Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-31 / 76. szám

és színházi napok Bartó­Két jeles eseményről emlé­kezett meg a múlt héten tele­víziónk: Bartók Béla születé­sének 100. évfordulójáról és a huszadik évébe lépett színházi világnapról. A művészeti programok, tel­jesen érthetően, köréjük szer­veződtek, s a szokásosnál több Bartók-interpretációt és színházi közvetítést láthatott a néző. A XX. századi zene, a magyar zeneirodalom kima­gasló alakja, Bartók Béla szü­letésének éppen századik év­fordulóján — március 25-én — közvetített ünnepi hangversenyt a televízió a hazai Bartók-ün- nepségek nyitányaként. A koncert méltó volt a sugárzó tekintetű zseni művészi, em­beri nagyságához, zenepeda­gógusi törekvéseihez. A jól szerkesztett műsor kifejező ke­resztmetszetét adta Bartók művészetének, s egyszerre adott élményt és inspirációt a további megismerésre. Szombaton a zeneszerző egyetlen operáját, ,A kéksza­kállú herceg várát sugározták Szinetár Miklós rendezésében, a London , Philharmonie Orchestra közreműködésével. Ügy érzem, a Magyar Tele­vízió és az angol UNITEL ta­lálkozása szerencsés, egészé­ben és részleteiben is igényes produkciót termett. Szinetár Miklós a sugárzást megelőző interjúban beszélt fő elképze­léseiről: a látvány megterem­téséről, valamint a gondolati tartalom — a férfi és nő kö­zötti viszonyrendszer, a biza­lom és bizalmatlanság kapcso­latának — kibontásáról. Az elkészült mű igazolta a rende­ző törekvéseit. Látványban nem hivalkodó, hatásos kör­nyezetet teremtett a cselek­mény számára. Judit, a sze­relmes nő, aki az imádott fér­fi, a kékszakállú kedvéért el­hagyja családját, vőlegényét, mind teljesebben , kívánja megismerni választottját, s újabb és újabb titkok felfe­désére készteti a herceget. A feltáruló kapuk mögül világ­uk elő a kékszakállú valósá­gos .jelleme, személyisége — hideg, számító embertelensé­ge, az őt szerető asszonyok tragédiája. Nem kerülheti el sorsát Judit sem: kíváncsisága elnyeri „jutalmát”, s negye­dikként bezárkózhat az örök mozdulatlanságba. Nem lehet azonban boldog a herceg sem, győzelme a vereséggel egyen­lő, elindulhat újabb szerelem­re, újabb asszonyért. A drá­ma (szövegét Balázs Béla ír­ta) szimbolikus. Mesésen, jel­képesen szól a Szinetár által is említett problémákról — azzal a félreérthetetlen tanul­sággal, hogy a hitet, a megér­tést nem nélkülözhetik az em­beri kapcsolatok. A kéksza­kállú herceg vára két ember tragédiáját rejti így magában: az egymás iránt bizalmatlan nőét és férfiét. ' A Solti György vezényel­te londoni együttes ihletetten szólaltatta meg a művet, a két énekes — Sass Sylvia és Kováts Kolos — technikailag hibátlan, fenséges alakítást nyújtott. Pénteken a színházi világ­napon Szabó Magda írónő mondott beszédet. A program­ban Csehov Három nővére szerepelt a Madách Színház­ból, Adám Ottó rendezésében. Amit láttunk, rendezői, színé­szi szempontból pontosan vé­giggondolt és kidolgozott elő­adás. Minden ízében hagyomá­nyos. Nagyobb súlyt fektet az érzelmekre, azok- hatására, mint a gondolatéra, így nem csodálkozom a sikerén. Azt azonban megemlítem, hogy a Három nővért ma már nálunk is sokkal izgalmasabban, öt­letesebben, modernebbül játsszák. Elgondolásom szerint iga­zán mai, korszerű előadást csütörtökön a második csator­nán láthattunk. A nemzetkö­zileg is jegyzett amatőr Stú­dió K színházi alkotóközösség Büchner Woyzeck-jét mutat­ta be Fodor Tamás rendezé­sében, Gothár Péter tévés át- igazításában. A közvetítés újí­tása — a nézők gyűrűjében, velük való szerves kapcsolat­ban játszanak a színészek — középkori, vásári szlnjátszásl szokásokra emlékeztet, men­tes mindenféle erőszakoltság- tól. Itt egyszerre fontos a látvány és a gondolat; az ér­zelmeket a legszükségesebbre redukálja. Mégis mennyire meggyőző Woyzeck tette, az asszonygyilkosság. Meggyőző, mert valamennyi felhasznált színházi eszköz a történetet hitelesíti. A BBC Shakespeare-össze- sének újabb darabja a Szeget szeggel. Shakespeare egyik legvitatottabb műve, úgyne­vezett „válságkorszakából”. Valóban felemás alkotás. In­dítása — a herceg elhagyja trónját, álruhába öltözik — vígjátéki bonyolítása drá­mai. Persze, ha akarom, a kezdést felfoghatom úgy is, mint egy dráma kiindulópont­ját. A tipikus hős, a shakes- peare-i pozitív cselszövő: a herceg sem egyértelműen po­zitív. Hiszed amikor trónját helytartójára bízza, akkor rész­ben a személyes felelősségtől, a népszerűtlen feladattól is szabadulni kíván. A befejezés gondolatilag, erkölcsileg fele­más: a helytartó bűneiért alig­ha nyerhetne ilyen szerény mértékű büntetést (meg kell házasodnia). Desmond Davis rendezése figyelemmel van « kettősség­re, ötletesen váltogatja a vi­dámabb, komorabb színeket. Aki olvasta a művet, észre­veheti, hogy milyen sor ere­deti játékötlettel járult hozzá az előadás sikeréhez. Mert hiába a dramaturgiai kifogá­sok, a Szeget szeggel végig leköti a néző érdeklődését, a színészek többsége is helyt­áll. Főként a Kenneth Colley (herceg) és John McEnery (Lucio). S befejezésül egy „haszná­lati” utasítás: a darab névleg játszódik Bécsben — ugyan­úgy angol és reneszánsz, mint a többi „Shakespeare”. (sulyok) Ősi állatrajzok A Kazah Tudományos Aka­démia expedíciójának szak­emberei a Dzsungur Alatau hegységben, 2000 méterrel a tenger szintje felett régi, meg­feketedett sziklarajzokra buk­kantak,. amelyek bikát és orr­szarvút ábrázolnak. Találtak szarvast, juhot, tigrist, vala­mint madarakat ábrázoló ké­peket is. A lerajzolt állatok több tízezer évvel ezelőtt él- tek ezen a vidéken. Különö­sen érdekesek a koronás daru rajzai, ezekről a madarakról ugyanis csak a helyi népi mondák tesznek említést. Alma-Atában elkészítették a sziklarajzok első ötszáz kó­piáját. Ezek alapján elképze­lést alkothatunk a mai Ka­zahsztán' területén élt ősi ál- .latvílágróL A dzsunguri le­letek értékesek a ritka ál­latfajok szaporításával fog­lalkozó szakemberek számára is. A salgótarjáni ifjúsági zenei napok után Úttörőzenekarok és kamaraegyüttesek megyei tplálkozójáról A salgótarjáni állami zene- az arany fokozatot nyert Finom összhangzása, zenei­iskola hangversenytermében Kecskeméti Gabriella, fuvola leg és technikailag egyaránt gyűltek össze a közelmúlt- — Maflára Krisztina, fuvola kidolgozott, stílusos és egyén- ban — immár negyedszer — — Balogh Ágnes, klarinét ősz- letes színvonalú produkciója Nógrád megye ifjú muzsiku- szeállítésú kamarazenélés tét- alapján Veszprémbe, az or- sai, hogy bemutassák tudá- szett. Gulyás: Szvitjét adták szágos vonószenekari feszti* sukat és komoly zenével szó- elő szépen, figyelmet ébresztő válra a balassagyarmati Ró- rakoztassák a megjelent nagy- módon, szép hangon és pon- zsavölgyi Márk Állami Zene­számú közönséget. A felvo- tos összjátékkal. iskola zenekara jutott tovább nult együttesek és Zenekarok Ezüst fokozatot • nyert, tel- arany fokozattal. A salgótsr­növekvő létszáma, lelkes út- jesen megérdemelten a Telek jani Nógrádi Sándor Üttörőház törők hangszeres játékban va- Márta, fuvola-, — Péter Erika, fúvószenekara is jól produ- ló elmélyülése, már önmagá- gitárduó, G. Kummer: Noc- kált, ezüst oklevelet szereztek: ban is a megyei zenei moz- turnó és Scherzo című művé- Őket á nyári csillebérci, vagy galom fejlődését jelzi, E moz- nek előadásával. A fuvolás zánkai úttörőtáborban ’ való galom alapját az állami ze- kislány szép hangon játszott, részvételre javasolta a zsűri, neiskolák jó együttműködése, ,a gitáros pedig finoman ki- Nagy létszámmal szerepelt a zenetanárok kitűnő mun- sért. Ugyancsak ezüst fokoza- még a salgótarjáni állami ze­kája biztosítja. tot nyert Kun Attila és Du- néiskola és úttörőház vonósze­Salgótarján. Balassagyarmat, rányik László gitárduója. Ki- nekara, szintén ezüst okleve- Nagybátony folyamatosan ne- emelhetjük még az „ezüstös" let kaptak. A hagy munkát véli a hangszeres utánpótlást, zongora „négykezes” párt, végző betanító karmesterek, Az együttmuzsikálás, kollek- Kertay Évát és Torják Orsó- tanárok megérdemlik, hogy tív zenei játék, a gyerekek lyát, akik Ránoki: Kapuvári nevüket elismeréssel soroljuk számára mindig sikerélményt verbunkját játszották fejlett fel: Réti Zoltán (Balassagyar- jelent. Ezért segítik elő kö- technikával. mat), Torják Vilmos, Virág ,zös munkálkodással a megyei A műsor második felében László (Salgótarján); örülünk úttörőelnökség és a zeneisko- zenekari együttesek vonultak annak, hogy általunk még nem Iák, hogy a tanulók mielőbb fel. A hat ifjúsági zenekar- ismert' zenekarok is megjelen- zenekarban és kamarazene- ban szereplő tanulók száma tek a pódiumon. így a salgó- együttesekben szerepelhesse- meghaladta a száz főt. Azé- tarjáni állami zeneiskola„If- nek.. nekari előadásoknak már jú zenebarátok" kamaraegyüt­A megyei találkozó első fe- „tétje” is volt. Az idén ugyan- tese, a karancskeszi tagiskola lében tíz kamaraegyüttes mu- is a tavaszi szünetben Vácott kamarazenekara és a Bolyai tatkozott be. Műsorukban ba- fúvós-, Veszprémben vonós-, János Gimnázium kamaraze- rokk, klasszikus és mai szer- országos úttörő-zenekari fesz- nekara. zők műveit hallottuk, külön-, tiválokat rendeznek. A Salgó- A találkozót a rendező bí- féle hangszeres összeállítás- tarjánba meghívott zsüribi- zottság kitűnően bonyolította le. ban. A zongora mellett he- zottságnak feladata volt, hogy Mindenki szép, élménnyel teli gedű, cselló, gitár, fuvola, kla- a megyék rendelkezésére álló zenedélelőtt emlékével tá­rinét szólalt meg. Szívesen egy-egy helyre, az országos vozhatótt a zeneiskola impo- hallgattuk a 211. számú ISZI zenekari fesztiválra való meg- záns épületéből, citeraegyüttest is. Legjobban hívásra javaslatot tegyenek. Váczi Károly Minősítő verseny Gyöngyösön Jól szerepeltek a nógrádiak A SZÖVOSZ. a TOT, a szakemberekből álló zsűri. A ba fogtak a több szólamú nép- KÖTA kétévenként rendezi gyöngyösi találkozó azzal a dalfeldolgazásokkal, a játékos meg a szövetkezeti -Röpülj tapasztalattal szolgált, hogy elemek - felhasználásával, páva-körök minősítő verse- bebizonyosodott: a megjelent Ugyanakkor tudnunk kell, nyét. Az idén is, ugyanúgy, Röpülj páva-körök általában hogy ez a két együttes léte mint korábban, a gyöngyösi’ folyamatos, igényes munkát során hagyományos formában művelődési központ adott he- végeznek, jól válogatnak a végigénekelt már sok min- lyet az énekeseknek, akik öt rendelkezésükre álló anyag- dent, tagjainak zenei ízlése megyéből érkeztek. Pest és ból, s képesek a kivá- fejlett, érthető, hogy az igé­Csongrád megyéből mindössze lasztott dalok kulturált elő- nyesebb, kockázatosabb mű- egy-egy csoport jött el a te- adására. Szerencsés, hogy a vek felé tájékozódnak. Ezt rületi vetélkedőre. Nógrád többség ma már biztonsággal a törekvésüket — a magunk megyét tíz szövetkezeti Rö- nyúl az eredeti népdalokhoz, részéről — helyeselni tudjuk, pülj páva-kör képviselte, míg melyek jelentős részben helyi ' a területi versenyen kiváló a további 22 résztvevő Bor- gyűjtésből származnak. minősítést a 14 asszonnyal sód, illetve a vendéglátó He- Nógrád megyét az Idén két- fellépő kishartyániak és ma- ves megyéből került ki. szer annyi együttes képvisel- gyarnándori-mohorai Röpülj A gyöngyösi művelődési te> mlnt korábban. Nem csak páva-kör tagjai szereztek. Jól központ munkatársai már a mennyiségi gyarapodással minősült Karancskeszi, Va- nagy gyakorlatra tettek szert lehetünk elégedettek, hanem nyaro Palotás, Bércéi, Szur- a minősítő versenyek lebo- a minőségi fejlődéssel is. dokpüspöki, minősült Ka- nyolításában, ezért nem vé- Csoportjaink kiegyensúlyo- rancsberény, Karancslapujtő, letlen, hogy a legjobb feltété- zott teljesítményt nyújtottak. Cered csoportja, leket teremtették meg a cső- Nem sikerült korábbi sikerét Az országos szövetkezeti be- portok versenyzése számára, megismételni a méltán neves mutatót a rendező szervek Szombaton 18, vasárnap 16 ceredi és karancskeszi páva- június végén Egerben rende- együttes lépett színpadra, körnek- melyek — a zsűri zik meg, a meghívásokat má- Tevékenységük egészét elis- megítélése szerint — mai ere- jus végéig juttatják el a cso- meréssel illette a budapesti jüket meghaladó vállalkozás- portokhoz. (ok) Á Magyar Televízió műsora ) 1981. március 31., kedd. 18.30: Emlékszel még? Rátonyi Róbert operettműsora. 4 NÓGRÁD - 1981. március 31., kedd ........................................ X A zabari iskola udvara, épü­lete egyaránt takaros, rende­zett —, valahogy olyan nagy­nak látszik. Ez az érzés bi­zonyára abból fakad, hogy tudom: már csak alsós osz­tályok járnak ide. Mindenütt csend, csupán a tantermek ajtaja mögül szű­rődik ki a tanítás megszo­kott, kedves zsivaja. Egy meg­hívott telefonra váró fiatal nő igazít útba az egyébként üres tanáriban: az igazgatónő a kisépületben levő tornaszo­bában van. A gyerekek éppen a svédszekrényt bűvölik: egy zsámolyra ráugranak, majd onnan a szekrényhez és át­fordulás. ' Nincsenek sokan —, ilyen létszámmal még lehet is csinálni valamit a. kis torna­szobában —, hiszen a felsze­relés is adottnak látszik, még bordásfal is van. Befejeződik a feladat, ugró­kötelek kerülnek elő és Var­ga Gyuláné (szemét mindig rajta tartva a gyerekeken) időt szakít a beszélgetésre. Vele, a tagiskola vezetőjével együtt négyfős a tantestü­let; két férfi, két nő, két ké­pesített, két képesítésnélküli (igaz. egyikük már jelöltnek számít). Hárman helybeliek, a vezetőnő Szilaspogonyból jár át. — A gyerekek egy részé­vel együtt buszozok, hiszen Zabarró.l és Szilaspogonyból tevődik össze a diákságunk. 57 tanuló jár elsőtől negye­„Félkarú" iskola? dikig. Ez a helyzet négy éve alakult ki, akkor ment át Ce- redre, a körzeti iskolába a felső tagozatunk, ott tanít az egykori teljes iskola többi pedagógusa. 11 — Milyen a hangulat azó­ta? Ügy érzem, kicsit habozik a válasz előtt, hiába, mégis csak váltani keilett, a meg­szokott régit felcserélni az újjal, miközben a pedagógiai munkában is ezernyi válto­zás zajlott. — Jobb, mint azelőtt. Ami­kor Pogonyból is átjártak a felsősök hozzánk, az .alsóban csak részleges összevonással „fértünk”, kisfelmenő rend­szerben taníthattunk, most önálló osztályokat alakíthat­tunk ki Ami a szülök han­gulatát illeti: télen foglal­koztatta őket, hogy nyitott, fűtetlen váróban kell a busz­ra várakozniuk a gyerekek­nek. Különösen a hiányosabb öltözetű cigánytanulóknál 'volt gond — néhány alka­lommal nagyobb késés ese­tén hazamentek iskola he­lyett. — A felszereltségben nem kerültek hátrányos helyzet­be? — Nem, mivel ami nekünk kellett, nem adtuk oda, és Szilaspogonyból is kerültek át ide dolgok. Ha a felső ta­gozat elköltözésével minden egyes később használatos szemléltetőeszközt elvittek volna, a szellemiekben „elő­re haladó” kisdiákok szem­pontjából az hiányozna. Tudom, nem a zabari az egyetlen „félkarú” iskola a megyében, ahonnan már más­hová járnak a felsősök. Szük­ség van erre, ezzel javulnak ■ az oktatás minőségének fel­tételei, növekedhet a szako­san leadott, szakostól hallga­tott órák száma. De vajon miként alakul a tanulókban az „iskolatudat”, az úttörő- csapathoz való tartozás, ho­gyan sikerül az alsó és felső tagozat közötti átmenetet elő­készíteni? — Hospitálásra a negyedi­kesekhez átjár a leendő osz­tályfőnök, mi is igyekszünk őket felkészíteni. Ami a csa­pattudatot illeti — korábban . önálló csapatunk volt, veze­tője pótlékot kapott. Hogy ösz- szevontak minket Cereddel, teljesen lecsökkent az úttörő- vezetői munka anyagi dotálá­sa és zuhant az úttörőmun­ka szintje is... Az iskola környékének gon- dozottságán lemérve úgy tű­nik, a szülők törődése az, is­kolával nem változott ilyen negatív irányban, — Nem csak a szülők, a helyi kisüzem brigádjának tagjai is sok társadalmi mun­kát végeznek az iskola érde­kében. Ami pedig a szülői ér­tekezletek látogatottságát, a családdal való kapcsolatokat illeti: ez elsősorban az osz­tályfőnökön múlik, hogyan ké­szíti elő. Véget ér az óra, bemegyünk az igazgatói irodába. Az ön­képzésről, a munkaközösségi munkáról már itt beszélge­tünk. — Alsós munkaközösség Ce- reden is van, de nem tudtuk összehangolni velük,, ott dél­után is folyik tanítás, nap­közi van. Ezért váltunk külön, én lettem a munkaközösség- vezető. Négy kötelező fog­lalkozásunk van, de tartunk „szabadon választottakat” is. Főleg a napi nevelési problé­mákról, aktuális dolgokról (osztályozás, értékelés), a képesítésnélküli segítéséről van szó. Jó lett volna a szünetben néhány szót váltani a három másik nevelővel is, de nem jöttek be a tanáriba —, álta­lában mindenki együtt van az osztályával ilyenkor. Ami­kor az utolsó óráról is ki- csöngettek. kiürül az iskola —, napközi nincs, egy-egy őr­si foglalkozást leszámítva dél­utánra „becsukódik” az isko­la. Kissé jelképesen is. Kár. G. Kiss Magdoira

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom