Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

„Kis-Zagyvavolgye* Termelőszövetkezet, Nagybárkány 36 néhány esztendővel ez­előtt a nagybárkányi terme­lőszövetkezetből kevés si­kerről csordogáltak a hírek, „szűk esztendőket” éltek, a negyedik ötéves terv idő­szakában két évben tizenöt­fontos tényezőnek tulajdo­nítják. Az egyik: a termelés szerkezetének következetes átalakítása, amelynek során pontosan felmérték lehető­ségeiket, ehhez igazították a vetésterveket, gépbeszerzése­dosan művelt szántók, sarja­dó vetés — jelzi, hogy a nö­vénytermesztés a mostoha természeti adottságok elle­nére sem mellékes itt. Ki­emelkedő a búza hozama, amely már ötödik éve meg­A növénytermesztés növekvő hozamaiban jelentős a szerepe a jól karbantartott gépek­nek. A műhelyben már a takarmánybetakarításra készülnek. milliós veszteséggel zártak, s ha a mérleg nyelve akkor­tájt fordult is, csekély volt a nyereség. Objektív körül­mények is közrejátszottak, hi­szen a hatezer hektár terü­letből mindössze 1400 művel­hető géppel, sok a lejtő, gyenge a földek minősége. két. A másik: a közös gaz­daság dolgozóinak hozzáállá­sa, gyakran áldozatvállalása, a fegyelmezetten, pontosan végzett munka meghozta gyü­mölcsét. A harmadik ténye­ző pedig, hogy sikerült olyan melléküzemágakat megtele­píteni a környéken, amelyek A tehenészeti telepen villanypásztor vigyázza a borjakat. A közös gazdaságban az ötödik- ötéves terv elején hoz­záláttak az adottságok jobb kihasználásához, s a fejlő­dést jelző grafikon 1976 óta felfelé ível, oly annyira, hogy az elmúlt öt esztendő alatt huszonötmillió forint nyere­séget értek el. A sikereket a termelőszövetkezetiek három a helyi munkalehetőség mel­lett a közösnek is tetemes jövedelmet biztosítanak. Nem titkolják, a párt gazdaságpo­litikai célkitűzései nagymér­tékben segítették a fellendü­lést. Tegyünk hát képzeletbeli sétát a nagybárkányi terme­lőszövetkezet területén. Gon­közelíti a megyei átlagot, ta­valy hektáronként a hozam 4,8 tonna felett volt, s a ta­vaszi árpa is megközelítette a négy tonnát. Űj növények is megjelentek a völgyben: a napraforgó és a repce meg­felelt a várakozásoknak. Nem lebecsülendő, hogy az ága­zat tavalyi- árbevételi tervét hárommillió forinttal telje­sítette túl, s a fajlagos ter­melési költségek is mér­séklődtek. Most azon igye­keznek, hogy a takarmány­termesztés hasonló színvo­nalat érjen el, amely az ál­lattenyésztés fellendítéséhez szolgáltat alapot. A gazdaságban a szarvas- marha- és juhtartásra kínál- ,kozik lehetőség. Bár a tejter­meléssel nem dicsekedhetnek, örvendetes, hogy a szarvas­marha-ágazat szaporulati mutatói jók, elfogadható az elhullás mértéke is. A juh­ágazat eredményei az elmúlt esztendőben már megfelel­tek a követelményeknek. A termelőszövetkezet állatte­nyésztői fontos feladatként tartják számon az ágazat költségeinek csökkentését, s a hozamok növelését. Az alaptevékenységet ki­szolgáló műszaki ágazat az esetenként mutatkozó gon­dok ellenére is képes felada­tát teljesíteni. A gazdaság­ban több mint hetven jármű és erőgép található, amelyek karbantartása nem kis ten­nivalót jelent. Éppen emiatt vették terveik közé az új műhely építését, amelyre az idén már két és fél millió fo­rint áll rendelkezésre. A trak- , torosoknak, szerelőknek, gépkocsivezetőknek nem cse­kély a részük abban, hogy a nagybárkányi közös gazda­ság egyre inkább számotte­vő eredményeket ér el. Hasonló jelző illeti a fa- feldolgozó üzem munkásait, akik tavaly tizenkétmillió fo­rint értékű árbevételi elő­irányzatukat derekasan tel­jesítették. Többnyire saját alapanyagot dolgoznak fel, korábban csak tűzifaként használt rönköket értékesíte­nek rakodólapokként, s sza­bad kapacitásukat szívesen ajánlják fel a megyeszékhe­lyen tevékenykedő ipari üze­meknek. A fatelepiek munká­ját segíti az üzembe helyezett fűrészportároló... A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó nagybár­kányi termelőszövetkezetben hat esztendővel ezelőtt lát­tak hozzá a jól jövedelmező melléküzemágak kialakításá­hoz. Nem hiányoztak az ötle­tek, amelyek meg is valósul­tak. Ezek közé tartozik a ha- risnya-bérmunkaüzem, ahol folytatódott a korábbi, kedve­ző tendencia. Amellett, hogy az itt munkát kapott asszo­nyok teljesítették előirány­zatukat, megközelítőleg két­millió forint nyereséget ér­tek el. A gazdaság vezetői az üzemben további perspek­tívát is'látnak. A termelőszövetkezetben 1980 első hónapjaiban kezd­tek hozzá a kannatömítő pa­pír gyártásához, amellyel egész esztendőn át sikerült kielégíteniük az országban működő tejüzemek igényét. A hatékonyságra jellemző, hogy a hétmillió forint árbe­vételt négy, közvetlenül ter­melést végző nő produkálta. A kereslet változatlan ter­mékük iránt, a jelek szerint az idén 300 tonna kannatö­mítő papírt állítanak elő, s különösen kedvező, hogy a szállítást is a termelőszövet­kezet gépkocsijai végzik. Szintén tavalyi újdonság: a budafoki tűzhelygyárral együttműködve hozták létre a tűzhelyszereidét. Kapják a nagybárkányiak az alkat­részt, amelyből a terv sze­: A kannatömítő papír jó üzletnek bizonyult. Képünkön Bálint Zoltánné és Szpisák Jánosné végzi a csomagolást. millió forintot, a nyeresége pedig túlszárnyalta a nyolc­milliót. A szívós és követke­zetes munkával, az adottsá­gokhoz igazodó termelési szerkezet kialakításával, az okosan megválasztott mel­léküzemágakkal jó alapot te­remtettek a következő esz­tendők termeléséhez is. Az idei terveik között fontos he­lyen szerepel az ésszerű föld- használat megvalósítása, a termékek, termények minő­munkában elfáradt tagok és alkalmazottak pihenésére. Az elmúlt, évben szervezett üdülésben 45-en vettek részt, a dolgozók több mint tíz szá­zaléka. Szerveztek társas- utazást a Szovjetunióba, a nyugdíjasoknak több alka­lommal Zsórifürdőre. Az utóbbi helyen a közös gazda­ság víkendházat bérelt ta­valy, amely az idén is a dol­gozók pihenését szolgálja majd. Változatlanul nagy a A legújabb kezdeményezés: a termelőszövetkezet asszonyai tűzhelyeket szerelnek kooperáció keretében. A nagybárkányi erdők korábban tűzre való fáiból a faüzemben rakodólapokat gyár­tanak ipari felhasználásra. rint évente huszonötezer tűz­helyet állít össze negyvenöt dolgozó. A helyi építőanyag haszno­sításában is jeleskedik a ter­melőszövetkezet. A termé­szet ajándéka az építőipari szakemberek által nagyrabe- csült homok. Köbméteréi negyvenkét forintért adják, amelyhez tizennyolc forint rakodási költség járul hozzá. A megyeszékhely építőipari vállalatai a legnagyobb meg­rendelők, de a családiház­építők igényeit is teljes mér­tékben kielégítik, s kívánság­ra házhoz is szállítják. A háztáji ágazat sem lebe­csülendő Nagybárkányban és a környező településeken, az innen származó árbevétel eléri a nyolcmillió forintot, s a környéken található két­száz háztáji tehenet, sertése­ket, nyulakat a közös gazda­ság látja el takarmánnyal szívesen adnak a szakembe­rek szaktanácsokat. Eredrriényes esztendőket tudhat tehát maga mögött a nagybárkányi termelőszövet­kezet, tavaly például az ár­bevétele meghaladta a . 83 ségének javítása, új telepí­tésekkel kívánják növelni a gyep- és pillangósterülete­ket. A szarvasmarha-ágazat­ban a tenyésztői munka szín­vonalát szeretnék fokozni, szakszerűbb gondozást, a tejtermelés húszszázalékos növelését tűzték célul. A ju­hászat fejlődését szolgálja a férőhelyek gyarapítása, meg­különböztetett figyelmet for­dítanak az üzemanyag-fel­használásra, s a melléküze­mekről sem feledkeznek meg. Az elhasznált gépek, beren­dezések pótlására saját erő­ből hárommillió forintot ter­veznek költeni. A 402 aktív dolgozót fog­lalkoztató termelőszövetkezet mind többet nyújt tagjainak, alkalmazottainak. Az egy fő­re jutó jövedelem meghalad­ja a 39 ezer forintot. Az idős termelőszövetkezeti ta­gokról sem feledkeztek meg a zárszámadó és tervtárgya­ló közgyűlés alkalmával 300 —300 forint segélyt fizettek nekik, s év közben is csak­nem százezer forinttal tá­mogatták a nyugdíjas, jára­dékos tagokat. Gondolnak a sikere a csehszlovákiai ki­rándulásoknak, a testvér-ter­melőszövetkezet vendégeként évente 30—40 tsz-tag tölthet kellemes napokat Csehszlo­vákia legszebb tájain. A termelőszövetkezet fon­tos szerepet tölt be a kör­nyező települések életében, fejlődésében is. Ami azon­ban a legfontosabb: a mos­toha adottságok között sike­rült bizonyítaniuk, hogy lej­tős szántók, silány földek, szűkös fejlesztési lehetőségek ellenére is lehet huzamosabb időn át eredményesen gaz­dálkodni. A nagybárkányiak eredményeinek nincsenek titkai. Kemény munkát vé­geznek, igyekeznek mozgó­sítani és kihasználni belső, üzemi tartalékaikat, nem hiá­nyoznak a megvalósítható öt­letek. A hatodik ötéves terv idő­szakára ezekben a hetekben dolgozzák ki az elképzelése­ket. Optimisták, mert sike­res tervciklus alapjain for­málhatják a nagybárkányi „Kis-Zagyvavölgye” Terme­lőszövetkezet jövőjét. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom