Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEKI XXXVII. ÉVF., 72. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK A józanság hangja Űjra kiderült, hogy a jelenlegi, eléggé sötét felhőkkel tarkított nemzetközi égbolton azért néha át-áttör némi reményteljes fénysugár. A Maastrichtban tartott EGK-csúcson az állam- és kormányfők úgynevezett kandalló melletti beszélgetése során olyan álláspont született, amelyet az MTI jelentése így tesz közzé: „az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szovjet—amerikai tárgyalás felvétele életbevágó érdeke az Európai Gazdasági Közösségnek. Ezeket a tárgyalásokat olyan gyórsan kell megkezdeni, amennyire csak lehetséges”. Örvendetes hang ez, a józanságé, az értelemé. És ugyanazon a napon, amelyen ez a nem akármilyen. megállapítás elhangzott, Pieter de Geus holland hadügyminiszter Washingtonban közölte amerikai kollégájával, Caspar Weinber- gerrel: Hollandia nem akarja, hogy neutronfegyvert telepítsenek az ország területére. Az a tény, hogy a jelenlegi, veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben Nyugat- Európa részéről lényeges él- lenállásra találnak bizonyos gátlástalan tengerentúli hangok és tervek, felbecsülhetetlen jelentőségűnek bi- , zonyúlhát 'mindazók számára, akik a szívükön viselik a béke, az enyhülés ügyét. Egyre világosabb, hogy ennek — a ködös Albion kivételével — mindinkább kikristályosodó nyugat-európai magatartásnak kovásza a1 vezető szociáldemokrata politikusok állásfoglalása. Bizonyítására elég, ha egy pillantást vetünk akár a legutóbbi napok ilyen vonatkozású fejleményeire. Közvetlenül a maastrichti EGK-esúcs előtt a fontos nyugatnémet b'adeil-würt- tembergi tartomány SPD- elnöksége határozatban szólítja fel a pártot: vizsgálja felül a rakétatelepítéssel kapcsolatos álláspontját. (Megjegyzendő, hogy a határozat aláírói között van a Német Szövetségi Köztársaság kormányának két minisztere is!) Hans Apel bonni hadügyminiszter washingtoni tárgyalásain — egyebek között — nyilván ezt a határozatot is kénytelen érzékeltetni, az NSZK közhangulatának beszédes illusztrációjaként. Végül, de távolról sem utolsósorban a fenti kategóriába tartozik két osztrák megnyilatkozás. Az egyik Staribacher kereskedelmi és ipari miniszter nyilatkozata a TASZSZ tudósítójának, amely a kétoldalú kapcsolatok pozitív elemzése után megállapítja: „az enyhülésnek nincs alternatívája . A másik dr. Bruno Kreisky kancellár nyilatkozata a Népszabadságnak. Az osztrák szociáldemokrácia Kimagasló tekintélyű vezetője, nyugati szomszéd ország kormányfője ezzel a széles visszhangot keltő megnyilatkozással azt a célt szolgálta, ami jelenleg a legfontosabb a zaklatott világban, az enyhülés folytatását, a hidegháborús erők visszaHarmat Endre Illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon- helyzetről szóló tájékoztató és a belpolitikai ti Bizottságának ülését március 26-ra össze- élet időszerű kérdéseinek megvitatását java- hívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi solja a Központi Bizottságnak. (MTI) Ünnepi megemlékezés Bartók Béla születésének 100. évfordulóján A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalmának korszakos hatású alkotója, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, szerdán este emlékhangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A Bartók Béla-emlékbizott- ság ünnepi estjén részt vettek: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, az emlék- bizottság elnöke, Maróthy László, a budapesti pártbizottság első titkára, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak az emlékbizottság tagjai, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiemelkedő személyiségei. Ott volt Bartók Béláné Pásztory Ditta, valamint ifjú Bartók Béla. Az ünnepségen részt vettek, a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői is. A díszünnepségen beszédet mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Készülnek az új kollektív szerződések Országszerte megkezdődött a lezárult ötéves időszakra kötött kollektív szerződések végrehajtásának értékelése, s e munkával párhuzamosan megindult az új — öt évre szóló — kollektív szerződések előkészítése. Az értékelés, valamint az új szerződések elkészítéséhez a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT elvi irányításával az ágazati, rrjini^ztérinnyk adtpk irányelveket; megjelölve • azokat a kritikus pontokat, amelyek felülvizsgálata és esetleges újraszabályozása szükséges. A segítő célzatú ágazati útmutatások mindenekelőtt arra hívták fel a figyelmet, hogy ., ' ... a kollektív szerződések legyenek összhangban a népgazdasági célkitűzésekkel, így egyebek között ösztönözzenek a munkaerő és a munkaidő hatékonyabb kihasználására, adjanak lehetőséget a ’ dolgozók' móbíliZáiás’ára, vagyis a vállalat érdekeinek megfelelően más munkahelyen való foglalkoztatására. Ajánlották továbbá a minisztériumok, hogy az új szerződések tegyék lehetővé a lépcsőzetes munkakezdést, a szokásostól eltérő szabadnap kiadását, valamint a rugalmasabb munkaidő bevezetését, jobban alkalmazkodva a munkacsúcsidőkhöz, a követelményekhez. Nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a szerződések elkészítésekor mindenhol maximálisan figyelembe kell venni a helyi viszonyokat és lehetőségeket, de a döntéseket csak a jogszabályokkal összhangban lehet kialakítani. A kollektívák eddigi vitáiból kitűnt, hogy az elmúlt öt évben általános gondot okozott egyebek mellett a túlóra kérdése. A Csepel Művekben például szóvá tették, hogy nem tartották be következetesen a túlórakeretet, s javasolták, hogy az új kollektív szerződésben ezt szigorúbb feltételekhez kössék. A Kanizsa és a Zala Bútorgyárban szintén kérték a dolgozók, hogy rögzítsék a felhasználható túlóra meny- nyiségét, A Taurus Gumiipari Vállalatnál a téma fontosságára való tekintettel többször is módosult a túlmunka szabályozása az eltelt időszakban, s ezek a módosítások — amint arra az értékelés rámutatott — kedvezően hatottak a rendkívüli munka- időalappal való gazdálkodásra. Ugyanitt azonban a gondok közül első helyre került a munkaruha- és védőruhajuttatások kérdése. Javasolták, hogy a vállalatnál vizsgálják felül a munka- és védőruha-juttatásokat érintő szabályokat. Megyénk bányavállalata — az erre vonatkozó rendeletnek eleget téve — jelentést, .készített a kollektív' szerződés tavalyi végrehajtásáról, és az annak jóváhagyása óta bekövetkezett változásokhoz, megjelent rendelkezésekhez igazodván módosították a dokumentumot. Tavaly a munkaviszony . létesítésének egyik fő szempontja volt a vállalatnál: a fiatalítás. A fölvett 553 ember közül 450 volt 35 évesnél fiatalabb. Ugyanebből a korosztályból 226 dolgozó adta be a fölmondását. Ezt a • lépésüket többnyire. alacsony jövedelemmel, családi körülményekkel, a lak. és munkahely nagy távolságával indokolták. A fiatalításra való törekvés eredményeként két évvel alacsonyabb lett a fizikai dolgozók korátlaga. Ám nem sikerült elérni a szakma szerinti megoszlás optimális arányait. Fontos területe volt a szerződés végrehajtásában az ösztönző bérezési formák alkalmazásának kiterjesztése. A teljesítménybérezést’ ' ' 1980- ban a kiszolgáló munkaterületeken vezették be; így a szakmánybán dolgozók aránya 47 és fél százalékról 63 százalékra emelkedett a vállalatnál. A követelményekkel kapcsolatos szabályozás többnyire jól működik, ám adódtak zökkenők is. Előfordult, hogy a teljesítményre ' vonatkozó követelményeket hó közben módosították; valamint elmulasztották a munkanormák indokolttá vált rendezését. A teljesítményértékek a bányai munkakörökben valósan tükrözik a dolgozók erőfeszítéseit, egyéb területeken viszont előfordul, hogy tartósan meghaladja a 120 százalékot. Fontos tanulság a dokumentumról, hogy a dolgozók 1980-ban használták, forgatták, éá az üzemi demokrácia különböző fórumain erre hivatkozva vagy ennek ismeretében szólaltak föl, tettek javaslatot. A kollektív szerződés módosításai közül figyelemre méltó az üzemi étkezésre vonatkozó passzus. A vállalat öt munkahelyén gondoskodnak napi egyszeri melegétel kiszolgálásáról. Az egység az üzemi étkeztetés költségét a részesedési alap terhére fedezi, családtagok részére hozzájárulás — természetesen — nem fizethető. A készenléti szolgálatot teljesítő bányamentők , teljes egészében a vállalat költségén vehetik igénybe az üzemi étkezést. Vetik a tavasz! árpát a Mátraaljai Állami Gazdaság szirákt kerületében. A korszerű, nagy teljesítményű rakodógép segítségével a vetőgépek tartályainak feltöftése csupán percekig tart és nem igényel kézi munkaerőt. Ennek is nagy szerepe vah abban, hogy az állami gazdaságban két erőgép i az általa .vontatott vetőgépekkej naponta. 40 hektáron képes elvetni a vetőmagot. t ’ { ' ' ' ' : t fotó: Kulcsár Szövetkezeti kereskedelem irótelf esen fejlődik a feldolgozóipari tevékenység Tervegyeztető tárgyalás Salgótarjánban A megyében működő AFÉSZ-ek, takarék- és lakásszövetkezetek, valamint a ZÖLDÉRT Vállalat további fejlődési útját körvonalazták tegnap azon a salgótarjáni tervegyeztető tárgyaláson, melyen a szövetkezetek megyei irányítói mellett dr. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is részt vett. A szövetkezetek eddigi eredményeit, gondjait Máthé Csa- báné, a MÉSZÖV elnöke vázolta fel. Egyik legsikeresebb esztendejüknek az elmúlt évet tekinthetik a szövetkezetek. Különösen ' számottevően emelkedett az élelmiszerek forgalma, a kis településeken működő egy-két személyes boltok azonban az árubeszerzés tekintetében változatlanul hátrányt szenvednek. Gyakran kifogásolják az ÁFÉSZ-ek ellátási területén is a kenyér minőségét, nem kielégítő a péksütemények választéka. A szövetkezeti vendéglátásban az ételeladás növekedési üteme elmaradt a várttól és sok kívánnivalót hagy az egységek környezeti kultúrája. Számottevően nőtt a nagykereskedelmen kívüli, közvetlen árubeszerzés aránya, jóllehet a szövetkezetek még a SZÖVKER közreműködésével is kis partnerként jönnek szóba. Bár a szövetkezeti kereskedelem lebonyolítására hivatott alapterület mennyiségét tekintve kielégítő, több területen rendkívül elhanyagolt, rossz állapotú bérleményekben működnek az üzletek: folyó vízzel a fele sem, öltözővel, mosdóval még kevesebb rendelkezik. A tervezettnél kedvezőbben alakult a takarékszövetkezetek betétgyűjtési munkája: a betétek értéke elérte a 420 millió forintot. A növekvő áruvásárlási kölcsönök mellett erőteljesen szorgalmazzák a kistermelés fejlesztését. A mostani ötéves tervben a szövetkezetek egyik alapvető dolga, hogy, korszerű értékesítési módszerekkel, szervezettebb beszerzéssel megszüntessék az alapellátásban tapasztalható különbségeket, melyek kiváltképp a kisebb falvak lakóit érintik hátrányosan. Az iparcikkellátás javítására több nagykereskedelmi vállalattal tárgyalnak közös üzemeltetésű bolt létrehozása ügyében. A ZÖLDÉRT Vállalat jelenlegi helyzetéről és további kilátásairól dr. Janacsó Sándor igazgató számolt be. Az utóbbi években mutatott, nyereséges gazdálkodás ellenére is stabilizálásra szorul a vállalat, s pozícióit elsősorban az ipari tevékenység fejlesztésével erősítheti. Gyü- mölcskonzervet állítanak elő, szörpüzem létesítését - tervezik, s a Karotka nevű kan- díroz'ott sárgarépa , gyártásának kísérletei is küszöbönállnak. Jók a kezdeti tapasztalatok a csiperkegomba termesztésében és' kezdeményezte a vállalat egy burgonyafeldolgozó üzem létrehozását. A SZÖVOSZ elnökhelyettese a szövetkezetek kettős célú struktúraváltását tartotta sürgető feladatnak: egyrészt a hatékonyságban elfoglalt kedvezőtlen pozícióból való kimozdulás végett, másrészt azért, hogy a, szövetkezetek elsősorban a velük szemben támasztott társadalmi igényeknek feleljenek meg. Az ipari tevékenység bővítését illető elképzelések üdvözlésre méltóak, ezek megvalósításában támaszkodjanak bátrabban a külső forrásokra, hitelekre. Felhívta a figyelmet a hatékonyabb árpolitizálásra és a fokozott vagyonvédelemre. Ozsvárt József, az MSZMP megyei bizottságának titkára az egyik legfontosabb teendőként ajánlotta a szövetkezetek figyelmébe, hogy a népgazdaságban bekövetkezett változásokra gyorsabban, rugalmasabban válaszoljanak. Az ipari és továbbfeldolgozó munkában mielőbb frontáttörést hajtsanak végre a szövetkezetek: többet kezdeményezzenek és az ötletek nagyobb hányadát kísérjék végig a megvalósulás útján. Használják fel jobban az együttműködésben rejlő lehetőségeket, ezek híján ugyanis értékes erőket hever- tetnek parlagon.
