Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

LEVELEZŐINK IELENTIK Részközgyűlés Felsőpefényben Részközgyűlést hívott ösz- Rze az Egyesült Börzsöny Vi­déki ÁFÉSZ Igazgatósága Felsőpetény községben." Már a kezdés előtt jóval korábban egymás kezébe adták a ki­lincset az idősebb és fiatalabb ÁFÉSZ-tagok. A részközgyű­lés Nagy Pál tájékoztatójával kezdődött. Élénk figyelem és kellő érdeklődés kísérte a tá­jékoztatót, amelyből röviden az alábbiakat szeretném idéz­ni. Utalt az elmúlt időszak ke­reskedelmi, vendéglátói, szol­gáltatói tevékenységére, azok eredményeire' a. menet köz­ben felmerült akadályokra. Például egyes nagykereske­delmi vállalatok (a RAVILL, a söripar, a VASÉRT stb.) nem mindenkor, és nem a vártnak megfelelően tudott szállítani, áruellátást biztosítani. Mind­ezek mellett jelentős volt az előrelépés a bútorellátásban, a TÜZÉP-ek munkájában. Az elmúlt évben a - szövetkezet öt úi egységet nyitott meg a já­rásban, melyekben a forgalom kellő ellátását biztosította. A vagyonvédelemről kiemelte a szövetkezeti dolgozók felelős­ségérzetét, s az e téren bekö­vetkezett kedvező helyzetet. A kereslet növekedése mellett is kedvező ellátást tudtak biz­tosítani zöldségből, gyümölcs­Füleki siker bői, valamint egyes élelmi­szerboltokban a tej-, tejtermék ellátásban is. Sikerült lépést tartani a gyakran változó di­vattal a ruházati boltokban. Beváltotta a reményeket a vetőmag növényvédő szer és egyéb mezőgazdasági" kisgé­pek, eszközök ellátásával fog­lalkozó egységek tevékenysé­ge. Nőtt az alkoholmentes italok kereslete, hasonlóan a baromfihús, a büféáruk. a hi­degkonyhai ételek kereslete' de egyben kínálata, ellátása is. A beszámoló kritikusan fel­tárta, hogy a jövőben körül­tekintőbben kell eljárni a háztáji és a kisegítő gazdasá­gok termékeinek — így a málna és egyéb áruféleségek — felvásárlásában:. Kisebb létszámmal, kedve­ző bértételek alkalmazásával- s jobb szervezéssel, a szakmai és politikai ismeretek bővíté­se mellett 1981-ben több mint 13 millió forint nyereséget tervez az ÁFÉSZ. A beszámoló és az elhang­zott tájékoztatok után sor ke­rült a tagság véleményének meghallgatására, jelentős többsége a boltok áruellátárá- val, nyitvatartásával foglalko­zott. V. A. Félelem Határállomások versenyének értékelése Somoskőújfalu és Fülek ha­tár menti vasútállomások, 1952 óta megszakítás nélkül ver­senyeznek egymással. A ver­seny értékelésére félévenként kerül sor. A közelmúltban az elmúlt év második felének ér­tékelésére Fülek állomáson került sor, melyen a két ál­lomás vezetőin és dolgozóin kívül részt vettek a Budapes­ti MÁV Igazgatóság ügyviteli osztály, a szakszervezet terü­leti bizottság, a Zólyom al- igazgatóság, valamint a po­zsonyi igazgatóság forgalmi osztályának képviselői is. A versenyt Fülek vasútállo­más kollektívája nyerte, s így a Somoskőújfalu állomáson őrzött vándorzászló Fülek ál­lomásra került át. Mint Mo­csári Ferenc, Somoskőújfalu vasútállomás állomásfőnöke elmondotta, az elmúlt évben bekövetkezett és zajló lengyel események kedvezőtlenül ha­tottak az utasforgalomra. Mindezek ellenére az állomá­son dolgozó kollektíva bízik abban, hogy az év első felé­ben visszaszerzik a vándor­zászlót. ELÉGEDETTEK A TANÄCS DÖNTÉSÉVEL Mátrakeresztesen a Kékesi utca egy szakasza már hosszú ideje sok bosszúságot okozott a lakosságnak, mivel nemcsak az út' elhanyagolt, de a szennyvíz elvezetése sem »volt megoldott. Ezt a legutóbbi ta­nácstagi beszámoló alkalmá­val is szóvá tették. Nem ered­ménytelenül, mert a Pásztó nagyközségi Tanács írásban közölte a választókkal, hogy 1981-ben a Kékesi utcában megépítik az utat és a csapa­dékvizet elvezető csatornát is. — sz — Almos hajhallal kezdődik a nap. A megyeszékhely felé vánszorgó vonat utastermében némelyek kurta szundítással igyekeznek teljesebbé tenni az éjszakát; néhány diák egy kö­zeli matematikadolgozat esé­lyeit latolgatja. Mások ultiz­nak, „hátha összejön a kül­sőig egy féldecire való”. „Passz!” — mondja az ifjú ember és a kártya fölött a társához szól: — Ma nemigen megyek be. Orvoshoz indulok. — Agybaj? — Állítólag gyomor. Ki­vizsgálás. Mit gondolsz, ho­gyan csinálják? — Belekukkolnak. Lenyelsz egy csövet, apró tükör van a végén és szépen körbeforgat­ják a pucrodban. — Na. ne mond! Szó sem lehet róla, belekotorni nem hagyok Lepattanhat a borkő és a végén még valami bajom lesz. Szakosodás „A gazdálkodás új formájá­ra vállalkozott a mosonma­gyaróvári Duna menti Tsz: megvásárolta a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat komáro­mi leánygyárának han- ságfalvi üzemét” — olvasom kedvenc napilapomban. Osztozom a hír megfogal­mazójának örömében: jó do­log, ha egy termelőszövetke­zet — különböző gazdasági és gazdaságossági megfontolások­ból — gyártulajdonos lesz. Az első mondatnál mégis fülig szalad a szám: a Budaflax néven is közismert nagyválla­lat nyilván „profiltisztítást” hajt végre, s a leánygyárak­tól megszabadulva a fiúgyá­rak (?) termelését „futtatja EZ-AZ fel”. De vége a bizarr fantá­ziáiéinak. a tudósítás folyta­tódik. E szerint Hanságfalván, a leánygyár immáron szövet­kezeti üzemében az alapanyag — kender. Tartás — Iszol egy stampedli cse­resznyét? — Köszönöm, nem keverem. — Bor? — Ajajl — ??? — Féldecit kérek. Eddig is azt ittam. Kommentár Varga János Balassa­gyarmaton Emberségből jelesre vizsgázott Általában közömbösek va­gyunk közös ügyeinkkel és embertársainkkal szemben a megpróbáltatások idején. ,.El­megyünk a dolgok mellett”, rohanunk és a tömblakásban a szomszédot sem ismerjük. De nem lehetünk ennyire pesz- szimisták, mert humanista társadalmunkban ma is sokan vannak bátor dolgozók’ akik határozottságukkal, jószívű­ségükkel azonnal segítenek — ha szükséges. Ezt tette Varga János Ba­lassagyarmat, Táncsics, út 19 alatti lakos, aki az utcán (Balassagyarmat, Táncsics út) combnyaktörést szenvedett idős nénit autójába tette és rohant vele a kórházba. Már­cius 19-én pedig (szintén a balassagyarmati Táncsics ut­cában) kigyulladt üzletéből mentette ki a tulajdonosnőt, akit már félig aléltan (a füst­mérgezéstől), mentőket nem várva, saját autójával szállí­tott a kórházba. nélkül Postabontás a pásztói Lovász József Művelődési Központban. Becsó Károly igazgató tekin­tete megakad az egyik borí­ték címzésén. Mutatja is a kollégáknak. A levélen pedig félreérthetetlenül ez áll: „Be­csó Károly Művelődési Köz­pont — Lovász József igazga­tó”. Bevásárlás” 99 Sarokasztal, presszóban. A bundás hölgy — ujján kétfo­rintos nagyságú pecsétgyűrű­vel — kávét és háromcent ko­nyakot kér. A pincérnő gyors és udvarias; szemrevaló, met­szett pohárkában teszi a vent dég elé a konyakot. — Rögtön fizetek isi Néhány perc múlva a presz- szó alkalmazottja már leszed­heti az elárvult asztalkát és a csodálkozó fiatalasszonyból ki­szalad a mondat: — A franc, ami beleesik! Ez a nő elvitte a konyakospo- haratl — Bizonyára a készletéből hiányzott — vigasztalom. Magamban meg azt gon­dolom; egyszer utána kellene járni, mennyi pohár, kés, villa, kanál, hamutartó, miegymás vándorol a nyilvános szóra­kozóhelyekről a gyűjtögető vendégekhez. • Diszkréció A társaság szórakozik. A három huszonéves előbb csak félszegen mosolyog, később letörölhetetlen vigyor ül az ar­cukra. — Mennyit mondtál? — Hetvenkettőt, barátom. Hetvenkét válaszlevelet kap­tam. A kérdezett diplomatatás­kát vesz az ölébe, abból rek­lámszatyrot halász elő, belse­jéből pedig hatalmas köteg le­velet rak az asztalra. , — Ezt olvassátok... meg ezt... ezt a füredit — válogat a remény dokumentumai kö­zött és kéjesen vigyorog. A huszonévesek belefeled­keznek a csárhcsogásba, szó­rakoznak a kitárulkozó, netán a férjhezmenés reményében megszépített sorsokon. Egyi­kőjük majdnem remegő kéz­zel kap a söröspohár után: — Az annyát... ez a leg­jobb! Mutasd a bögyöset még egyszer! Közben valahol hetvenket- ten várnak a válaszra, s talán eszükbe sem jut, hogy egy presszóasztalnál, préda a val­lomásuk. Jő hecc. Közben gya­nítom, hogy a leveleket nyil­vános helyen ocsmány prédá­ra dobó fiatalember valami eh­hez hasonló jeligét választott a hirdetésének: „Kaland ki­zárva”. Vagy: „Tisztesség”. Netán: „Kölcsönös bizalom”. Esetleg még: „Diszkréció”. Kelemen Gábor Zöldfa utca Panasz a GELKA -ra Szolgáltató vagy hatóság ? A közelmúltban tévékészü­lékem elromlott. Elküldtem a szociális gondozónőt a GEL­KA szécsényi kirendeltségébe, hogy szerelőt hívjon. A be­jelentést szabályosan felvet­ték, de a szerelő egy hétig nem jött. Utólag szereztem tudomást arról, hogy az ügye­letes szerelő akkor beteg volt, nem jöhetett. Ezután kisipa­ros szerelőt hívattam, aki há­rom nap múlva kiszállt,, és megjavította a készüléket. Hetek múlva az URH-tető- antennám hibásodott meg. Is­mét a GELKA-hoz fordultam, de a szerelő kijelentette a gondozónőnek, hogy menjen ki az, aki a tévét csinálta. Ö senki után nem nyúl a ké­szülékhez és •tartozékaihoz. Tudtommal az állampolgár azért vesz rádiót, televíziót, magnetofont, lemezjátszót, mert élvezni szeretné a tech­nika által közvetített művé­szetet. tájékozódni szeretne a világ dolgaiban Ezért nem tu­dom megérteni a balassagyar­mati GELKA szécsényi ki- rendeltsége szerelőjének ma­gatartását. Ha a készülék ga­ranciaideje lejárt, akkor mind­egy, ho^y ki javltja meg. Tfz napig vártam a szerelőre, ter­mészetesen örültem, hogy vég­re jött valaki és megjavítot­ta a tévét. Ismeretes, hogy a GELKA nem győzi munkaerővel a já­rás ellátását. A szűkös ka­pacitás miatt előnyben része­sítik a garanciális és az áta­lánydíjas munkát. Szerény1 nyugdíjam nem teszi lehető­vé, hogy minden készülékem­re átalánydíjas szerződést kös­sek. A' szerelő munkáját nem ingyen kívánom. Bár hallot­tam arról, hogy hazánkban sem ismeretlen a rokkantak, a nyugdíjasok javára végzett társadalmi munka Ha a GELKA hatóság, ak­kor tegye közzé, hogy rajta" kívül senkinek nincs joga híradástechnikai cikkek kar­bantartásához. Ezt az állam­polgár esetleg tudomásul ve­szi. Ha pedig szolgáltató vál­lalat és a lakosságért van. akkor szervezze meg a' mun­káját úgy. hogy eljusson min­denhová, ahol számítanak rá. Kertész György Szécsény, Marx u. 4. Méltán vagyunk büszkék új, korszerű lakótelepeinkre! Településeinken felépültek a korszerű otthonok ezrei. Kolóniák tűntek el panelházaknak helyet adva. parkok, kerteli veszik körül a modern lakáskultúra igényei szerint berendezett lakásokat. Mindezeket figyelembe véve, még szánalomra méltóbb, hogy Salgótarjánban, a még országhatárain­kon túl is híres városközponttól néhány kilométerre, a zagyvapálfalvai Zöldfa utcai lakótelepen siralmas állapotok uralkodnak. {KJ Megkérdeztük Kapható-e rozscipó? Már jó ideje — körülbelül egy hónapja — hiába keresem az üzletekben a közkedvelt rozslíenyeret. A kereskedők széttárják a karjukat, és nem tudnak választ adni mi az oka, hogy eltűnt. Kérem, amennyi­ben módjukban áll, járjanak utána, miért nem kapható rozskenyér, és mikorra vár­ható, hogy újból lesz! Fáradozásukat előre is kö­szönöm. Tisztelettel: Bálint Sándorné, S.-tarján, Kemerovo krt. 88. ☆ Utánajártunk. Előszűr a Nőgrád megyei Sütőipari Vállalatnál ér­deklődtünk, majd a Nőgrád me­gyei Gabonaforgalml és Malom­ipari Vállalat balassagyarmati központjában. Megtudtuk, bogy egy hónappal ezelőtt a rozske­nyér minőségét kifogás érte. A lisztből vett mintából megállapí­tották, hogy az nem felelt meg a minőségi követelményeknek. Ezért, érthető módon, a további sütést leállították. Azóta a gabonafor­galmi vállalatnál a jó minőségű rozskenyérhez szükséges, a MÉM előírásainak megfelelő minőségű, rozsliszt gyártását megkezdték/ s az öt nap várakozási idő után mácius 30-án indult meg a liszt szállítása. ☆ Március Sl-én a sütőipari válla­lat központjában megtudtuk, hogy az első szállítmány beérkezett a telephelyre, a liszt elemzése még tart. Amennyiben megfelel a kö­vetelményeknek, úgy a rozskenyér sütése Is megkezdődik. Várható, hogy mire a lapzártakor kapott híreink megjelennek, már ktnek- kinek asztalára kerül a közked­velt rozscipó. Hozzászólás „Az energiapazarlás megszüntetéséért * cikksorozathoz Tisztelt szerkesztőség! A közel­múltban megjelent fent idézett című cikksorozathoz mi is sze­retnénk hozzászólni, írja a Nóg- rád megyei Kéményseprő e* Kályhaépítő Vállalat képviselője Balassagyarmatról, — Napjaink központi problémá­ja az energiával, az energiahor­dozókkal való takarékoskodás. E célkitűzések figyelembevételével vállalatunk kiemelt feladatként kezeli az energiagazdálkodást, a racionális energia felhasználásá­val elérhető megtakarítások kér­dését. Hőtermelő berendezések vegy­szeres vízkőtelenítésével és ko- romtalanításával vállalatunk 1978- tól foglalkozik, fokozatosan nö­vekvő ütemben. 1980-ban mintegy 80 kazán vegyszeres koromtala- nítását, és 21 kazán vegyszeres vízkőtelenítését végeztük el. Ta­pasztalataink szerint a redszere- sen karbantartott tüzelőberende­zéseknél koromtalanítás esetén 1—2 százalék, vízkőtelenítés ese­tén 2—3 százalék hatásfokjavu­lás érhető el. Az elmúlt időszak­ban több vállalat és szövetke­zet ismerte fel a szolgáltatásaink­ban rejlő energiamegtakarítás le­hetőségét, és meghatározatlan idő­re szerződésben biztosította beren­dezései rendszeres karbantartá­sát. Példaként említenénk a Sal­gótarjáni Ingatlankezelő Vállala­tot, akik élve a lehetőséggel, a távfűtési telephelyükön üzemelő hőcserélő berendezéseken rend­szeresen elvégeztették a vegysze­res tisztításokat, és több mint 5 millió forint értékű energiát ta­karítottak meg tavaly. (kéményes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom