Nógrád. 1981. április (37. évfolyam. 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

Partéiét Felelősség egy mosolyért Egy futó kis mosoly, csipet­nyi keserűség, csipetnyi ké­tely szülte .gúny, épp annyi, amennyit a pillanat egy száj­szögletben látni enged. Vélet­lenül vettem csak észre, de nem tudom elfelejteni. Em­lékszem, mindenki csendben figyelt az előadóra, aki arról beszélt, amiről manapság a kelleténél kevesebb szó esik: a politika elsőbbségéről a gaz­dasággal szemben, arról, hogy a pártszervezeteknek csakis azokat a gazdasági döntése­ket kell támogatniok, amelyek összhangban vannak a párt politikája által meghatározott stratégiai céljainkkal^ ame­lyeket tehát egy-egy vállalat gazdasági vezetése a lehetsé­ges politikai következmények ismeretében hozott. Szomszédom s^áj szögleté­ben a néma kis mosoly mint­ha a pártellenőrzés hozzáér­tését kérdőjelezte volna meg. A mosoly tulajdonosa szak­ember volt a maga területén, mint szakvezető, a legképzet­tebbek egyike, a leghozzáér­tőbbek közül való. Értettem a mosolyát, és — nehogy felró­ják nekem — bizonyos mérté­kig elismertem e kétkedő mi­mika igazát, de a mosolyt ma­gát nem tudtam elfogadni. Csakhogy a kommunistáknak nem pusztán elítélniük, visz- szautasítaniuk kell a kétke* dést, nem pusztán harcolniuk kell ellene, hanem fel kell tárniok minden keserű vagy éppen kétkedő kis mosoly okát, mert a gúny orcátlan mimikáját csakis a kiváltó okok megszüntetésével lehet az arcokról letörölni. Sok oka lehet még e kétely szülte gúnynak. Ott például, ahol nem eléggé meghatározottak az egyes hatáskörök, s a párt- alapszervezetek önállósága, politikai befolyása éppen ezért nem a kellő mértékben érvé­nyesül, ahol tehát egy futó mosoly a szájszögletben nem kizárólag emberi gyengeség. Vagy amelyik vállalatnál a gazdasági vezetés nem terem­ti meg minden üzem számára egyaránt a folyamatos terme­lés feltételeit, s ahol ezzel együtt nem teszik felelőssé az üzemvezetést, az anyagellá­tás vagy akár a minőségi munkát szolgáló bérezés opti­mális megoldásáért, ott a pártalapszervezetek számára is szükségképpen csökken az önálló állásfoglalás és cselek­vés lehetősége. Ahol pedig a pillanatnyi piaci előnyök ki­használása miatt háttérbe szo­rul a termelési költségek csökkentése, a termelékeny­ség növelése, a munkaszerve­zés, vagy éppen a szociális feltételek javítása; ahol tehát egy szűkén értelmezett válla­lati érdeket szolgáló manőver az elsődleges a népgazdasági érdeket szolgáló állandó nye­reségnövelő tényezőkkel szem­ben, ott az üzemi pártszer­vezetek munkájában is előtér­be kell kerülnie a gazdaság- politikai folyamatokat vizsgá­ló, elemző tevékenységnek. És ez már az egész nép érdekeit szolgáló pártellenőrzés szub­jektív feltételei közé tartozik. A pártszervezeteknek a le­hető legnagyobb fokú tájéko­zottságra, elemzőkészségre kell szert tenniök, mert nap­ról napra, óráról órára kell eldöhteniök, hogy megadják-e a politikai bizalmat a gazda­sági vezetés elhatározásaihoz, fenntartással fogadják, eset­leg elvetik őket. Tudjuk, hogy a politika mozgatórugója ép­pen a gazdaság, de az is tud7 juk, hogy a gazdasági dön­tések emberi viszonyokat érintenek, mert javítják vagy rontják az egyes osztályok, rétegek, csoportok helyzetét, létfeltételeit, egymáshoz való viszonyát. Minden gazdasági törekvés osztályérdeket szolgál, tehát- a pártellenőrzés — osz­tálytartalmát tekintve — a munkásosztály politikai el­lenőrzését jelenti a gazdaság felett, ezért a munkásosztály politikai céljainak megvaló­sítása nem nélkülözheti a párttagság hozzáértő, felelős tetteit. Kommunista kötelesség fel­készülni. erre a bonyolult fel­adatra. Könnyebb végrehajta­ni ezt a feladatot annyiból, hogy pártunk politikája a párton kívüli tömegek bizal­mát is élvezi, könnyebb any- nyiból, hogy ez a politika szükségképpen felkarolja min­den dolgozóosztály és -réteg haladó törekvéseit. Am nehe­zebb is végrehajtani ezt a feladatot, mert ma már tu­datos érzékenységgel kell re­agálni minden kis mosolyra, s mert minden ellentmondás felvetésébe!), kiélezésében és megoldásában éppen a párt- szervezeteknek kell élenjár­nak. Anyagi érdekeltség, munkafegyelem A kollektív szerződések módosításainak tapasztalatai Amiként Váljon munkastílussá az értékelemzés! Igazi csapatmunka a tűzhelygyárban ' — Akkor jő, ha folyamattá, koztatnak a szakemberek. — sőt munkastílussá válik — A japánok, akiknél ez a mód­megrendelő kívánalmaihoz — viszonylag bonyolult. Az egy­mondja Géczy mányfejlesztési Gyula gyárt- szer fejlett, elérik a 30 szá- szerűstéssel egyébként nem az értékelemzésről, osztályvezető zalékot. Jól állnak' az NDK­sok is, ők egyébként már 1958 — A legfőbb haszna talán óta alkalmazzák ezt az eljá az — meditál dr. Trefimann Imre fejlesztőmérnök —, hogy segítséget nyújt a dön­tésekhez. Azáltal, hogy feltár­ja az alternatívákat. Mert az igazi döntés az, amikor leg­rást. Minekünk még bőven van mit behozni, de a 4 szá­zalék többletet mi is elérjük, sőt többet is. Bár teljes lendülettel csak idén láttak neki ennek a fel­alább két alternatíva van. De adatnak, érdemes megnézni, ha csak egy „csámpás” lehető­séget kell, lehet „választani” az a gazdaságban nem túl szerencsés. csupán műszaki, hanem anyagbeszerzési gondokat is megoldanának. Most az égő­házat és egyéb részeket egy dunántúli városban készítik, onnan hozzák Tarjánba. Ez a kooperációs kapcsolat igen sok bonyodalmat okozott eddig is, jó lenne ezeknek elejét ven­ni. Az egyébként már ebből a tervből is kiviláglik, hogy egy gyárban a műszaki és a gazdasági érdekek sokszor összefonód­van-e már valami kézzelfog . ható haszon fáradozásaikból. A leginkább szemmel látható változást a gyártmányon kell egészen szorosan keresnünk. nalí­llpm járt bnr KERMI-jóváhagyás alatt áll nem un a javasiat, hogy a sütőlapot Lényegében az önköltség alumínium helyett zománco- csökkentése a célja annak az zott acéllemezből készítsék, értékelemzésnek, ami néhány Így az alumínium lemezt tel- hónapja a Salgótarjáni Vas- jes egészében „kiszűrik” a tűz- - - " * * ' helyből. Ezáltal — az egész évre tervezett 103 ezer tűz­helyet alapul véve — több mint egymillió forintot meg­takarítanak. Ez az egy, látszó­öntöde és Tűzhelygyárban zaj­lik. Legfőbb termékünket, a G—750-es gáztűzhelyet vetik alá ennek az összetett, mű­szaki és gazdasági vizsgálat­— Az értékelemzés egyik fontos előnye — fejtegeti dr. Trefimann Imre —, hogy a műszakiakat és a közgazdákat beavatja egymás munkájába. Ha csak ezt az egy, de ko­rántsem egyedüli hasznát néz­zük, már akkor is megérte a fáradságot! Molnár Pál országszerte, napjainkban a Nógrád megyei vállala­tok is új kollektív szerződés megkötésére ké­szülnek. A szerződés öt évre szóló kétoldalú megállapodás, olyan egyezség, amelynek megtartása mind a vállalati »vezetők, mind a dolgozó kollektívák számára törvény. Egy termelési közösség termelési-gazdálkodási, szociális, és kulturális mindennapjait szabá­lyozza, eredményeiben, hatásában nagyon is kézzelfogható módon. Ezért napjainkban — a számvetés és az új szerződés előkészítésé­nek periódusában — minden paragrafust, az időközben hozott módosításokat szinte sza­vanként vizsgálják, s vetik össze a végre­hajtás tapasztalataival, a jelen újabb kö­vetelményeivel. így történik ez az ÉVM Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalatánál is, ahol például az egyik tavalyi módosítás eredményeit, ha­tását tették mérlegre. A bérfejlesztés köve­tett módszeréről van szó, amit szerettek vol­na jobban a termelékenység, a minőség, a határidők megtartásának szolgálatába állíta­ni. A kollektív szerződés módosításával le­hetővé tették az éves bérfejlesztési keretösz- szeg teljes „mozgóbéresítését”. A módosítás javaslói úgy okoskodtak: a szokásos bérfej­lesztési módszerrel egy-egy dolgozó átlagos évi keresete mindössze öt-hatszáz forinttal emelkedik. Ez nem ösztönzi őt a termeléke­nyebb, jobb minőségű munkára. A mozgó- béresítéssel viszont kiemelkedő teljesítmé­nyekre lehet‘késztetni a brigádokat, kisebb- nagyobb kollektívákat, hiszen egy-egy sze­mély keresete az így differenciált bérezés­nek köszönhetően évente akár hatezer fo­rinttal is emelkedhet — és emelkedett is! Ezt az észjárást alátámasztotta, hogy 1981-ben az egy főre jutó termelési érték körülbelül kilencezer forinttal emelkedett, a vállalatnak késedelmes átadása nem volt. Látványosan csökkent a munka minőségének egyik érzé­keny indexe: a minőségi kötbér — 1979- hez képest — az egyharmadára, 3374 ezer forintról 1075 ezer forintra csökkent. Értékel­ve a módosítás eredményeit, de más, az egy­éves fejlődésnél messzebb mutató körülmé­nyeket is, most mégis úgy döntöttek': a bér- fejlesztés módját ismét megváltoztatják, még­pedig úgy, hogy a keretösszegnek csak a felét használják fel mozgóbérként A tavaly al­kalmazott eljárás ugyanis — sikerei ellené­re — némi elbizonytalanodást idézett elő a dolgozókban. Érdekes módon még azokban is, akik számára a módosítás kedvező ered­ménnyel — keresetnövekedéssel — járt. Nem mindenki képes kiemelkedő teljesítményre. Van aki „csupán” becsülettel ellátja a dol­gát. A bérfejlesztésből az ilyen dolgozók semmiképpen sem maradhatnak ki. Emellett a kiemelkedő csoportok, munkások is úgy spekuláltak: az a biztos, ami a bérjegyzéken az alapfizetés vagy alapórabér rovatába be van írva. Egy másfajta, de távolról sem ritkaság- számba menő termelési-munkaügyi probléma váltotta ki még 1976-i>an a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek kollektív szerződésének mó­dosítását. Az igazolatlan hiányzások további elharapódzásának meggátlására, a munkafe­gyelem durva megsértőinek megbüntetésére a kollektív szerződés egy új szabálya ki­mondta: egyszeri igazolatlan hiányzás esetén a nyereségrészesedés felét, másodszori iga­zolatlan hiányzás után a nyereségrészesedés teljes összegét megvonják a fegyelemsértö dolgozótól. A szabályt egy sor vállalati mun- kaügyi-munkafegyelmi szabály, szankció tá­masztotta alá. A várt eredmény azonban elmaradt. Sőt az ittasság miatt hazaküldöttek és az igazolatla­nul távolmaradók száma emelkedett. A fo­lyamatot megpróbálták vezérigazgatói utasí­tással, a fegyelemsértőkkel szemben alkal­mazandó eljárást egységesítő módszertani út­mutatással megfékezni, hiába. Végül a vál­lalat vezetői 1979 decemberétől 1980 augusz­tusáig létszámzárlatot rendeltek el. Ez idő alatt vizsgálóbiztosok kérdeztek végig sok ezer dolgozót: megelégedett-e üzemével, mun­kakörével, beosztásával, ha nem, problémája megoldható-e más üzemrészbe való áthelye­zésével, felmérték a távozni szándékozók szá­mát, s persze kiszűrték a „vándormadara­kat”, akiktől jobb mielőbb szabadulni. A vizsgálat során újra és újra bebizonyosodott, hogy a kollektív szerződés említett szankció­ját és az azt alátámasztó vállalati rendelke­zéseket sok munkahelyi vezető — gyakran álhumánus meggondolásból, nem ritkán ha­nyagságból — megszegte. Magyarán, nem je­lentette az igazolatlan hiányzásokat. Ily mó­don az erre vonatkozó statisztikai adatok éveken keresztül nem a valóságos állapoto­kat tükrözték. Ezért, akik a jelenlegi statisz­tikai adatokat elemzik — 1976-ban például öt embert kellett hazaküldeni ittasság mi­att, 1980-ban viszont negyvenet, 1976-ban hu­szonnégy igazolatlan hiányzó volt, 1980-ban 125 — most úgy vélekednek: bármily’ furcsa is, a mostani adatok javulásról tanúskodnak. A munkahelyi vezetők már eleget tesznek jelentési kötelezettségüknek. Az igazolatlan hiányzások kimutatása tehát hű, vagy meg­közelítően hű képet mutat. Ha lassan is, de kezdenek beérni a kollektív szerződés vál­tozatlanul helyesnek tartott szankciói, páro­sulva a következetesebb vállalati- fegyelmi gyakorlattal. ha ma talán még merésznek is tű­nik az állítás, az idén, s a követ­kező években várható az igazolatlan hiány­zások csökkenése, a vállalati munkafegye­lem szilárdulása. , es. g. így nak. A termék részegységeit lag apró változás is bizonyos veszik sorra, s taglalják, hogy mi a szerepe, mennyi a most szükséges ráfordítás a _ gyár­tásához, s lehetne-e olcsóbban, egyszerűbben előállítani, — Ez igazi csapatmunka — állítja dr. Trefimann Imre. — De másképp nem is csinál­hatnánk. A teljes értékelem­zés számításba vesz a piacku­tatástól az értékesítésig min­dent Így hát sokrétű a szakmai összetétele annak a csoport­nak, amely „értékelemez”. Gyártmányszerkesztő, gyár­tásfejlesztő, szerszámtervező, anyaggazdálkodó, meós, köz­gazdász, munkaügyi és keres­fokig érzékelteti, milyen sok­oldalú figyelem 1 kell az ér­tékelemzéshez: — „Árváltás” történt — meséli Faragó János gyártás­fejlesztési csoportvezető. — Korábban az alumínium volt olcsóbb, azért tértünk át az acéllemez felhasználásáról alumíniumra. Most változott a helyzet. Műszakilag egyéb­ként mind a kettő tökélete­sen megfelel. Műszakiak, közgazdák Egy másik, folyamatban le­vő változtatás: a dísztető- kedelmi szakember alkotja a csuklótartó lap gyártásának munkaközösséget. „De ez ésszerűsitése. Eddig túl sok nem zárt kör; elképzelhető, selejt adódott, s hamar tönk- hogy egy-egy szakaszban pél- rement a szerszám. Most egy- dául jogászt is megkérde- szerűbb és könnyen gyártható zünk” — így a gyáriak. változatát alakították ki a Hetenként egyszer ülnek tartólapnak. össze, s megvitatják a soron levő kérdéskört, kiosztják a kinek-kinek testhezálló fel­adatot. Munkájukban a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem egyik docense is segít „Arváltás” történt! — Az értékelemzéssel elér­hető nyereségtöbblet 4 és 30 százalék között van — tájé­— Az eredeti összesen öt szerszámmal készült — hal­lom Géczy Gyulától. — Az újnak elég lesz egy, legföl­jebb két szerszám. Tehát gyor­sabb biztonságosabb és keve­sebb embert kell ráállítani a gyártására. A harmadik, még csak a gondolatokban megjelent vál­toztatás: a főzö-égő rendszer egyszerűsítése. A jelenlegi ugyanis — bár így igazodik a Megyénk a rangsor végén Eredmények és tervek a vízgazdálkodásban Számos fontos feladat vár ság 49 százaléka még nem ré- ségek mellett — Balassagyar­magyénkben a vízgazdálko- szesül vezetékes vízellátás- mat ellátási gondjait. A Dej- dással foglalkozó szakemibe- ban, és a közegészségügyileg tár—Balassagyarmat össze- rekre a hatodik ötéves terv- veszélyeztetett falvak száma kötő vezeték is ebből a célból időszakban. A teendők jelen- több mint félszáz. A szenny- készül: üzembe helyezése idén tőségét az alapozza meg, hogy víztisztító berendezések tel- várható. Balassagyarmaton a vízzel való ellátottság szem- jesítőképessége viszonylag ki- egyébként elkészül a magas­pontjából Nógrád a rangsor esi, emiatt tovább fokozódik tározó is. utolján helyezkedik el az or- a telepek túlterheltsége, s A közegészségügyileg ve- szág többi megyéjéhez viszo- csökken a tisztítási hatásfok, szélyeztetett falvak közül hét- nyítva. ben kívánják részlegesen meg­Jelenleg — egy hivatalos Kiepkk natáclolf oldani a nehézségeket. Erre rviaww 14 mill{ó forintot kell költe­. A helyzet javítására koráb- ^ánn^ftéSzerű töKzin- ban is elszánt erőfeszítéseket f=a"nf* telepszerű, tobbszm­tettek az illetékesek. Az előző tef. lakások kapcsolódó vízkoz­műveinek létrehozására az il­letékesek. kimutatás szerint — a lakos­A több tonnás munkadarabok forgácsológépen való meg munkálása a tapasztalt szakemberek figyelmét is próbára teszi. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a mindenna­pos munkák közé tartozik az ilyen feladatok elvégzése. A hengereszterga-műhelyben több munkafolyamatra alkalmas hatalmas berendezés található. Az ilyen gépeken a meg­munkálást végző kések cseréje is nehéz fizikai munka, melyet Szabó László végez. (Fodor Tamás felvétele) ötéves terv végrehajtásakor több mint 400 millió forintot költöttek erre a célra, így a körülmények több területen javultak. A víztermelő képes­ség például megközelítőleg 12 ezer köbméterrel nagyobbo­dott. sikerült növelni a szennyvíz- tisztító kapacitást: Pásztón bővítették az ehhez kellő lé­tesítményt. Ma — az 1975-ben mért 17 százalékkal szemben — a lakások egyötöde van bekapcsolva a közcsatorna­Bővítés, létesítés Szennyvíztisztításban egy Csupán" kismértékben balassagyarmati fejlesztés a legjelentékenyebb tennivaló: az ottani telep bővítéséhez kezdenek hozzá a mostani öt­éves tervben. Lényeges teen­dő még a hollókői szennyvíz- tisztító telep létesítése és a falu részleges csatornázása. hálózatba: az arány lényegesen — összesen 18 millió átírnál forintba kerülő - koltségei­kisebb az országos átlagnál. Térségi vízmű re azonban még nem sikerült teljes egészében fedezetet ta­lálni. Csatornázásban a lakás- Továbbra is a lemaradás építéshez kapcsolódó létesít- csökkentése a fő feladat a mények bővítésére nyílik mód. vízgazdálkodásban, öt év alatt A közcsatorna-hálózatba be- a terv szerint 464 millió fo- kapcsolt lakások száma főleg rintot fordít megyénk erre a a telepszerű, többszintes la- célra tanácsi fejlesztési alap- kásépítésben növekszik, s az bál. Az összeg túlnyomó ré- ellátottság aránya — a mos- szét tanácsi beruházásra szán- tani 20 százalékhoz képest — ják. Még mindig az egyik három százalékkal növekszik, legjelentősebb munka a nyu- Ám nagyobb lesz — ennek gat-nógrádi térségi vízmű első ellenére — a víz- és a csa- szakaszának továbbépítése, il- tornaellátottsági mutató kü- letve elkészítése. Ez oldja lönbsége is a tervidőszak vé- meg — a rákapcsolható köz- gén. NÓGRÁD — 1981. április 17., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom