Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

A BÉKE, AZ ALKOTÁS KONGRESSZUSA A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa minden tekintetben igazolta azt a várakozást, amell/el munkáját világszerte kísérték. Nemzedékek tapasztalata alakí­totta ki a meggyőződést, hogy a szovjet kommunisták kong­resszusainak helyzetelemzése és az ebből következő feladatok meghatározása túlmutat az ország határain, igen nagy hatást gyakorol a nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt, az egész világ helyzetére. Ez a tény egyaránt összefügg a történelemmel, s a je­lenlegi világhelyzet realitásaival. Ami a históriát illeti: Lenin pártja volt az első új típusú forradalmi munkáspárt, s ma egyet­len olyan kommunista párt sincs, amelynek története elválaszt­ható lenne az SZKP történetétől, a leninizmus kialakulásától. Ami pedig a jelent illeti: az SZKP annak az országnak vezető ereje, amely szilárd támasza és önzetlen segítője, a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a sza­badságért és nemzeti függetlenségért, a békéért folyó küzde­lemnek. Az SZKP vezette Szovjetunió fejlődése ma is és a jövő­ben is a nemzetközi erőviszonyoknak döntő tényezője; így szá­molnak vele barátok és ellenfelek egyaránt. Az SZKP XXVI. kongresszusa mélyrehatóan elemezte a világ- helyzet alapvető vonásait. A két kongresszus közölt eltelt idő­szak igen bonyolult volt. Ahogy a beszámoló meghatározta, e pe­riódust mindenekelőtt a világpolitika két irányzatának harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárdításának irányzata, az elnyomott népek felszabadulásáért folyó küzdelem; másfelől: az enyhülés aláásásának, a fegyverkezési hajsza fokozásának vonala, a fel­szabadító harc elfojtásánk politikája. Ez utóbbi irányzat veszé­lyét növelte meg az imperializmus elsősorban az amerikai im­perializmus - agresszivitásának fokozódása s a kínai külpolitika, amely továbbra is az imperializmus törekvéseit szolgálja. Ilyen körülmények közt különösen jelentősek és reálisak azok az új javaslatok, amelyeket az SZKP - békeprogramját tovább­fejlesztve - fogalmazott meg és fogadott el ezen a kongresszu­son. A javaslatok között egy sincs, amely egyoldalú előny meg­szerzésére irányulna, vagy amelynél ne vették volna figyelembe a másik fél érdekeit és lehetséges biztonsági szempontjait is; vagyis mindezek a javaslatok az azonos biztonság elvén ala­pulnak. A javasolt lépések, tárgyalások, megállapodások aligha képzelhetők el az Egyesült Államok nélkül. Ezért is, de nem­csak ennek okán lényeges az a mód, ahogy a Központi Bizott­ság beszámolója a szovjet-amerikai kapcsolatok ügyével foglal­kozott. Fontos ez azért is, mert Washingtonból huzamosabb ide­je a korábbi évekből ismerős hidegháborús hangokat hallani a Szovjetunióval, a szocialista országokkal szemben. Népszerű jel­szó lett a „nagyobb erő"- követelése - ilyen hátsó gondolatok­kal fejlesztik Kínával is a politikai-katonai kapcsolatokat - és hidegháborús propagandisztikus kampányokat emelnek az álla­mi politika rangjára. Ilyen előzmények adnak különös súlyt an­nak, hogy a beszámoló mindenre a mérséklet, s a józanság hang­ján reagált, másként, mint azt az erőpolitika prókátorai szerették volna. Moszkva a fegyverkezési verseny helyett o fegyeikezés korlátozására; a helyzet kiélezés« helyett higgadtságra; a kon­taktusok felszámolása helyett normális kapcsolatokra; propa­gandakampányok helyett párbeszédre hívja fel a legmagasabb szinten is Washingtont. Ilyen konstruktiv szellemben tárgyalta a kongresszus a többi tökésországhoz fűződő viszonyt is, hang­súlyozván: a cél a legszélesebb körű együttműködés a kormá­nyokkal, a parlamentekkel, az üzleti körökkel, a társadalmi szervezetekkel. A XXVI. kongresszus Igén nagy figyelmet fordított az építömunka soron levő feladataira. Megjegyzendő, hogy ezt a Szovjetunióban sok hónapos, igen széles körű vita készítette elő a Központi Bizottság 1980 decemberében közzé­tett gazdaságfejlesztési tervezete alapján. Újra bebizonyosodott, hogy az ilyen átfogó, demokratikus, előzetes viták a párt kong­resszusait a gazdasági fejlődés irányításának és ellenőrzésének különösen hathatós fórumaivá teszik. Az iparfejlesztés irányait meghatározva két tényezőt húztak alá különösen nagy nyomatékkal. Az első: az új ötéves tervben a többi ágazatnál gyorsabban kívánják fejleszteni azokat az ágazatokat, amelyek a népgazdaságban progresszív szerkezeti változásokat, stabil és kiegyensúlyozott bővített újratermelést biz­tosítanak. A második: biztosítani kell. . hogy az iparban a B szektor (fogyasztási cikkek) valamivel gyorsabban fejlődjön, mint az A szektor (termelési eszközök). így kívánják elérni, hogy a megnövekedett szükségleteknek megfelelően álljanak rendel­kezésre a fogyasztási cikkek. A mezőgazdasági termelés, fellen­dítésének fő irányait a kongresszuson körvonalazott külön, élel­miszer-termelés fejlesztését szolgáló program határozza majd meg. Erről a programról, amelynek kidolgozása most kezdődött, igen sok szó esett, s többen hangsúlyozták: valamennyi olyan kérdés közül, amelytől a következő években az életszínvonal- emelkedése függ, ez a legfontosabb. Mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság kérdéseinek tár­gyalásánál különösen kiemelték a minőség javításának, a taka­rékosságnak, a hatékonyság fokozásának szükségességét. Hang­súlyozták, hoqy ennek szolgálatába kell állítani a műszaki tu­dományos fejlesztést, a gazdálkodási módszereket és a gazda­ságirányítást is. • A Szovjetunió XI. ötéves terve a szovjet nép további elet­szinvonal-emelkedésének, a békés építőmunkának a programja, s így mindennél jobban bizonyítja, hogy a Szovjetunió politiká­ját a béke fenntartásának céljai vezérlik. A XXVI. kongresszus­nak a béke, az enyhülés védelméről és a szovjet emberek jó­létének fokozásáról szóló határozatai elválaszthatatlanul össze­függnek, s egyszersmind a szocialista rendszer lényegéről és ma- gasabbrendüségéröl tanúskodnak. Az SZKP XXVI. kongresszusának munkáját a megnyitástól kezdve a tanácskozás befejeztéig az egység, a cselekvő és har­cos internacionalizmus, a szocializmus és a kommunizmus ere­jébe vetett hit hatotta át. Valóban alkotó szellemű tanácskozás volt ez, amely a kor valóságát ragadta meg a maga változásá­ban, számításba véve az adott történelmi korszak sajátosságait, és a legújabb fejleményeket is. A vita, a tanácskozás egész tartalma és menete ily módon újra tanúsította a Szovjetunió Kommunista Pártjának eszmei szilárdságét, magas fokú szerve­zettségét, jó tömegkapcsolatait. Bizonyította azt is, hogy a szov­jet kommunisták a tegnapinál sok tekintetben bonyolultabb hely­zetben is töretlen optimizmussal tekintenek a jövőbe. Ez nem holmi kincstári optimizmus, hanem a szovjet állam, a szocializ­mus erejébe vetett bizalmon alapszik; azon a tudaton, hogy az idő nem az imperializmusnak dolgozik, s a nemzetközi erővi­szonyokat a legdühödtebb kampány sem változtathatja meg. A magyar kommunisták, dolgozó népünk számára a XXVI. kongresszus mérlegéből fontos következtetés, hogy az összes lényeges elvi és politikai kérdésben teljes az összhang a magyar és a szovjet testvérpárt között. Kádár János elvtársak a Kongresszusi Palotában elmondott szavai is kifeje­zésre juttatták: a mi pártunk nagyra értékeli ezt az összhangot, ezt az egységet. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szovjet kommunisták Lenin alapította, harcokban edzett pártja, élén az újjáválasztott Központi Bizottsággal és Leonyid Brezsnyev elv­társsal, sikerrel halad tovább történelmi útján, eredményesen váltja valóra az SZKP XXVI. kongresszusának határozatait is - a szovjet nép, a szocialista országok testvéri közössége, az egész emberiség javára. • Vajda Péter VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII ÉVF.. 53. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. MÁRCIUS 4, SZERDA Az egység, az összeforrottság jegyében Befejezte ntynkéjáf SZKP XXYL kongresszusa A párt főtitkára ismét Leonyid Brezsnyev' lett Kedden délben a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotá­jában ünnepélyes keretek között, Leonyid Brezsnyev zár­szavával ért végett az SZKP XXVI. kongresszusa. A kong­resszus nyolc napon át tanácskozott. Megvitatta a Központi Bizottság beszámolóját, a Szovjetunió új ötéves népgazda­sági tervének irányvonalait, megválasztotta az új Központi Bizottságot és Központi Revíziós Bizottságot. A kongresszus munkájában több mint ötezer küldött vett részt. Százkilenc országból 123 párt küldte el delegá­tusait a tanácskozásra. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette. A záróülés előtt, hétfőn délután a kongresszus zárt ülé­sen választotta meg a Központi Bizottságot. A Központi Bi­zottság választotta újjá az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagjait és póttagjait, a titkárság tagjait. A választás eredményét Leonyid Brezsnyev ismertette a záróüiésen. A befejező ülés ünnepi hangulatban kezdődött meg a Kongresszusi Palotában. Jelen voltak a külföldi küldöttsé­gek vezetői és tagjai. A kongresszus küldöttei nagy lelke­sedéssel köszöntötték az elnökséget, a külföldi vendégeket. Leonyid Brezsnyev az SZKP KB újból megválasztott tátit« kára. ­EIvtársakt Éppen befejező- Engedjék meg, küldött elv­dött pártunk kongresszusán társak, hogy őszinte köszöne- ..Elvtársakl Az SZKP Köz- tőlünk telhetőt megteszünk« megválasztott új összetételű tét mondjak azért a megbe- ponti Bizottságának újonnan kongresszus által megszabott Központi Bizottságának első csülésért és magas fokú biza- megválasztott tagjai és pót- történelmi feladatok sikeres plénuma. Engedjék meg, hogy lomért, amelyben részesítet- tagjai, a Központi Revíziós teljesítéséért. Ezt a párt. a beszámoljak az ülés eredmé- tek azzal, hogy ismételten Bizottság tagjai engem bíztak nép iránti kötelességünknek nyeiről. A Központi Bízott- megválasztottak a Szovjetunió meg azzal, hogy tolmácsol- tekintjük, ság a teljes egység és össze- Kommunista Pártja Központi jam köszönetüket a kongresz- Kongresszusunk a pártun- forrottság légkörében lezajlott Bizottságának főtitkárává. szusi küldötteknek az irán- kát hatalmassá és legyőzhe- első plénumán egyhangúlag A plénum egyhangúlag meg- tűk tanúsított bizalomért, tétlenné tevő egység és ösz- megválasztotta pártunk veze- választotta a Központi Bízott- Nagyra értékeljük ezt a bi- szeforrottsáe jegyében vé­tő szerveit. A plénum ismét ság Politikai Bizottságának tag- zalmat, jól tudjuk, milyen gezte munkáiét Eneediék egyhangúlag Leonyid Brezs- jait és póttagjait, a Központi felelősség hárul ránk, és biz­nyev elvtársat választotta Bizottság titkárait, a