Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-29 / 75. szám
Nincs megegyezés, hétfőn tárgyalnak Tiltakozások a szélsőségek ellen Szombaton délben Varsóban a minisztertanács épületében megkezdődött a kormány és a „Szolidaritás” szak- szervezet képviselőinek újabb megbeszélése. Fő témája a Bafia igazságügyminiszter által összeállított jelentés a múlt heti bydgoszczi incidensről. A dokumentumról pénteken tárgyaltak első alkalommal a „Szolidaritás” vezetőivel, s ők később úgy nyilatkoztak a Trybuna Ludu- nak, hogy „lényeges nézet- különbségek” vannak a dokumentum megállapítása és a szervezet álláspontja között. Egyidejűleg különböző szintű pártszervezetek, társadalmi szervezetek, munkáskollektívák továbbra is nyilatkozatokat, állásfoglalásokat tesznek közzé, illetve juttatnak el a párt, a kormány, a szakszervezetek vezetőihez. A varsói rádió a megnyilatkozások lényegét így foglalta össze: „A.jelenlegi drámai helyzetben nyugalomra, megfontoltságra van szükség a stabilizációs folyamathoz való visszatérés érdekében”. A rádió hozzátette: számos nyilatkozatból kitűnik, hogy „nagy remények fűződnek a LEMP Központi Bizottságának vasárnapra összehívott kilencedik plénumához”. Végül az egyik szczecini üzemi pártszervezet állásfoglalása: „Nem szabad megengedni, hogy szélsőséges erők a jelenlegi feszült helyzetben konfrontációba sodorják az országot”. Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök-helyettes szombaton fogadta. a bydgoszczi vajdasági tanács fiatal tagjainak képviselőit, akik dokumentumokat nyújtottak át neki a március 19-i tanácsülésről. Varsóban szombaton a lengyel kormány és a Szolidaritás szakszervezet képviselői úgy határoztak, hogy a megbeszéléseket hétfőn folytatják. Válaszoltak a számítóknak Kizárólag ' Véleményt kell nyilvánítanunk azzal a kijelentéssel kapcsolatban, amelyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsának ülése után tettek a Fehér Ház képviselői — írja szombaton a Trybuna Ludu. Az ülésen nem csak azokról a kérdésekről volt szó, amelyek a mai lengyel helyzetet jellemzik, hanem elsősorban egy feltételezett helyzetről, s ez a fel- tételezés borúlátó. sőt katasztrofális előrejelzéseken alapul. Mi megértjük, hogy problémáink érdeklődésre tartanak számot a nyugati államok körében... De ugyanakkor A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége pristinai választmányának elnöksége szombati ülésén elítélte a Koszovo tartományi székvárosban két nappal ezelőtt lezajlott egyetemistatüntetéseket. Aszlan Fazlija, a koszovói kommunisták szövetsége városi bizottságának elnöke elmondta, hogy Pristina diáknegyedében március 26-án tüntetésekre került sor, amelyek során 23 egyetemista és a biztonsági szolgálat 12 tagja megsebesült. A tüntetés 21 résztvevőjét letartóztatták. A megmozdulást Aszlan Fazlija „szervezettnek, ellenségesnek és ellenséges erők látjuk, hogy az érdeklődés hátteréhen stratégiai megfontolások is meghúzódnak — írja a lengyel lap. Feltételezzük, hogy nyugati partnereink számára ismert: a lengyel vezetés következetesen megtartja azt az elvet, amely szerint a vitás kérdéseket kizárólag tárgyalások útján, viták és a politikai rendezés eszközeivel kell megoldani. Ez benne van a lengyel kormány minden nyilatkozatában, ez a kormány gyakorlata is, ezt vánják nemzeti érdekeink hangsúlyozza a többi között Trybuna Ludu. által szítottnak” értékelte, s rámutatott, hogy az a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság destabilizálására, nemzetei és nemzetiségei egységének megbontására irányult. Résztvevői a szocialista önigazgatási rendszer elleni jelszavakat hangoztattak. A tüntetés szervezői arra törekedtek, hogy demagóg szociális és nacionalista jelszavakkal, ha kellett kényszerrel, minél több fiatalt bevonjanak a megmozdulásba Az ellenséges elemek igyekeztek kihasználni a jelenlegi gazdasági nehézségeket, hogy minél szélesebb frontot teremtsenek a rendszer ellen. a fölényért Az új amerikai kormányzat vezetői már az első gyakorlati lépéseikkel azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy növeljék, nem pedig enyhítsék a nemzetközi feszültséget — jelentette ki a szovjet televízió „Kilences stúdió” című műsorában szombaton Leo- nyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának vezetője. Az Egyesült Államokat a fegyverkezési verseny új, soha nem látott I méretű szakaszába rántják a I bele, annak ellenére, hogy a ' kormányzat magas állású személyiségei is elismerik: nincs semmiféle rendkívüli állapot, nem fenyegeti semmi sem az Egyesült Államok biztonságát — mondotta. Zamjatyin hangoztatta: a Szovjetunió vezetői már számos alkalommal leszögezték, hogy országuk nem törekszik katonai fölény megszerzésére. A fenyegető irányzatokat nem a Szovjetunióban, hanem az új amerikai kormányzat konkrét katonai programjaiban kell keresni. Eddig már több mint 450 ilyen programról határoztak, s a jelenlegi szuperfegyverkezés célja az, hogy mind a hadászati, mind a hagyományos fegyverzet terén az Egyesült Államok fölénybe kerüljön. Ez azonban illuzórikus cél: a Szovjetunió nem engedi meg, hogy fölényre tegyenek szert vele szemben. A nemzetközi helyzet ma a szovjet—amerikai párbeszéd aktív folytatását követeli meg, s a Szovjetunió a normális kapcsolatok megteremtését szorgalmazza. A Fehér Házban az a csoport kerekedett felül, amely az enyhülés minden vonatkozását félre akarja rúgni. Ellenséges erők szította tüntetés kíNépi ellenőrök aktivaértekezlete Egy hét a világpolitikában Á hét három kérdése Hogyan látja a nemzetközi helyzetet az MSZMP Központi Bizottsága? Az MSZMP Központi Bizottsága a feszült nemzetközi helyzetben különösen fontos megállapításokat tett csütörtöki ülésén, amikor mindenekelőtt azt szögezte le, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, s így a feszültség csökkentése az emberiség. egyetemes érdeke. Természetesen veszélyt, növekvő veszélyt jelent az, hogy az imperialisták megpróbálják a katonai - erőegyensúlyt felbillenteni. Durva és ellenséges propagandakampányuk rontja a nemzetközi légkört, rombolja az államok közti bizalmat. Ezzel szemben éppen az enyhülés vívmányainak megőrzésére hív fel, az MSZMP. A Központi Bizottság jóváhagyta az SZKP XXVI. kongresszusán részt vett pártküldöttség tevékenységét és elfogadta jelentését. A szovjet pártkongresszuson meghatározott nemzetközi irányvonal egybeesik a magyar nép érdekeivel és törekvéseivel — állapította meg az MSZMP Központi Bizottsága. A Magyar Népköztársaság helyesli és támogatja a feszültség enyhítését célzó szovjet javaslatokat, a leszerelés érdekében tett kezdeményezéseket, szükségesnek tartja a szovjet— amerikai viszony javítását, a kelet—nyugati párbeszéd fenntartását, a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok fejlesztését. A Központi Bizottság kijelentette, hogy az MSZMP és az SZKP között teljes a nézetazonosság minden lényeges politikai kérdésben. Az SZKP XXVI. kongresszusa új lendületet ad a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének. Az MSZMP Központi Bizottsága áttekintette a többi testvérpárttal való kapcsolatokat, majd külön figyelmet szentéit Kádár János és Stanislaw Kania budapesti találkozója alapján a lengyelországi eseményeknek, megjegyezve, hogy a magyar párt és a magyar nép aggodalommal figyeli a bonyolult és súlyos helyzetet, de bízik abban, hogy a lengyel kommunisták, a szocializmus lengyel hivei, az igaz lengyel hazafiak úrrá lesznek a nehézségeken és visszaverik az ellenséges erők támadásait, lehetővé téve a szocialista irányú * kibontakozást. Miért nem volt egység a „tizek” csúcstalálkozóján? A Közös Piac —, amely az idei január elsejével tíztagúvá bővült — egyre több területen mutat ellentéteket, nehézségeket. Az európai közösség állam- és kormányfői a héten a hollandiai Maast- richtban megrendezett csúcs- találkozójukon is kénytelenek voltak ezt telismerni és elismerni. Schmidt kancellár keserű öngúnnyal jelentette ki: „Senkit sem ért csalódás, mert senki sem várt semmit a tanácskozástól . . .” Három gazdasági téma állt a napirend élén: a halászat (e téren Franciaország és az NSZK áll szemben Nagy-Bri- tanniával), a mezőgazdasági árak kérdése (itt szinte mindenki, mindenki ellen van), és az acélipar (ebben a vonatkozásban is úgyszólván minden ország, amelynek fejlett a kohászata, vetélytársa és ellenfele a többinek). Valóban, semmilyen döntés ssm született. A halászat dolgát újra a szakminiszterek elé utalták, az április 1-én életbe lépő mezőgazdasági árak megállapítását úgyszintén, a kohászatot illetően pedig általánosságban mozgó óhajt fogalmaztak meg: be kell szüntetni az egyes országokban az acélipar állami támogatását. Aggodalommal nyugtázták a Közös Piac országaiban jelentkező súlyos gazdasági és társadalmi problémákat, így a munkanélküliséget. Van Agt holland kormányfő szerint a 10 országban a munkanélküliek száma eléri a 10 milliót. Voltak politikai témák is, így többek között foglalkoztak a lengyelországi helyzettel és annak a reménynek adtak hangot, hogy a lengyelek „az ésszerűség és a felelősségtudat szellemében” maguk birkóznak meg belső problémáikkal. ígéretet tettek élelmiszersegélyre is. A libanoni helyzettel és Afganisztánnal kapcsolatban a „tízek” nyugtalanságuknak adtak hangot. Gratuláltak a Közös Piac országainak állam- és kormányfői „a spanyol királynak, kormánynak és a népnek • a puccskísérlet leveréséhez”. de tartózkodtak attól, hogy a spanyol demokrácia „megerősödését” indoknak tekintsék Spanyolország közös piaci csatlakozásának siettetésére. Amiről hivatalosan nem esett szó, pedig minden bizonnyal ez volt „a kandalló melletti beszélgetések” középpontjában: a „tízek” megpróbáltak közös álláspontot kialakítani az USA-val való viszonyukban A jelek szerint — ez nem sikerült. Miért sűrűsödnek a diplomáciai támadások Kuba ellen? A szocialista Kubának az utóbbi időben egymás után diplomáciai bonyodalmai támadtak Peruval, Ecuadorral, most pedig Kolumbiával. A bogotai kormány váratlanul felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait Havannával, ezt a döntést arra a vádra alapozva, hogy Kubában képezik ki az úgynevezett „M—19” kolumbiai ellenállási mozgalom harcosait. Havannában azt válaszolták: Kolumbiában régóta van olyan népi felszabadító mozgalom, amely még a kubai forradalom győzelme előtt szerveződött Kuba egyetlen fegyvert sem adott az „M—19”-nek. sem bármily más kolumbiai forradalmi szervezetnek, Kubának semmi köze ahhoz, hogy „M—19”-es forradalmárok szálltak partra Kolumbia ♦ csendes-óceáni partjain. A kolumbiai döntés időben gyanúsan egybeesik a Kuba ellen indított imperialista kampánnyal és az agresszióval való fenyegetéssel — mutatott rá a kubai külügyminisztérium. Valóban, Washingtonban manapság fokozzák a nyomást Kuba ellen, valamint azért, hogy az amerikai befolyást megerősítsék Latin- Amerikában. Az USA új vezetői láthatóan elsőbbséget adnak ma annak, hogy mindenekelőtt a nyugati féltekén „szorítsák vissza a kommunizmust”. A Reagan-kor- mányzat a Carter-idők legsúlyosabb tévedésének 'minősíti, hogy „hagyták” Nicaraguában megbukni a Somoza-dik- latúrát, s hogy Salvadorban „tétlenül nézték” a nemzeti felszabadító mozgalom térhódítását . . . Az Igazság az, hogy Latin-: Amerika népei mind határozottabban fordulnak szembe a „Gringo” imperializmussal... Természetes, hogy eközben ro- konszenvvel tekintenek Kubára, az amerikai földrész első szabad államára, amely —, s ezt nem titkolják Havannában —, szolidaritását, szimpátiáját kifejezésre juttatja mindazok iránt, akik az imperialista uralom ellen, a függetlenségért, a társadalmi igazságért harcolnak a nyugati féltekén. Pálfy József Eredményes öt esztendő tapasztalatai A megye népi ellenőrei ta- ‘ lálkoztak szombaton Salgótarjánban, hogy aktívaértekezleten váltsanak szót a népi ellenőrzés V. ötéves terv időszakában kifejtett tevékenységéről, a párt XII. kongresszusa határozatából adódó feladatokról. A tanácskozáson jelen volt Szakait József, a KNEB elnöke, államtitkár, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára, Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A népi ellenőrök elmúlt öt esztendőben végzett munkájáról Kispál József, a megyei NEB elnöke tartott beszámolót. Egyebek között kiemelte, hogy a népi ellenőrzési bizottságok egyre hatékdhyabban működnek együtt a különböző társadalmi és állami szervekkel. a személyi feltételek kedvezőek ahhoz, hogy a népi ellenőrök a megnövekedett feladatokat eredményesen teljesítsék. Méltatta a NEB-tagok felkészültségét; aktivitását, elemezte a bizottságok melleU tevékenykedő szakcsoportok tevékenységét. Elmondotta, hogy a népi ellenőrök 40—50 százaléka vesz részt évente vizsgálatokban, s az a törekvés, hogy kevesebb, dé a teendőkhöz rugalmasabban Igazodó aktívahálózatot alakítsanak ki. Az elmúlt öt évben megközelítőleg 200 vizsgálatot tartottak Nógrád megyében a népi ellenőrök a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai kérdésekben. A népi ellenőrök munkáját a terv- szerűség jellemzi. Alapvető feladatnak tartják a lakossági bejelentések intézését, amelyek között szép számmal találni még megalapozatlanokat. Figyelemmel kísérik azt is, hogy más szerveknél miként intézik a panaszokat, közérdekű bejelentéseket. Mint a megyei NEB elnöke elmondotta, a megyei tanáccsal együttműködve végzik a vizsgálatokat a népi ellenőrök, összegezik a tapasztalatokát. A cél változatlan: a javaslatok minél inkább hasznosuljanak, szolgálják a hibák megelőzését, népszerűsítsék a jó tapasztalatokat, örvendetes, hogy egy-egy vizsgálatot követően a népi ellenőrök észrevételeit. okos javaslatait többségében elfogadják a vizsgált szerveknél, noha ritka még, hogy sürgősen intézkednek is. (A tanácskozáson elhangzottakra későbbi számunkban visszatérünk). 2 NOGRAD — 1981. március 29., vasárnap A múlt örökségét óvni-vé- deni minden bolgár számára kötelesség. Sokszor hallottam ezt a testvéri szocialista országban járva. A bolgárok jól ismerik több mint ezeréves történelmüket: megbecsülik értékeit, s a jelenre vonatkoztatható tanításait is számba veszik. Közép-Bul- gáriában, a textiliparáról nevezetes Gabrovo város közelében van Etera, ez a sajátos nemzeti emlékhely. Az itteni gyors vizű patakok energiáját évszázadok óta • használja az ember gépei működtetésére. Etera völgyében esztergákat, posztókallót, sőt még szőnyegmosó gépet is működtetnek a fából ácsolt elmés szerkezetek, bizonyítván: a bolgár iparosok a múlt századokban, a legsötétebb elnyomás közepette is értet-, ték a dolgukat, képesek voltak újat alkotni. Etera persze nem egy volt az országban azonban a lelemény egymagában nem tehette Bulgáriát ipari hatalommá —. ehhez nagyobb változásokra, szocialista forradalomra volt szükség. Ezt a fordulópontot 1944. szeptember 9. hozta a balkáni ország történelmében. A második világháború előtt az ipari termelés legfeljebb az élelmiszer- és dohányfeldolgozásra, kisebb-nagyobb javítóműhelyekre korlátozódott. Az iparosodás csak az elmúlt' három és fél évtizedben indulhatott meg igazán. ☆ Szófia szélén az autóút mellett módéra betonépüleBulgána — kongresszus előtt Vízimalomr számítógép, atomerőmű tek emelkednek. Nagy üvegablakaik, a közöttük virágzó park láttán az ember iskolának gondolná e komplexumot. Pedig gyár az. Igaz, kéményeiből nem árad füst az ég felé, s a gépek zaja sem hallatszik ki a csarnokokból. A szófiai számítástechnikai üzem a bolgár elektronikai ipar egyik első és legfontosabb gyára. Húsz éve kezdődött itt el a munka, magyarázza a fiatal mérnök, aki. végigvezet az üzemcsarnokon. „Szovjet technológia alapján, szovjet licencia fel- használásával kezdtük —, mondja —, a kapcsolat ma is fennáll, de kétirányú lett”. S büszkén sorolja, milyen berendezéseket szállítanak a gyárból a Szovjetunió és a többi szocialista ország piacaira. „Integrációs ipar” ez — magyarázzák. A KGST egységes számítógéprendszere ma elképzelhetetlen a bolgár számítógépek, központi processzorok, memóriaegységek és más alkatrészek nélkül. Ám a bolgár elektronika sem indulhatott volna fejlődésnek a szocialista országok segítsége nélkül. A szófiai gyár fiatal üzem: az igazgató harmincöt körül lehet, hasonló korú a főmérnök, s a többi műszaki vezető. Az összeszerelést végző munkások többsége fiatal- asszony és lány — könnyű, finom kezek kellenek a bonyolult szerkezetek összeállításához. „A gyár azonban önmagában mit sem érne —figyelmeztet kísérőm, s a szomszédos épületre mutat —, az ott az IZOT tröszt kutatóintézete”. A modern elektronika e bulgáriai központjában kutatók és termelőkegymás szomszédságában, közös munkával állítják elő új, magas színvonalú termékeiket. Az elektronika csak egy az iparágak közül, igaz, a legdinamikusabbak közé tartozik. Hasonlóan fontos Bulgária számára a gépgyártás, a járműipar, a hajóépítés is. Mindez természetesen energiát követel, és nem is keveset Bulgária — a szoda^ lista országok többségéhez hasonlóan — a Szovjetuniótól kapja a szükséges kőolaj és földgáz túlnyomó részét. Az ország nem rendelkezik számottevő szénhidrogénkészlettel (bár az utóbbi években ígéretes kutatásokat £í>tyftWtak a Fekete-tenger kontinentális talapzatában!). Így a fejlődésnek két útját látják. Először is arra törekednek, hogy. az ország területén nagy mennyiségben található, alacsony fűtőértékű barnaszénkészletet feltárják és hasznosítják az erőművekben. A tervek szerint például az évtized végére szenet ad a dobrudzsai medence első bányája. A másik út az atomé. Már ma áramot termel a Duna-parti Kozloduj- nál épült erőmű, s 1985-re atomenergia biztosítja az ország villamosáram-szükségle- tének 30 százalékát. A század végére ez az arány 50 százalékos lesz. ☆ Az eterai vízimalomtól hosszú út vezetett a kozloduji atomerőműig. Évtizedek alatt évszázados utat tett meg az új, a szocialista Bulgária. A tervek továbbra is merészek: a testvérország a világgazdasági recesszió éveiben is továbbfejleszti iparát. A kongresszusi irányelvek szerint a most kezdődő nyolcadik ötéves tervidőszakban az ipari termelés 30—35 százalékkal növekedik majd. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának dokumentuma a mennyiségi növekedés mellett a minőség javítására, a tudományos eredmények fokozott hasznosítására helyezi a hangsúlyt. A cél tehát a termelékenység növelése. 'tWWine Gábor
