldünket Ismerjük. Vershez kötődik a szombati nap egy másik élménye is. A kitűnő „Vers — mindenkinek” sorozatban Váci Mihály Te bolond című versét Koncz Gábor mondta el. A költemény önéletrajzi vallomás, az osztályos társaival, a népével közösséget vállaló ember szenvedélyes kitárulkozása, önostorozása. Győztes és kudarcos küzdelmeiért, túlzott ügybuzgalmáért, elégtelen aktivitásáért. Ellentmondásra épül a vers: az életharcra és eredményére. Váci is belerokkant a mértéktelen hadakozásba, melyet egy társadalmi fordulat kíván, de csak fizikailag. Szelleme, gondolata tiszta, ép maradt, mert mindvégig az volt a forrása is, amelyből táplálkozott. Felismerései ellenére ezért nem jut el a levertségig, a kétkedésig — nyíltan, hittel, meggyőződéssel vállalja —, ha fárasztó, ha megalázó, olykor „gyilkoló” is — a közért való tettet. A „százhúszat verő szív” 46 évesen megszűnt dobogni, immár tizenegy esztendeje. Nagy a veszteség. Te bolond. E verssel újra rádöbbentettél. Ki az a Kellér? Kérdezte Antal Imre az utca emberét a Jubileumi leltár bevezetőjében. Futballsztár, hentes stb.? Majdnem beugrott a néző, hallva a válaszokat, annyira spontánnak, természetesnek tűnt a felvezetés. Csak később, némelyik válasz ízén, humorán kezdtünk gyanakodni. és gyökeresedett meg bennünk: a mester, Kell ér Dezső író és konferanszié viccelődik jelünk 75. évének apropóján. A joviális ábrázatú, szelíd jellegzetes orrhangú, nagy fülű humorista élete a Magyar Televízió * születéséhez szorosan kötődik, A ma már hőskorszaknak nyugodtan nevezhető ötvenes évek végén, hatvanas évek elején gyakran tűnt fel szimpatikus alakja a képernyőn, ünnepi és ünnepen kívüli műsorokban, kabarétréfákban. Nemzedékem a mai harmincasok — szelleme az ő, no meg a kis Kabos, a kövér Kazal pontos és találó megfigyelésein, félreérthetetlen „beköpésein” csiszolódott. Minek köszönhette népszerűségét? Az a tény, hogy a nézőnek már első pillanatban szimpatikus — szerény külsejével, nyugodt hangjával, félszeg tartásával. Ezek a külső adottságok párosulnak a sajátos tartalommal, az élet fonák jelenségeinek nevettető tálalásával, előadói egyszerűséggel, melyek mindig figyelmet ébresztenék a szemlélőben. Kellér Dezsőre mindig odafigyeltek az emberek, s odafigyelnek ma is, noha már Hofi stílusa, művészete a többséghez közelebb áll. Kellér Dezső műsora az elmúlt hét egyik legjobb produkciója volt, elsősorban Kellér miatt. Aki hetvenes éveinek közepén járva is friss szellemmel figyeli a körülötte zajló világot, a társadalmat, s ahogyan humoristához illik, reagál rá. A színészek garmadája segített a sikerben a szerzőnek és Kalmár Tibor rendezőnek. Jók voltak valamennyien. Hiába, Kellér mögött nem ildomos lemaradni . . . (sulyok) .............. ....... 111 " —. A saigótarjáni tavaszi tárlat nagy látogatottságnak örvend. A Nógrádi Sándor Múzeumban megrendezett kiállítás to4 NŰGRAQ - 1931. április 22, szerda j vábbra is várja az érdeklődőket. — kép: kulcsár —
