Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
NÖGRÁDBAN A NAGYDfl! Röpülj páva '81 Immár nem is tűnt rendkívülinek a hétfői adásnap, hiszen hétről hétre milliók kísérték figyelemmel a Magyar Rádió és Televízió népdalversenyének nyilvános fordulóit. Mi tagadás, számunkra különösen szívet melengető volt az idei Röpülj páva. Nógrád megyét egy kórus és két szólista képviselte a döntőben. De túlzás nélkül állíthatjuk, hogy már előbb — a verseny kezdetétől — rangot szereztünk pusztán azzal, hogy az ország megyéi közül Nógrád állította ki a legtöbb színvonalas csoportot és szólistát. Bizonyságául annak, hogy — minden ellenkező híreszteléssel szemben — a palócföld népdalkincsei 'elevenen élnek, sőt újraélednek az idősebb és fiatalabb lakosok ajkán. Ha valaki netán nem látta volna a népdalverseny március 9-i döntőjét, az eredmény híre bizonyára mindenkihez eljutott. S ha jobban meggondoljuk már önmagában az is jelentős eredmény, hogy a verseny —, s így magfaa népdal — beszédtéma lett! Persze ez nemcsak a kórusok és szólisták érdeme, hanem a Magyar Rádió és Televízió munkatársaié is, akik időről időre szükségét érzik a nyilvánosság elé tárni népünk'értékeit. A Röpülj páva népdalverseny nagydíját — a népdalkórusok kategóriájában — a hollókői asszonykórusnak ítélte a zsűri: 190 ponttal jutottak a döntőbe. Nemti község szólistája — Sipos Józsefné — 179 ponttal került a döntőbe, ahol a Röpülj páva népdalverseny szerkesztőinek különdíját nyerte. Ug-ancsak 179 pontot gyűjtött a rimócl Holecz Istvánné. aki — a versenynek helyt adó — kőbányai Pataky István R.S lődési Központ különdíját kapta. A sikert a díszes n seiet is erősítette, melyet a tévéadás előtt nagy gondossággal öltött magára. — képek: kulcsár józsef — AZ MSZMP H Ó..G RÁD ME G Y EJ B12 OTT.S ÁGA ÉS A M EGY E, 1 T A N Á C S LA PjA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII ÉVF., 59. SZÁM ARA: 1,40 FORINT' 1981. MÁRCIUS 11., SZERDA Társadalmi segítséggel Új óvodák, iskolák, utcák, parkok Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap Salgótarjánban ülésezett a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Többek között megvitatták a pártkongresszus és hazánk felszabadulása évfordulójára indult, a településfejlesztést segítő társadalmi munkaverseny elmúlt évi tapasztalatait, s meghatározták a következő esztendők, így az 1981-es év tennivalóit. Amint dr. Körmendy József, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára elmondotta, a társadalmi munkaversenyben —, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottsága, a KISZ Nógrád megyei bizottsága, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa és a Vöröskereszt megyei,, vezetősége hirdetett meg — az elmúlt évben is részt vett valamennyi helyi tanács. Amint a beszámoló, s a vita résztvevői megállapították, az ötödik ötéves terv legeredmé- 'nyesebb esztendeje volt 1980. A társadalmi munka a településeket gazdagító, hatékony mozgalommá vált a megyében, értéke meghaladta a 164 millió forintot.- A megye minden lakosa 685 forinttal járult hozzá a városok és falvak gyarapításához. A lakosság, a munkahelyi kollektívák, a munkabrigádok önkéntes tevékenysége eredményesen segítette a tanácsok fejlesztési és fenntartási célkitűzéseinek megvalósítását. A megye településein bölcsődék, óvodák, általános iskolai tantermek, utcák, parkok sora épült társadalmi segítséggel. Ezért a testület köszönetét fejezte ki a társadalmi munka szervezőinek és valamennyi résztvevőjének. Az elmúlt évi tapasztalatok között összegezte a végrehajtó bizottság, hogy a megye legtöbb településén tervszerűbben, körültekintőbben szervezték a társadalmi munkát, mint az elmúlt években, s az szinte mindenütt a legfontosabb feladatok megoldását segítette. A lakosság mozgósításában tevékeny részt vállaltak a tanácstagok, a Hazafias Népfront aktivistái, az üzemekben pedig a szakszervezeti bizottságok. Az önkéntes társadalmi munka a korábbinál nagyobb nyilvánosságot kapott, ipint, ahogy a kiváló társadalmi munkások becsülete is megnőtt a falvakban és városokban. Eredményesnek értékelte a végrehajtó bizottság a munkáskollektívák, a szocialista brigádok tevékenységét, valamint a helyi akciókat. Hasznosnak bizonyult az is, hogy a szeptember 15. és október 15. közötti időszakot társadalmi munkahónappá nyilvánították, amely idő alatt csaknem harmincmillió forint értékű munkát végzett a lakosság. Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy a társadalmi tevékenység még jelentős, hasznosítható tartalékai vannak a megyében. Ugyanis nem kevés azoknak a tanácsoknak a száma, ahol nem tervezték, nem szervezték folyamatosan a lakosság, a munkahelyi kollektívák társadalmi ' tevékenységét, s nem fordítanak kellő figyelmet a végzett munka értékelésére, az eredményesen tevékenykedő társadalmi munkások megbecsülésére sem. Többek között Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára, Fekete Nándor, a Salgótarjáni városi Tanács elnöke és Szoó Béláné, a Vörös- kereszt Nógrád megyei titkára szólt erről a testület ülésén. Sarló Béla a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának titkára pedig az üzemekben tevékenykedő szak- szervezeti bizottságok szervező, mozgósító tevékenységét elemezte. 1 A megyei tanács végrehajSzántó András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden Helsinkiben ünnepélyes keretek között Sakari Yrjönen, a finn kereskedelmi kamara vezérigazgatója megnyitotta a Finlándia-házban a magyar gazdasági és műszaki napokat. Köszöntője után Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke üdtó bizottsága értékelte a városokban, a nagyközségekben és a kisebb településeken végzett társadalmi munka elmúlt évi eredményeit. Ennek alapján a társadalmi munkaverseny első helyezettje a városok között Balassagyarmat, ahol az egy főre jutó társadalmi munka értéke 738 forint. Jutalmul félmillió forinttal többet fordíthatnak a város építésére. A nagyközségek versenyében Rétság végzett az első helyen, ahol a Végzett munka értéke meghaladja az ezer forintot lakosonként. Jutalmuk 400 ezer forint. A községek versenyét Romhány nyerte Nőtincs és Nagyoroszi előtt. A romhányi emberek mindegyike 1340 forint értékű munkát végzett a község fejlesztése, szépítése érdekében. Ezért 300 ezer forinttal nagyobb összeget költhetnek a továbbiakban a község fejlesztésére. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságával, a KISZ megyei bizottságával, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsával, a Vöröskereszt Nógrád megyei vezetőségével együtt újra meghirdeti a következő öt esztendőre a társadalmi munkaversenyt. A cél változatlanul az éves tervek, így a hatodik ötéves terv teljesítése, a környezetvédelmi, a településfejlesztési célkitűzések, valamint a lakosság közérdekű javaslatainak megvalósítása. Ennek jegyében március 21. és április 30. között tavaszi tisztasági és lomtalanítási akciót szerveznek a megye valamennyi településén. vözölte a résztvevőket és felolvasta Veress Péter külkereskedelmi miniszternek, a rendezvény magyar védnökének levelét. Ezután Esko Re- kola finn külkereskedelmi miniszter, a finn védnök köszöntője hangzott el. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Hasznosítsuk a hulladékot SAJTÖTÁJÉKOZTATÖ A PARLAMENTBEN Hazánkban az ipar anyagfelhasználásának csupán 2—3 százalékát teszik ki az újrahasznosított melléktermékek és hulladékok. Az évek óta rendszeresen hasznosított hulladékfajtákból — többek között vas- és acél-, a színesfém-, a papír-, a textilhulladékokból — tavaly 6,3 milliárd forint értékűt gyűjtöttünk be. A tartalékok mozgósítása, a hazai természeti erőforrások gazdaságos fel- használása egyaránt indokolja a másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosítását, a környezetvédelemhez igazodó feldolgozását. A VI. ötéves tervidőszak fontos feladatai között szerepel a másodlagos nyersanyagok begyűjtésének, ipari előkészítésének és feldolgozásának fejlesztése, melynek programjáról Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnök- helyettese kedden, a Parlamentben tájékoztatta az újságírókat. Elmondotta, hogy a tervcélok szerint a begyűjtésre kerülő hulladékok és melléktermékek értéke öt év múlva 5,4 milliárd forinttal haladja meg a jelenlegit, 11,6 milliárd forint lesz. Ez a mennyiség 86 százalékos növekedését jelenti, mellyel csaknem megduplázódik az ipar anyagfelhasználásában a másodnyersanyagok részaránya. — A program végrehajtása 10,2 milliárd forint összegű beruházást és forgóeszközfejlesztést igényel. Ezzel jelentősen csökkennek elmaradásaink — hangsúlyozta. Jelenleg ugyanis az országban kibocsátott papírnak például csak a 26 százalékát gyűjtik össze, Ausztriában ez az arány 52 százalék, az NDK-ban 47 százalék, Svédországban 35 százalék. Viszonylag kedvező — 80—90 százalékos — a vas- és fémhulladékok visszagyűjtési aránya, nagyon alacsony viszont — 4,6 százalék — a műanyag- és gumihulladékoknál. A fáradtolajnak is csak a 27 százalékát hasznosítjuk újra. A fajlagos vashulladék felhasználása 54 százalék, ez megfelel a nemzetközi átlagnak. Az NDK-ban azonban olyan vaskohászati technológiákat alkalmaznak, amelyeknél a hulladékok felhasználása 74 százalékos. Komoly gon(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar gazdasági napok Helsinkiben Együtt és értük! Egy kiá'litás képei Salgótarjánban A mozdulat. Aprócska gyerek próbálgatja megtenni az első lépéseket — óriási erőfeszítéssel. Mozdulatait féltő, óvó tekintetek kísérik. Minden lépése, botladozó* kísérlete siker. Kezében bot — ez segíti a járásban. Hónapokon keresztül gondozták, tanították, míg végre sikerült talpra állítani. Mert az aprócska gyerek nem olyan, mint a társai. Mozgássérült. Egy a sok-sók hasonló sorsú pajtása közül. S ami az egészséges gyerekek számára a legtermészetesebb; a mozgás, á játék, a mozgásszervi betegeknél sok évi munka eredménye Életerős férfi, tevékeny ember, csupán hű társa a vakvezető kutya, árulkodik rokkantságáról. Üjabb kép. Olvasni, írni, világgal ismerkedni tanulnak az élet szépségét nem látók, a világban csak tapogatózok. Kifinomult képességeik segítségével varázsolják önnönmaguk számára láthatóvá, érzékelhetővé a valóságot. Üjabb képsor. Testileg, fizikailag ép, ám szellemileg megváltozott képességű fiatalok az iskola 'padjaiban. A kisegítő iskola védőszárnyai alatt elboldogulnak valahogy. De aztán? Ha kikerülnek az életbe? Akad-e számukra olyan munkahely, amely képességeikhez mérten foglalkoztatja őket? Ahol bizton ságban -gyökeret ereszthetnek a megbélyegzés nehéz terhe nélkül? Súlyos számadat; hazánkban a nyugdíjasok, öregek száma kétmillió felett van. Hogyan alakul a sorsuk? Kellőképpen gondoskodik-e a társadalom, a családi környezet arról, hogy napjaik hasznosan, tevékenyen teljenek? A kép- és gondolatsorok, egy országos kiállítás kapcsán tolultak fel e sorok írójában. A kiállítás, melyet a salgótarjáni SZMT-székházban tegnap nyitottak a rokkantak nemzetközi éve alkalmából, dokumentum és egyben figyelemfelkeltő is. Arra szólít, hogy a társadalmi összefogás erejével törődjünk, gondoskodjunk a megrokkant emberekkel, a megváltozott munkaképességűekkel, az életüket nehéz munkában eltöltött idősekkel. S ne csak most, az eseménysorozat idején, de a hétköznapokon is. Nógrád megyét a kiállítás bemutatásában azért illette elsőség, mert äz országban talán itt van a legtöbb nehéziparban dolgozó, károsodásnak kitett ember, s ennek arányában a megoldás, a rajtuk való segítés útja is nálunk a leghatározottabb, legszervezettebb. A kiállítás, amely innen Borsod megyébe, majd Budapestre vándorol, március 10—20 között tekinthető meg. Bizonyára sok érdeklődőt vonzanak az ehhez kapcsolódó további rendezvények is; ma délelőtt szakmai napot tartanak a nagybátonyi művelődési házban, 12-én, Rokkantakról, rokkantaknak címmel ankét lesz a rehabilitációról, 14-én pedig a me-' gyei kórházban rendeznek egészségügyi napot szintén rehabilitációs témában.
