Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

A sertéstenyésztés és -hizlalás eredményességéhez hozzájárult a szakosított telep rekonst­rukciója. A gépek jó kihasználása éppen olyan elengedhetetlen a tavaszi árpa vetésénél, mint más feladatok elvégzésénél. Malraalfaí Állami Gazdasag ötezer hektárnyi területen gazdálkodik a megye egyik állami gazdasága, a pásztói járásban elterülő Mátraaljai Állami Gazdaság. Hogy mi­lyen eredménnyel, arra csak egyetlen adat: 1980-ban vál­tozatlan létszám mellett 42 százalékkal növelték a terme­lési értéket az előző évihez képest. A tavaly elért nyere­ség — megközelítette a 9 millió forintot — felülmúlt minden eddigit a gazdaság . történetében. amely egyértelműen bizonyít­ja a gazdálkodás hatékonysá­gát. ÁLLATTENYÉSZTÉS — A Fö PROFIL NÖVÉNYTERMESZTÉS — KIEMELKEDŐ HOZAMOK A vállalat 202 millió forin­tos termelési értékéből a nö­vénytermesztés több mint 66 milliót hozott, az 1979. évi 42 millió forinttal szemben. •Ebben nagy szerepe volt a nö­vénytermesztés gépsorai kor­szerűsítésének, bővítésének, a technológiai változtatásoknak, hiszen nem csak a hozamok növekedtek számottevően, ha­nem a közvetlen ágazati ered­mény is. Méghozzá az előző évinek két és félszeresére, sőt a tervezettnek is több mint másfélszeresére. A gazdaság a cukorrépa és a komló kivé­telével valamennyi növény­fajtából kiemelkedő hozamo­kat ért el, s ebben közreját­szott a vetésszerkezet folya­matos, adottságoknak megfe­lelő átalakítása. Elsődleges cél a nagyszámú állatállo­mánynak szükséges abrak­mennyiség biztosítása, az ipa­ri növények termesztésében elért eredmények stabilizálá­sa — egyes területeken —, ja­vítása. Kiemelt jelentőségű az ágazattársításokból, vetésvál­tásból eredő előnyök ki­használása, a növénytermesz­tési munkák optimális időben es körülmények közötti el­végzésének biztosítása. A Mátraaljai Állami Gaz­daság három termelési rend­szer tagja, s az ezekbe be­vont területeinek nagysága megközelíti a 2500 hektárt. A nagyüzemben fokozott fi­gyelmet fordítanak a táp­anyag-visszapótlásra, mert a kiemelkedő terméshozamok stabilizálásának ez az egyik legfontosabb tényezője. A mű­trágyázás munkáit alapvetően az AG Szakszolgálati Állomás által készített és javasolt elő­irányzatok alapján végzik, de emellett hasznosítják a hosz- szú évek alatt felgyülemlett helyi üzemi tapasztalatokat is. Tavaly egyhektárnyi te­rületre 336 kilogramm ve­gyes műtrágya-hatóanyagot használtak fel. A gazdaságban sikerült a növénytermesztési technoló­giát és a rendelkezésre álló erő- és munkagépeket össz­hangba hozni. Lényeg i a tel­jesítmény legoptimálisabb ki­használása. A tervek szerint a következő években tovább korszerűsítik a gépparkot, komplett gépsorokat állítanak üzembe és bővül a gabonabe- takarltó-kapacitás is. A Mátraaljai Állami Gaz­daságban az előző évekhez hasonlóan tovább javult a nö­vénytermesztés színvonala, amit legjobban azon lehet le­mérni, hogy a ráfordítások növekedésének mértéke ala­csonyabb volt a hozamok nö­vekedésénél. Ez az arány olyan mértékű — és szám­szerűen is kimutatható —, Az állattenyésztési főága­zat eredménye — 1980-ban — csaknem 8 millió forinttal ha­ladta meg a megelőző évit. To­vább javult a szarvasmarha­ágazat jövedelmezősége, nőtt a tejtermelés. Tavaly már a te­henenként! tejtermelés megkö­zelítette a 4850 litert, s ennek a kiemelkedő eredménynek értékét növeli az a tény, hogy mindezt javuló költséggazdál­kodással érték el, és ennek következtében a tej önkölt­sége a felvásárlási ár alatt maradt. Az értékesített több mint 2 millió liter tej öt szá­zalékkal haladta meg az elő­ző évit. A Mátraaljai Állami Gaz­daságban a fajtaváltás meg­gyorsítása érdekében a koráb­bi években nagy számban vá­sároltak tejhasznú tenyész- üszőket, 1980-ban viszont már több nynt 130 darab te­nyészállatot értékesítették. '~ ' A sertéstenyésztés eredmé­nyessége is jelentős javulást mutat, nemcsak az előző évekhez képest, de a terve­zetthez is. Ebben megmutat­kozott a nagyszabású sertés­telepi rekonstrukció hatása, amelynek révén jelentős vál­tozás következett be a tartá­si helyzetben. Ezzel javul­tak a kocatartás, az elletés, az előhizlalás körülményei és a sertéstelep alkalmassá vált a rotáció optimalizálására. A nagyszámú szarvasmar­ha- és sertésállomány takar­mánnyal történő ellátása nem kis feladat. Ennek ellenére mind mennyiségben, mind minőségben sikerült az igé­nyeket kielégíteni, sőt egyes környékbeli nagyüzemek szá­mára értékesíteni is tudtak nagyobb mennyiséget. Évről évre javul a gazda­ságban a tenyésztői munka színvonala, aminek kézzelfog­ható eredménye a hozamok növekedésében realizálódik. Kedvezőnek mondható az ál­lat-egészségügyi helyzet, amely megfelel a szigorú követelmé­nyeknek. Az állattenyésztési főágazat termelés! értéke 1980-ban megközelítette a 74 millió fo­rintot, azaz, csaknem 12 mil­lióval haladta meg az előző évit. Ez egyúttal azt is jelen­ti, hogy a növénytermesztés kiemelkedő eredményei elle­nére is, a legtöbb termelési értéket biztosító ágazattá lé­pett elő. S ezt a pozícióját minden bizonnyal megőrzi az elkövetkező években is. MELLÉK- ÉS ALAPTEVÉ­KENYSÉGEN KÍVÜLI MUN­KA A Mátraaljai Állami Gaz­daság legjelentősebb mellék- tevékenysége a keveréktakar­mányok gyártása. A múlt esz­tendőben 6570 tonna külön­böző takarmánykeveréket ál­lítottak elő, s ezzel egész ál­latállományukat, valamint a háztájiba kihelyezett sertésál­lományt is ellátták megfelelő mennyiségű és minőségű tá­pokkal. Az alaptevékenységen kívü­li munka keretében a gazda­ság saját építőüzemmel ren­delkezik, amely a korábbi időszaknak megfelelően, ta­valy is a saját beruházások kivitelezését végezte, csak­nem 16 millió forint értékben. Többek között az üzem mun­kájának eredménye a sertés­telepi rekonstrukció és a kom­lóberuházás időbeni elvégzése és határidőre történő üze nbe helyezése. A Mátraaljai Állami Gazda­ság 1979 óta foglalkozik ipari tevékenységgel, amelynek ke­retében lakatos-, forgácsoló- és szerelési munkát végeznek szakembereik. -Legnagyobb kooperációs partnereik az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek. Az ipari tevékenységből származó árbevétel egy év alatt kétsze­resére — 21 millió forintra — növekedett, s ezzel jelentős mértékben hozzájárult a gaz­daság eredményességéhez. Ipari tevékenységgel több mint 80 dolgozó foglalkozik a mezőgazdasági nagyüzemben, s az ágazat közvetlen ered­ménye meghaladta a négy és fél millió forintot. Az elért eredmények biztatóak, s. Méz- kedések történtek az ipari te­vékenység további bővítésére, az elkövetkező időszakban. ENERGIAGAZDÁLKODÁS — TAKARÉKOSIG Az energiával való ésszerű gazdálkodás napjaink legége­tőbb problémája. Nincs ez másképpen egy olyan mező- gazdasági nagyüzemben sem, mint a Mátraaljai Állami Gazdaság. Példa erre, hogy a múlt évben két igazgatói utasítás is foglalkozott az energiagazdálkodással. Az egyik az energiahordozók át­vételét, kiadási rendjét és hasznosítását szabályozta, a másik a benzinjegyek megszű­nésével előtérbe kerülő teen­dőket taualmazta. Az intézkedések hatására a benzinfelhasználás 10, a ke­nőanyagoké 8 százalékkal csökkent, a gázolajé pedig szinten maradt. Egyedül a tü­zelőolaj-felhasználásban tör­tént növekedés az előző évi­hez képest, elsősorban a ter­mények szárítása miatt. Az elmúlt időszakban bekövet­kezett áremelések következté­ben egyedül ennél az egy energiahordozónál több mint 4 millió forintos többletkölt­ség jelentkezett. Ennek csök­kentése érdekében az állami gazdaság energiaracionalizálá­si pályázatot adott be a sertéstelep ts a keverő-szárí- tó üzem gázellátására. A szükséges állami támogatást megítélték, s előreláthatólag a harmadik negyedévben el­készül a beruházás. A gázát­adó állomás már kész, a há­lózat kiépítése van csak hátra-. Az új létesítmény révén — előzetes számítások szerint — az egységnyi hőenergia költ­sége mintegy 45 százalékkal csökken. A villamosenergia-felhasz- nálás 9 százalékkal növeke­dett egy év alatt, s ezt első­sorban az ipari melléktevé­kenység gyors növekedése, va­lamint a folyamatban levő beruházások indokolják. A szakemberek nagy figyelmet fordítanak a teljesítménydí­jas vételezés lehetőségeinek kihasználására és a szerződé­sek állandó karbantartására. Hogy az energiafelhaszná­lás milyen jelentőségű, azt jól szemlélteti az a tény, hogy a gazdaságban, annak ellené­re, hogy a felhasználás fajla- _£«■ mutgjál^tagaálnaiW.iU,gi­ve egyes területeken javul­tak, a költségek növekedése egyetlen év alatt 72 százalék volt, és meghaladta a 16 mil­lió forintot. Ez mintegy hét­millióval több az előző évinél. TERVEK Az elsődleges és legfonto­sabb feladat a gazdálkodás állandó korszerűsítésével, a legfejlettebb technológiák felhasználásával, az üzem- és munkaszervezés hatékonyab­bá tételével a vállalati nye­reség további növelése. A Mátraaljai Állami Gaz­daságban az elkövetkező években is jelentős tényező lesz a hústermelés, ezért el­sősorban ennek gazdaságos­ságát, jövedelmezőségét kell emelni. Mivel az állattenyész­tés meghatározója a gazdál­kodásnak, igényei kielégítése hasonlóan fontos feladat. Évente 1500—1600 tonna ser­téshús előállításához olyan gabonaágazatra van szük­ség, amely a szükségleteket megbízható módon kielégíti. Ezért a gazdaság gabona- programja szervesen kapcso­lódik húsprogramjához. Cél az elért színvonal megőrzése, egyes területeken a hozamok és ezzel párhuzamosan a jö­vedelmezőség növelése. Ezzel is, csakúgy, mint az előző ket­tővel, beleilleszkedik a nép- gazdasági célkitűzésekbe. (X) Kistermelőket ÖSSZEFOGÓ TEVÉKENYSÉG A Mátraaljai Állami Gaz­daság már régóta foglalkozik sertések háztájiba történő ki­helyezésével, s ennek ered­ményeként 1980-ban mintegy 2000 darab sertést értékesí­tettek a kistermelőktől, ami. nem kis eredményt hozott. Ez elsősorban azzal magyarázha­tó, hogy a háztájiba kihelye­zett sertések olcsóbban gya­rapodtak, mint a nagyüzem­ben levő hízók. A kedvező tapasztalatok és a bérhizlalás iránt megnyilvánuló élénk érdeklődés arra késztette a gazdaságot, hogy tovább bő­vítse, fejlessze ezt a minden­kinek hasznos tevékenységét, így további nagyobb létszá­mú sertésállomány ’ kihelye­zését határozták el, változat­lan formában, azaz a kister­melőket ellátják hízóalap­anyaggal és biztosítják a hiz­laláshoz szükséges takar­mányt. Űjabb területeket telepítenek be komlóval. A legkorszerűbb gépeket használják a takarmányozásban. Ipari tevékenységgel több mint 80 dolgozó foglalkozik. Legnagyobb megrendelőik az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a SKÜ. A gazdaság sziráki kerületében üzemi konyha, étterem, szo­ciális helyiségek biztosítják a kulturált munkakörülménye­ket. • többre lépni a magasabb színvonalról is

Next

/
Oldalképek
Tartalom