KB mel- tosítjuk önöket, hogy minden (Folytatás a 2. oldalon.) meg a Szovjetunió KommUi lett működő Pártellenőrző Bi­nista Pártja Központi Bízott- zottság és a Központi Reví- 1 ságának főtitkárává. ziós Bizottság elnökét. Kerekasztal-beszélgetés Az SZKP vezető szervei á nem rubelelszámolású L I. Brezsnyev zárszava AZ SZKP KB FŐTITKÁRA: LEONYID ILJICS BREZSNYEV. AZ SZKP KB POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK TAG­JAI: Leonyid Brezsnyev Gyinmuhamed Kunajev Jurij Andropov Arvid Pelse Konsztantyin Csernyenko Grigorij Romanov Mihail Gorbacsov Vlagyimir Scserbickij Viktor Grisin Mihail Szuszlov Andrej Gromiko Nyikolaj Tyihonov Andrej Kirilenko Dmitrij Usztyinov AZ SZKP KB POLITIKAI TAGJAI: Gejdar Alijev Pjotr Gyemicsev Tyihon Kiszeljov Vaszilij Kuznyecov BIZOTTSÁGÁNAK PÓT­Borisz Ponomarjov Sarai Rasidov Eduard Sevardnadze Mihail Szolomencev AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRAI: Leonyid Brezsnyev (főtitkár) Konsztantyin Csernyenko Vlagyimir Dolgih Mihail Gorbacsov Ivan Kapitonov Andrej Kirilenko Borisz Ponomarjov Konsztantyin Ruszakov Mihail Szuszlov Mihail Zimjanyin Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Párt­ellenőrző Bizottság elnöke Arvid Pelse. Az SZKP Központi Revizióá Bizottságának elnöke Gennagyij Szizov. kis mennyiségű export- lehetőségekről A Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarorszá­gi összekötő bizottsága, a Külkereskedelmi Minisztéri­um terv- és közgazdasági fő­osztálya közös rendezésében került sor tegnap, Salgótar­jánban. az öblösüveggyár köz­ponti tanácskozótermében arra a kerekasztal-beszélge- tésre, amelynek során arra válaszoltak az egybegyűltek, miként lehet a nem rubelel­számolású kis mennyiségű tő­késexportot növelni, melyek az ezzel kapcsolatos felada­tok. ' Az eszmecserét szolgáló vi­taindítót Kun János, a Kül­kereskedelmi Minisztérium terv- és közgazdasági főosz­tályának főelőadója tartot­ta, hangsúlyozva, hogy a je­lenlevő szakemberektől öt­leteket, javaslatokat, kritikai megjegyzéseket vár, hogy ezek ismeretében a minisz­térium megtegye a szükséges intézkedéseket. Kecskés László, a salgótar­jáni öblösüveggyár gazdasá­gi igazgatója megemlítette azt az okot, ami a tőkésex­port mennyiségének növelé­sét akadályozza, és szemben áll a gazdaságosság követel­ményeivel. Szólt arról az el­lentmondásról, ami a beveze­tésre kerülő hetenkénti árfo­lyamváltozás és a mai gya­korlat. az éves , szerződési rendszer között fennáll. A kompetitiv árrendszer beve­zetését érintve az alapossá­got és a feltételrendszer ki­alakítását szorgalmazta. Kri­tizálta az exportösztönző rendszert, mely nem eléggé differenciál. A fejlesztési fel­adatokról szólva elmondta, hogy elmaradásuk egy idő után károsan jelentkezik a tőkésexportra szánt áru- mennyiségben, és a hatékony­ság mérséklődésében. Az in­formációs központtól nem el* méleti anyagot, hanem konk­rét tényeket vár. Daku János, a Salgótarjáni Tűzhelygyár és Vasöntöde kereskedelmi főosztályvezetője javasolta, hogy a fejlesztési hiteligé­nyeknél ne csak kizárólag a dollárkihozatali mutatót vizs­gálják. Juhász Gyula, a sík­üveggyár igazgatója közölte, hogy az alap- és energia­ár-emelkedések t nem tudják a külföldi árakban érvényesí­teni. Somogyvári Miklós, az apci Qalitál -Öntöde üzem- gazdasági osztályvezetője az elvesztett piacok újbóli meg­szerzésének nehézségeiről szólt. Tari Mihály, ugyan­ennek a gyárnak a gazdasá­gi igazgatója az export enge­délyezésének huzavonáját is­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom