Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-07 / 56. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ . MS'.ZMP fÓ G R ;ÁD .MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ XXXVII ÉVF.. 56. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. MÁRCIUS 7., SZOMBAT Helyi sajátosságokkal, de az országoshoz hasonlóan Nógrádi ötödik ötéves tervi fejlődéséről Termelékenység — 14 milliárd export — Kevesebb a műtrágya-felhasználás 10,7 milliárd beruházásokra — Nőttek a pénzbevételek A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának jelentése a megye társadalmi-gazdasági helyzetének V. ötéves tervidöszaki fejlődéséről. A termelésnövekedés 1980- ban az 1975. évihez viszonyítva — egyes kivételektől eltekintve — elsősorban azokban az ágazatokban számottevő, ahol az öt év alatti exportnövekedés is jelentős volt. Az ipar exportárbevéA Központi Statisztikai Hi- A többlettermelést — a vatal 1981. február 21-i je- területfejlesztési terveknek lentésében részletesen elemez- megfelelően — lényegében a te a népgazdaság V. ötéves termelékenység javulása ered- teTe' az V.^ötWes^tervidőszák- tervidoszakban elért fejlode- menyezte Az egy foglalkozta- ban megköZeiítette a 14 milset. A Jetentés általánosság- tottra jutó termelés ot év liárd íorintot. Az 1980. évl ban megállapította, hogy a alatt 17,4 százalékkal emel- kivitel az öt évvel korábbinál tervidőszak első két-három kedett. Ezzel egyidejűleg a íolyó ^ron 56,2 százalékkal évében a termelés és a fel- megye szocialista iparában a vojt több. Az összes exporton használás (ezen belül a* fel- foglalkoztatottak száma 1980- az országoshoz hasonlóhalmozás) gyors ütemben ban az előző tervidőszak utol- an a konvertibilis valutanőtt és ez a gazdaság egyen- só évi létszámánál 1,6 száza- övezetbe irányuló kiszállítás súlya, elsősorban a kúlgazda- lekkal kevesebb, 40170 volt. omelkedett intenzívebben és sági egyensúly romlásához Ezen belül a fizikai foglalko- ez megyénkben 1980-ban az vezetett. Hangsúlyozta a je- zásúak létszáma az előbbinél 1975 évi érték kétszerese volt. lentés, hogy a hibák kijaví- nagyobb mértékben, 2,6 szá- tása érdekében az 1979—80. zalékkal csökkent. évi tervek a termelés nőve- A termelés növekedéséhez kevesebb volt az öt évvel ko- kedésének ütemét már a kül- nagyban hozzájárult a terv- rábbinál. A tervidőszak ex- ső egyensúly megjavításának időszakban üzembe helyezett portjában a nehézipari termé- függVényeként határozták 26 nagyobb ipari beruházás, kék domináltak, az ágazatok meg, emellett a lakosság elért Ezek elsősorban rekonstruk- közül pedig a gépipar kivitele életszínvonalának megőrzését ciós jellegűek voltak, a gyár- a legjelentősebb, mivel az ösz- és az életkörülmények javí- tás- és gyártmányfejlesztések- szes, export több mint felét tását írták elő fő célkitűzés- re irányultak és a termék- adta. ként. 'szerkezet változtatását segí- Az öt év alatti fejlődés az Az ennek érdekében hozott, tették. Hatásuk a későbbiek- ipar egyes ágazataiban az orA rubelelszámolású kivitel az előbbivel szemben 1980-ban korszerűsített gazdasági sza- ben még határozottabban je bályozók végrehajtása biztosi- lentkezik. tóttá az 1979—1980. évre előírt gadzaságpolitikai célok megvalósítását. Ennek ellenére, mint a jelentésben olvasható: „A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala a, tervidőszak folyamán szükségessé vált döntések következtében nem érte el az ötéves tervben eredetileg előirányzottat. Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a termelés, mind a felhasználás számottevő növekedését mutatja.” A megállapítás lényegében érvényes Nógrád megyére is, mivel általánosságban a megye társadalmi-gazdasági fejszágostól, és a megyei átlagtól is eltérő mértékű volt. A szocialista ipar termelése, termelékenysége és a foglalkoztatottak létszáma Ágazat Az egy foglalkoz- Termelés tatottra jutó termelés ■ Az összes foglalkoztatottak száma Bányászat 82,9 91,1 91,0 Villamosenergia-ipar 153,5 168,7 91,0 Kohászat 118,1 117,5 .100,5 Gépipar 114,0 120,3 94,8 Építőanyag-ipar 147,2 135,2 108,9 Vegyipar 111,7 116,1 96,2 Könnyűipar 131,6 129,7 101,5 Egyéb ipar 139,5 148,1 94,2 Élelmiszeripar 103,5 99,1 104,4 Állami ipar 115,3 116,4 99,1’ Szövetkezeti ipar 123,8 132,6 93,4 Szocialista ipar 115,8 117,4 98,6 lökésére az előbbiekben idé- döntően meghatározó bányá zettek voltak jellemzőek, szatban a termelés a tervidő Emellett elsősorban az országostól eltérő gazdasági szerkezetből adódóan a fejlődés tói azonban már egyre csökA megye iparának helyzetét te el az 1,975. évi szintet és öt év alatt összesen 30 százalékkal csökkent. A többi al- ágazatban a termelési Voluszak első két évében még elérte az előző évi szintet, 1978- men növekedése átlag körüli tendenciája esetenként más, helyi sajátosságokat mutat. kent a termelés volumene és volt. Az ágazat exportja öt év IPAR A könnyűipart a nehéziparénál és az országosnál is gyorsabb ütemű fejlődés jellemezte. A termelés volumene éves átlagban 5,7 százalékkal emelkedett, amit lényegében az alágazatokban megvalósított beruházások és a termelékenység nagymérvű javulása biztosított. Az ágazati export öt év alatt megkétszereződött és a tervidőszakban összesen 860 millió forint volt, háromnegyed részben rubelrelációjú exportként. Az élelmiszeripar fejlődése extenzív jellegű volt. Két új beruházás mellett a létszámot 4 százalékkal bővítették és a termelékenység kismérvű romlásával csak 3,5 százalékos termelésnövekedést értek el. Építőipar 1980-ban csak 83 százaléka alatt 45 százalékkal emelke- volt az 1975. évinek. Énnek dett és folyó áron összesen( 7,4 fele-fele arányban a létszám- milliárd forint volt. Ennek csökkenés és a termelékeny- nagyobb része (58 százaléka) ségromiás az oka. A kohá- nem rubelelszámolású orszá- A megye szocialista ipara szatra — az előbbivel ellen- gokba irányult. Ezen belül a a tervidőszak első két évé- tétben — az átlagosnál na- villamosgép- és készülékipar ben a tervezettnek megfelelő- gyobb mérvű termelésemelke- kiszállítása a legjelentősebb, en 5 százalékot meghaladó dés volt a jellemző. A többlet- 3,2 milliárd forint. Emellett ütemű fejlődést ért el. Ezt termelést döntően az egy fog- a híradás- és vákuumtechni- követően megyénkben is meg- íalkoztatottra jutó termelés kai ipar döntően rubelelkezdődött a termelés ütemé- javulása eredményezte. Az számolású exportja (2- mininek az egyes ágazatokat nem ágazatban — részben a beru- árd forint) és a fémtömeg- egyeniő mértékben érintő házások eredményeként — az cikkipar kiszállítása (1,6 miivisszafogása. Ennek követ- export számottevően, az 1975. liárd Ft) számottevő. Utóbbi- keztében az ipari termelés évi több mint kétszeresére ak zömmel nem rubelelszá- volumene az előző évihez vi- emelkedett és öt év alatt ősz- molásúak voltak, szonyítva 1978-ban már csak szesen 3 milliárd forint volt, A nehézipar egyik legdina- 3,4 százalékkal nőtt, az ezt aminek zöme (91 százaléka) a mikusabban fejlődő ágazata követő két évben pedig lénye- nem rubelelszámolású orszá- az építőanyag-ipar, ahol a ter- gében ezen a szinten stagnált, gokba irányult. melés volumene az országos Bár ez kedvezőbb volt, mint a gépipar termelésnöve- átlagot nagymértékben meg- áz országos tendencia (ahol a kedésének egyedüli forrása haladva, évi átlag 8,1 száza- termelés ekkor már csökkent) az egy foglalkoztatottra jutó lékkai nőtt. Az üzembe helye- mégis a megye iparának tér- termelés javulása volt, a fog- zett jelentős üveg- és kerá melési volumene az öt év alatt lalkoztatottak létszáma ugyan csak 15,8 százalékkal emel- is csökkent. Az ágazati átlag kedett, valamivel meghalad- nál lényegesen magasabb tér- szükséges létszámfejlesztés va az előző ötéves tervidő- melésnövekedést értek el a mellett, döntően az egy foglal- szakban elért 13,3 százalékos híradás- és vákuumtechnikai koztatottra jutó termelés eme- fejlődést, az országos ered- iparban, valamint a közieke- lésével érték el. Ennek hatá- ménytől ugyanakkor elma- désieszköz-iparban, ahol öt sára az 1975. évihez radt. A megyei eredményt év alatt megkétszerezték, to nagymértékben befolyásolta a vábbá a villamosgép- és ké szénbányászat termelésének szülékiparban, ahol 34 száza- jelentősen, 41 százalékkal nőtt visszaesése, ami nélkül a me- lékkai növelték a termelést, és megközelítette az 1,7 miigye szocialista ipara a terv- Ezzel szemben a fém tömeg- liárd forintot. A kivitel 70 szá- itíőszck öt éve alatt 27 száza- cikkipar termelése a tervidő- zaléka miaipari beruházások eredményeként a többlettermelést a viszonyítva a külkereskedelemnek átadott termékek értéke is lékkai nőtt. a nem rubelelszámo- szak egyetlen évében sem ér- lású országokba került. A megyei székhelyű kivitelező építőiparban a saját építési-szerelési munka értéke 1980-ban az öt évvel korábbihoz viszonyítva összehasonlítható áron mindössze 4,2 százalékkal nőtt. Ezen belül az állami építőipar termelés- növekedése öt év alatt 3,6 százalékos, a szövetkezeti építőiparé pedig 5,4 százalékos volt. Az építési igények és az építőipari kapacitások összhangja — az országos- tendenciától eltérően — még nem javult. Az építőipari kereslet ugyanis — különösen a tervidőszak végén — jelentősen meghaladta a kínálatot, amiben szerepe volt a már folyamatban levő nagy értékű beruházások kivitelezésének is. A feszültségek enyhülése ezek üzembe helyezése után, ez évtől várható. Az összes foglalkoztatottak száma a megyei székhelyű szocialista építőiparban 1976. és 1980. között 8 százalékkal csökkent, és 1980-ban 5500 volt. Az állami építőipar termelési feladatait a gépesítés fokozásával évről évre kisebb létszámmal oldotta meg. Az összes foglalkoztatottak száma itt öt év alatt közel 20 százalékkal csökkent, a szövetkezeti építőiparban ugyanakkor 5 százalékkal emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munka^ értéke a megyei székhelyű kivitelező építőiparban az elmúlt 5 évben 13,4 százalékkal nőtt. Ezen belül a mutató értéke 1980-ban a minisztériumi építőiparban volt a legmagasabb, több mint más- félszerese az építőipari szövetkezetek által elért szintnek. Mezőgazdaság A megye mezőgazdasága az elmúlt öt évben lényegében a terv célkitűzéseinek megfelelően fejlődött. Az 1976-ban bevezetett — és időközben többször módosított — gazdasági szabályozók a korábbinál hatékonyabb gazdálkodásra, az adottságokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítására ösztönöztek. Ennek eredményeként a veszteséges gazdaságok száma lényegesen kevesebb volt, mint az előző tervidőszakban, és a termelés volumene a termőterület csökkenése ellenére nőtt. (Folytatás • 3. oldalon.) Félmillió cilinder Szécsényből Napi háromezer darab hengerzárbetét összeszerelése a cél az ELZETT Művek szécsényi gyáregységében. Az évi félmillió darab „cilinder” az ELZETT Müvek gyártotta bútorzárakba kerül. Képünkön Kelecsényi Mária — a gyáregység dolgozója — cilindereket szerel. (kép: bábéi) Idegenforgalmi szezon előtt Gyarapodtak a férőhelyek Népszerűbb a megye A? idegenforgalmi szervezetek, vállalatok, szövetkezetek, tanácsok részvételével szezon előtti tanácskozást tartottak tegnap Salgótarjánban. Nyerges János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője elöljáróban hangsúlyozta az idegenforgalom növekvő szerepét, majd Páka György csoportvezető értékelte az elmúlt öt év tapasztalatait. Az V ötéves tervben á megye idegenforgalmi értékeinek feltárása és hasznosítása eredményesen folytatódott. Ezt bizonyítja egyebek között, hogy Hollókőn újabb öt épületet vásároltak idegenforgalmi célra, javultak a fogadás feltételei. Amíg 1975-ben mindössze 26 védetté nyilvá-i nított kultúrtörténeti értékkel számoltak a megyében, e szám 77-re emelkedett. Az elmúlt évben 18 millió forintot fordítottak az ipolytarnóci ősleletek bemutatására, autóparkolók létesültek, gazdagodtak a kiránduló- és hétvégi kirándulóhelyek Diósjenőn, Ráróspusztán és Pásztó környékén. A szálláshelyek 582- vel növekedtek, főleg üdülőházak és olcsó kemping révén. Bővült a fizetővendégszolgálat, a kereskedelmi szállóhelyek kulturáltsága emelkedett. Jobbak az étkezési lehetőségek is, erre jelenleg már 30 településen van lehetőség. Az elmúlt években gondot jelentett, hogy a Mátra megyei területe nem fejlődött kellőképpen A megye a hazai és külföldi turisták előtt növekvő népszerűségnek örvend. Több a vendég, az átlagos tartózkodási idő az öt év alatt 27 százalékkal nőtt. Hozzájárult ehhez a javuló propaganda, amelyre az elmúlt tervciklus idején 3 millió forint jutott. A megyei tanács a feltételek javításához 20 millió, a Dunakanyar Intéző Bizottság és az Országos Idegenforgalmi Tanács 27 millió forint támogatást biztosított. Gondot okoz továbbra is, hogy az idegenforgalmi értékeket nem hasznosítják mindenütt kellőképpen. Kevés a kulturális program, s nem emelkedett megfelelő színvonalra a vendéglátás, az idegenforgalmi szolgáltatás. Tavaly a megye szálláshe- 'yein 60 ezer vendég fordult meg, sok külföldi csoport is. Az IBUSZ megyei irodája például több mint 90 csoportot utaztatott Nógrádban. Az utazási irodák nyitvatartá- sukkal igazodtak az igényekhez. Javult az ajándéktárgyakkal való ellátás is, viszont krónikus gond a környezeti kultúra, s szükség van az idén az idegenforgalom fejlesztésében érdekelt valamennyi szerv szorosabb együttműködésére, a szálláshelyek jobb kihasználására, s fel kell készülni a belföldi turizmus lehetőségeinek szélesítésére is.
