Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
Félmillió forint költséggel felújították a héhalmiak általános iskoláját, hogy kedvezőbb körülmények között biztosítsák a tanítás tárgyi feltételeit. A tornaterem ugyan nem különösebben tágas, ám egy-egy tanulócsoport mozgásigényét képes kielégíteni. Időszerű témák Üzemszociológiai nyári egyetem ' A TIT Győr-Sopron megyei szervezete, valamint a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola július 6—11. között rendezi meg az üzemszociológiai nyári egyetemet Győrben. A gazdaság korszerűsítése ném képzelhető el ugyanazzal a gondolkodással, mint amely a korszerűtlenebbet jellemezte. Át kell alakitanunk az embereket, korszerűsíteni kell magunkat is. A társadalomtudományokra az a sürgős feladat vár, hogy segítsenek megtalálni és irányítani az átalakulás hogyanját, majd megtalálni azokat a magatartás- formákat, amelyek a magasabb tudatszint, az igényesebb szellemi kultúra, a változásokhoz könnyebben alkalmazkodó, azt elősegítő magatartás kialakulásához vezetnek. Mindezt tartalmazza az innováció, ami mint módszer,- elv, stílus, magatartásforma jelenik meg, s az üzemszociológiai nyári szabadegyetem előadásait e szemlélet köré szeretnék csoportosítani. A fejlődést az innovatív tevékenység hozza létre. Az innovációt abban az értelemben használják, hogy az általános megújulást, a szakadatlan újra törekvést értik alatta. Eszerint innováció az ismeretek magasabb szintű újratermelése, az eddigieknél korszerűbb felfogású emberek nevelése, felkészítése, eddig nem gyártott termékek előállítása, az eddig gyártottak korszerűbb kivitele, a szervezetek modernizálása, a hatékonyabb vezetés, mindazok a tényezők, melyek a társadalom és természet egymás közti, vagy a társadalmon belüli kapcsolatok rendszerében előrevivő változást jelentenek. A győri üzemszociológiai nyári egyetem a középvezetők számára kíván olyan társadalomtudományi ismereteket adni, amelyek mindennapi tevékenységükben segítséKörülbelül ezer mezolit kori rajzot találtak a Baku melletti gobasztani' régészeti ásatásokon. A leletek tanúbizonysága szerint az első őskori művészek alkotásai nem tízezer évvel ezelőttről származnak, mint ahogy a szakértők gül szolgálhatnak műszaki- gazdasági feladataik megoldásában. Az előadások témái az ösztönzés, az üzemi demokrácia, a vezetői szerepfelfogás, a szervezetek és a munkaerő kérdései közgazdasági, műszaki, politikai, szociológiai, pszichológiai megközelítésben. Tehát csupa olyan témakör, amely a Nógrád’oan élők érdeklődését is feukedt- heti. Az üzemszociológiai nyári egyetem vezető-továbbképzési lehetőséget is ad a vállalatok, intézmények számára.\ Az idei program egyaránt javasolható, a könnyű-, a nehézipar, a kereskedelem, a szállítás, vagy a mezőgazdaság területén dolgozók számára. T. E. eddig gondolták, hanem mintegy kétezer évvel korábbi időszakból. A szarvas- és bölényvadászat, .a harci és szertartásos táncok jelenetei, az asz- szonyokat ábrázoló képek, valamint a sziklába vájt tűzhely segítenek képet alkotni az ősember életéről. Sok ez$r éves leletek NépfronHervek Balassagyarmaton Kezdeményezések az idősekért, a városért Március derekán lesz a Hazafias Népfront VII. kongreszszusa, amelynek állásfoglalásai minden bizonnyal módosíthatnak még a községi, városi, megyei bizottságok munkáján. Ezért is készítettek csupán fél évre előretekintő terveket. így volt ez Balassagyarmaton, a Hazafias Népfront városi bizottságánál is. A mozgalom aktivistái legfőbb feladatuknak tekintik — éppúgy, mint eddig — a társadalom osztályai és rétegei közötti politikai egység erősítését. A szocialista életmód kialakításában, a kulturálódás- ban, az önművelésben számítanak az értelmiségiek mind nagyobb csoportjaira, A nép- frontmozgalom, amelyben a társadalom minden rétegének képviselői megtalálhatók, különösen sokat tehet a „Nóg- rád megye az időskorúakért” akció sikeréért. Propaganda- munkájukkal a felelősségre kívánnak figyelmeztetni. Jelentős feladat hárul az aktivistákra az idei társadalmi mun- kaakciók szervezése során, hiszen a városi tanács úgy tervezi, hogy a lakosság 1981-ben nyolcmillió forint értékű kétkezi munkával járul hozzá lakóhelye fejlődéséhez. A HNF városkörzeti bizottságai már gyűjtik javaslataikat a hatodik ötéves terv időszakára meghirdetendő társadalmi munkaversenyhez. Sajátos eszközeikkel segítik továbbra is a művelődés- és oktatáspolitikai célok megva-* lósítását. Igyekeznek mind több felnőttet bevonni az oktatásba, mindazokkal befejez- tetni az általános iskola nyolc osztályát, akik eddig nem végezték el. A városi tanács elnöke már körvonalazta a Hazafias Népfront városi bizottságának tagjai előtt Balassagyarmat fejlesztési tervét. Március végén az elnökség a tanácstagi alapok felhasználásának tapasztaltairól tárgyal, májusban az idősekért végzett munkát értékelik. Ez idő tájt tavaszi ünnepeink — az 1848 as szabadságharc, a Tanácsköztársaság és hazánk felszabadulásának évfordulója —, azok méltó megünneplésének előkészítése szerepel a HNF Balassagyarmati yáiosi Bizottságának programjában. h. z. Közművelődési tervek az ElZETT-ben Igények, érdekek összhangja és együttműködés Az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyára szécsényi gyáregysége művelődési bizottságának idei kulturális tervéről küldött tájékoztatást Rácz András tudósítónk. Szécsényben is — hasonlóan más településekhez és gazdasági egységekhez — alapvető célkitűzés a munkásművelődés eredményeinek továbbfejlesztése, a kulturális tevékenység hatékonyabbá tétele, a közművelődési feladatok „kapun belüli társadalmasítása”. A központi művelődési bizottság ajánlásait — mondta tudósítónknak Ispán Zoltánná, a helyi művelődési bizottság újonnan megválasztott titkára — a helyi sajátosságok és lehetőségek alapján vették számításba, arra törekedtek* hogy a gyáregység szükségleteit a személyi érdekekkel kapcsolják össze, és ezek összhangjában mozdítsák elő a dolgozók általános, szakmai, politikai műveltségének növelését, a szabad idő célszerű eltöltésének megszervezését, a kulturális alkotóképesség kibontakoztatását. A gyáregység dolgozói közül 105-en nem rendelkeznek általános iskolai végzettséggel. Érthető, hogy első helyen az általános iskola elvégzésére irányuló szervező munka áll. A politikai oktatást a kádernevelési tervekkel ossz-’ hangban tervezik* a szakmai képzést pedig a gyáregység termékszerkezetének és munkakultúrájának változásából eredő feladatok határozzák meg. Az üzemben felnőtt szakmunkásképző osztály működik, és rövidesen megkezdődik a szakmunkások 150 órás ismeretbővítő, -felújító tanfolyama. Megszervezik a betanított munkások ismeretbővítő oktatását. A felkészítésből a vezetők sem maradnak ki, nekik 120 órás vezetőképző tanfolyam szerveződik. A művelődési bizottság az utánpótlás biztosítása végett fontosnak tartja az iskolai kapcsolatokat, az ipari szakmunkástanuló-képzést. Az ipari tanulók új, korszerű tanműhelyben sajátítják el a szükséges szakmai ismereteket, jártasságot, A barkács- szakkör, az iskolai kapcsolatok jól segítik a gyáregység megismerését, s hasznos támogatást nyújtanak a pálya- választáshoz. j A művelődési bizottság a koordináció mellett jelentős szerepet vállal a közművelődési rendezvények látogatásának szervezésében, a mozgósításban. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központtal, a Krúdy Gyula Könyvtárral, a Kubinyi Ferenc Múzeummal — az együttműködés teendőit közös szerződésben rögzítik. A közeljövőben hirdetik meg a Váci Mihály szavalóversenyt, idén Is kiírják az „Alkotó ifjúság” pályázatot, s anyagából kiállítást rendeznek. Továbbfejlesztik a könyvtár munkáját* szakmaipolitikai vetélkedőkön, íróolvasó találkozókon vehetnek részt az érdeklődők. Üj kezdeményezés: az ifjúsági brj- gádok tagjainak klubja, — szervezése folyamatban van. A szécsényi ELZETT művelődési bizottságának terveiből kirajzolódik a törekvés a tartalmasabb, minőségileg jobb, színvonalasabb kulturális tevékenységre. Munkai módszerük világos, jellemzője* a konkrétumokban való gondolkodás. Nem terveznek olyan programot, amelynek feltételei nem biztosítottak; s a korábbinál tudatosabban használják ki a nagyközség művelődési lehetőségeit. „A nemzetről szólok, nem magamról" Széteső családok esete Kétkedésem és csodálatom egyformán őszinte, amikor rendezgetni kezdem magamban a hallottakat. Hogy ez az egész komoly pedagógiai munka, a legkeményebb fajtából, abban nem kételkedem. Abban sem, hogy sikerén nagyon sok múlik: szinte felbecsülhetetlen segítségét nyújthat a hátrányos helyzetű gyerekeknek, olyasmit, ami már túlmegy a pedagógus, az osztályfőnök hatáskörén. A felnőttekkel foglalkoznak — a gyerek érdekében. A kibontakozó családgondozásról van szó, ahol ’ sok még a „de” is. A társadalmi pártfogók' korábban sem szűkítették le támogatásukat az egyetlen gyerekre' — hány esetet hallottam, hogy a tani- tónővel, napközis tanárral, szülőkkel tartott folyamatos kapcsolaton túl segítettek munkát vállalni a papának (ez a családi háttérben sok mindent eldöntő tényező lehet), utánajártak a már fiatal korú testvér problémáinak (a kisebb gyerek iskola- kerülésének az oka is lehet ez), szociális ügyek intézésében sem hagyták magára a támogatott gyermek hozzátartozóit. A különbség az, hogy ma mindezt tudatosabban teszik. De milyen eredménnyel? „Szívesem elmondom, mivel jár a munkám — van mit mondanom. Csak azt kérem: ha az egészből megír valamit, azt nevek nélkül írja! Törékeny, könnyen eltűnő, apró eredményekből állhat csak össze a „siker” nálunk — azaz a család együttartása — ha úgy érzik, kiteregetjük a szennyesünket, elfordulnak tőlünk, visszavonják a nehezen megszerzett bizalmat. Pedig ez az alapja az egésznek!” M.-né alsós tanítónő, általában első-második osztályosok kerülnek a keze alá. A patronált család mindhárom gyermekét tanította — a legkisebb harmadikos, testvérei hetedik és nyolcadik osztályosok. A pártfogói munkával úgy ismerkedett meg, hogy először abban segített: a cigánycsaládoknak adott szociális segély valótlan a gyermekek érdekét szolgálja — azaz magyarán ne igyák el, ne költsék más célra. Jelenlegi patronáltjai nem cigányok — de az előbb már említett alkoholizmus a fő veszélyeztető tényező. — Először a papa ivott — a családban mások sem vetik meg a szeszt. De nem volt randalírozó típus, a bajok akkor kezdődtek, amikor az édesanya is rákapott az ivás4 NÖGRÁD - 1981. március 6., péntek ra. Ezzel gyakran találkozunk: amíg az anya összetartja a családot, van kellő ereje, határozottsága, még veszélyeztetettnek sem mondják a gyerekeket; de ha már ő sem állja a sarat, könnyen széteshet a család. Jöttek a botrányok, nemegyszer szóltak, menjek a presszóba, már megint el kell hozni az asz- szonyt. Emiatt a rendőrséggel is akadt dolga, elvonókúrára is ment, nemrég pedig a férje került erre a sorsra. Mondták már többeji: hogy merted vállalni ezt a családot, csúnya részegek — de velem nem viselkednek rosz- szul, elmondják a problémáikat, meghallgatják a tanácsaimat. Hogy mennyit használ? Nehéz kérdés. Az asszony nagyon rendes tud lenni, törődik a gyerekekkel, szereti őket. Amikor elvonón volt, a férje főzött rájuk. Ám mondják, ha ez sokáig így megy, csak az ígérgetést halljuk, más gyermekvédelmi intézkedésre lesz szükség. Megvallom őszintén, az állami gondozástól félek: bár anyjuk viselkedése miatt kel) időnként szégyenkezni a gyerekeknek, szeretik őt. A legnagyobb szakmát fog választani, a hetedikesnek sem lesz jobb, ha elviszik. A legkisebb napközis, fél ötig felügyelet alatt van. Jobb megoldásnak érzem — ha a szülők nem tudnak változtatni életmódjukon —. ha n nagymamánál helyezik el, állandó nevelési segéllyel. Bár csak meg lehetne menteni még ezt a családot! Tőlem már kérdezték a családban: meddig háborgat még minket? — mondja S.-né, aki négygyerekes család pártfogója. Pedig addig jó, amíg van valaki, aki bízik benne, hogy még fejlődhetnek, nem írja le őket, mint a közvélemény... De adnak azért arra, mit mondok. Még olyan dolgokban is hozzám fordulnak: megműveljék-e a kertet, mert az hallik, ki fogják sajátítani? Elújságolják, ha valami új háztartási gépet vesznek. A mama erősen iszik, általában máról holnapra élnek — de a gyerekek nem ^elhanyagoltak, törődik velük; sok családban hiányzik az a kötődés, azok az érzelmi szálak, amit itt tapasztaltam. A szülőt ,és egymást is nagyon szeretik a gyerekek. A nagy bűnös az alkohol: ha nem hiteleznének olyan sokan (italt főleg) nekik, talán másképpen alakulhat. Ebben segíthetne sokat a környezet is. Furcsa kissé, hogy olyanok is hangosan elítélik őket, akik hozómra italt adnak nekik.. Ír A kétkedés szóval kezdtem az írást, az első beszélgető- partnerem pedig a bizalom fontosságáról szólt. Ami ösz- szefűzi a* kettőt: mit tud tenni a pártfogó a legnagyobb segítőkészségével, bizalmával, ha egyedül van vele? Társadalmi pártfogók — ha csatától támogatnak a gyerekek érdekében, ezt a társadalom nevében, megbízásából teszik. De nem helyette és lehetetlen nélkülij G. Kiss Kossuth Lajos turini száműzetésében — 1867. és 1886. között — írott levelei kerültek napvilágra Pécsett. A Baranya megyei Levéltár munkatársai egy 1928-as iratgyűjteményben találtak rá az értékes dokumentumokra. A levelek egy része minden bizonnyal a száz év előtti pécsi polgármester, Blauhorn Antal hagyatékából származik, a többiekről — így Kossuthnak a fiához Írott, illetve fiától kapott leveleiről — nem tudni miként kerültek a Mecsekaljára. Mind a tíz levél a száműzött politikus által használt gyászkeretes levélpapírra íródott, valamennyi jó .állapotban van és kitűnően olvasható. A legfontosabb dokumentum Kossuth Lajos háromezer szavas levele, amelyet 1868. május 1-én intézett Pécs törvényhatóságához abból az alkalomból, hogy a város polgárai őt választották országgyűlési képviselőül. Az írásműnek is remek levélben Kossuth meghatott szavakkal mond köszönetét a pécsi választóknak* de egyúttal közli, hogy lemond a mandátumról. „Hazánk jelen közjogi viszonyai között nemcsak képviselői állást el nem fogadok, de még azon boldogságot is — az egyedülit, mely után még sóvárgok az életben — kénytelen vagyok «letagadni magamtól, hogy húsz évi számkivető5! után szeretett hazám viszontlátásából vigaszt meríthessek” A továbbiakban országos ügyekről ír — „a nemzetről szólok* nera magamról” — s átfogó kritikáját adja az 1867-es kiegyezésnek. « ■ Kossuth végül is maga helyett a Párizsban élő Irányi Dánielt ajánlotta képviselőül, akit később meg is választottak Pécsett. (Nevét ma az egyik tér őrzi a városban.) Érdekes betekintést adnak az idős Kossuth Lajos magánéletébe azok a levelek, amelyeket Ferencnek, a „kedves édes fiamnak” küldött 1883. és 1886. között. Leveleit a vezetéknevével írta alá. Több helyütt is panaszkodik nehéz pénzügyi helyzetére. „Két hónap óta nem írtam semmit Véreynek, nem kerestem semmit, így felkopik az állam”. Beszámol arról a tervéről, hogy kiadja levelezését „80-dik életévem” címmel — ettől vár néminemű anyagi könnyebbséget. Megrendítő szavakkal ecseteli a munkás hétköznapokkal járó törődést, fáradságot. „Soha nem fekszem le éjfél előtt, többnyire később, hiába, igen nehezen megy. a munka” — írja Ferenc fiának. „Nyugalom kellene öreg fejemnek”. A pécsi Kossuth-leVelek nemzeti értéknek számítanak. Közülük több különösen jelentős dokumentum, részben azért, mert a száműzött Kossuth politikai koncepciójához nyújtanak újabb adalékot, részben azért, mert pontosabbá teszik a ,-turini remete” portréját. Az egykori sajtóban hivatkoztak ezekre a levelekre, hiteles és teljes szövegül» közzétételére ’azonban eddig még nem került sor,
