Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
üéejrád ötödik ötéves tervi fejlődéséről f (Folytatás az 1 oldalról). A növénytermesztés főbb termelési célkitűzései teljesültek. Kalászos gabonából 1976—80. között mintegy 4 százalékkal kisebb területen 17 százalékkal több termett, mint az előző tervidőszakban. Bár a búza hektáronkénti hozama alacsonyabb az országosnál, az öt év átlagában elért 3709 kilogrammos teljesítmény 22,8 százalékkal, termésmennyisége 24,8 százalékkal haladta meg a megye 1971—75. évi átlagát annak ellenére, hogy vetésterülete a tervezettnél kisebb mértékben nőtt. Az előirányzottnál nagyobb volt az olajos növények vetésterületének növekedése, melyek közül a napraforgónál a hektáronkénti hozam is jelentősen javult, és az ötödik ötéves tervidőszak átlagában több mint kétszerese az előző ötévinek. A tervezettnek megfelelően alakult a burgonya termésátlaga, amely \ a nagyüzemekben öt év átlagában hektáronként meghaladta a 21 ezer kilogrammot, 16,6 százalékkal volt magasabb az 1971—75. évek átlagánál. A kukorica termésátlaga az országos tendenciával ellentétben nem nőtt, vetésterülete a tervezettet meghaladó mértékben csökkent és 1980- ban már 10 ezer hektárnál is kevesebb volt. Nem tapasztalható javulás a cukorrépatermelésben, valamint a takarmánytermesztésben sem. Jelentősen (az 1975. évinek mintegy kétharmadára) csökkent a szántóföldön termesztett zöldségfélék területe. Nagyüzemeink a tervezettnek megfelelően több mint 300 hektáron telepítettek bogyós gyümölcsöt, ennek ellenére a termő bogyósgyümölcsös- terület csökkent, mivel a régi ültetvények kivágása nagyobb mértékű volt a telepítésnél. ■ A műtrágya-felhasználás tervezett növekedése — elsősorban a tervidőszakban végrehajtott többszöri áremelkedés következtében — nem valósult meg. Az árváltozásoknak tulajdonítható, hogy a nagyüzemekben felhasznált hatóanyag mennyisége 1976- ban alig érte el az 1975. évit, majd 2 évi mérsékelt növekedés után 1979-ben az előző évihez képest 12 százalékkal visszaesett és az 1980. évi fel- használás is csak 10,8 százalékkal volt több az öt évvel korábbinál. Az egy hektár mezőgazdasági területre vetített hatóanyag-felhasználás a nagyüzemek átlagában az 1975. évi 176-ról 199 kilogrammra nőtt, lényegesen kisebb mértékben, mint amit a terv előirányzott. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés fejlődése a legjelentősebb. A megye szarvasmarha-állománya 1980. december 31-én 43 ezer darab volt, 7,2 százalékkal több az 1975. évinél. Ezen belül a nagyüzemek állománya gyarapodott, a kistermelőké ugyanakkor a tervezettnél nagyobb mértékben csökkent. Nem nőtt a tervezett mértékben a megye sertésállománya, amely 1980 végén mindössze 76 ezer darab volt, 2,5 százalékkal több az öt évvel korábbinál. Ennek oka az, hogy a kisgazdaságok állománya a tervezett növekedéssel szemben csökkent, így a nagyüzemek nagyarányú állománynövelése sem volt elég a megyei előirányzat teljesítéséhez. A megye juhállománya a tervidőszak végére elérte, sőt 1,9 százalékkal meg is haladta a tervezett 76 ezer darabot. A szarvasmarha- és sertésállománnyal szemben a juhállomány a kisgazdaságokban is nőtt; Tovább csökkent ugyanakkor a lóállomány, amely 1980 végén 22,8 százalékkal volt kevesebb az öt évvel korábbinál. A baromfiállomány 1980- ban 1037 ezer darab volt, 6,6 százalékkal kevesebb az 1975. évinél. A csökkenés a nagyüzemeknél jelentkezett, a kisgazdaságok állománya lényegében azonos az 1975. évivel. Növekedéssel a terv sem számolt. A kisgazdaságok állattenyésztésében a korábban is jelentős nyúltenyésztés a tervidőszakban nagymértékben fejlődött. A házi- nyúlállomány 1980. december 31-én meghaladta a 300 ezer darabot, csaknem kétszerese az 1975. évinek. A- méhcsaládok száma 11,2 százalékkal nőtt öt év alatt. Az 1980-ban értékesített vágóállatok mennyisége összességében lényegében megegyezik az 1975. évivel, állatfajonként azonban különböző mértékben (és irányban) eltér attól. A vágómarha-értékesítés az elmúlt öt évben fokozatosan csökkent és 1980-ban 26 százalékkal volt kevesebb az 1975. évinél. A vágósertés értékesítése ugyanakkor mindössze 5 százalékkal kevesebb az öt évvel korábbinál. A vágójuh-értékesítés 20, a baromfié 26 százalékkal nőtt. Az állati termékek közül — a termelésben elért nagyarányú fejlődés eredményeként — a tej értékesítés növekedése volt a legjelentősebb. 1980-ban gazdaságaink 54 százalékkal több tehéntejet értékesítettek, mint 1975-ben. Ugyancsak jelentős a megyéből felvásárolt gyapjú meny- nyiségének 31 százalékos növekedése, tyúktojásból ugyanakkor lényegesen, 71 százalékkal kevesebbet értékesítettek a megye gazdaságai, mint 1975-ben. Beruházás A megye területfejlesztési tervében az V. ötéves tervidőszakra 10,7 milliárd forint értékű beruházási tevékenységet irányoztak elő. A tényleges pénzügyi teljesítés az összeget már 1979 végén meghaladta, közel 11,5 milliárd forint volt. A beruházási tevékenység ezt követő tervszerű visszafogása ellenére az 1980. évi pénzügyi teljesítés feltehetően 2 milliárd forint körüli — vagy azt meghaladó mértékű — lesz, így a tervezetthez viszonyítva az öt év alatt folyó áron 25—28 százalékos túlteljesítés várható. A tervidőszak elején a megyében a korábbi tervidőszakokat meghaladó mérvű és nagyságrendű beruházási tevékenység kezdődött. Ennek tervszerű, tudatos lefékezése 1979-ben még csak annyiban jelentkezett, hogy az év folyamán megkezdett 25 millió forint feletti költség- előirányzatú beruházások száma csökkent, az üzembe helyezetteké pedig megnőtt, a pénzügyi ráfordítás viszont valamivel még meg is haladta az előző évi szintet. A tényleges változás 1980-ban jelentkezett, amikor e beruházásoknál az éves pénzügyi ráfordítás az előző évi 61 százalékára csökkent. Az év folyamán befejezett beruházások száma meghaladta a megkezdettekét, és az üzembe helyezések pénzügyi teljesítése az előző évi másfélszeresére nőtt. A tervidőszakban átadott 25 millió ■ forint költséghatár feletti beruházások megoszlása jól tükrözi a megye ipari jellegét, mennyiségben ugyanis azok 56 százaléka, értékben pedig 66 százaléka ipari beruházás. A megvalósítás alatt álló (részlegesen már üzembe helyezett) beruházások eddigi pénzügyi ráfordításának 57 százaléka ugyancsak az ipar- fejlesztés céljait szolgálja, bár jelenleg már csak 11 — ilyen nagyságrendű — beruházás van folyamatban. A jelenleg kivitelezés alatt álló 25 millió forint költséghatár feletti beruházások döntő hányada (29-ből 18) vízügyi, kereskedelmi, hírközlési és kommunális jellegű. Az ipari beruházók közül külön ki kell emelni a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket, ahol a tervidőszak alatt öt — termékszerkezet-váltást célzó — beruházást helyeztek üzembe. Nagy jelentőségű és értékű beruházások állnak befejezés előtt az építőanyag- /iparban. Ezek közül a FIM Romhányi Építési Kerámiagyár, valamint az Üvegipari Művek két salgótarjáni üveggyára beruházásának teljes költség-előirányzata meghaladja a 2 milliárd forintot. A megye gépipari vállalatainak és ipartelepeinek 6 beruházásából ötöt már üzembe helyeztek és befejezés előtt áll a hatodik is. Az ötéves tervidőszakban nagymértékű volt a vízügyi ágazat beruházási tevékeny-’ sége. Az ágazat folyamatban levő — és részben már üzembe helyezett — öt év alatti beruházásainak teljes költség-előirányzata meghaladta a 2 milliárd forintot. Ennek eddig mintegy felét használták fel a tervidőszak alatt a megye ivóvíz-ellátási gondjainak megoldására, illetve egyéb vízügyi feladatok megvalósítására. A szállítás-hírközlés ágazaton belül — bár az autóbuszközlekedés megjavítását célzó beruházások jelentősége is nagy —» elsősorban a megyeszékhelyen a távhívóhálózatba való bekapcsolása, a legjelentősebb. Ugyancsak említésre méltó, hogy a kereskedelmi ágazat hálózat- bővítése érdekében az öt év alatt a salgótarjáni vásárcsarnokon túl, áruházak és szaküzletek egész sorát adták át a megye különböző helyein. Az anyagi ágak — előbbiekben vázolt — beruházásai mellett a lakosság életszínvonalának emelése, oktatási, közművelődési és nem utolsósorban egészségügyi ellátásának javítása szempontjából kiemelkedő jelentőségük van a különböző kommunális jellegű beruházásoknak, amelyek öt év alatti pénzügyi ráfordítása meghaladja a 2,5 milliárd forintot. A megye területfejlesztési terve 1976—1980 között 7144 új lakás építését irányozta elő. amit 585-tel túlteljesítettek. A teljesítés belső arányai eltértek a tervtől. Az állami erőből épült lakások tervezett 29,3 százalékos aránya ugyanis az öt év alatt mintegy 3 százalékkal kevesebb, 2050 volt. A lakásállomány a népesség számánál nagyobb mértékben növekedett, vagyis a lakásellátás javult. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság Nógrád megye lakónépességének száma 1980. január 1- én 239 900 volt, 2-3 százalékkal több mint a legutóbbi, — 1970. január 1-i — népszámlálás időpontjában. Az élveszü- letések száma a tervidőszakban 18 ezer körül alakult, a halálozások száma pedig megközelítette a 15 ezreit. Az él- veszületések száma az előző ötéves tervidőszakinál mintegy 600-zal kevesebb, a halálozásoké ugyanakkor 1600- zal több. Az országos tendenciához hasonlóan az élveszü- letések számának csökkenése azzal van összefüggésben, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban az 1970-es évek elejénél már kevesebb létszámú női korosztály került szülőképes korba, a halálozások számának növekedésében a népesség öregedése éreztette hatását. Az 1980. január 1-i nép- számlálás előzetes adatai alapján Nógrád megye lakó- népességének 21 százaléka a munkaképes kornál fiatalabb, közel 20 százaléka munkaképes kornál idősebb, és mintegy 59 százaléka a munkaképes korú. A jelzett időpontban a lakónépesség 46 százaléka folytatott aktív kereső tevékenységet, 22 százalékuk inaktív keresőnek minősülő nyugdíjas és gyermekgondozási segélyen levő volt, 32 százalékuk pedig eltartott. A megye ipari jellegéből következően az aktív keresők zöme, mintegy 41 százalékuk az iparban, 10 százalékuk az építőiparban dolgozik, a mező- gazdaság és erdőgazdálkodás ágazatban foglalkoztatottak aránya pedig 16 százalék. A lakosság jövedelme és fogyasztása A Magyar Nemzeti Bank Nógrád megyei Igazgatóságának adatai alapján a megye lakosságának 1980. évi pénzbevételei az 1975. évihez képest 45 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a bérből és fizetésből élők munkabérjel- legű bevételei 32,2 százalékkal nőttek, az egyes ágazatokban dolgozók átlagos havi keresetének öt év alatti növekedése 30—;50 százalék közötti volt. A mezőgazdaságból származó bevételek az 5 évvel korábbi 1,5-szeresére emelkedA VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában 1980 ban gyártott termékek zöme a Szovjetunióba, míg kisebb része a jelenleg épülő paksi atomerőmű építkezéséhez került. A tarjáni gyár közvetett és közvetlen exportjának értéke 377 millió torint volt. amely meghaladja az árbevétel 77 százalékát. A képen Kovács István NDK gyártmányú automata berendezésen készíti a belföldre kerülő tartályok dobpalástját. tek. Az előbbit is meghaladó mértékű, 2,2-szeres a társadalombiztosítási juttatások és az áremelésekkel kapcsolatos jövedelemkiegészítések öt év alatti növekedése. Ebből a családi pótlékok összege az 1975. évi 110 millió forinttal szemben, a múlt évben 210 millió forint volt. A megye lakosságának takarékbetét-állománya — az Országos Takarékpénztár Nógrád megyei Igazgatósága adatai alapján — az 1975. év végi 1452 millió forintról 1980. év végére 2670 millió forintra, 5 év alatt 84 százalékkal emelkedett. Ezzel egyidejűleg a lakossági hitelállomány 1980. év végén 2049 millió forint volt, mintegy 89 százalékkal több, mint 1975-ben. A hitelek zöme hosszú lejáratú. A megye -kiskereskedelmi áruforgalma 1980-ban folyó áron összességében 6476 millió forint volt, 55 százalékkal, több mint az előző ötéves tervidőszak utolsó évében. Változatlan áron az 1900. évi forgalom 12 százalékkal volt magasabb,. mint 1975-ben. Ezen belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma az 1975. és 1980. közötti öt évben folyó áron 64 százalékkal, változatlan áron pedig 11 százalékkal emelkedett A jelentős eltérés oka az, hogy az V. ötéves tervidőszakban több központi, hatósági áremelkedés volt. A vendéglátás eladási forgalma 1975. és 1980. között folyó áron 39 százalékkal nőtt, 1975. évi áron ugyanakkor 0,2 százalékkal csökkent. Ennek oka a vendéglátás kulturáltságának hiánya mellett az, hogy az élelmiszer- árak emelése, valamint az állami támogatás csökkenése következtében az ételárak is jelentős mértékben emelkedtek. A ruházati cikkek forgalma, az V. ötéves tervidőszakban folyó áron 34 százalékkal, 1975. évi áron csak 2,3 százalékkal nőtt. Az eltérés oka itt :s az árak emelkedése, amiben a nyersanyagok világpiaci árainak növekedése mellett szerepet játszott a választék cserélődése is. A vegyes iparcikkek 1980. évi forgalma folyó áron 62 százalékkal, változatlan áron pedig 20,3 százalékkal volt több mint az előző ötéves tervidőszak utolsó évében. Ezen belül a tartós fogyasztási cikkek közül az V. ötéves tervidőszakban a kiskereskedelem többek közötí 21 ezer hűtőszekrényt, 20 ezer mosógépet, 27 ezer televíziót, és 9 ezer személygépkocsit értékesített a megye lakosainak. A megye V. ötéves terület- fejlesztési terve a kereskedelmi tevékenység feltételeinek javítása érdekében a bolti alapterület 17,3 ezer és a ven- déglátó-alapterület 4.5 ezer m2-rel való növekedését tűzte célul. A bolti alapterületnél az elmúlt öt év alatt a tervtől 2200 m* lemaradás volt. A vendéglátói alapterület tervezett növekedése megvalósult. A tervidőszakban több intézkedést hoztak a szolgálta- tásqk tervszerű fejlesztésének megalapozása érdekében. Ennek hatására a szolgáltatások teljesítményértéke 1975-höz viszonyítva már 1979. év végéig 57 százalékkal emelkedett. Korszerűsödött a szolgáltatások szerkezete. Ennek eredményeként a gépjárműjavítás, a híradástechnikai cikkek és elektromos háztartási gépek javítása, a lakáskarbantartás volumene dinamikusan emelkedett, a textiltisztítás teljesítményértéke azonban nem érte el a tervezettet. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás javítása iránti társadalmi igények kielégítését az V. ötéves tervidőszak alatt Nógrád megyében több, az egészségügy területén megvalósult beruházás segítette. Ezek közül a fekvőbeteg-ellátásban a legjelentősebb beruházás a balassagyarmati kórház rekonstrukciója volt, amely során 141 ágyas szülészeti-nőgyógyászati pavilon épült fel. Az időközbeni megszűnéseket is figyelembe véve a kórházi- ágy-fejlesztés 88 volt, és így | NÖGRAD - 1981. 1981. január 1-én 2100 kórházi ágy állt a betegek rendelkezésére. A tervidőszak első évében adták át Salgótarjánban a 36 orvosi munkahelyes szakrendelő-intézetet. Ezen kívül öt év alatt 9 új körzeti orvosi rendelő és hét gyógyszertár épült. Az általános orvosi körzetek száma a megyében a tervezettnek megfelelően 101, hárommal több. mint öt évvel korábban. Közülük 1980. év végén 13 betöltetlen volt. A 12 gyermekkörzetben 9 gyermekorvos végzi munkáját, így a betöltetlen orvosi állás 3. Az egészségügyi intézményekben 1980. év Végén 442 orvos dolgozott, 59-cel több mint az előző tervidőszak utolsó évében, vagyis számuk közel 6 százalékkal meghaladta a tervezettet. Az V. ötéves tervidőszak kiemelt feladatai közé tartozott a gyermekintézmények fejlesztése. Ezen belül a bölcsődei hálózat 320 férőhelyes bővítését tűzték célul, amiből azonban csak 100 valósult meg. A megyében 1980. év végén 2-vel több bölcsőde működött, mint öt évvel korábban. Közülük egyet Salgótarjánban helyeitek üzembe 1976-ban 80 férőhellyel. A bölcsődébe beírt gyermekek száma 1980. december 31-én 795 volt, 143-mal több mint öt évvel korábban. Annak ellenére, hogy a tervidőszakban a bölcsődei férőhelyek száma 100-zal emelkedett, a bölcsődék továbbra is zsúfoltak. Az összes gondozónők száma az 1975—1980. között eltelt időszakban 21-gyei nőtt, ezen belül a szakképzettek aránya közel 7 százalékkal emelkedett. A megyében 1980. december 31-én 148 óvoda volt 9200 férőhellyel. Az V. ötéves tervidőszak alatt 17 új óvoda létesült, nagyrészt a megye községeiben. Az óvodai férőhelyek száipa a társadalmi ösz- szefogás eredményeként . 195- tel meghaladva a tervezettet. Közel 30 százalékkal bővült. Ezen belül Salgótarjánban 528-cal több mint 5 évvel ezelőtt. Az óvodába beírt gyermekek száma az 1975—1980. között eltelt időszakban közel 45 százalékkal nőtt, igy a férőhelyek számánál is nagyobb mérvű növekedés következtében 100 férőhelyre az 1975. évi 106-tal szemben 1980. év végén 119 óvodás gyermek jutott. Az óvodák elsősorban a két városban és az ipari ■ jellegű nagyközségekben zsúfoltak. Az óvónők száma 1980. végén közel másfélszer több volt, mint a megelőző tervidőszak utolsó évében. A megye általános iskoláiban az előirányzott 944 tanteremnél közel 4 százalékkal több működik, ezáltal a tantermi ellátottság javult. A jelen tanévet 26 495 tanuló kezdte meg, mintegy 500-zal kevesebb az 1980/81-es tanévre tervezettnél. A demográfiai hullám hatásaként ugyanakkor közel 4 százalékkal többen, mint 1975-ben. Az egy tanteremre jutó tanulók száma a tervidőszakban 29-ről 27-re csökkent. Az általános iskolákban tanító pedagógusok száma az 1975. évit 153- mal meghaladva a jelen tanévben 1776. A középiskolák nappali tagozatán 112 osztályteremben 3546 tanuló kezdte el az 1980/81-es tanévet, 206-tal kevesebb mint az 1975/76-os tanévben. Fokozatosan csökkent a gimnáziumokban tanulók aránya. A középiskolai oktatásban a megyében 1980 szeptemberében 10 középiskola működött, melyekben 296 tanerő dolgozik, mintegy 11 százalékkal több mint öt évvel korábban. A dolgozók középiskolájának esti és levelező tagozatán 2582-en tanulnak. A tervidőszak első évében, adták át Salgótarjánban minisztériumi beruházásként a 20 tantermes szakmunkásképző intézetet. A szakmunkástanulók száma azonban — a tervezett növekedéssel szemben — kismértékben csökkent, 1980 októberében 2974 volt. Nógrád megyében az 1977. év végén üzembe helyezett Pénzügyi és Számviteli Főiskola kihelyezett tagozatának új épületében, nappali és levelező tagozaton 620 diák tanul, 285-tel több mint öt évvel korábban. órcíus 7., szombat 3
