Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-05 / 54. szám

Ecsegi Béke Termelőszövetkezet Céltudatosan, a párthatározatok útján járnak Az ecsegi Béke Termelőszö­vetkezet egyike Nógrád megye legrégebbi közös gazdaságai­nak. A Cserhát szemnek sze­líd, de a mezőgazdasági mun­ka eredményei szempontjából annál mostohább lejtőin gaz­dálkodó ecsegi szövetkezeti parasztemberek nehéz utat jártak be az eltelt három év­tizedben. A szövetkezeti ősz-, szetogás, az emberek szorgal­ma és kitartása — akárcsak más közös gazdaságokban — Ecsegen is elvezetett a falusi jólét mai fokára, az iparszerű mezőgazdaság kibontakozó ke­retei közé, amikor mind a ter­melőszövetkezet, mind a szö­vetkezet dolgozói jó alapokkal rendelkeznek a következő évek közösségi és egyéni tervfelada­tainak megvalósításához. Örömmel beszél erről Ka- zinczi János, az ecsegiek el­nöke, aki már tizenkét zárszámadást készített a Béke Termelőszövetkezet elnöke­ként. Az ő segítségével mu­tatjuk be az ecsegi szövetke­zet gazdálkodását, az ecsegi termelőszövetkezeti paraszt- emberek fejlődését. — Alig telt el néhány hét a zárszámadás óta. Ügy tud­juk, hogy kedvező változások­ról, sikeres eredményekről adott számot. Mik voltak ezek? — Örömmel jelentettem be a zárszámadó küldöttgyűlés résztvevőinek, hogy a magyar népgazdaság V. ötéves tervé­A kifogástalan talajmunkahoz kifogástalan megmunkálóesz­közök szükségesek. Imre Fe­renc, Kiss Jenő és Surányl György az ekéket javítja. A téli gépjavítás nagy feladat a termelőszövetkezetben. Bé- nyel Ferenc és Vándornyik József lelkes szakember. — Valóban, hogyan össze­gezhetné az V. ötéves terv tel­jesítését? — Termelőszövetkezetünk V. ötéves tervében 172 milliós árbevételt terveztünk, viszont ténylegesen 194 millió forint fölötti teljesítést értünk el- Vagyis közös gazdaságunk az V. ötéves tervét 112,6 száza­lékra teljesítette. Hat évvel ezelőtt (1974-ben) a Csécsével való egyesülés évében a két termelőszövetkezet együttes termelése 22 millió forint volt, míg az árbevételük 1980-ban megközelítően 50 millió fo­rintra emelkedett. Lényegé­ben tehát az alig több mint fél évtized alatt azonos ter­mőterületről több mint dupla mennyiségű árut takarítottunk be, illetve tettünk a népgaz­daság asztalára. Ez évi több mint 30 százalékos fejlődésnek felel meg, ami szép példája lehet a magyar mezőgazdaság dinamikus fejlődésének. — Igen nehéznek, a szélső­séges időjárási viszonyok mi­att a munka szempontjából a közös gazdaság egyik legmos­tohább évének tartja a múlt esztendőt. Hogyan alakultak a termelőszövetkezet múlt évi eredményei? — Valóságosan nagyon ne­héz évünk volt a tavalyi, szá­mos munkafeladatot csak kés­ve végezhettünk el a rossz időjárás miatt. Ennek ellenére a termelőszövetkezet történe­tében az eddigi legmagasabb termésátlagot értük el búzá­ból. Ez az 1979. évitől 17 má­zsával több hektáronként, de a tervezett mennyiségtől is 7 mázsával. Sikerült többet ter­melnünk a tervezettől tavaszi árpából, repcéből és naprafor­góból. — Az állattenyésztésben a baromfitenyésztés érte el a legjobb eredményt. Baromfite­A minőségileg kifogástalan termésnek egyik alapvető felté­tele a lelkiismeretesen végzett vetőmagtisztítás. — Tulajdonképpen a kény­szer vitte rá szövetkezetünket a melléküzemági vagy ipari tevékenység gyorsabb ütemű fejlesztésére. Mivel gyakorlat­lanok voltunk, s a felkészült­ségünk is hagyott kívánniva­lókat maga után, munkaerő­ben sem válogathattunk, alig valamivel több mint 3 millió forint bevételt terveztünk a melléküzemági tevékenység­ből. Szakembereink szorgal­mának, a rugalmasságnak és a kezdeményezőkészségnek köszönhető, hogy 25-tagú szak­munkás csoporttal, s a jövőbe­ni fejlődés biztos alapjául szolgáló gépparkkal zártuk az esztendőt. — Munkánk eredményeként az ecsegi tanyaközpontban új műhely építéséhez foghatunk hozzá. Ezzel megteremtjük a lehetőségét és a körülménye­it a további ipari tevékeny­ségnek. Terveink szerint két- három év alatt mintegy évi 20 millió forint anyagmentes ár­bevétellel számolunk, ami biz­tosítékot jelent a közös gaz­daság hosszú távú nyereséges működtetéséhez. — Ha már a gazdálkodás si­kerének megalapozásánál tar­tunk, hadd kérdezzem meg, hogy milyen beruházásokat va­lósítottak meg 1980-ban? — A csécsei teleprekonst­rukció folytatása helyett ta­valy a gépesítettségünket fej­lesztettük. Saját erőből, illet­ve hitelből és állami támoga­tásból több mint 5 millió fo­rintért vásároltunk különféle gépeket. S mivel talaj adott­ságaink megkívánják, félmil­lió forintot terveztünk melio­rációs munkákra, amit vala­melyest túlteljesítettünk. Az összes fejlesztésünk meghalad­ta a hétmillió forintot. — Az idei fejlesztésekre csaknem ötmillió forintot tejr­zetőket és tagokat felrázta az 1979-es veszteséges gazdálko­dás. Alapvetően arról van szó' abban a hitben éltünk, hogy a mi gazdaságunkat nem ér­heti megrázkódtatás. Nos, be­következett, s mi levontuk a tanulságokat: mai helyze­tünkben, s a jövőben egyre inkább csak nagyon becsüle­tes, kitartó, céltudatos, fe­gyelmezett munkával, korsze­— Ez az eredményes gaz­dálkodás hogyan mutatkozik meg a szövetkezeti dolgozók anyagi megbecsülésében, élet- színvonaluk alakulásában? — Amikor az V. ötéves ter­vet készítettük, az egy 10 órás munkanapra 144 forintot terveztünk dolgozóinknak. Ez az összeg a tervciklus végén 171,35 forint. A tavalyi ered­mények alapján az egy dol­A korszerű 220 férőhelyes tehénistálló jő feltételeket biztosit az állattenyésztési munkához. Jól működik a melléküzemág. Béna [.ászló forgácsolómühelyi csonortvezető a bérmunkában kÄ :tett csapágyházakat ellen­őrzi. nek teljesítésében a mi kol­lektívánk is cselekvőén vett részt. Az út, amin járunk, az jó, ezt kell követnünk a VI. öt­éves tervünk megvalósításá­ban is. Ez a termelőszövetke­zet eredményesen működő gazdaság, noha az utóbbi idő­szakban meg kellett küzdeni a termelésben» és a gazdálkodás­ban bekövetkezett nehézségek­kel. Ezek a nehézségek két esztendővel ezelőtt csú­csosodtak ki, a mi erős gaz­daságunk is megérezte. Am ha az V. ötéves terv teljesíté­sét tekintem igen kedvező a helyzet. nyésztésünk ennek következté­ben nyereséges. Igen figye­lemre méltó eredményt értünk el a hústermelésben is, 4,3 millió forinttal jobb a terve­zettnél, azonban a gazdaságos­ság tekintetében még vannak tennivalóink. Akárcsak a .tej­termelésben, amelynek ered­ményessége érdekében nagy erőfeszítéseket tettünk az el­múlt évben. — Az említett eredmények mellett, az erőfeszítések elle­nére veszteségek is keletkez­tek. Hogyan sikerült mégis kedvező mérleget elérni az 1980-as esztendőben? vezünk. Megépítjük az új műhelyt az ecsegi tanyán és gépudvart, tűziviztározót léte­sítünk Csécsén. Szerszámgé­peket vásárolunk az ipari te­vékenység bővítettebb folytatá­sához, valamint egy kisebb autóbuszt, egyéb szállító jár­műveket szerzünk be. öt da­rab traktort vásároltunk, amik meg is érkeztek már. — Kérem, foglalja össze ta­valyi gazdálkodásuk szám­adatait! Mit mutatnak a szá­mok? — őszintén kell beszélni, hogy az ecsegi szövetkezeti vé­rű módszerekkel, rugalmas gazdálkodással lehet jó ered­ményt elérni. — A tanulságok levonását mutatják a számok. Az 1980- ra tervezett 32 millió forint árbevételt 48 millióra, a 8,2 millióra tervezett bruttó nye­reséget 11,7 millióra, s a 0,9 millióra tervezett tiszta nye­reséget 3,8 millióra teljesítet­tük. Termelőszövetkezetünk 30 éves történetében a tavalyi árbevételünk volt a legna­gyobb, mintegy 16 millió fo­rinttal több a tervezettnél és 15 millióval nagyobb az 1979. évinél. gozóra jutó éves átlagbér 47 820 forint, ami a megyében a legjobbak közé tartozik. Az egy dolgozóra jutó havi átlag­bér majdnem eléri a 4000 fo­rintot. Ehhez még hozzá kell számítani a háztájiból szár­mazó anyagi hasznot is, ami ugyancsak nem jelentéktelen. — A kollektíva eredményei alapján támogathattuk az idős tagjainkat is — akiket 132 ezer forinttal segítettünk — és hoz­zájárulhattunk az ifjúsági és művelődéspolitikai feladatok megoldásának anyagi alapjai­hoz' is. A területünkhöz tar­tozó három község KiSZ-alap- szervezetének 15 ezer forintot, a művelődési háznak 20 ezer forintot adtunk támogatásként. A mindannyiunk érdekét szol­gáló tűzoltószervezetet 18 ezer forinttal, 150 ezer fo­rint < 'ékű lucernával és szal­mával segítettük az árvízká­rosultakat. — Meggyőződésem, hogy szövetkezetünk jó' úton jár. Ezt az utat pedig a XII. párt- kongresszus határozatai, va­lamint azok a párthatározatok mutatják, amelyek a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása érdekében születtek. Szövetke­zetünk kollektívája ezt az utat járja a VI. ötéves terv meg­valósításában is. így tudjuk megőrizni elért életszínvona­lunkat és lassan, de biztosan fejleszteni is, (X) Szemnek is tetszetős a szarvasmarha-állomány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom