Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

Márc'us közepéig Választani kell Hajózni pedig kell! — vuló feltételek között, egyre mondták az ókori latinok. Ez átgondoltabban és felelősség- a parancs — némi módosítás- teljesebben folyik. Az általános sál — áll a pályaválasztásra iskolákban a régebbi tapasz- is, a kérdés itt csupán az volt taltabb pedagógusok megbízá- évekig — s olykor még ma sa révén pályaválasztási fele- is —, hogy mikor, melyik élet- lősök dolgoznak, akik őrköd- korban a legszerencsésebb vá- nek az országos és helyi elő- lasztani. Ezúttal azonban, no- írások szerinti munkavégzés ha a pályaválasztás a témánk, fölött, s különös gondot for- nem erről esik szó. Azt vizs- dítanak arra, hogy az irányí- gáltuk meg a városi tanács tás és a választás segítése fo- művelődésügyi osztályának ta- lyamatos, ne kampányszerű pasztalatai alapján, hogy mi- legyen, fogja át az általános lyen fejlődésen ment kérész- iskola egészét az alsó tago- tül a pályairányítás és -vá- zattól kezdve, a döntés vá­lasztás az elmúlt években, mi lós alapokon nyugodjon. lasztásban. A városban úgy tapasztalják, hogy az ískoiák- kal való kapcsolat elő, ele­ven, elsősorban tartalmas és csupán minimális mértékben tartalmaz formális elemeket. Nyilván — sok egyéb mellett — ez is közrejátszott abban, hogy két évvel ezelőtt a II. Rákóczi Ferenc Általános Is­kola csapata megnyerte a pá­lyaválasztási vetélkedő orszá­gos döntőjét, és a rádióban is szerepelhetett. IDŐSZERŰ FELADATOK jellemzi a jelenlegi helyzetet, miféle időszerű problémákkal kell a választás előtt állók­nak szembenézni. RENDSZERESSÉ VÁLT A MUNKA Az 1971. július 3-i kormány- határozat második pontjában olvasható: „A pályaválasztás­ra való felkészítést már az általános iskola alsó tagozatá­ban meg kell kezdeni, és az 5. osztálytól tervszerű és fo­lyamatos pedagógiai munkává kell fejleszteni”. Lényegében ezeket a gon­dolatokat tartotta szem előtt a városi tanács, amikor 1976. szeptember 26-i vfcrülésén megvitatta a tevékenységet és határozatot hozott a tovább­fejlesztésre. Fontos feladat­ként fogalmazták meg a folya­matos, az alapoktól kezdett, széles körű pályaválasztási munkát, hangsúlyozták a pá­lyaválasztási felelősök és ne­velők felelősségét, az üzemek­kel való kapcsolatot, annak tartalmát, a szülői munkakö­zösségek felelősségét és segít­ségét., Általános tapasztalat, hogy A pályaválasztást egyegy Természetesen tévednénk, intézményben számos forma ha azt állítanánk, minden támogatja. Segítséget jelent- rendben van a pályavá­lasztással. Nem. Itt is vannak még kiaknázatlan lehetőségek, javításra szoruló tennivalók. hetnek az iskolai keretek épp úgy. mint iskolán kívüliek. Az előbbiek között hasznosak a szaktárgyi órákon elhang- Például a szülők egy része el­zott ismeretek, valamint az osztályfőnöki órákon zajló célszerű beszélgetések bizo­nyos foglalkozásokról, munka­helyi szokásokról, szakmai to­vábbtanulási lehetőségekről. Az iskolai és úttörőházi szak­körök foglalkozásai szintén orientálnak, különösképpen említést érdemlőek a gyerme­kek készségének, kézügyessé­gének, kreativitásának fej­lesztésében. Az úttörőmozgal- . mon belüli alkalmakat szapo­rítják a kisdobos- és őrsi ösz­rugaszkodik a valóságtól. s kedvezőtlenül befolyásolja gyermeke választását, ezzel szinte „megelőlegezve” neki számos életbeli kudarcot. Akadnak nevelők, akik ke­vésbé tájékozottak a város, a társadalom munkaerő-szük­ségleteiről s a gyermekeket nem irányítják tudatosan a jelenleg nem éppen divatos szakmák felé. Az időszerű feladatok sorá­ban előkelő helyet foglal el az üzemek és iskolák kapcso­szejövetelek, amelyek kifeje- latának további mélyítése, tar­zetten a választást segítő cél­zattal szerveződnek. Mind­egyik esetben igen lényeges­nek tartjuk a pedagógusok egységes szemléletét, a neve­lői eljárások azonosságát, hi­szen ezek járulhatnak a leg­hasznosabban hozzá a gyer­mekek jellemformálódásához, gondolkodásuk, magatartásuk csiszolódásáhoZ. a határozatok alapvető célki- ^ döntés megszü_ tüzeseit teljesítettek, az eltelt WA„A„ir„ öt évben átgondoltabbá és SÄ“ a t4ly,v4' -w— KONKRÉT EREDMÉN.YEK Még 1975-ben alakult meg Balassagyarmaton a pályavá­lasztási munkaközösség, amelynek munkáját negyedik kével közösen — a éve Buday Györgyné, a Baj- elképzelésén, csy úti iskola tanára irányít- Egy nemrégiben készült je- ja. A tevékenység valameny- lentés pozitívan értékelte az nyi oktatási intézményben ja- üzemek szerepét a pályavá­talmi és formai gazdagítása. Mód nyílik a TIT-szervezet alaposabb bevonására is. pél­daként: egy-egy szakma elő- adásos népszerűsítésével. To­vábbi teendő a fizikai dolgo­zók tehetséges gyermekeinek felkarolása. legjobbjainak gimnáziumokba történő irá­nyítása. Jelenlegi legnagyobb gond a Nem hagyhatjuk figyelmen végzős leányok továbbtanulá­sa, elhelyezkedése. Lényege­sen több leány hagyja el év végén az iskolapadokat, mint amennyi továbbtanulására .le­hetőség kínálkozik. A problé­ma megoldása a városi, álla­mi és politikai vezetés egyik jelentős feladata. Remélhető­leg az erőfeszítéseket belátha­tó időn belül siker koronáz­za. Egyébként tájékoztatásul közöljük: a pályázátökat már­cius 20-ig juttatják el a kö­zépfokú iskolákhoz. (ki) letésénél a fogadóórák, a szü­lői értekezletek hatását. Eze­szülő és a pedagógus saját kí­vánságát és a társadalmi igé­nyeket, beláthatja igyekeze­tének reális, vagy irreális vol­tát, s megfelelően változtat­hat — természetesen gyerme- korábbi Szerződés az üzemekkel Á TIT-tiikár fél éve Balassagyarmaton Történelemtanár? Francia­tanár, vagy testnevelő? Szep­tember elseje óta valójában egyik sem: akkortól ugyanis a Tudományos Ismeretterjesztő — Hogyan, milyen meggon­dolásból vállalta el a Tlf-lit- kári állást? — Rábeszélésre, meggyőző­désből. A kollégiumban jól Társulat balassagyarmati vá- ,éreztem magamati nem szán­rosi-járási szervezetének tit­kári tisztét tölti be Terék Pál, a szőke fiatalember. Hat év­vel ezelőtt, 1975 nyarán tért vissza ötéves egyetemi tanul­mányai után szíilföldjére, Ba­lassagyarmatra. Hogyan fogad­ták? Erre szívesen emlékezik. Állást a Madách Imre fiúkol­légiumban kapott főhivatású nevelőként, de mint óraadót is szívesen foglalkoztatták né­hány helybeli iskolában. Taní­tott történelmet, franciát (no­ha ezt á szakját másodéves korában — ahogyan a diák­nyelv fogalmazza — letette) és testnevelést. Mert Terék Pál dióhéjban tálalt élettörté­netéhez hozzátartozik az is, hogy edzői képesítést szerzett labdarúgásból, maga is aktí­van sportolt egy időben. E te­kintetben a sportág említése érdekes: testépítés, angolul: body building — Budapesten komoly versenyen is járt. dékoztam onnan eljönni. Az­tán, hogy itt üresedés támadt, megkerestek a pártbizottság­ról, elvállalnám-e a titkári ál­lást. Évek óta rendszeres TIT- előadó voltam, szerettem a munkát, elgondolkodtam az ajánlaton, s döntöttem. Tu­dom, azóta fülembe is jutott, hogy néhányan karrierizmus­nak minősítették választáso­mat, bár én,nem tartom an­nak. Ügy éreztem, vállalnom kell a munkát, hiszen helybe­li vagyok, tanár vagyok, ki­terjedt személyes ismeretségi köröm van, ami csak használ­hat. .. Azóta a balassagyarmati TIT-szervezet említést érdem­lő fejlődést ért el. Vállalt előadásait színvonalasan tel­jesítette. A legnagyobb üze­mekben rendszeresen jelen voltak és vannak előadóik, új­jáválasztották az elnökséget, körülbelül megduplázódott a tanfolyamok száma. — A kezdetekkor legfőbb törekvésem az volt, hogy pó­toljam az elmaradásokat, ki­szélesítsem kapcsolatainkat és új területeket fedezzek fel és kapcsoljunk be az ismeretter­jesztésbe — Melyek az idei, előtérbe helyzeti elképzelések? — Csak a legfontosabbakat említve: lényegesnek tartom taglétszámunk gyarapítását, előadásaik minőségének javí­tását, a kölcsönös információ- áramlás biztosítását. Alap­vetőnek tartom, hogy a szak- tudományi ismereteket széle­sebb körben terjesszük, mun­kánk tartalmában és formá­jában közelebb kerüljön az élethez, erősítsük a természet- tudományos ismeretterjesz­tést. De céljainkat csak úgy tudjuk valóra váltani, ha együttműködési szerződéseket kötünk az üzemekkel, intéz­ményekkel, szorosan bekap­csoljuk őket mindennapi tevé­kenységünkbe. Ez mindket­tőnk közös érdeke. (ki) Víz-, levegővédelem Egészségügyi felmérés tapasztalatai Művelődési központi programok A munkások művelődéséért Balassagyarmat — idestova már ez a kifejezés is a köz­helyszótárakat gyarapítja — munkaváros. Naponta több ezer helybeli és környékről bejáró szak- és betanított, vagy segédmunkás végzi mun­káját a város kisebb és na­gyobb üzemeiben a megsza­bott rend szerint. Munkájuk­kal szemben növekszenek a követelmények, a mennyiség és a minőség tekintetében egyaránt. A szigorúbb norma, a nagyobb fegyelem, az igé­nyesebb munka nem a helyi vezetők különös szeszélye, ha­nem a kor parancsa, gazda­ságuk és ipari tevékenysé­günk nemzetközi versenyké­pességének előfeltétele. dési intézményei közül az alábbiakban a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központ né­hány munkásművelődési ren­dezvényéről lesz szó. A tel­jesség felsorolását nem is vál­munkások — nem utolsósor­ban a fiatalok — idejének hasznosítását célozza a tájoló­klub. A Horváth Endre Ga­lériában igény szerint tárla­tokat vezetnek. Üzemi fiata­lalhatjuk magunkra, hiszen — lókból néptánccsoport szerve- mint az intézmény munkatár- zését tervezik, sai közül többen is elmond- Természetesen ezek az el- ták — tulajdonképpen min- képzelések valóságos igények- den tevékenységük (a gyér- re alapozódnak, ugyanakkor mek- és ifjúsági rendezvények sikeresen csak az üzemek se- kivételével) a munkások mű- gítségével valósíthatók meg. veltségének gyarapítását, idő- Az intézmény ezért harftaro- töltésük értelmes hasznosítá- san valamennyi üzemmel meg sát szolgálja. A művelődni vá- kívánja kötni, illetve újítani gyó ember számos kiscsoport- együttműködési szerződését, ban fejthet ki tevékenységet. Működik fotószakkör, numiz- matikus-. kertbarátkor, a mű­vészeti ágazatban: népi díszí­Balassagyarmaton 1979-ben széles körű felmérést végeztek annak érdekében, hogy feltér­képezzék a város közegészség- ügyi helyzetét. A tapasztala­tokat a városi tanács végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén tárgyalták. A közegészségügyi helyzet­kép vegyes. Ismert a város ivóvízellátásának gondja, de mint kiderült, az utóbbi idő­ben nemcsak a víz mennyisé­gével, minőségével kapcso­latos problémák is felvetőd­tek. Az utóbbi kilenc "eszten­dőben valamelyest emelke­dett az ivóvíz klorid- és nit­ráttartalma, amely szerencsé­re nem járt megbetegedéssel. A, közegészségügyi szervek továbbra is fontosnak tartják a felszíni vízkivételhez hasz­nált víztisztító berendezés mű­ködését. A szennyvíztisztító telep bővítése, s a szennyezett vizek előtisztítása ugyancsak sürgető feladat, főként a hús­ipari üzem tisztítatlan szenny­vize okoz fejtörést. A városban három kéndi­oxid-, nitrogénoxid- és korom­szennyeződést mérő állomás ad információkat "a levegő tisz­taságáról, amely a nem fűtési időszakokban megfelelő. A város tisztasága sem mel­lékes, amelynek szabályait a köztisztasági rendelet foglalja össze. A szemétszállítás vég­zése a városgazdálkodási vál­lalat feladata, amelyhez Ba­lassagyarmat területének 70 százalékán kukák biztosítot­tak. Akadozik viszont a ren­delt . szemétszállítás, s nem megféielő a közterületek tisz­tasága sem. A felmérések sze­rint Balassagyarmaton éven­te körülbelül ötvenezer köb­ban időnként a kínálatra, egyes mirelit zöldségféléket, élő halat, bébiételeket illetően. A közétkeztetést a városban élők tizenhárom százaléka ve­szi igénybe üzemi konyhákon méter szemét és hulladék ke- és vendéglátóegységekben. A letkezik, amely a szeméttelep- kábelgyár és a fémipari vál- re kerül. A lerakóhelyen a lalat konyhája, berendezése és közegészségügyi szervek a hűl- felszereltsége lehetővé teszi ladék prizmába rakását és a mai tápálkozási igények ki­földdel való takarását hiá­nyolták. A felmérés kiterjedt a gyer­mekintézmények helyzetére is. Az óvodákban a zsúfoltság je­elégítését. Felmérték valamennyi üzem higiéniás helyzetét is. Egye­bek között megállapították, hogy a fémipari vállalatnál lent gondokat, az iskolákban például a termékszerkezet néhol a berendezés szorul fel- változásával, az új csarnokok- újításra. kai az egészségre ártalmas A vizsgálat során megálla- munkahelyeket zömmel kikü- pították, hogy a város élelmi- szöbölték. Az Ipoly Bútorgyár- szer-fogyasztása meghaladja a ban az üzem által fenntartott megyei átlagot, a közétkezte­tést szolgáló konyhákon válto­zatosabban és korszerűbben főznek. Az élelmiszerboltok raktárhelyiségei általában megfelelnek az igényeknek. Hűtőberendezésekkel kellően ellátták az egységeket. Az üz­orvosi rendelőben rendszere­sek az időszaki vizsgálatok. A komplex egészségügyi fel­mérés tapasztalait hasznosít­va a városi tanács végrehajtó bizottsága intézkedett, hogy fokozottan ellenőrizzék az egészségre ártalmas üzemi lethálózatot a korszerűsítési munkahelyeket, vendéglátó- és törekvések jellemzik, az új kereskedelmi egységek higiéni- ABC-áruházak a követeimé- ás helyzetét. Terv készül az nyéknek messzemenően meg- óvodai főzőkonyhák bővítésé- felelnek. Panasz lehet azon- re is. Világstatisztikai adatok szól- tőművészeti kör, fafaragó stú­nak arról, hogy a képzettebb, műveltebb munkások tetszető­sebb, használhatóbb, egyszó­val jobb munkát végeznek gyengébb képességű, szeré­nyebb ismeretekkel rendelke­ző társaiknál. A gondolkodó embernek aligha kell ezt bő­vebben magyarázni ahhoz, hogy az igazságát elfogadja. S minthogy az emberek zöme dió, irodalmi színpad, ének- együttes. A fémipari vállalat ad helyet a bútor- és fafestő körnek. A klubok sorából ki­emelhetjük — mint kifejezet­ten munkásművelődési közös­séget — a szocialista brigád­vezetők klubját. S az emlí­tettek mellett pedig jó néhány olyan kollektíva dolgozik, amelyik jelentős arányban ma már a tudás értékét fel- munkásokból verbuválódott. ismerte, mind többen igye­keznek ismereteik gazdagítá­sára, korszerűsítésére. Törek­véseikben nincsenek egyedül. A kulturális ágazat különböző intézményrendszere — példá­ul a könyvtári, a múzeumi, a művelődési otthoni, levéltá­ri hálózat — gondoskodik az ismeretszerzés, a hasznos Idő­töltés közösségi formáinak ki­alakításáról. Mert, emlékeztet­ve egy fentebbi tényre, azt sem igen szükséges bizonygat­ni, hogy az az ember képes jobb. értékesebb munkát vé­gezni, amelyik lelkileg ki­ér msúlyozott, emberi és csa­lád kapcsolataiban harmoni­kus. Balassagyarmat' közművelő­A művelődési központnak egyébként — mint arról Va* lecsik Árpád igazgatótól érte­sülhettünk — eltökélt szán­déka a munkásművelődés to­vábbi fejlesztése, mind for­mai, mind tartalmi szempont­ból. A hagyományos tevé­kenységi körök között említ­hetjük a brigádvetélkedők idei megszervezésének tervét. Témája a város, a megye múltja és jelene; meghirdeté­sére a szocialista brigádok még ebben a hónapban száf míthatnak. Nem először indí­tanak kazánfűtői közhasznú tanfolyamot sem, melyet most két újjal, kompresszorkezelői és hegesztő tanfolyammal kí­vánnak bővíteni. A bejáró ”JWy7£l!Pl Jó ütemben halad Balassagyarmaton a Balassi Bálint Gim­názium felújítása és bővítése, melynek munkálatait a helyi építőipari szövetkezet szakemberei végzik. Az újabb nyolc tanterem elkészültével jelentősen javulnak a középfokú ok­tatás tárgyi feltételei. Sportélet A Bgy. SE utánpótlása Kétségtelen, jövője az utánpótlás-nevelés függ vénye. A jövő — az iskolák mel­lett — az egyesületekben formáló­magyar sport serdülőbajnokságban szerepelnek, s náluk főleg a sok utazás nehe­zíti a helyzetet. Egy nyíregyházi út ifinek, serdülőnek egyformán dik. A Bgy. SE labdarúgóinak gond. A legtöbb szülő nem szí­utánpótlását elsősorban a saját nevelésű fiatalok jelentik, igaz, a környékbeli tehetségek felkutatá­sa is járható út a klub számára, mégis a „házon belül az igazik. Sok jó játékos indult az ével folyamán az Ipoly partjáról, s meg sem állt az első osztályig. Most is bontogatja néhány re­ménység szárnyait. Beke Ferenc­cel. a Bgy. SE utánpótlás vezető edzőjével beszélgettünk a klub jö­vőépítő munkájáról. — öt utánpótlás csapatunk van — kezdte. — Ez sok is, meg ke­vés is. Sok, mert egy pályára nem fér öt együttes, kevés, mert szükségünk lenne egy-két előké­szítő csoportra. Így aztán van­nak megoldásra váró gondjaink. — öröm? — Az is akad. Két éve került vesen engedi el két napra gyer­mekét. Nem csak azért, mert fél­ti, hanem nehezen tudnak a diá­kok ilyen utazgatás mellett a felnövök tanulmányi kötelezettségeiknek is eleget tenni. Amikor ilyen hosz- szabb útról megérkezünk, a kör­nyékbeli gyerekeket is haza kell vinnünk. így aztán előfordul, hogy csak vasárnap éjszaka jut vissza néhány játékosunk a családjához. Ezen mi nem tudunk változtatni. Az országos bajnokság ilyen meg­terheléssel is jár.-- Milyen a „íryermekanyag”? — Talán a legfiatalabbak kö­zött van a legtöbb ügyes srác. Egyáltalán a serdülőknél sok te­hetség kergeti 3. labdát. Dcbreire például már Czimmermann Gyu­la, a nagyok edzője is felfigyelt! Aztán, hogy mi lesz belőle és tár­saiból, az nemcsak rajtunk mű­tőiünk az első csapathoz Kovács lik. Mi csak kiegészítjük a csa- és Varga, s legutóbb pedig Oláh Mindig jó érzés, ha saját nevelé­sű játékost látunk a nagyok kö­zött. Iád és az iskola nevelését, de már azon munkálkodunk, hcy?v egyre nagyobb szerepet játszunk a gyerekek életében. Igyekszünk — Váltakozva szerepelnek csa- az iskolákkal programunkat egyez- a bajnokságban. A terű- tetni, elérni, hogy tehetségeink induló ifjúságiak az el- ne csak heti z.r-3 edzésen vegve­pataik letiben múlt évben a 6. helyen végeztek. Ügy tűnik, idén ezt nem sike­rül megismételniük... — Most a középmezőnyben va­gyunk. a 8. hely körül, de ez évben lényegesen fiatalabb gár­nek részt. Végigjártuk az általá­nos iskolákat, szeretnénk minél több gyereket megnyerni a labda­rúgásnak. Balassagyarmaton jó kezekben vari a jövő labdarúgóinak nevelé­dával rendelkezünk. serdülőink se. Beke Ferenc és kollégái min- szintén visszaestek kissé. Ügy tű- dent e’követnek az utánpótlás né­nik, tavalyi bronzérmüket nem velése érdekében. Segítsünk nekik, tudják megismételni. Az országos megérdemlik!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom