Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

Ahogy közeledik az igazi tavaszi időjárás, mintha úgy lankadna tudósítótáborunk levélírói vágya, pedig nemcsak az iskolai tantermek eseményeit, hanem a szabadidős-ki­rándulásokról, -programokról szóló krónikákat is szívesen olvassuk! Ne röstelljétek hát efféle élményeiteket papírra vetni, s többi társatok elé bocsátani erről is. E néhány „go­romba” szó után nézzük az elmúlt hét postáját. KÖSZÖNET AZ IDŐSEBBEKNEK egyik kiemelkedő esefnénye lesz az április 8-i sportdél- előtt, amelyet a sportcsarnok­ban rendeznek, délután pedig — nem elírás! — mindenki viheti a babáját az úttörő­házba, ahol babaruhavarrás- verseny lesz, s megválasztják a babaszépség-királynőt is! EMLÉKPLAKETT^ A LEGJOBBAKNAK Több mint hatszáz diák, pe­dagógus vett részt azon az ünnepségen, amelyet a salgó­tarjáni Mártírok úti iskola Tizennégyen írták alá azt kérésünkre azonnal segítséget a levelet, amelyet a zabári nyújtottak, sőt vállalták to- Mazsola-bábcsoport tagjai, s vábbi patronálásunkat. Ezzel vezetőjük, Ferencz Nándorné hozzásegítenek bennünket küldött szerkesztőségünkbe, ahhoz, hogy terveinket való- Ezt írják: ra válthassuk.” ..A zabari Gárdonyi Géza Eddig a levél, amelynek he- Klubkönyvtár bábszakkörének lyet adtunk, csak az nem Lovász József úttörőcsapata tagjai, köszönetét szeretnénk világos egészen, hogy milyen rendezett a napokban a Ma­mondani a Váci Kötöttáru- kérésről és segítségről van gyár Tanácsköztársaság és a gyár kazári telepén működő szó. Ezt pótlandó, várjuk a csapat névadója tiszteletére. Kulich Gyula Szocialista Bri- részletesebb tájékoztatást az A gazdag és színes program gádnak és vezetőjének, fmert együttműködésről. során első ízben került sor a Lovász József-emlékplakettek átadására. Négy diák ég egy pedagó­gus kapta meg az iskola e magas elismerését (a pleket- tet Tornai András Endre ba- “Bartók-centenárium ^gyarmati művész készí- ről Simkó Andrea és Vincze alkalmából az úttörőcsapat í„a_ Ilona, beszámoltak. Néhány szervezésében. Már régóta ké­napja, március 20-án emlék- szül a Bartók-kiállítás anya­műsort rendeztek, amelyen az ga, szerdán pedig tizenkét öt­iskola növendékein kívül a öt fős csapat méri össze tu- Rózsavölgyi Márk Zeneiskola dását, s döntik el, ki tud töb- művésztanárai, valamint ze- bet Bartók Béla életéről, nekara is részt vett, s a helf- munkájáról. BARTÓKRA EMLÉKEZVE Gazdag rendezvénysoroza- szín a Mikszáth Kálmán Mű­tőt állítottak össze a balassa- velődési Központ volt. gyarmati Hámán Kató úttö- Más eseményekre is sor rőcsapat tagjai, ahogyan er- kerül a RÉTSÁGIAK Csanaki Judit, Bozsik Ágnes és Ru­bint Annamária nyolcadik osztályos tanulók kiváló kö­zösségi, s tanulmányi munká­jukért, Cserháti Józsefné pe­dig másfél évtizedes, ered­ményesen végzett csapatveze­tői tevékenységéért vehette át a kitüntetést. Valamennyiük- nek gratulálunk úttörőolva­sóink nevében is, s további „TAVASZVÁRÖ Bár Mocsári Nóra, a Retsá— óis, amely nevéhez méltó sikereket kívánunk! gi Általános Iskola őrsvezető- külsőt választott. De sok tudósítója — és persze a ren- egyéb ötletes maszk volt: J __*: 1 ^ín L' KA RANCSKESZIEK ÜZEMLÁTOGATÁSON A salgótarjáni öblösüveg­gyárban járhattunk — írja Dohor Anikó és Barta Ange­lika Karancskesziből —, s ezt szeretnénk megköszönni a dező szülői munkaközösség is Farkas Bertalan „utóda”, egy — télbúosúztatónak nevezték kis űrhajós, marslakó, kuko- ünnepségüket, valójában in- ricacső-robot, hóember stb... kább , tavaszvárónak nevez- A felvonulás után táncmulat- hetjük rendezvényüket. Erről ság kezdődött, a zenét egy szói Nóra levele, amelyből külön ilyen alkalmakra néhány mondatot idézünk: alakult együttes szolgáltatta, — Meghívtuk a leendő el- a tombola helyett pedig a _____________________ s ósokét is, akik közül sokan zsákbamacskán px óbálhatták gyár dolgozóinak és különö­jelmezt öltöttek magukra, ki szerencséjüket a jelenle- Baksa Sándornénak nagy tapsot kapott a Pingvin vők... Ahogy beléptünk az üvegfú­vók munkahelyére, forró le­vegő csapta meg az arcunkat. Kis kemencékben izzott a Még javában tart a tani- laszték, az ügyeskezűek bar- folyékony üveg, szinte elva- tás, ám a balassagyarmati út- kácsolhatnak, játékokat ké- kított bennünket. Utána át­törő- és ifjúsági házban már szíthetnek, lesz hobbitalál- mentünk az üvegcsiszolókhoz: kész a tavaszi szünet szabad- kozó, fonotéka. Kapcsoltam pontos, szép és felelősségtel- idős-programja. Csak rövid vetélkedő, bábműsor, mese- jes munkát végeznek — előzetes: április 6-tól 11-ig délelőtt, táncház, s természe- számolnak be élményeikről a mindenki számára akad vá- tesen diszkó is. A program karancskeszi tudósítók. A BABÁKAT IS HOZHATJÁTOK! mtjM lk A BEA m «a ES& HM V BTTfflulHI MR | |W BH m M íw” 5? VHP AHB, 5* liiiiSsSiäiiJ 13 SES608T B ■■r ■ Műk ■ w m m murmur «r X i * « m v m l előtt 1 iss m Á rejtőzködő P. Howard A televízió igazán nagy ru­tinnal és magas színvonalon szervezi meg már az egyenes közvetítéseket, így a rádióval közös népdalversenyét is, melyre még ráadást is kap­tunk. A hétfői díjkiosztó gá­laest nemcsak tömör köny- nyedsége, szórakoztató volta miatt jelentett örömet a szá­munkra, hanem azért is, —, ennyire lehetünk elfogultak —, mert a díjazottak között három Nóg'rád megyei ver­senyzőt, illetve együttest is láthattunk. Ennek nyilván más megyék is örülnének. Ügy néz ki, jelenleg verhe­tetlenek 'vagyunk a Röpülj páva-mozgalomban, a népze­nei hagyományok felkutatá­sában, ápolásában. A hetve­nes évek közepe táján nem hiába rendezték Salgótarján­ban többször is országos nép­zenei találkozót, nem hiába dicsérik az országos hírű szakemberek — nevezetesen Baross Gábor Liszt-díjas kar­nagy, érdemes művész — együtteseinket, szólistáinkat, ha lerándulnak egy-egy me­gyei erőpróbára. Már a í’ádióból majdnem valamennyi benevezettünk továbbjutott a tévés elődön­tőkbe, onnan pedig a döntő­be. Ha Rimócnak több lako­sa van (esetleg a környék, a járás is rászervez), bizonyá­ra nem szorulnak hátrább a rimóci menyecskék sem, mert a tudásuk, képességük meg­volt ahhoz, hogy a legjobbak között legyenek. Pehát ilyen a játék demokratizmusa; a szakemberek mellett a kö­zönség is továbbjuttathatja kedvenceit, sőt — a jelenlegi Kiírás szerint — az juttathat­ja csak igazán. Persze nincs ok Rimócon a kesergésre: ami nem sikerült a csoportnak, si­került a szólistának, Holecz Istvánnénak. Aztán a nemti Sipos Józsefnének, a hollókői asszonyoknak —, akik mind­nyájan értékes ajándékok­kal tértek haza. A hollókői- ek nem is akármilyennel: a fődíjjal, Petrilla István fából készült, tűzzománccal kira­kott pávájával. Gratulálunk valamennyiüknek, kívánva, hogy továbbra is szívvel, lé­lekkel dolgozzanak a helyi Hátrányok-már a Ha elfuserálták egy ház ala­pozását, tehetik rá a legszebb tetőt, valami nem lesz rend­ben, az egész minősége alat­ta marad a becsülettel meg­alapozotténak. Valahogy ez áll a nevelési alapokra is: amikor már a tető körül járnak, nehéz a korrekció, a javítgatás. Az óvodáskor nagy szere­pét régóta ismerik: ekkor nyi­ladozik az értelem, formá­lódnak a szokások, ilyenkor ébred fel (vagy sem!) a vi­lág megismerése utáni vágy. Az új óvodai nevelés doku­mentuma megerősítette ezt az alapozószerepet és ma már erre építkezhet az álta­lános iskola. De mi van akkor, ha a gyerek már a startnál lépés- hátrányba kerül: ha nem jut be egyáltalán az óvodába, ha ott épp csak eltölti az időt, nem figyelnek fel értelmi-ér­zelmi fejlődésének fogyaté­kosságaira? Viszi magával az általános iskolába (ha egyál­talán iskolaérett lesz) és elin­dul a hólabda. Sokan mondják: de nagy divat lett a hátrányos hely­zetűekkel foglalkozni. Pedig sokkal több ez divatnál: a többiek előrehaladásának, a közösség fejlődésének is fel­tétele. Mindez az óvodában kezdő­dik. , Nagyorosziban a gyer­mekvédelmi felelőst kere­sem — Fövényesi Jánosné vezető óvónő, mondja, hogy ő az. — Milyen feladatokkal jár ez a munka? — Először is minden év­ben felmérjük az új gyer­mekek helyzetét, környezet- tanulmányt készítünk, nyil­vántartási lapot vezetünk a veszélyeztetettekről — ezt egyeztetjük a tanácsi nyilván­tartással. A kettő nem ugyan­az: mi feltüntetjük azokat is, akik bár anyagi téren jól állnak, nem szorulnak támo­gatásra, de a neveléssel gon­dok vannak. Például az egyik esetben idősebb szülőkről van szó, akik nehezen boldo­gulnak a kicsivel. A napi ta­lálkozások, amikor jönnek a gyerekkel, gyerekért, nem gok időt, lehetőséget nyúj­tanak beszélgetési-e — eztszü- lői értekezleteken, családlá­togatásokon tudjuk megol­dani. — Nem furcsálják a szü­lők, hogy még csak óvodás a gyerek és más' családlátoga­tásra járnak hozzájuk? • — Van olyan, aki kényel­metlennek tartja, szinte szé- gyenli a veszélyeztetettek szü­lei közül —, de olyan is, aki már-már követeli a plusztö­rődést (nemcsak az anyagi támogatás miatt). Tudja, fa­lun kissé másképp van, mint egy városi körzeti óvodában —, az emberek ismerik egy­mást, belátnak egymás éle­tébe. (Ezen mindig elgondolko­zom: jó, az ismerősök miatt röstelli Valaki, hogy a cseme­NŰGRÁD - 1981. március 24., kedd tétének a csoportvezető óvó­nője, a gyermekvédelmi fele­lős ellátogat hozzájuk a prob­lémákat megbeszélni, környe­zettanulmányt végezni —, de azok, akik tehetnének zilált helyzetük javításáért vala­mit, azok azt nem szégyenük, hogy elmulasztják? Ahol meg nem a gyermek ellátásával, gondozásával kapcsolatban van gond. hiszen tiszta,' ren­des, a szülők sem italozók, garázdák, arról szintén tud a környezet... Nevelési taná­csot elfogadni pedig nem „szégyen”, azt a gyermekük érdekében teszik. Jelentkez­hetnek magatartási zavarok, fejlődési megtorpanások —, ezt csak az édesanya, édes­apa és az óvónő együtt tud­ják kibogozni, korrigálni. Es minél hamarabb, annál jobb!) Jelenleg Nagyorosziban 124 óvodás gyermek közül taná­csi nyilvántartásban mind­össze négy, óvodaiban nyolc szerepel a veszélyeztetettek között. Ám ennél többen van­nak, akik fokozott törődést igényelnek, mert beszédkész­ségük, kézügyességük, gon­dolkodási készségük alacso­nyabb szinten áll a többi­ekénél. A lemaradókkal való differenciált * foglalkozást már itt el kell kezdeni! — Vannak játékos feladat­lapok — három fokozatban kapjuk, a gyengébbekkel elő­ször az egyszerűbbet végezzük el, később fokozatosan az erősebbet. Ilyenkor még nem vészes, ha valamelyik terü­leten lemarad a gyerek, de észre kell venni, miben szük'- séges erősíteni, foglalkoztat­ni. Az iskolaelőkészítés enél- kül csak szólam marad. Nemrégiben fejezték be a beiskolázási szűrővizsgálato­kat. Negyvenhárom nagycso­portos gyermek közül egy volt, aki csak korrekciós ok­tatásban lehet elsős — ő már tavaly is egy év halasztást kapott; valamit fejlődött, de még nem éri el a normál el­sőhöz kívánt szintet. A töb- biekről is készült megfigye­lési és jellemzési lap — ez képet ad arról, hol tartanak. Milyen testi fejlettségük, moz­gásuk, egészségügyi szokása­ik, önkiszolgálási készségük, beszéd- és értelmi fejlettsé­gük (ez utóbbin belül figyel­mük, megfigyelőképességük, emlékezetük, gondolkodásuk, mennyiségfogalmuk, tanulé­konyságuk és érdeklődésük szerepel), játék-, ábrázolás- ;és munkatevékenységükről. ér­zelmi, akarati életükről, szo­ciális magatartásukról, /csa­ládi helyzetükről, .iskolához való viszonyukról árulkod­nak a lapok. Az óvoda és az iskola közötti régi jó kapcso­lat a biztosítéka annak, hogy tudnak majd a 6 éves korig kialakított alapokra építeni a tanítónők. Eljönnek szülői értekezletekre, nevelési ér­tekezletekig, szívesen látják a nagycsoportosokat az isko­lában, már most elkezdték a kapcsolatépítést a szülőkkel. Hátrányok — már a start­nál? — tettük' fel a kérdés* •á' ív: -* ínv-ben. A beszé’tc lésből -úgy érzem, Nagyoro­sziban arra törekednek, hogy nem legyen'a válasz. G. Kiss Magdolna népdalkincs közösségi érték­ké emelésén, s bízva abban, hogy sikereiken a többiek is felbuzdulnak, még nagyobb kedvvel, akarással végzik munkájukat. Hiszen minden csoport, Szólista előtt ott a lehetőség, hogy a mostaniak­hoz hasonló sikereket érjenek el pár éves céltudatos, hoz­záértő, szorgalmas munkával. Bokor Péter író-rendező Századunk című dokumen­tumműsor-sorozatának visz­... P. Howard halálát is be­leértve. P. Howardét, azaz Rejtő Jenőét, akit- 1942-ben hurcoltak el munkaszolgálat­ra, s aki 1943. január elsején agyonnyúzottan pusztult el Ukrajnában, nem egészen 38 évesen. Palásthy György. szokatlan című — „P. Howard. Irta: Rejtő Jenő” — filmje megje­lenítésében leginkább a tévé korábbi Nyitott könyv prog­ramjára hasonlít. Palásthy 55 szatértét elismeréssel nyug- percben villantja fel egy ro­tázhatjuk. Az új négyrészes sorozat, a Végjáték a Duna mentén 1944 néhány hónapjá­nak bemutatására vállalko­zik. Nyomon követhetjük Hor­thy és Hitler tárgyalásait, Magyarország német meg­szállását, a magyar hadveze­tés és kormánykörök reakci­óit, a magyarországi zsidók deportálásának körülménye­it. Bokor Péter sorozata re­mek filmes ismeretterjesz­tés. Alkalmazkodik a tévé műfaji követelményeihez —, vagyis képszerű, audiovizuá­lis — és szemmel tartja a történelemtudomány köve­telményeit is —, tehát objek­tív, tényközlő. Kommentárjai lényegretörőek, mentesek a szájbarágóstól. Ezért is tud filmje meggyőző, hiteles len­ni, mondhatnám: hatásos. Mert, ha még mindig volt va­lakinek is valamiféle illúzió­ja, elnéző gesztusa a „vitéz Nagybányaival” szemben, akkor azt ez a négy rész ugyancsak eltüntethette. Egy szó, mint száz: Horthy Miklós környezetének egyik legbu­tább, legszűklátókörűbb em­bere volt. Anélkül, hogy bár­ki felelősségét is csökkenteni szándékoznék, végső soron őt terheli a felelősség Magyar- ország háborús szerepléséért, mindazért a csúfságért, go­noszságért, ami 1919 óta Ma-‘‘ gyarországon történt. mantikus lelkületű, álnév mögé rejtőzködő író portré­ját, irodalmi munkásságát. „Nyitásként” Rejtő Jenő mű­vei legfrissebb kiadásainak címlapjait mutatja végig, -s a felsorolásnak szinte nem akar vége szakadni. Hihetetlen termékenység: mely szó sze­rint a tehetség valóságos ki­bontakozásának az útjába állt. Akármilyen fantáziája, lele­ménye van is valakinek, any- nyi ötlettel, fordulattal, leg­alábbis egyformán magas színvonalon nem rendelkez­het, mint amennyit Rejtő Je­nő megíx-t. Persze kellett ne­ki a pénz, mert —, mint az íróra emlékező, kellemes me­sélő Hegedűs Géza említette —, volt egy szenvedélye: a kártya, s ez bizony akkori­ban sem számított olcsó mu­latságnak. Rejtő művészetét sokáig nem méltányolták, 'kortársai közül is sokan gyors feledést jósoltak neki. Nem így lett. Ebben „ludasak” legjobb munkái, amelyek sajátos hu­morukkal, á kalandregény és annak paródiája közötti egyensúlyozásukkal mégis- csak esztétikai értéket képvi­selnek. Palásthy filmjének ezeket az értékeket sikerült megmutatnia, s kedvet csi­nálni Rejtő újbóli olvasására. (súlyok) Köszönjük, Salgótarján! Ügy kezdődött, mint az ankétok általában. Az álmok zsibbasztó tehetetlenségével meredünk közönségünkre. Görcs­oldó célzatú, avatag tréfák, kínos kedélyeskedés az első megszólalás nehézségeiről. Unszolás közben eltűnődöm: e hozzáértő, okos gyülekezetnek — képviselőtől a Makk Mar­ci Búvár-klub gárdájáig — csakugyan nem volna monda­nivalója? Hallgatsz, Salgótarján?! Aztán: micsoda gátszakadás! Kollégámmal együtt für- dünk a kérdések, vélemények és ellenvélemények záporá­ban. Délután 5-kor kezdődött, másfél órára terveztük, s 8 után, ismét zsibbadtan —, de most már az egész napi fe­szültségtől kimerülve — távozunk a teremből. Teljes lap- számravaló, magvas észrevételekkel tarsolyunkban — re­méljük néhányan meg is írják, amint megígérték. Az igazi jutalmat azonban másnap kapjuk. Szabó Fe­renc, a ■népfront városi titkára mosolyogva meséli: képzel­jem, jó néhányan — környezetvédelemben így-amúgy ér­dekeltek — ott maradtak, 10 óra utánig. „Az egésznek az volt a legfőbb haszna, hogy mi, akik egy városban lakunk, itt találkoztunk egymással, s végre módunk volt eszmét cserélni." Vagyis a Búvár látogatása amolyan katalizátor­ként működött, termékeny „vegyületet” alkotva jóra ter­mett, de egymástól függetlenül működő emberekből. A pár­huzamosok ezúttal nem a végtelenben találkoztak, a szá­guldó élet untig emlegetett elidegenítő hatását egy alkalmi fórum jóvoltából fölfüggesztették. Vallomással tartozom: mikor a múlt esztendőben út­jára indítottuk városi őrjáratainkat, egy kissé „muszáj Her­kulesként” rugaszkodtunk a föladatnak. De lassacskán rá­ébredtünk: mekkora haszna lehet ezeknek a kirándulások­nak. Hiszen egy-egy város metszetében föltárulhat a kör­nyezetvédelemnek szinte valamennyi ellentmondása, s egy­úttal nagy közösségek. nézhetnek szembe tulajdoii gondja­ikkal —, melyek a maguk módján országos, sőt világprob­lémák. Mi pedig ennek segítségével teljesíthetjük legfonto­sabb kötelezettségünket: a jó szándékú erőfeszítések egyesí­tését, a lappangó viták lefolytatását, megfontolt határoza­tok kiérlelését. Pontosabban elősegíthetjük mindezt az írott szó támogatásával. Köszönjük a tarjániaknak, hogy megerősítettek bennün­ket munkánk értelmében. Lchotay-Horváth György Üzlet... Kerry város két lakója fel­kereste Nagy-Britannia mi­niszterelnökét és elvállalta, hogy 500 fontért alagutat ás a La Manche-csatorna alatt — És mi a tervük, hogyan készítik el az alagutat? — ér dekiődött a miniszterelnök.­— Nagyon egyszeri! Hogy meggyorsítsuk a munkát, egyi­künk az angol parton, a rak­parton sik pedig ' a fi'ancia kezd ásni. — De meggondolták-e, mi történik, ha apró hiba csú­szik a számításaikba, és a vé­gén nem találkoznak egymás­sal? — Akkor ön ezért a pénzért két alagutat kap! — válaszolt az egyik cimbora,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom