Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-14 / 62. szám

Az eneta'apazarlás megszüntetéséért (III.) ILYEN SOK...!? kérdezte a háziasszony a villanyszámlát benyújtó dol­gozótól, majd kisvártatva hoz­záfűzte: — Nemrég még jó­val kevesebbet fizettünk. Ami­kor ezeket mondotta, elfe­ledkezett arról, hogy a most fizetett összeg is csak közelít a világpiaci árakhoz, hogy másfajta magatartásra és fő­leg gyakorlatra van szük­ség otthonában is az energia ésszerűbb felhasználásában. Kétségtelen, nem könnyű dolog átállni az új követel­ményekre, mert nálunk nem olyan drasztikusan érezte a lakosság az energiaárak ug­rásszerű emelkédését, mint a kapitalista országokban. Ott egyik pillanatról a másikra saját bőrükön tapasztalták, hogy vége a jó világnak, amikor minden, zajlott le. Késleltetve, foko­zatosan érezte a lakosság az áremelkedéseket. tésre 17 százalékát melegvíz-tásból 1—3 év alatt megtérül, szolgáltatásra, 5 százalékát Jó lenne ezt a folyamatot fel-' főzésre, 8 százaléka a vilá- gyorsítani, tekintettel gítás, a televízió, a rádió, va­lamint más háztartási gé­pek működtetését szolgálja. Éppen ezért elsőnek a táv­fűtésnél és a melegvíz-szol­gáltatásnál az átalánydíjas elszámolás helyett a fogyasz­tással arányos térítéses rend­szert vezetik majd be. Az eh­hez szükséges mérőműsze­reket, berendezéseket első­nek 1982-ben, a lakótelepek bérházaiban alkalmazzák. Az építőanyagok és -szerkezetek minőségének javításával pe­dig csökkentik az épületek hőveszteségét, megoldják a meglevő épületek utólagos hőszigetelését. Ez utóbbi azt jelenti, hogy évente 1000 fényben úszhatott —1500 forint tüzelőanyag-költ- Nálunk ez másként séget tud megtakarítani a la­kosság. Mivel zsebre megy a já­ték, s a háztartások költség- vetésébe^ sajnos, ezután is arra, hogy a lakosságnak ilyen konstrukciójú készülékekre növekszik az igénye. Ennek érdekében a kormány hatá­rozott szándéka, hogy adott esetben megtiltja azoknak a fogyasztási cikkeknek a gyártását, amik növelik az energiaszükségletet. MAS LEHETŐSÉG NINCS A megye lakosságának egy része tudomásul vette, hogy az energiagazdálkodásban más lehetőség nincs: egyedül az ésszerű gazdálkodás, ta­karékosság. Ennek ellenére nem tudni mi okból, még elég sokan vannak, akik nem, vagy nehezen akarják tudo­másul venni azt az elég gyak­ran hangoztatott előremu­tató igazságot, hogy az előt­tünk álló évtized nehézsé­gekkel lesz terhes. Ez aztje­ZSEBRE MEGY A JÁTÉK növekvő lesz az energiakölt- lenti, hogy a jelentős import' Az energiagazdálkodási program jó végrehajtása me­gyénk lakóitól is aktív köz­reműködést kíván, mivel a jövőben az energiaárak to­vábbi emelkedésével kell szá­molni. Ebben a helyzetben nehéz, s főleg felesleges do­lognak tűnhet, hogy bárki­nek is tanácsot adjunk az energiafelhasználással járó kiadásainak egyedüli és ki­zárólagos csökkentése érde­kében. Nem lehet előírni, hogy odahaza melyik szobá­ban milyen égőket használ­janak stb. Mindenki saját maga dönti el, hol és meny­nyit égjen a villany, mikor és mennyit menjen a háztartási gép. A kormány anyagilag is arra ösztönzi a lakosságot, hogy a villanykályhák és fű­tőberendezések üzemelését az éjszakai órákban oldják meg, mert akkor olcsóbban juthatnak villamos energiá­hoz. Egyébként a lakóépületek­ség hányada, csupán figye­lemfelkeltés és jelzésképpen néhány takarékos megoldás­ra hívjuk fel a figyelmet. Az olajkályhák és a hoz­zátartozó kémények rend­szeres karbantartásával, a készülékek beszabályozásá- .val 15—20 százaléknak meg­felelő olajat lehet megtaka­rítani. Mindenkinek saját, jól felfogott érdeke, hogy a híradástechnikai és háztar­tási készülékek vásárlásá­nál megnézze, melyik, meny­nyi energiát fogyaszt. Pél­dául egy teljesen tranzisz- torizált televízió a csöves te­levízióval szemben, vidéken évente 800—1000 forint áram- költség-megtakarítást tesz lehetővé. Hasonló lehetősége­ket kínál a hűtőszekrények választéka is. Nemrég energiatakarékos mosógépek kerültek forga­lomba. Ezek ezer forinttal drágábbak, mint a korábbi­ak, de a felmerült többlet- költség azokban a családok­ben felhasznált energia csak- ban, ahol gyakran használják nem hetven százalékát fű- a gépet, az árammegtakarí­Harminc kötetet kívülről Az indiai Jammu és Kas­mír állam egyik hegyvidéki területén a lakosság sikere­sen alkalmazza az amcsinak nevezett gyógymódot. A ba­jok orvoslására 200-féle gyógy- fűvel és gyökérrel történik. Az orvosnemzedékek tapasztala­tait egy 30 kötetes munká­ban összegezték, amely az anatómiáról, a fiziológiáról, és különböző betegségekről és gyógymódokról szól. Nem könnyű dolog amcsi orvossá válni: a gyógyítás tit­kai apáról-fiúra szállnak. A gyógymódokkal foglalkozó fi­atalembernek azonban min­denekelőtt kiváló emlékező­tehetséggel kell rendelkeznie. Közel tíz év alatt kívülről meg kell tanulni mind a har­minc kötetet, ami a vizsga el­engedhetetlen feltétele. ra szoruló országok, mint mi is, csak úgy tudunk véde­kezni a külső hatások ellen, ha jól végrehajtjuk a kor­mány energiagazdálkodással kapcsolatos programját. Ennek sikerességében me­gyénk termelő-, gazdálkodó egységei sokféleképpen mű­ködhetnek közre. Például a Salgótarjáni Tűzhelygyár és Vasöntöde az energiatakaré­kos gyártmányok előállítá­sában érdekelt. Ebben a gaz­dálkodó, termelőegységben megnő a konstruktőrök sze­repe. A gyár vezetői igazod­va a kormányhatározathoz, igen helyesen, úgy döntöt­tek, hogy megkezdik a szén- tüzelésű kályhák gyártását. Végül arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy mi a cél­ja a kormány energiagazdál­kodással kapcsolatos hatá­rozatának? Először:- lelassítani a szük­ségletek növekedését, má­sodszor: jobban kihasználni belföldi forrásainkat, har­madszor: új' eljárásokat meg­honosítani az energiaterme­lésben és -felhasználásban. SOK ÖTLETET, JAVASLATOT Nem lehet eléggé hangsú­lyozni, hogy a sikerhez az egész társadalom összefogá­sára van szükség. Ezért tá­mogatni kell minden olyan kezdeményezést, ötletet, min­den olyan kollektívát, egyént, akik \ettrekészségükkel meg­gyorsítják és eredményessé teszik a célhoz vezető utat. Végre V. K. Naponta több mint hatszáz balatoni pihenő szék készül a Fémbútor Ipari Szövetkezet rétsági telepén. Képünkön Cseh Lajosné, a közkedvelt pihenőszék karfázását végzi. A fejlődés útján nem lehet megállni Kerekasztal-beszélgetés a mezőgazdaság eredményeiről, feladatairól Befejeződtek a megyében a termelőszövetkezetekben a zárszámadó- és tervtárgyaló küldött- és közgyűlések. Pon­tott tettek a mezőgazdaság múlt évi eredményeinek szám­bavételére. Ebből az alkalomból került sor kerekasztal-be- szélgetcsre, amelyen részt vett Havas Ferenc, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Cseh Adolf, a Nógrád megyei Terme­lőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára és Deák Pál, az MSZPM Nógrád megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osz­tályának munkatársa. — Mi a véleménye a közös gazdaságok múlt évi munká­járól? HAVAS FERENC: — Nem­csak 1980, de az egész terv­időszak legfontosabb célkitű­zései teljesültek, a szövetke­zetek, néhány kivételtől elte­kintve megfeleltek a növekvő követelményeknek. A termelés szerkezete jó irányban válto­zott, a korszerűsödő anyagi­műszaki bázissal és az élő­munka hatékonyságának ja­vulásával jelentősen növeke­dett az üzemek termelése. Ár­bevételük kétharmadával na­gazdasági aktíván Havas elv­társ kritikusan szólt. Elgon­dolkoztató tény, hogy a gyen­gébben produkáló gazda­ságok általában a kedvezőbb adottságúak közül kerülnek ki. — Az előrelépés, illetve az elért eredmények megőrzése érdekében mit tart a legfon­tosabb tennivalónak a ter­melőszövetkezetekben 1981- ben? CSEH ADOLF: — Bár a zárszámadások befejeződtek. sere, hogy közülük mindösz- sze öten foglalkoztak egyéni problémákkal, a többieknél a közös gazdaság helyzete, gond­jai kerültek előtérbe. 1980-ban eredményes munkát végeztek az üzemekben még hosszú a termelőszövetkezetekben, ideig értékelik a múlt év ered- ugyanakkor meg kell állapíta- ményeit, hiányosságait. Az ni, hogy bőven akad még ki- okokat, hibákat minden ter- hásználatlan lehetőség, és sok melőszövetkezetben az ottani még az olyan terület, ame- vezetőknek kell feltárni, ele­mezni és természetesen kija­vítani. Ennek segítésében azonban valamennyi irányító szervnek — köztük a szövetsé­lyen mind több és több a ten­nivaló. DEÁK PÁL: — A szövetke­zeti gazdálkodással szemben ________ _________________ e gyike emelkedik a mérce. Az günknek is — aktív részt keli egyre keményedő közgazdasá- vállalni. evobb az öt évvel ezelőttinél gi körülmények, az előző évi DEÁK PÁL: — Alapvető s így tovább szilárdat helv- feszült pénzügyi helyzet több feladat az elért- ^ eredmé­zetük. Mindemellett szólni hangU‘ nyeIc ^Szilárdítása, egyes kell arról is, hogy a gazdái latot szült a múlt év elején, területeken a növelése. Első- Mint a már ismert eredmé- sorban a gabonára és a hús- nyek bizonyítják, a termelő- ra kell koncentrálni az üzemi szövetkezetek ebben a nehéz adottságok és a piaci lehető­helyzetben is megállták he- ségek maximális kihasználásá- lyüket, jól éltek a gazdálko- val, az eddiginél is nagyobb , ,. , ,. . , dási önállósággal, lehetőségeik kezdeményezőkészséggel. Mi­lottak, s ebben természetesen kihasználásával, megfelelő vá- vei a közgazdasági körülmé- nagy szerepük volt a kiemel- laszt adtak a kihívásra. Erre nyék további szigorodása vár­bizonyíték, hogy tavaly nem ható, elengedhetetlen a haté- volt veszteséges termelőszö- konyság javítása, a termelési vetkezet. szerkezet további finomítása, — Minek tulajdonítja az el- az ésszerű gazdálkodás anyag­ért, kiemelkedő eredményeket gal, energiával, eszközökkel, és ugyanakkor az egyes üze- Ennek érdekében meg kell kodás hatékonysága, a jöve­delmezőség több területen is elmarad a kívánatostól. CSEH ADOLF: — A zár­számadások jó légkörben zaj­kedő eredményeknek is. A gyűléseken csaknem három­száz termelőszövetkezeti tag szólalt fel, és jellemző h szö­vetkezeti mozgalom fejlődé­U/itó páros az öblösüveggyárban ötletemberek eldorádója ? Paradicsom-e az újítók szá­mára az öblösüveggyár? — vetődik föl a kérdés ha te­kintetbe vesszük, hogy a sal­gótarjáni üzem seregnyi ter­mékfajtát ad el, és viszonylag gyakori náluk az új gyártmá­nyok — poharak, palackok, csillárok, lombikok stb. — bevezetése. A gyár két dolgozója: Kreknyák Gyula és Sólyom János sikeres újító pár híré­ben áll. Tavaly — egyebek közt — egy csillárüvegmosó gépet állítottak össze. Ez ■ a szerkezet — a kalkuláció sze­rint — 421 ezer forintot ért a gyárnak. Kreknyákék eddig ötezer forintot kaptak érte — ketten együtt . . . CSINÁLD MAGAD! — Állítólag 21 ezer forintot kapnak majd érte. De mikor? — Szeptemberben — vála­szolja Kreknyák Gyula gond­nok. — Ki kell várni az egy évet, hogy megállapíthassák a tényleges eredményt. — Nem túl hosszú ez az idő? — Nem érzem hosszúnak — csóválja a fejét a józan gon­dolkodású szakember. — Ez ilyen újítás. Volt több olyan is, ahol nem jött kalkulálható haszon, azt hamar kifizették. Persze, jártunk is utána vagy az újítási előadóhoz, vagy a tőmérnökhöz. . — Tehát, minden szép, min­den jó. — Ezt azért nem lehet mon­dani. Az újító és az elfogadó közt sok az állomás. Előfor­dul, hogy valahol elakad az ügy. Például a kivitelezés­ben . . . — önnek sok vesződsége volt emiatt? — Én tmk-művezető voltam egészen most február 15-ig. így hát lehetőségem volt rá, hogy elkészítsem, amit kitalál-: tam. A társam, Sólyom, most is kivitelezéssel foglalkozik, tehát gyorsítani tudjuk a ma­gunk ügyeit. — És mások? — Aki meg tudja csinálni az újítását, annak nincs gondja. De hát ilyenekből áll az újítógárda nagyja . . . — Nem lehet túl nagy va­lami, ha saját maguk elké­szíthetik az újítók. — Dehogynem. Amit tavaly adtunk be, a csillármosó, az is elég nagy dolog volt. Van erre különben nemrég óta egy külön csoport: Sólyom és két társa, ök készítik el az újítá­sokat. Most is nagy munká­juk van: gyémántkorongos vágógép. Idei újításunk. — Mitől új? — Attól, hogy ilyen még nincs a gyárban. Most pat­tintással vágjuk a lémpabú- rát. A gép majd fűrészeli és csiszolja is egyúttal. így a búra azonnal csomagolható lesz. KIFUTÁSI IDŐ KELL — Spéciéi nekem, aki bronz­fokozatos újító vagyok, nekem nem gördítenek akadályt az újításaim útjába — mondja Sólyom János technikus. — Sőt olyan munkakört is kap­tam, amiben csak újításokat csinálok, kitalálok, kivitele­zek, de azért sok olyan em­ber van, akinek nem tetszik az új. — Kik azok? — Először mindig az, aki­nek majd dolgozni kell vele. Nem győzi keresni a hibát. És talál is, ez vele -jár az újítás­sal. Azért akadékoskodik, mert ha bevezetünk egy újítást, nincs kifutási idő, azonnal jön a normarendezés, a stopper- órázás. Pedig időt kéne hagy­ni arra, hogy megtanuljanak dolgozni az új módon. — Ez a masina is ilyen sorsra jut? — mutatok a ké­szülő gyémántkorongos vágó­gépre. — Spéciéi ezzel szerencsénk van, mert ezt az érintett üzem vezetője kérte, és ő olyan embert állít majd rá, aki tud vele dolgozni. — Mostanában volt olyan eset, hogy egy újítással aka­dékoskodtak? — Azzal ott — mutat Só­lyom egy leírhatatlan külsejű gépre. — Három színű szita­nyomó. Eddig többféleképp elkészült, de egy-két nap múl­va mindig panaszkodtak rá. Bele kell törődni, hogy a fes­tődében festők és nem lakato­sok dolgoznak. Ezért a gép egyszerű kell, hogy legyen. Mert, ha bonyolult, akkor a legkisebb zavaron is fenn­akadnak. Képzelje el, hogy délután kettőkor egy asz- szony elkezd rajta dolgozni, és fél háromkor a gép bemondja az unalmast. Az asszony egész nap nem termel semmit, és előjön a kérdés: mi szükség van a gépre? Pedig lehet, hogy csak egy szelepet kellett volna megnyitni . , . HARC A TEKINTÉLYÉRT — Ilyenkor kap valami se­gítséget? — Ha jól sikerül egy gép, akkor örülnek a munkahelyek vezetői. De, ha előfordul egy­két kudarc, utána nincs biza­lom. Ha egy vásárolt gép nem jól szuperál, arról nem mondanak le, mert a gép mö­gött ott van a gyártó cég te­kintélye. Ezért a tekintélyért viszont keservesen meg kell küzdeni egy egyszerű újító­nak. Molnár Pál mék közötti igen nagy kü­lönbségeket, a hozamokat és a nyereséget Illetően? CSEH ADOLF: — A ter­melés színvonalát tekintve ál­talában jók az eredmények, hiszen a 4,4 tonnás hektá­ronkénti búza-, vagy a több mint 3,5 tonnás árpatermés nem mindennapi a megyében. A termelőszövetkezetek ter­melési értéke 1979-hez ké­pest 26 százalékkal nőtt, s ez a megyék! között a legmaga gyorsítani az új eljárások, technológiák bevezetését. A mezőgazdaság előtt álló fel­adatok végrehajtásában to­vább nő az emberi tényezők szerepe. Képzett, rugalmas, kezdeményező vezetőkre és fegyelmezett üzemi kollektí­vák együttes cselekvésére van szükség. HAVAS FERENC: — A népgazdasági tervekből és a megyei párthatározatból adó­dóan megyénkben is egyik ki­sabb növekedési ütem, amely feladat a mezőgazdaság csaknem 9 százalékkal halad- lejlesztese. Ennek főbb útjai, ja meg az országos átlagot. í? . ,r említettük a terme- Az elért eredmények részben í™, szel'kezet rugalmas változ- a magasan képzett szakembe- tat“Sa, a jövedelmezőbb ter- reknek, az egyre javuló gép- nyeles fokozása, a jobb anya­és eszközellátottságnak, a kor­szerűsödő technológiának kö­szönhető. Az üzemek közötti szóródások jórészt a vezetés, az üzem. és munkaszervezés gi érdekeltség megteremtése és minden területen a szerve­zés, a hatékonyság és a minő­ség előtérbe állítása. Megkell szüntetni az üzemek közötti hiányosságaira, a technológia indokolatlanul nagy szóródást. Nagy tartalékok rejlenek a költség-hozam arányok to­vábbi javításában, hiszen a tavalyi mérlegadatok alapján egy százalék költségmegtaka­rítással több mint 10 száza­lékkal növelhető a nyereség. Tapasztalataink alapján a és a munkafegyelem megsér­tésére vezethetők vissza. En­nek egyébként a zárszámadá­sok alkalmával sok gazdaság­ban hangot adtak a szövetke­zet tagjai. DEÁK PÁL: — A termelő- szövetkezetekben tovább foly­tatódott a kedvező irányú nagyüzemekben az idei felada- szerkezetváltás, dinamikusan "olíat a korábbinál alaposabban bővült a kiegészítő tevékeny­ség, sikerült az eddiginél ta­karékosabban gazdálkodni. A fejlődés mellett a gazdaságok egy részében sajnos vissza- esés^ tapasztalható. Gond van az előírással, a rugalmasság­gal, és hiányzik a kezdemé­nyezőkészség. Erről egyébként a nemrégiben tartott mező­tervezték, s emellett biztató az is, hogy a rendelkezésre ál­ló anyagi erők tovább bővül­tek. Ha mindez párosul az üzemek kezdeményezőkészsé­gével, ha még jobban élnek a nagyobb önállóság adta lehe­tőségekkel, akkor jól megala­pozhatják a VI. ötéves tervet! Zilahy Tamás NÓGRÁD - 1981. március 14., szombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom