Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-10 / 58. szám
Franciát, vagy amerikait ? Vetélkedő füstszűrők Ami a régiségét illeti, már rég belephette volna a por azt a gondot, amit a salgótarjáni ötvözetgyárnak a por- leválasztás megoldatlansága okoz. Ugyanis 1973-ban, de legkésőbb 1974-ben már mindenki előtt egyértelmű és világos volt, hogjj a csehszlovák vállalattól vett hatalmas füstszűrő szerkezet hasznos működtetésének terve füstbe ment. Jóformán azóta egyfolytában zajlik a küszködés, a birkózás avégből, hogy a hatásos porleválasztás — főleg pénzügyi — lehetőségei előteremtődjenek. VEZEKLÉS, VAGY BONTÁS? Alkalmasint megér egy misét a régi, behemót szűrőberendezés várható sorsa. Jelenleg önmaga roncsaként terpeszkedik el a gyárudvaron. „Használni kéne valamire” — fogalmazódott meg már rég a gyáriak fejében a gondolat. Ugyanezt hallották egy fölöttes szervtől is. Törték hát a fejüket, s valakinek eszébe jutott: alkalmas lenne faapríték tárolására a terjedelmes vashodály... De jött a józan ellenvélemény: evvel az amúgy is szűkös gyárban csak a zsúfoltságot fokoznák. Nem éri meg a veszett fejsze nyelét keresni pusztán azért, hogy a levegőben hadonászhassunk vele. így hát a gyáriak most óvatosan fogalmaznak: .„Valószínű, hogy a szűrőberendezést kénytelenek lesznek nagyrészt lebontani, mert nem látszik lehetőség annak racionális felhasználására.” (Hangsúlyozandó, hogy csak „nagyrészt” bontatik le az építmény, egy darabját tehát —, úgy látszik — sikerül „racionálisan” felhasználni.) Ezt a döntést — véleményem szerint — csak helyeselni lehet. Bugyuta dolog lenne további — akár erkölcsi, akár anyagi — áldozatokat vállalni egy hajdani, a . gyáriaktól független hiba miatt, s „szent tehénként” kímélni egy régi fiaskó megtestesült emlékét. KÖLÖNCÖKTŐL SZABADON! A rosszemlékű filter egyébként — amíg áll — intelem is: még egyszer nem szabad elhamarkodottan fölhasznál- -ni a milliókat, ezúttal jól kell dönteni a füstszűrés módjáról. Vannak jelek, amik arra mutatnak, hogy most egyfelől alaposan* másfelől gondolati nyűgöktől, kölöncöktől függetlenül teheti le a voksot a gyár képviselője az anyagi lehetőségeknek és a műszaki követelményeknek legjobban megfelelő berendezés mellett. Alaposságra vallanak —, például — azok az adatok, amelyek a kínálat tanulmányozására vonatkoznak. A gyáriak taglalták a norvég ELKEM cég ajánlatát: termékük a kelleténél jobb, s a lehetőséghez mérten kétszeresen drágább. A nyugatnémet Intensiv Filter kísérleti berendezést ajánlott: ez túl nagy kockázat lftt volna, nem is foglalkoztak vele. Előállt a brit Mikropul cég is: méregdrága és ijesztően nagy súlyú szerkezettel — természetesen tárgytalan lett az üzlet. Behatóan tanulmányozták a Segít az automata nyugatnémet Hölter GmBH és a Baumco vállalat, az olasz Hascon cég és a lengyel Centrozap gyár füstszűrőit. Tüzetes mérlegelés után a legéletrevalóbb ajánlatnak a francia Filter Media vállalaté látszott — ezzel régebben foglalkozott lapunk is. Ám tavaly novemberben váratlanul befutott az American Air Filter ajánlása... Ekkor nőtt meg a jelentősége a nyűgöktől, kölöncöktől megszabadult gondolkodásnak: a gyáriak — nem megragadván a Médiával kapcsolatos sémákban — tárgyilagosan elemezték az AAF berendezését. Megállapították, hogy az amerikai, termék súlya kisebb; a vele való porleválasztás nem zsákos, hanem „pulzációs”, ami a szakértők szerint üzembiz- tosabb és olcsóbb működést tesz lehetővé. Ezek mellette szólnak. Az viszont a Media javára írandó, hogy Európában rangosabb; termékeinek megbízhatóságáról jó hírek keringenek. KÉT BIZTOS PONT Így hát sor kerülhet a füstszűrők — pontosabban gyártó cégeik — vetélkedésére. Igen mérvadó szempont: az ár. A Filter Media ajánlata kedvezőbb, de az még 1980-ra vonatkozik. Az AAF által megszabott összeg néhány százalékkal magasabb, mint a Mediáé, ám az idénre vonatkozik. S csekély árkülönbözetet talán meg is érnek a termék előnyei. A döntés tehát a cégnek — és közvetítőjük: a Nikex — képviselőivel való, rövidesen sorra kerülő tárgyalások kimenetelétől függ. Ezeken nem .csupán az árakról lesz szó, hanem a fizetés módjáról is. Lényeges kérdés, melyik partner hajlandó a kifizetendő pénz egy része — és mekkora része — helyett magyar árukat venni. Az sem mellékes. hogy melyik cég ad nagyobb kedvezményt a garanciavállalás föltételeinek kikötésekor. Van tehát miben versenyezni. Két biztos pont van a sok változtatható tényező között. Az, hogy 1982 végén a leendő berendezésnek fél kapacitással, 198.3. december 31-én pedig teljes egészében működnie kell. Molnár Pál Rokkant emberek védelmére A SZOCIALISTA társadalomban alkotmányos alapja van a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának. A munkához való jog, a munkaképesség szerinti végzése biztosított a rokkant embernek is. Ők azonban gyakran ki vannak szolgáltatva a technika, az üzemek szervezési fogyatékosságainak, és nem ritkán otthoni, környezetüknek is. Ezek a problémák csak tudatos, tervszerű, sok-sok emberséget feltételező intézkedésekkel oldhatók meg. A megye foglalkoztatási szerkezetében a különösen nehéz, illetve kedvezőtlen feltételű munkahelyek igen nagy arányt képviselnek. A kohászatban, a bányászatban, a kerámia- és üvegiparban emelkedett az eredeti munkakörök betöltésére alkalmatlanná vált dolgozók száma. Ezek a problémák elsősorban a gazdálkodó egységek, a szakszervezeti szervek és az egészségügyi intézmények munkájának fejlesztését igénylik. Ma még gondot okoz olyan foglalkozási betegségek» megelőzése, mint a porártalom, halláskárosodás, vibrációs és vegyszeres ártalmak, illetve az ebből eredően megromlott egészségi állapot helyreállítása. Indokolt lenne az ilyen veszélyeknek kitett személyeket már a legkisebb megbetegedési tünetek esetén más munkakörbe irányítani. Nem szabad megvárni, amíg a megrokkanás bekövetkezik. A rehabilitációs feladatok kezelésében jő példa a tbc-gondozó intézetek munkája. A gyógyult embereket felkészítik a munkavégzésre is. Ugyancsak jelentős tényező lett a mozgásszervi betegségekben szenvedők részére kialakított rehabilitációs részleg. Itt is bíztató eredmények születtek. A gazdasági vezetők és szakszervezeti szervek a különböző károsodásokkal járó megbetegedések csökkentésére évente főbb milliót költenek. Vannak azonban olyan területek, amelyeknél a károsító hatást ma még nem tudjuk teljesen kiküszöbölni. Ideiglenes vagy végleges áthelyezéssel elejét kell venni a súlyos, esetleg tragikus következményeknek. Jó példa idézhető a romhányi kerámiagyárból, ahol az orvos mindaddig nem engedi az ártalomnak kitett munkahelyre a dolgozót, amíg szervezetében ólomszennyeződés mutatható ki. A Nógrádi Szénbányák Vállalatnál a vájárokat és föld alatti munkásokat károsodás, esetén külszínre helyezik. A szilikózisban szenvedőknél a betegség felismerésének nehézségei miatt gyakran nyugdíjaztatás a vége az egészségkárosodásnak. Helyes lenne a veszélyes helyeken a szakaszos foglalkoztatás. Ezzel elkerülhető lenne a fiatal korban történő megrokkanás. A rehabilitációs rendeletek alkalmazásában sok a kívánnivaló. A vállalati létszámtervből gyakran hiányzik az átirányítandó rokkant dolgozó szakmai rehabilitációja, az átképzés, az arra való törekvés, hogy a munka és a kereset összhangban legyen. Jelenleg rokkantság miatt több mint kétezer ember nem eredeti munkakörében dolgozik. A jelenségek kettős problémát keltenek életre. Először: a dolgozó kényszerül olyan munkát végezni, amihez sem képzettsége, sem kedve, esetleg sokkal alacsonyabb szintű, mint a korábbi. Másodszor: a kiegészítéssel elért keresete magasabb, mint az új munkahelyen dolgozóké, ami feszültséget okoz. Rendeletek biztosítják a vállalatok részébe, hogy a rokkantak bérének 30 százaléka erejéig fordíthatnak munkafeltételek javítására. Ezt gyorsabban és hatékonyabban kellene hasznosítani. A rokkant munkavállalók egy részének szemléletét is meg kell változtatni. Nem elégedhetnek meg azzal, hogy anyagilag különösebb hátrány nem éri őket. Akarniuk kell az átképzést, a másirányú, de a korábbinak megfelelő szintű és értékű munkára alkalmassá válást. A gazdálkodó egységek természetesen nem mindén rokkant ember foglalkoztatását tudják megoldani. Indokolt esetben kérjék a tanácsok segítségét a dolgozó más vállalathoz történő elhelyezésében. Az üzemekben már nem foglalkoztathatók egy része még rendelkezik olyan munkaképességgel, amit megfelelő feltételek között a termelésben hasznosítani lehet. Nógrád megye igen régi gondja egy olyan foglalkoztató létrehozása, amelyben többirányú lehetőség nyílik rokkantak munkavállalására. A kedvezőbb körülmények csökkentenék , azok számát, akik idő előtt nyúgdíjba vonulnak. Az ENSZ XXXI. közgyűlésén elfogadott, és hazánkban is támogatott „Rokkantak éve” programja keretében kiemelten foglalkozunk a munkaképességüket teljes mértékben elvesztett emberek sorsával. Az 1981. év jelszava lett megyénkben is: „Segítsünk többet _ a rokkant embereken, könnyítsük meg beilleszkedésüket a társadalmi közösségekbe, tegyük könnyebbé helyzetüket”. » E FELADATOK jegyében igen gazdag program megvalósulása indult el, amely már a tervezésnél bizonyította, hogy valameny- nyi szerv és munkaközösség felelősséget érez a rokkantak ügyeiért, tenni akar helyzetük javításáért. Mert nincs szebb és dicséren- dőbb emberi tett, mint önként gondoskodni azokról, akik sorsuk igazgatására, problémájuk megoldására képtelenekké váltak. Marczi József SZMT társadalombiztosítási bizottság elnöke Új betakcmtógépek A nemzetközi munkamegosztás keretében új, korszerű takarmánybetakarító gépek gyártását kezdte meg a Sz-olnoki Mezőgép Vállalat. Az új szálastakarmány- betakarító és -szárító gépek, eszközök nagy teljesítményűek és gazdaságosan üzemeltethetők. A vállalat újdonságai közé tartozó óriás hengeresbálázót az amerikai Hesston cégtől átvett licenc alapján kooperációban gyártják. A betakarítási Idényre 200 ilyen masinát értékesítenek, a második fél évben pedig további százáét adnak át a kereskedelemnek. A takarmánybetakarítás praktikus új eszköze az ügyancsak a Hesston cégtől átvett alternáló szársértő kasza, amely egyebek között a lucerna betakarítására szolgál. Tulajdonsága, hogy a kaszálással párhuzamosan a növény szárát felhasogatja, így e* a levélzettel megközelítően azonos idő alatt szárad. Szolnoki újdonság a petrencézőkocsi is, ezt a kanadai MC—Kee cégtől vásárolták. Ez a gép a levágott takarmányt felszedi, szeleteli és az istállókba, vagy a karámokba szállítja. A vállalat új takarmánybetakarító eszközeit, gépeit a termelési rendszerekkel közösen vizsgáztatja. Automata vágógépek segítségével is darabolják az üveget a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. feldolgozóüzemében, ahol Toldi Mária irányítja az egyik berendezést. Egy műszakban — az üvegek vastagságától függően — 500—640 táblát kell méretre vágniuk. Ezt a mennyiséget, ha folyamatos az anyagszállítás, túlteljesítik.- kj A szécsényi termelőszövetkezetben évek'óta jelentős termelési értéket hoz létre az építőipari ágazat. — Tevékenységük —, apiely magába foglalja az új beruházásokat és a fenntartások elvégzését is — éves értéke 15— 20 millió forintot tesz ki — mondja Sümegi Sándor, a termelőszövetkezet fiatal termelési elnökhelyettese. Majd így folytatja: — A másik megfizethetetlen előny a saját építési ágazatnál a gyorsaság. A 680 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelep rekonstrukcióját például 27 hónap alatt végezték el, de ugyanez a határidőre történő teljesítés valamennyi munkájukra elmondható. A múlt év szeptemberében kezdték meg egy 1800 négyzetméteres szerelő- csarnok és tanműhely építését, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskola részére, és. mire a tanév kezdődik, addigra kész is lesz. A hatalmas műhelycsarnokon most két szocialista brigád — mindkettő kőművesek bői áll — dolgozik. Az épület hossza 74, a szélessége 24 méter, a magassága pedig olyan, hogy a legnagyobb méretű erőgépek, kombájnok is beférnek. A két munkásruhás, jól megtermett fiatalember, ahogy az elnökhelyettestől megtudom, a szövetkezet két kiemelkedő brigádjának vezetője. Bartus Ferenc huszonhét éves, és az Ybl Miklós aranykoszorús szocialista brigád „feje”, a harminckét esztendős Kővágó Béla pedig a Zalka Mátéé. Építők Melegíteni így is lehet — Be tudják hozni az elbeszélgetett időt? — kérdem. — Könnyen — válaszolja Bartus - Ferenc — ebédidőben vagyunk. — Akkor igyekszem rövidre fogni a kérdéseket. — Csak nyugodtan, teljesítménybérben dolgozunk. Majd iáhajtunk. — Tavaly hány százalékra teljesítették a tervüket? — Pontosan 135 százalékra — válaszolja Kővágó Béla. A két kőművesbrigád egy időben alakult, még 1977-ben, és azóta együtt is dolgoznak. Tagjaik zöme fiatal, az átlagéletkor harminckét év. — Mi volt az eltelt négy év alatt a legnehezebb feladatuk? — A szarvasmarhatelep. Nemcsak gyorsad kellett dolgozni, de speciális képzettséget Is igényelt. Előregyártott elemeket kellett összeszerelni milliméteres pontossággal. Hát, ha valahol, ott minőségi munkát végeztünk. De sikerült! Bartus Ferenc veszi át a szót. — Sikerült bizony, hiánypótlás sem volt. Igaz, eddig mi nem mentünk vissza még egyszer ugyanarra a munka- helyre, ha végeztünk. Elég nagy szégyen lett volna. Egyik nap eljövünk, hogy kész, pár nap múlva szólnának, gyerünk csak vissza, csináljátok meg rendesen, vagy, ha nem tudjátok, tartsátok, mert' össze akar dőlni. •ötszázalékos anyagmegtakarítással is dicsekedhet a két kollektíva. — Ezt hogyan érték el? — Egyszerűen — mondja Bartus Ferenc, de olyan komoly arccal, mintha titkot akarna elárulni. — Mégis hogyan? — fagga- tózom. — Hát például úgy, hogy nem ásunk a kelleténél nagyobb gödröt. Abba nem kell az előírtnál több beton és így tovább. — Túlóra? — Akad. Csaknem 6 millió forinttal túlteljesítettük tavalyi tervünket. Ezt másképpen nem lehetett elérni. Bejöttünk jó néhány szabad szombaton, de volt olyan, hogy vasárnap is, ha akkorra tudták ideadni a darut. — Mihez kellett a daru? — Nézzen föl Azok az elemek több tonnásak és vagy tíz méter magasban vannak, ölben nemigen lehet oda felvinni. — Egyébként a feltételeket biztosítják — folytatja Kővágó Béla. — Az anyagellátás jó, ia mégis várni kéne valami- e. lapát, meg csákány mindig van. — Eddig úgy tudtam, a kőművesek nem nagyon szeretnek csákányozni. — Pénzért dolgozunk. Ha többet teszünk a szövetkezet asztalára, több kerül otthon a miénkre is. No meg, ki a fene ácsorog mínusz húsz fokban zsebredugott kézzel egy félig elkészült műhely falai közt. Ilyenkor az ember csak keres valami, melegítő munkát. A csákányozás nagyon egészséges a hideg ellen. — Erkölcsi megbecsülés? — Az is megvan. Feri — int kollégája felé — két hétig ingyen volt a Szovjetuni<?oan. Jutalomból. — Több mint öt éve űzik ezt a szakmát. Sokat változott ez alatt? — Rengeteget. Most már korszerű gépek, berendezések, daruk segítik a munkánkat. Sokkal gyorsabb és bonyolultabb is lett. Űj anyagok, új eljárások születtek. — Lépést tudnak tartani vele? — Tovább kéne tanulnunk — mondja Kővágó Béla. — Majd gondolkodunk rajta — teszi hozzá Bartus Ferenc. Azután elindulnak ebédelni, mert a munka várja i őket. Azt a tanműhelyt, ha törik, ha szakad, mire a tanév megkezdődik, át kell adni. Micsoda szégyen lenne, ha pont ebben maradnának el a tervtől. Z. T. NÓGRÁD — 1981. március 10., kedd
