Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)
1981-04-19 / 92. szám
A felirat tömör: „Építette a jó Akarat”. A fiatalok is ábrándozva gondolnak a városra. Csí tár Valaki jóval negyven felettinek vélte a csitáriak átlag- életkorát, de hozzátette gyorsan azt is, hogy „Csitár tovább öregszik, sőt, előbb- utóbb elöregszik...” Talán még el is néptelenedik. A mi nógrádi Csitárunk —, ha valahol szóba kerül — valamiképpen mindig felidézik az ismert nótát a „csitári hegyek alatt” leesett hóról egyebet alig tud bárki róla (de hiszen ez is másról szól, más Csitárról!) hacsak nem él falai között, vagy miként örhalom nem székhelye közigazgatásilag, vagy társa községként, mint ahogy az Hugyag és Iliny. De már Nógrádgárdony szinte Csitárhoz tartozik, valamiképpen része Csitárnak, ' nagyon jelentős egészségügyi pontjaként a megyének. Igaz, Gárdony is egyre inkább az önállóság útját kezdi járni, az alap tulajdonképpen az ottani ismert, jó hírű szanatórium, az egészségügyi intézmény, amely újabban a szívesek rehabilitációjával is foglalkozik — ha pontosak a krónikás értesülései. Bárhogy is van, az intézmény egyre nagyobb súllyal van jelen, és munkaerőigényét is ez a környék elégíti ki. öregszik-e Csitár csakugyan? Indokolt lenne-e egy ilyen fel- tételezés: azzal, hogy a tanács, a termelőszövetkezeti központ és ráadásul kicsit később még az iskola is „kivonult” a községből — elvesztette minden szerepét, elhagyta megtartó ereje is? Az őrhalmi tanácson nem tagadják, hogy ismert gond volt ez is, ugyanakkor sok minden történt egy ehhez hasonló általános vélemény fokozatos megváltoztatása érdekében. Hegedűs József tanácselnökkel és Ferenc Sándor vb-tit- kárral beszélgetve nemcsak a gondok, a megoldásra törekvés alapkövei is előkerülnek. Csitár körülbelül 420 lelket egyesít, a lakosság száma Gárdonnyal együtt mintegy hatszáz, vagy ennél, valamivel több. Négy esztendeje még központi község volt. Négy év bizony nem nagy idő ahhoz, hogy a mindenképpen indokolt közigazgatási és termelőszövetkezeti; később az iskolai összevonás okozta „hirtelen riadalmat” mára teljes egészében felváltsa a lakosság körében egy jóval harmonikusabb életérzés. Közszellem, amely segít elsősorban abban, hogy tisztán kirajzolódjék nem csak a jelen, de érthetőbb legyen a jövő is! Már Csitáron járva-kelve érzékelheti a krónikás annak a korábbi érzésnek (elveszettnek vélt szerepkör) az utózöngéit, de felkeltheti a figyelmét az a bizakodás is, amelynek alapja szó szerint anyagi. Igaz, megszűnt az alsó tagozatos iskola is Csitáron, a gyerekek (nincsenek nagy számban) űrhalomra járnak, de éppen az iskolaépületben nyílt meg a nagy anyagi áldozattal és figyelemmel, Szakértelemmel létrehozott óvoda. Erről egységes a vélemény: a közigazgatási terület legkorszerűbb gyermekintézménye! Üt, járda több épült itt az elmúlt években, mint őrhalomban, s felépült egy új híd is, megszüntetve ezzel egy egész környék időnkénti teljes elára- dását-eliábaposodását. A csitári patak azonban mindmáig a legnagyobb gondja a tanácsnak, s természetesen a csi- táriaknak. Vize nagyon lassú folyású, medre ma is olyan, ahogy a természet teremtette, „illata” néha melegebb időkben, elárasztja az egész falut... Pedig ritka szépen rendezett központja van Csitárnak! Sokat is áldozott erre' a lakosság és az intézményeket fenntartó szervek, akárcsak a posta (valamikor ez is az iskola része volt) vagy a szomszédos templom, a plébánia külsejét, belsejét, környékét nézzük. Járda is van mindenütt, ha nagyobbrészt az utcák egyik oldalán is, de sáros lábbal itt nem kell gyalogolnia senkinek a gyakran induló autóbuszokhoz. Igaz, máshol látható valóságos új utcák itt nem épültek, de nagyon sokan korszerűsítették régi házaikat, sőt, a telkek megtartásával sokan lebontották a régit és ugyanoda felhúzták az újat. Újabban megnövekedett a telkek, a helyben építés iránti igény is Csitáron, Gárdonyban, ahol éppen akkor végzett a kijelöléssel a megyétől kiküldött szakember, amikor ott jártunk. Burgonyásközség volt Csitár is, csakúgy mint Örhalom, vagy a közeli Hugyag, s mind a többiek ezen a környéken. Üjabban egyre tőben foglalkoznak a háztáji kertekben a burgonya mellett málnával is. Igaz, sok az idős ember Csitáron, de szinte valamennyi szerszámmal jár-kel kapálni, ültetni indul ki a kertekbe, háztáji földekre, ahol azért nem megy ritkaságszámba a fiatalabb ja sem. Tény, hogy minden talpalatnyi földet megművelnek, különös gonddal ápolnak. így tavasz táján, a burgonyaültetés idején, egész családok — még a városra, Balassagyarmatra elszármazott felnőtt-, s unokautódok is — ott hajladoznak a községhez vezető út mentén a földeken. Mögöttük, akár jelképnek is felfoghatóan, rajzolódik az égre, a kék háttérre Csitár jellegzetes körvonala. A saját fogyasztást itt alaposan „megfejeli az a gyakorlat, hogy a főként Balassagyarmatra beköltözött fiatalokat innen segítség burgonyával. zöldséggel-gyü- mölccsel. És csak valahol a harmadik helyen áll'az értékesítés. Persze, ez sem jelentéktelen. A gazdasági alapok elsősorban mégiscsak ezek: az őrhalmi termelőszövetkezet, a gárdonyi intézet és persze az eljárás elsősorban az építőipari munkahelyekre, a nők részére pedig a közeli város könnyűipari üzemeibe. A víz minősége itt a legrosszabb talán az egész megyében, és bár az alapellátással nincs különösebb gond, a város mégis nagy vonzóerőt jelent ma még. Érthető ez is, hiszen Balassagyarmat természeti és városszerkezeti, tartalmi előnyei mindmáig kedvezőbbek ' sok más városunkénál. „Éljenek könnyebben, mint mi, költözzenek csak a városba...” — ez. az idősebbeket jellemző l vélemény, és a vele párosuló segítőszándék nem kizárólagos csitári jelenség. De még ez is változhat. Meg is fordulhat (meg is fordult már világszerte, s nálunk sem ismeretlen immár), mert sok tekintetben nem is olyan biztos a városi könnyebb élet, különösen nem, ha bizonyos urbanizációs ártalmakat tekintünk, vagy ami még a jövőből is alig tapintható: milyen lesz az élet a városban a mai csitári öregek nélkül?! Amikor nem csak a házak, de a ma oly sokat nyújtó (a városi életet megkönnyítő) földecs- kék is elnéptelenednek?! A városba költözött fiatalabbja nem járhat vissza földet művelni — bár ez sem kizárt szabad időben —, de' ami még biztosabb, a városon születő gyérek már azt sem tudja, milyen is a föld... A mozi megszűnt Csitáron. Be kellett zárni. Persze csak képletesen, mert a nagyon szép művelődési házban működött. de az érdeklődés hiánya miatt... A csitári társadalmi-erő, a faluközösség teremtő ereje mégis jelen van. Ha kevéssé is — érzékelhető. Társadalmi, kulturális, közösségi életről szólva — újra felfedezni önmaguk értékeit csak a csitáriak tudják T. P. L. Képek: Kulcsár József Csábi Istvánné kézbesítő. Gál Gyuláné szerencséjére hely ben talált munkahelyet a postán Molnár Istvánná szereti a falut. Az egykori iskolában ma posta és óvoda működik. A mozi bezárt. A törött kilincs a kerítésbe járatnál jelkép? A gólyák kevés kisbabát hoznak. Tóth János a héten töltötte be a 73. évét. Az új híd építéséhez segítettek a_községbeliek.
