Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-24 / 70. szám

Lehetőség van Mellékesek-e a melléküzemek? (I.) Miért van szükség rájuk? Nem azért van szükség a melléküzemi tevékenység fej­lesztésére a Nógrádi Szénbá­nyáknál, hogy ellensúlyozza a széntermelésnél jelentkező több száz milliós veszteséget. Erre ugyanis képtelen, de nem is ilyen céllal hozták létre. Hát akkor miért van rájuk szükség? Egyrészt azért, hogy jól ki­egészítsék az alaptevékenység­ből fakadó rájuk háruló kö­vetelményeket, másrészt olyan munkákat végezzenek, amire szüksége van a népgazdaság­nak, előnyös a vállalatnak, minden tekintetben meglevő igényeket elégít ki, s ily mó­don járul hozzá a vállalat ál­talános fejlődéséhez. ALACSONY TECHNIKAI SZÍNVONAL Egy azonban biztos: elért eredményükkel önmaguk bizo­nyították be, hogy szükség van rájuk, fejlődőképesek, s az adott környezetben eredmé­nyességük is kimagasló. Jórészt az előbbi gondola­tok jegyében keresett választ a megyei pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai és szövetkezeti munkabizottság, az alábbi kérdésekre: Mi a je­lenlegi helyzet, mi foglalkoz­tatja a melléküzemekben dol­gozó vezetőket és dolgozókat, milyenek a lehetőségek és mit ígérnek az elképzelések. Részben azonos, részben bi­zonyos területeken eltérő a melléküzemek arculata. Más­ként valósul meg az értékte­remtő munka a termelőüze­mekben — gépüzem, építési üzem, faipari részleg — és megint másként a kutató- és földmérő, valamint a tervező- iroda tevékenységében. Mivel a technikai színvonal­nak nem csak a jelen, hanem a jövő feladatai meghatározá­sában is döntő szerepe van. ezért e területen nem mind­egy, hogy meddig jutottak mivel biztatnak a távlatok Sajnos, a gépüzemben az állóeszköz-állomány színvona­la alacsony, nem gondoskod­nak az egyre jobban elavuló berendezések pótlásáról. A berendezések túlnyomó része korszerűtlen, összértékük a termelési értékhez viszonyítva igen minimális. A nullára le­írt eszközállomány meghalad­ja az ötven százalékot! Az építőüzem technológiai felké­szültsége inkább a mélyépíté­si és egyszerűbb építési tech­nológiákra teszi alkalmassá az itt dolgozókat. De erre ad le­hetőséget a meglevő géppark is. Itt is alacsony szintű az ál­lóeszköz-állomány, aminek kedvezőtlen hatása jelentke­zik az alacsony termelékeny­ségben. A faipari részleg annyiban tér el az előzőktől, hogy a bruttó eszközállománya ked­vezőbb, de a gépek jó része itt is elavult, korszerűtlen. A nul­lára leírt gépek száma ötvfen százalék körül van. Az előbbieknél jobb hely­zetben van a kutatóüzem és a földmérő iroda. A tervező- iroda is jó műszaki színvonal­lal rendelkezik. MIÉRT ÍGY ÉS NEM MÁSKÉNT? Mivel magyarázható a je­lenlegi technikai, technológiai színvonal alacsony foka? Először: a vállalat anyagi helyzeténél fogva nem sokat áldozhatott a melléküzemek technikai, technológiai fejlesz­tésére. Másodszor: ezek a ter­melő-, gazdálkodó egységek a szellemi és anyagi erőforrá­sokból a működésükhöz szük­séges hányadot nem kapták meg, tekintettel arra, hogy a vállalat vezetősége az alapte­vékenységre összpontosítja a lehetőségeit. Harmadszor: hiá­nyos az idesereglett műszaki apparátus, alig foglalkoznak technológiai fejlesztéssel. Ne­gyedszer: alacsony a gépesí­tettség és a mechanizáltság foka. Az előzőek miatt a munka termelékenysége több helyen elmarad a hasonló megyei üze­mekhez képest, ugyanakkor jelentős arányt képvisel a mi­nimális igényeket kielégítő ké­zi munka aránya. A gépüzem­hez hasonló megyei gyárak kö­zül a bányagépgyár csaknem kétszer annyit termel, mint a gépüzem. MI HOZTA A NYERESÉGET? Az említett körülmények között 1979-ben csaknem 350 millió forint árbevételt értek el a melléküzemek, nyerésé1 gük pedig megközelítette az ötvenmillió forintot. Ez csak­nem 14,5 százalékos árbevétel­arányos jövedelmezőség, meg­haladja az ipari, építőipari jö­vedelmezőség átlagos szintjét. Innen származik a vállalati árbevétel 53 százaléka és a teljes nyeresége. Mindezt a vállalati létszám 32 százaléká­val teremtették elő. A jó eredményt elsősorban a konjukturális lehetőségek okos kihasználásával biztosí­tották. Ezek után pedig követ­keznek azok az egymásba fo­nódó kérdőjelek, amikre a jö­vőben válaszolni kell. A gazdasági bizottság szerint nem valószínűsíthető, hogy a jelenlegi termelési szerkezet, a meglevő technikai, műszaki felkészültség, valamint a mos­tani termékösszetétel a jövőben is hasonló eredményeket hoz. Hát akkor milyen irányba forduljon a fejlődés szekere? (Folytatjuk) (venesz) A SECUREX *81 munkavédelmi kiállítás nemzetközi A budapesti nemzetközi vásár- központban április 7-től 12-ig má­sik három szakkiállítással egyide­jűleg első alkalommal rendezi meg Magyarországon a HUNGEX- PO a SECUREX ’81 elnevezésű nemzetközi munkavédelmi kiállí­tást. A kiállítás társrendezője a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató intézete. A kiállítást 1747 négyzetméteres területen rendezik a nemzetközi vásárközpont F pavilonjában. A kiállítás mindennap reggel 9 órától 18 óráig tart nyitva. A SECUREX ’81-en Magyarországon kívül hét külország és Nyugat- Berlin összesen 72 kiállítója mu­tatja be exponátumait. Magyaror­szágot 39 gyártó, fejlesztő és for­galmazó cég képviseli. Valamennyi külföldi kiállító a legmodernebb és leghatékonyabb termékei kiállítására, bemutatáaá. ra törekszik. Érdemes felhívni a figyelmet a csehszlovák Merkúria export-import munkavédelmi esz­közeire és ruháira, a nyugatnémet Fridrich Lubiens GmbH-}-CO gáz- védő öltözeteire és légzőberende­zéseire, vagy a francia Baltex- Mapa védőkesztyűire, illetve a Ko­met S. A. biztonsági köteleire, vagy a Beauverger et Fits S. A. védőálarcaira, védősisakjaira. A 39 magyar kiállító közül kü­lön figyelmet érdemelnek a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézet ál­tal bemutatott kutatási, fejleszté­si, gyártási és szolgál­tatási eredmények, a mun­kavédelmi minősítés és sza­bályozás rendszerei, oktatási és propagandakiadványok segédesz­közök, tanulmányok a Puskás Ti­vadar Műszer- és Gépipari Szö­vetkezet El—621-es érintésvédelmi készüléke, erőgépek kezelőinek védelmére, vagy a Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat műanyag íejvédő, olajálló ruha, munkakö­peny, téli védőruha, savvédő ruha, lángálló védőruha bemutatója. Minden bizonnyal érdeklődésre tartanak számot a Szentlőrinc és Vidéke ÁFÉSZ védőruhaüzemé­nek speciális védőkesztyűi, kopás­álló, mérettartó speciális védőru­hái és -sapkái. De figyelmet ér­demelnek a Bátaszéki Fémipari Szövetkezet húsipari védőberende­zései, vagy a Fővárosi Finom- mechanikai Vállalat FK—2-es tí­pusú kézi feszültségmérő és fázis- kereső készüléke. Egyszóval mind a szakemberek, mind a látogatók jogos érdeklődésére tartanak szá­mot a kiállítás termékei. Gondolat, vagy amit akartok A salgótarjáni síküveggyár két alapgyártmány: a húzott és az edzett üveg előállítá­sával foglalkozik. Az ezekből készült termékfajták „nagy- fogyasztója” az építő- és a járműipar. A síküveg-felhasz­nálás, a piac további bővíté­se indokolttá teszi a gyárnak a szélesebb termékskála, a nagyobb választék kialakítá­sát. Az új termékfajták ter­vezéséhez viszont az üveg kü­lönböző alkalmazhatóságá­nak felismerésére van szük­ség. Természetesen úgy, hogy a felhasználó változó igénye­it is kielégítse és a gazdasá­gos sorozatgyártás követel­ményeinek is megfeleljen. — Van-e lehetőség mind­ezek megvalósítására? Ho­gyan érvényesülhet az ipari formatervezés a gyártmány- fejlesztésben? — érdeklődtünk Szatmári Bélától, a síküveg­gyár iparművészétől. — A feladat az, hogy elébe menjünk a kívánalmaknak, a várható igényeknek. Az új üvegtermékek tehát egyszer­re szolgálják a célszerűséget és az esztétikai megjelenést. — Miként kapcsolódik ösz- sze a műszaki és az iparmű­vészi munka? — Ennek érdekében a sík­üveg-feldolgozó gyáregység gyártmányfejlesztési csoport­jában a műszaki szakemberek mellett helyet kapott a ter­vező iparművész is. Az együtt­működéssel tehát adottak az elképzelések kollektív kiala­kításának lehetőségei. A kö­zös munkában úgy vélem, si­került feltérképezni a sík­üveg-felhasználás újabb terü­leteit. A külföldi kiadványok, a magyar építészeti tervezés és technológiák tanulmányo­zása révén termékcsaládok tervei bontakoztak ki, ame­lyek kivitelezése a síküveg­gyár új berendezésein meg­valósíthatók és egyben ezek kapacitásának hatékonyabb kihasználását biztosítják. A terméktervezés tehát párhu­zamosan fut a gyártás módi­jának, technológiájának ki­alakításával. Az új termék­variánsok között olyanok is találhatók, melyekhez kiegé­szítő szerelvények kapcsolód­nak és más-más ipari üzemek készíthetik. A leendő partne­rekkel ezeket az elképzelése­ket még a prototípusok elő­állítása előtt kell egyeztet­nünk. — Milyen termékcsaládok kialakítására gondoltak? — A tervek három csoport­ra oszthatók és főleg az üveg építészeti felhasználására irá­nyulnak, messzemenően fi­gyelembe véve a sorozatgyár­tás, az automatizálás igényeit. Elsősorban a ragasztott és a zománcüvegek, valamint ezek kombinációira készültek terv- javaslatok. A tervek másik A legeredményesebben dolgozó szocialista brigádok egyi­ke a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. vágóüzemében a Szorgalom nevet viselő munkakollektíva. Kürti János ve­zetésével — összesen tizenhatan — az elmúlt esztendőben egymillió négyzetméter üveget vágtak méretre, s e termé­kek zöme külföldi megrendelőkhöz került. — kulcsár — része a meglevő technológi­ákhoz igazodik, míg a harma­dik csoportja a hulladék, úgynevezett leeső üveg fel- használására irányul. — A termékcsaiádok közül elsőként emelem ki, mivel már elterjedőben van, a szí­nes, edzett zománcüveg fal­burkolatot, amely esztétikai­lag előnyös, jól használható az épületek külső és belső burkolására. Bár mechani­kai felerősítésének módja, költségessége fékezi felhasz­nálását, de a DÉLÉP házgyá­rában, a panelelemeken vég­zett ragasztási kísérletek már ■ közel hetvenszázalékos ered­ményességgel valósultak meg. A speciális ragasztóhabarcs kidolgozása jelentős .lenne. A panelos épületeknél megszün­tetné a szürke betonfelületet, ezáltal nagy mennyiségű gyár­tást tenne lehetővé. — A hőszigetelésre alkal­mas ragasztott, vagy zománc- üveg-szerkezet lenne a má­sik nagy termékcsalád. A könnyűszerkezetes építési technológiák elterjedése kí­nálja a megvalósítást. Ezek olyan kész, úgy is mondhat­nám: „üvegszendvicsek” len­nének, amelyek egyszerre oldanák meg a fémszerkezetű épületek külső és belső bur­kolását, ugyanakkor biztosí­tanák a hőszigetelést is. Elő­nyössé tenné alkalmazható­ságát az is, hogy jelentősen csökkenthetné az épület sze­relési időtartamot és egyben esztétikus külső-belső meg­jelenést kölcsönözne. Töme­ges elterjedését tenné lehető­vé a telefonfülkék hangulatos formájú, ragasztott-hajlított üveg ' kivitelezése. Ez. a ter­mék biztosítaná azt a jogos igényt, hogy a városképben esztétikussá váljanak az úgy­nevezett utcabútorok. Gyár­tása igen gazdaságos lenne, mivel az Ikarus buszok hajlí­tott-ragasztott üvegeihez ha­sonló az előállítása. A keret nélküli ragasztott üveg bejá­rati ajtók (különböző színű variációban), valamint ke­retbe helyezhető kivitelben további választékra nyújta­nának lehetőséget. Végül a hulladék- (leeső) üveg felhasz­nálásánál kisméretű termé­kek gyártására gondoltunk: lámpatestek, neoncsőtakarők, bútorüvegek, ajtótolólapok.., Szatmári Béla a felsorolt termékterveket rajzokon mu­tatta be. Valóban ötletesek, újszerűek, némelyik mielőb­bi gyártása is elképzelhető. Érdemes tehát a prototípu­sok elkészítésével foglalkoz­ni, a szerelvényalkatrészt szállító partnereket felkeres­ni, a piaci igényeket feléb­reszteni. Vendel Lajos Uidonságok a képzésben • Hogyan politizálnak a fiatalok? Nógrád megyében az elmúlt ifjúságmozgalmi évben mint­egy 15 ezer fiatal vett részt a különféle politikai képzése­ken, közülük megközelítőleg ezren KISZ-en kívüliek. És még egy adat: a vezetőképzés „fellegvárában”, a salgóbányai KISZ-iskolán egy-egy eszten­dőben csaknem kétezer fiatal tölt el rövidebb-hosszabb időt, ezalatt mozgalmi ismereteit, felkészültségét gyarapítja. Persze, a kérdés az, mi van a számok mögött, hogyan for- málja-alakítja ez a képzés áz ifjúság eszmei-politikai arcu­latát? — ezt tudakoltuk Mik­lós Lászlótól, a Lovász Jó­zsef KISZ-vezetőképző iskola igazgatójától. — Egyszerűsítve a kérdést: mi érdekli ma a fiatalokat, ha politikáról esik szó? — Ügy módosítanám, púről esik szó ezeken a politikai vitakörökön, foglalkozásokon, hiszen a számunkra kialakult kép csak ezt tükrözheti. Nos, az időszerű gazdaságpolitikai témáktól kezdve, a valláson át a cigánykérdésig, szinte minden területet érintenek a tematikák. Az első/ helyen a gazdaságot és az életszínvo­nal-politikát feldolgozó témá­kat említem, de gyakran be­szélnek az életmódváltásról, a szerelemről, a házasságról, a pályakezdésről, hogy csak né­hányról szóljak. Ugyanakkor a kívántnál kevesebbet van napirenden az ifjúság társa­dalmi szerepe, a KlSZ-íela- datok, az ifjúsági mozgalom belső élete. — Van kötelező téma is? — Nincs! Az ifjúsági vita­körökön, ezek a legnépsze­rűbbek, a résztvevők, illetve a propagandisták döntik el, hogy mikor, milyen témáról beszéljenek. Természetesen adunk ajánlatot, de arra kér­jük a vitakörvezetőket, hogy mindig a helyi igénydkhez igazodjanak. Legtöbbször ez így is történik, gondunk in­kább az, hogy nem eléggé ru­galmasak, amit néha a hely­zetek bonyolultsága is okoz­hat, ám éppen a politikai kö­röknek az egyik feladata, hogy a frissen felvetődő kérdések­re, problémákra , kíséreljen választ adni. S ez a politikai képzés egészére értendő, va­gyis mindig szeretnénk ha­ladni a korral, a változó igé­nyekkel, s ezt a jövőben gör­dülékenyebbé, az információs csatornáinkat tisztábbá ten­ni. Harmadik hónapja műkö­dik a klubunk a salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban, ahol alkalmanként összegyűl­nek propagandistáink, s el­ismert előadóktól kapnak tá­jékoztatást időszerű kérdések­ről. Március végén, mintegy két és fél száz résztvevővel az első megyei propagandista­találkozót rendezzük meg, gazdag programmal. S még egy újdonság, meghirdetjük a kiváló ifjúsági vitakör pályá­zatot, így az eddigi gyakor­lattal szemben nem csak a propagandistákat jutalmaz­zuk majd az eredményes mun. káért, hanem a legjobb kö­zösségeket is. — Csaknem 700 propagan­dista végzi ezt a munkát, több mint a fele pártmegbí­zatásként látja el. Hogyan minősítik munkájukat, ele- gendőek-e vagy kevesen van­nak? — Nincsenek mennyiségi gondjaink. Sőt, a legtöbben hosszú évek óta kiválóan dol­goznak. nevelik a fiatalokat Jóllehet, a, követelmények magasak, mert nem csak fel­készültnek kell lenniük, ha­nem érteniük és beszélniük is kell a fiatalok nyelvén! Ez már néhol kicsit nehezebben megy. Másik gondunk: az is­meretek átadása, a tájékoz­tatás mellett a fiatalok ma­gatartására, hétköznapjaikra is nagyobb hatással kell len­nünk, mert igazából csak ek­kor beszélhetünk „képzésről”, nevelésről. Rengeteg múlik a vitakör vezetőjén, van aki­nek a foglalkozásán több órán át szívesen ott vannak és vi­tatkoznak a fiatalok, de saj­nos még az sem ritka, ahol az előadás után elmarad a vita. — A különféle tanfolyamo­kon, továbbképzéseken az el­mélyültebb munkára több a mód. Említettük, hogy éven­ként megközelítőleg kétezer fiatalt készítenek fel a salgó­bányai KISZ-iskolán, ám az alaposság ellenére, például az alapszervezeti titkárok mégis gyakran cserélődnek. Hogyan ítélik meg ezt az iskolán? — Igaz, hogy az iskolában eZek a fiatalok nagyon sok muníciót kapnak mozgalmi munkájukhoz, de az is igaz, hogy fluktuációjuk aránya a csökkenő tendencia, ellenére még mindig magas. Mi az oka? Véleményem szerint gyakran olyankor Is titkár­váltásra kerül sor, amikor azt különösebb dolog nem in­dokolja, aztán gyakorta tiv relmetlenek velük szemben, nem tudják kivárni, amíg az iskolán szerzett elméleti is­mereteit a valóságban ka­matoztatják! Egyébként a jö­vőben módosul a titkárképzés is, így például a tapasztalt KISZ-tagoknak nem kell újra #s újra részt venniük a szokásos, de számukra már nem sok újat adó éves felkészítőkön. Viszont a kezdő titkárok, akiknek az útbaigazításra, az ismeretszerzésre nagy szüksé­gük van, az első évben két héten át találkoznak majd ezeken a tanfolyamokon. — Fórumokon gyakran hal­lani, hogy az iskola nagysze­rű eszköztára nem eléggé ki­használt, a politikai képzések­hez, rendezvényekhez kevés­szer veszik igénybe a külön­féle technikai eszközöket, filmvetítőket, szemléltető áb­rákat, magnókat... — Mostanában már gyak­rabban keresnek meg ben­nünket ilyen igényekkel, de nekünk is kell ezeket a lehe­tőségeket népszerűsítenünk, ismertetnünk. Vannak törek­véseink az iskola népszerűsí­téséért, így például minden hétfőn úgynevezett nyitott na­pot tartunk. A megye üze­meinek, intézményeinek KISZ-szervezetei látogatnak el hozzánk ezeken a napokon, s megismerkednek a politikai képzés „fegyvertárával”, áz iskola munkájával. — Végezetül: hogyan ké­szülnek a propagandisták a közelgő kongresszusra? — Már hópapokkal ezelőtt intézkedési tervben rögzitet- .tük főbb tennivalóinkat, ame­lyek átölelik az előkészületek­től a majdani kongresszusi határozat feldolgozásáig ter­jedő feladatainkat. Ügy ér­zem, hogy propagandistáink szívvel-lélekkel azon igyekez­nek, hogy a kongresszusi számvetés valósághű legyen, s az itt megfogalmazódó te­endők az ifjúság politikai ne­velését, szemléletének, erköl­csi arculatának kedvező ki­alakítását segítse — mondot­ta befejezésül Miklós László. T. L. NÓGRÁD - 1981. március 24., kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom