Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

Színházi esték Bib or szigef r ÁTTÉTELES” vendégjáték életútját, mellőztetését, írá- Színpadán nincs helye a ri- tanúi lehettünk a héten, ami- sainak hivatalos fogadtatását pacskodásnak, harsányságnak, kor a szolnoki Szigligeti Szín- nem csodálkozhatunk rajta, noha Szavva Lukics, a- min- ház művészei a Salgótarjáni Hiába volt a Turbin család denható főhivatalnok megjele- József Attila Megyei Művelő- napjai című /drámája Sztálin- nése után érezhetően a játék- dési Központban eljátszották nak kedves, szemléletük a ké- ra még egy lapáttal rátesznek Mihail Bulgakov Bíbor sziget sőbbiekben fényévnyi távol- a színészek. Az allegória hár- című komédiáját. Azért ne- ságra jutott egymástól, s a sza- más rétegét — a valóságot, a vezem áttételesnek, mert az tirikus hajlamú Bulgakov a játékot, valamint a valóság és előadásból képet alkothattunk korabeli RAPP-ista (szélsősé- a játék egymásba olvadását — arra, hogyan játszanak a szol- gesen dogmatikus irodalmi közérthetően bontja ki és tár­noki színészek kaposvári stí- csoportosulás) kritika kedveit ja a néző elé. lusban, a kaposvári színház- céltáblája lett. Szovjetellenes- A minden hájjal megkent igazgató-főrendező, Babarczy nek, kispolgárinak bélyegez- színházigazgatót Hollósi Fri- Lászíó irányítása alatt, továb- ték, csupán azért, merj: — gyes játssza. Amikor a közön- bá egy kezdő kaposvári szí- mint jószemű író — észrevette ség érkezik, már a nyílt szí­nész. Máté Gábor társasága- a társadalmi visszásságokat, nen ül, a színpadi színpadon, ban. Tehát a szolnokiak ven- fonákjáról mutatta be az új Hátul az öltözők, lassan meg- dégjátékát — némi túlzással társadalmi rend túlzásait. telnek élettel, azaz színészek- — akár a kaposváriakénak is Hogy hatásosan, ahhoz nem kel. Ez a díszlet és ötlet te­nevezhetnénk. természetesen, a férhet kétség. Több darabját, remti meg az egész előadás ke- lényegét, a szellemét, a stílusát a Bíbor szigetet is gyorsan le- rétét, s érezteti velünk azt, illetően. Ugyanakkor mélysé- vették a színház műsoráról, fő hogyan lehet dialógus nélküli gesen a Szigligeti Színházé ez művét, A Mester és Margari- részeket játékkal jól „kitölte- az előadás, hiszen a két tár- ta című regényét ki sem ni” a színpadon. Az írót a ka- sulat legfőbb jellemzői köz- hagyták nyomtatni életében. posvári Máté Gábor alakítja, tudottan évek ótá egybeesnek, AZÉRT említem mindezeket, egyszerűen és meggyőzően. Egy vagy szorosan közelítik egy- hogy világosan lássuk Bulga- éve sincs, hogy végzett a fő­mást, ily módon nem jelen- kov lelkivilágát, • gondolatrend- iskolán, máris híre van — tett hát különösebb kunsztot szerét, azt a tényt, miért fog- méltán, színpadi jelenlétére a szolnoki színészeknek a ka- lalkoztatta őt annyira a mű- mindig oda kell figyelnünk, posvári rendező elképzeléseit vész érvényesülésének a kér- Kiemelkedő alakítást nyújt megvalósítani. Sőt találkozó- désköre. A Bíbor szigetben a mindkét szerepében — néhány suk ugyancsak szerencsésnek Verne Gyulát átdolgozó, „kor- színész több szerepet játszik mondható. Hiszen ez az elő- szerűsítő” Dimogackij alakjá- — Falvay Klári. Többször lát- adás, a maga szabad játékos-' ban formázza meg magát,: az hattuk az évadban, mindany- ságával, mozgalmasságával új ő szavaival és a színidirekto- nyiszor az együttes erőssége színnel gazdagította az utóbbi réval mondja el legszemélye- volt. Mulatságos figurát for- időben statikusabbnak, ka- sebb gondolatait: az alkotás mái Kristóf Tibor (Szavva Lu- mara-jellegűbbnek, nehézke- szabadságáról, a művészet kies), Somody Kálmán, Ta- sen elgondolkodtatónak érzett párt- és állami irányításáról, kács Gyula, Téri Sándor, Csák szolnoki stílust és játékrendet, a bírálatról, illetve a bírálat György és Fehér Ildikó. S Pedig — a régi színházláto- módszeréről. Bulgakovnak a hogy nem sorolom fel helyhi- gatók emlékezhetnek rá — a korabeli viszonyokkal szemben ánya miatt a többieket, azért szolnoki társulattól sohasem nincsenek illúziói. Ugyanakkor egy kicsit lelkiismeretfurda- volt idegen a könnyebb hang- emberi, művészi nagyságát mu- lást érzek, mert ebben' az elő­vétel, a látványosabb, moz- tatja, hogy képes a zord való- adásban, noha vannak fősze- galmasabb, gördülékenyebb ságon nevetni és nevettetni, repek, mégiscsak a csapatmun. stílus. Gondoljanak akár a noha ez a nevetés, vagy in- ka, az együttes játék a döntő, Versailles-i rögtönzésre, vagy kább mosoly, nagyon is ke- ebből pedig tehetsége mértéke a Duda Gyurira, Székely Gá- serű, nagyon is megszenve- szerint mindenki kiveszi a ré- bortól, akár Csiszár Imre Bug- dett. Elkedvetlenítő, megalázó szét. risok rendezésére, a Candide- tapasztalatok százai bújnak ra, akár Paál István Álszentek meg mögötte. Az ELŐADÁS díszlet- és összeesküvésére, mely ugyan- Babarczy László értőn ol- jelmeztervezője szintén Kapos- úgy Bulgakovot jegyezte szer- vasta el Bulgakov komédiáját, várról érkezett, munkájával be- zőjeként, mint a mostani elő- s finom ötletekkel, jól átgon- bizonyította, hogy pontosan ér­adás. dőlt mozgássorozatokkal, él- tik egymást a rendezővel. A két darab és produkció* vezetesen közvetíti a mű gon- Szolnoki vendégeskedésük a tartalmi rpkonsága nyilvánva- dolatait. Rendezői munkájának közönség nyeresége. Hitem sze­lő. Bulgakov mindkettőben éle- a hűség, a pontosság, és a rint a mostani évadban ez az te utolsó egy-másfél évtizedé- mértéktartás az erénye. Na- előadás volt az első, amelyik­nek középponti problémáját, a gyón okosan nem enged a da- ben a szándék és a megváló- művész és a hatalom viszo- rabban rejtőzködő könnyebb- sulás a legnagyobb felületen nyát elemzi, már-már kozmi- ségre csábításnak. Nem akar érintkezik. Bulgakov Bíbor szi- kussá feloldhatatlanná nö- olcsó tapsokat aratni, ezért is Sete tanulságos, szép előadás, vesztve a gondolatot. Ismerve öröm látni ezt az előadást. Sulyok László Művészeti szemle ■ a salgótarjáni járásban Műemlékvédelem Franciaországban Franciaország a műemlék- védelem terén nincs könnyű helyzetben. Védeni, restaurál­ni kellene a 17 ezer évvel ez­előtt készült lascaux-i barlangi festményeket, az ókori gall- római és a középkori emléke­ket. Tízezrekben lehet számol­ni a várakat, kastélyokat, templomokat, kápolnákat, szobrokat és mindazokat az emlékeket, amelyeket a jelen­kor köteles megőrizni az utó­kor számára. Aix-en-Provence város a Lyon—Avignon—Azurpart au­tóút mentén fekszik. Provence egykori fővárosát ma 80 ezer ember lakja. Aix-en-Provence a platánok, kutak, régi épüle­tek, paloták városa. Hangula­tos háttér ez a nemzetközi zenei fesztiváloknak és a tu­risták is előszeretettel keresik fel ezt a dél-franciaországi várost. A városban sok műemlék található. A városház mellett az óratorony a XVI. század elejéről származik. Közelében az egykori Estienne de Saint- Jean palota napjainkban a ré­gi Aix múzeumát foglalja ma- rálták, ekkor kapott külön ku- gában. polát is. Sajnos, ma ismét ki­A Samt-Sauveur székesegy- sebb restaurálásra érett ez a ház egyik részé meg a XII. , x „ „ század második felében épült páratlan értékű muemlek. provencei román stílusban, A régi Aix-ot egyébként a igen szép nyolcszögletű ku- rómaiak alapították i. e. 123- polával. A képünkön látható ban. Marius konzul a város a székesegyház Keresztelő- közelében i. e. 102-ben győ- kápolnája. amely másfél ezer zelmet aratott a teutonok fo- éves. A XV. században restau- lett. A salgótarjáni törőelnökség és a ügyi osztály évről évre meg­járási út- valósítja meg. A járási döntőt életkorának megfelelő válo­művelődés- körzeti döntők előzték meg, gatással lepték meg a néző­ahol a zsűriknek mintegy 110 két. rendezi a kisdobosok és az műsorszámból kellett kiváló- Szép teljesítményt nyújtot­úttörők számára a művészeti gatni azt a huszonhármat, amit tak a pajtások, mert a huszon­rendezvé- Nagybátonyban a járási dön- három műsorszámból a zsűri tizenegyet arany, kilencet . - , , . ... ezüst és hármat bronz oklevél­A musorszamok bizonyltot- , i iutaimazott Vers- esnró- á!z _ mnnHta hŰC7Áib- iei jutalmazott. vers- es pro­ták — mondta beszélgetésünk szemlét. Ezek a nyék valóban seregszemlék, a tőn mutattak be. résztvevő pajtások tudásukkal, felkészültségükkel és színes műsoraikkal kivívják a né­zők elismerését. Ebben az év­ben — a körzeti bemutatók után — Nagybátonyban, a Bányász Művelődési Ház­ban tartották meg a napokban a járási döntőt, ahol 23 egyé­ni, illetve csoportos műsor­számmal léptek fel a pajtá­sok. A szemle alapvető célja, hogy a közös színjáték, a tánc, az éneklés, a művésze­tekkel való találkozás örömé­,, . . , _, _ , , , zamondás kategóriában Fehér alkalmával - György István Anett dorogházi és Divéki Pé- jarasi művelődésügyi osztály- ter kisterenyei pajtás kapott vezető es Vincze Béla úttörő- oklevelet. Ilyen szép jutalmat kapott a nógrádme- gyeri és kisterenyei bábegyüt­tes. A dramatikus színjáték kategóriában a karancssági és kisterenyei pajtások játékát jutalmazták arany oklevéllel. A litkei és nagybátonyi népi­táncosok színvonalas teljesít­rás úttörőcsapatainál a kultu­rális életet a változatosság és ^VVrTmatikus az igényesség jellemzi. Nö­vekedett a versmondás és az énekszó mellett a tánc, a né­pi játék, a gyermekszínjáték és a bábjáték aránya. nek élményéből alakítsák ki a pajtás jutott el ahhoz, hogy tartós közösségi és a művésze- a közösség előtt mutassa be A változatosság növelte a ményükkel érdemelték ki a szemle .vonzerejét és így több zsűri arany oklevelét. A ka­rancskeszi ..Kanalas” csoport művészi játékáért a zsűri kü­tekkel élni tudó személyisége- tehetségét. A műsor-összeál- löndíját kapta. gy. Téves kapcsolás Drahota Andrea és Kozák András önálló estje A művészházaspárt, a bu- Andreát láthatjuk, s néhány lön. Hogy Sabján Éva, a kon- dapesti Thália Színház veze- férfihangot hallhatunk mik- feranszié miért vállal felelős­tő színészeit aligha kell be- rofonból, a központosét, a séget, nem tudom. Minden­mutatni valakinek is. A sze­rencse — no és a tehetség — kegyeltjei ők, alakét már in­rendőrét, a férjét és a gyilko- esetre először magáért kelle- sokét. A darabrészlet kivá- ne — hogy ne lépjen olyan ki- lasztása szokatlan, bár attól ábrándító mosolytalan képpel. dulástól fogva, a pályakezdet- még érdekes lehetne. Nem az, minden temperamentumot női­től a színházi szakma és a Drahota Andrea (mint béna külöző megjelenéssel a szín­közönség megkülönböztetett asszony) ül a széken, tárcsáz, padra. Persze nincs kizárva, figyelme kísér, akiket már fő- olykor köhög (valószínűleg ez az ő külön „téves kapcso­iskolás éveikben szárnyára ka- megfázott), meg akar menteni lása”. PQtt a hír. Generációm tagjai, a mostani harmincasok és a egy embert, aztán már ön­maga megmentésére is képte­korábbiak emlékezhetnek még len. Ez dráma: a felismerésé a magyar filmművészet hat- — tudatosul a nőben, hogy vanas évek eleji megújulásé- saját maga likvidálásának ter­ra, annak egyik reprezentáns vét hallotta a készülékben, filmjére, a salgótarjáni szü- Sajnos a nagybátonyi Bá- letésű Gaái István Sodrásban nyász Művelődési Ház szín­című alkotására. Tartalmilag, padán nem látunk drámát. \ formailag, szemléletében volt ez a film. Fiatalok uj pá­Drahota játszik, alig venni észre nála egy-egy őszinte pil­I lyaindulásáról, elhelyezkedési lanatot, ráadásul kitartóan zúg problémáiról, kapcsolataik mi- fejünk fölött a ventillátor, lyenségéről, minőségéről, a ha­gyományokhoz és az újhoz va­amely a meleg levegőt fújja be a nézőtérre, elnyomva min­8 ló viszonyukról szólt a Sód- denféle lehetséges finomságot, rásban, fiatal, zömében főis- árnyalatot. kolás szereplőkkel. Közöttük volt Drahota Andrea és Ko­zák András is. A francia polgári vígjáték­ban, két szerelemben szeren­csétlen ember véletlen talál­f Azóta számos film- és té- kozásában színre lép Kozák vészerep, színpadi siker jegy- András is. Hirtelen kíváncsi- zi nevüket. Rátermettségük, te- vá tevő vibrálással, élettel te­hetségük, képzettségük vitat- lik meg a színpad, Kozák min- hatatlan. Korán kapták a si- den egyes szava, mozdulata kert, de annál inkább meg kel- érdeklődést kelt. Ez érvényes lett — és kell — dolgozniuk a Molnár Ferenc-részletre is, érte. ök nem nyugtathatták amelyben értelmük nyílatlan magukat azzal, hogy „jó, most apróságok beszélgetnek a papa nem sikerült, majd lesz jobb, a következő”. Nem nyugtat­balesetéről”, azaz öngyilkos­ságáról a válság éveiben. Az hatták magukat, mert a kezdés Énekek énekéből, a Thália magas szintje mindvégig mér- egyik sikerdarabjából vett rész- cének számított. A művészpár mostanában ■ lettel zárul az est. Ebben me­gint Kozák viszi a prímet, például Nagybátonyban — me- mint ezen az estén mindany- gyénkben vendégszerepei, nyiszor. Az emlékezetes pilla­önálló estjük a Téves kapcso- natokat, az élményt neki kö- lás címet viseli, utalva a négy szönhetjük, Drahota Andrea „darabból” álló összeállítás számára — bármennyire is egyik elemére, részben á da- igyekezett a szerkesztés egyen- rabokat összefűző gondolatra, súlyt teremteni — ezúttal a Mert a téves kapcsolást nem. másodhegedűs szerepe jutott. csak konkrétan értelmezhet­jük a telefonra, hanem át- vitten is, értve alatta azt a A közönség szívesen nuny szemet a régi • sikerekre, fé­nyekre kacsingatva, a jelenle­helyzetet, amikor egymáshoz gi teljesítmény felett. Az elő- illő emberek nem találnak adóest éppen ezért nagyobb egymásra, illetve nem egy­máshoz valók találkoznak. tapsot kap, mint amilyent meg­érdemel. Persze, hogy mi és két. A szemlékre való felké­szülés a gyermekek szabad A Téves kapcsolás című hogyan tetszik a közönségnek, amerikai krimiben Drahota azon a néző szíve, külön-kü­lítás fokozta a szemle játé­kosságát, s külön dicsérétet idős tevékenységében alapve- érdemel, hogy a felkészítést tő fontosságú, mert az esz- végző nevelők, úttörővezetők tétitíai nevelés célkitűzéseit — többségben — a gyermekek A művelődés szolgálatában A tanulás nem csupán min- Az olvasási-tanulási vágy a dbnkire kiterjedő követelmény, számokban is jól tükröződik, jelszó a Koreai Népi Demok- Az elmúlt évben a könyvtári ratikus Köztársaságban, a ta- olvasók száma csaknem a más- nulás feltételei, lehetőségei is félszeresére nőtt, vidéken a adottak, legyen szó faluról, kölcsönzött vagy városról, vidéki vagy fő­városi lakóterületről. Gyer­mek-, diák- és felnőttkönyvtá­kötettek szálba megkétszereződött. Az olvasás valódi népszokás lett ebben az rak mindenütt rendelkezésre országban: otthon, olvasóte­állanak, nincs olyan iskola, remben, munkába menet, vagy üzem, vállalat, termeloszövet- vakációban egészen ter­kezet. amely ne rendelkeznék Jövet, vakációban egeszen ter megfelelően felszerelt könyv­tárral. mészetes látvány, ha minden­kinek könyv van a kezében. NŰGRÁD - 1981. március 21., szombat Bartók-emlékműsor Szécsényben A közelmúltban adtunk tá- meg a világhírű zeneszerző nek tartott mű értékeit. Me- jékoztatást arról, hogy az életéről és munkásságáról, rényi Judit Fodor András és ELZETT Művek Zár- és La- Próza, zenemű, (ének előadá- Illyés Gyula Bartók című ver- katgyára szécsényi gyáregysé- sával emlékeztették a közön- seinek elmondásával aratott gének művelődési bizottsága séget is arra az életútra, ame- megérdemelt sikert. Az emlék­milyen tervet készített erre az lyet Bartók tett meg élete műsorban felhangzott az egy- esztendőre, s máris újabb hír- során, a magyarországi nép- kori pályatárs, .kolléga. Ko- adás érkezett Rácz András tu- dalgyűjtő körutaktól a New dály Zoltán hangja is. Husza- dósítónktól. A minap Szé- York-i koncerttermekig. Az dik századi zeneművészetünk e másik nagy képviselője 1955- ben rádióinterjúban szólt Bartók zenei zsenijéről. A Bartók-emlékműsor az élményeken és az ismeretter­csényben, az üzemi ebédlőben úttörő-énekkar és a furulya emlékünnepséget tartottak együttes tagjainak leikéből ben Bartók Béla születésének cen- fakadt a dal, ezt ismerte el a Kossuth-díjas költő, a té­vé zenei szerkesztője, Baranyi Ferenc, amikor kijelentette: -T *“ f„v maradhat Bartók örök :|esztesen túlmenően további „iay mai adhat Bartók orok, bjzonyítékkal is szolgált; iga­ha mar az ifjú nemzedek is szívébe zárja dalait.” tenáriumára Baranyi Ferenc költő és Merényi Judit előadó- művész közreműködésével. Az emlékműsor telt házat vonzott. Nemcsak az üzem dolgozói vettek részt az ese­ményen, hanem elmentek a helyi, valamint a ludányhalá- szi és a nagylóci általános is zolta, hogy a gyáregység mű­velődési bizottsága nem csak ___ —rtt.Av.i-A— ♦ jól tervez, hanem körültekin­B aranyi Ferenc egyébként tSen is szervez. Csak azt kí. A kékszakálú herceg vára kola diákjainak képviselői című opera zenei szerkeszté- is. Sőt a szécsényi iskolások sének körülményeit taglalta, külön műsorral emlékeztek bizonyította be az érthetetlen­vánhatjuk, hogy erről a későb­biekben se feledkezzenek meg! s. I. i*_ A' nÄk X&T\ Színes magyar—NSZK— svéd bűnügyi film. Irta: Wolfgang Mühlbauer. Fényképezte: Andor Tamás Zenéjét szerezte: Jacques Lo ussier. Rerendezte: BACSÓ PÉTEf Főszereplők: Derek Jacobi Bács Ferenc Judy Winter Peremartoni Krisztina Megyei bemutatók: III. 21—22. Balassagyarmat III. 23—24. Salgótarján — Egy bűnügy olyan, mint egy álarcosbál: min­denki ínásnak igyekszik láttatni magát, mint ami valójában. És mert a lát­szatok világában élünk, az ügyet nyomozó, detektí-' veknek nincs könnyű dol­guk, sőt olykor néhány, egészen különleges és nem is veszélytelen kalandjuk is akadhat. Főleg, ha egy több országra kiterjedő ügyben dolgoznak. Külföl­dön a legjobb, legrutino­sabb detektív felügyelőből is könnyen lehet turista­ként mindenre rácsodálko­zó idegen, és kerülhet olyan helyzetekbe, melyek­ből nem is tud kimászni. De mire idáig jut a dolog. - bűnügyi álarcosbál maszk­jaiból már jó néhány le­hull. Ha a detektív elég erős, ügyes és határozott, hogy túlélje e megpróbál­tatásokat, akkor némi szor­galommal, Szerencsével és fárasztó munkával akár meg is oldhatja az ügyet, Rendszerint így történik.... (A SVÉD, AKINEK NYO­MA VESZETT. A Reklámújság kiadványa)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom