Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

Ezüstérem és veszteség A sokk ma már kevés m Ersekvadkerten Az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Terme­lőszövetkezetben sok minden-- re gondoltak az elmúlt évek­ben, de arra aligha, hogy ilyen dicstelen évet is meg­érnek, mint a tavalyi. Hat év­vel ezelőtt több mint 17 mil­lió forint mérleg szerinti eredménnyel zárták az eszten­dőt, 1980-ban pedig másfél millióval. Hogy ez milyen sze­rény nyereség a megye egyik legnagyobb közös gazdaságá­hoz képest, azt jól mutatja, hogy ennél kevesebbet csak 1—2 termelőszövetkezet ért el. IVti az oka ennek a siker­telen szereplésnek, erre keres­tünk választ Érsekvadkertan, Pintér Ferenc elnöknél, aki Kalácska Mihályné főkönyve­lővel együtt a jövő — azaz idei év — tennivalóit is megpróbálta körvonalazni. Hogy ez —( az újságíró véle­ménye szerint — nem kecseg­tet túlzottan nagy eredmé­nyekkel? Annak elsősorban az az oka, hogy ez a nagy gaz­daság egyszerűen nem tudott lépést tartani az őt körülvevő változásokkal. A korábban ki­alakított termelési szerkezet és az üzem nagysága bizton­ságérzetet keltett. Rugalmas­ság helyett lagymatagság és előrelátás helyett megelége­dettség jelentkezett. Mindez párosult egy-két kulcsfontos­ságú növény gyengébb ho­zamával és a lehetőségek máris adottak voltak ahhoz, hogy a gazdálkodás mérlegé­Tavaly — hivatalos kimuta­tás szerint — 656 ezer forint értékű anyagot takarítottak meg az ELZETT Művek szé- csényi gyáregységében. En­nek 97 százalékát a szocialis­ta munkaverseny javára írják az illetékesek. Az egyre in­kább kihasznált lehetőségek-' re és a mind reálisabb érté­kelésre utal, hogy egy évvel korábban még egymillió fo­rintnál valamivel nagyobb ösz- szeget mutattak ki megtaka­rításként. KEVESEBB, DE JOBB Az energiatakarékosság hasz­na — ugyancsak az üzemiek értékelése alapján — 351 ezer forint Volt Ez az összeg az előző évinél határozottan na­gyobb. A' munkaverseny ered­ményének hányada „csak” 80 százalék volt. Ami az újításokat illet: ösz- szesen harmincötöt nyújtottak be 1980-ban a szécsényi EL- ZETT-üzemben, Ez a mutató az előző esztendeihez képest 40 százalékos csökkenésről ta­núskodik. Lényeges azonban, nek nyelve kishíján a veszte­ség felé billenjen. — Milyen tapasztalatokat vontak le a tavalyi tevékeny­ségükből? — kérdeztem Pin­tér Ferencet. —Mindenekelőtt azt, hogy a hagyományokon ma már nem lehet építkezni, s a to­vábbiakban csak gondolkodva lehet dolgozni. Még elemez­zük múlt évi gazdálkodásun­kat, hiszen nagy területről van szó. — Es minden valószínűség szerint nagy hibákról is. Legalábbis, ha a számok mö­gé tekintünk. — A termelés színvonalával nincs baj. Hiszen 1600 hektár átlagában 4 és fél tonnás búza­termés nem lebecsülendő ered­mény, csakúgy mint a majd­nem 40 tonnás hektáronkénti cukorrépahozam. Az eredmények valóban nem mutatnak rosszul, egé­szen addig, amíg eszébe nem jut valakinek a termelési költ­ségekben vájkálni. Mert azok emelkedése minden képzeletet felülmúl. Egy év alatt 68 szá­zalékkal — 127 millióról több, mint 157 millióra emelkedett a termelőszövetkezet termelé­si költsége, miközben az ár­bevétel 125 millióról 136-ra — mindössze 14 százalékkal — nőtt. Az a gazdaság, amely az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon ezüstérmet szerzett a dohány- termesztésben elért eredmé­nyeiért, az érem mellé, oda­hogy a második fél évben emelkedett a benyújtott ja­vaslatok száma: júliustól de­cember végéig adták át elbí­rálásra az összes újítás két­harmadát. A szocialista bri­gádok huszonegy ötletet dol­goztak ki az egész évben, vagyis az újítások 60 száza­léka tőlük származik. Növekedést mutat az 1980- as újítómozgalom pénzbeli haszna az 1979-ben elérthez viszonyítva. Tavaly majdnem hétszázhúszezer forint gyűlt össze újítások eredményeként, kis híján kerek százezer fo­rinttal több, mint 1979-ben. Forintokat alapul véve a szo­cialista brigádok fölénye óri­ási: a kimutatott haszon 97 százaléka brigádötletből ke­letkezett. 1875 ÓRA! Az elmúlt esztendőben az egy főre jutó hasznos munka- időalap ezer 875 óra volt, majdnem 2 százalékkal keve­sebb, mint az előző tizenkét hónapban. Akkor ugyanis 1900 fölött állt e mutató. haza, másfél milliós veszte­séget „profitált” a dohányföld­jén. — Ennek a nem mindenna­pi ellentmohdásnak mi az oka? — Üj fajtával kezdtünk kí­sérletezni, s ez nem hozta a várt eredményt. Az év elején életbe lépett új szabvány sem kedvezett a szövetkezetnek. Kalácska Mihályné főköny­velő a számok nyelvére for­dítja a „dohány” elmaradásá­nak okát. — A tervezett 4 és fél millió forintos költség helyett majdnem a kétszereséért ál­lítottuk elő a dohányt. Míg 1979-ben 26 ezer 650 forint volt egy tonna dohány szűkí­tett önköltsége, addig tavaly 62 ezer 800 forintért állítot­tunk elő egy tonnát. Ugyan­akkor az átlagos ■ értékesítési ár tonnánként 20 ezer forint­tal maradt el a tervezettől. Ezt még egy érsekvadkerti termelőszövetkezet sem enged­heti meg magának. Legalább­is büntetlenül nem. Ez is ar­ra mutat, van még mit ele­mezni, és főként lesz- mit kija­vítani. A termelőszövetkezet vezetősége már 1980 közepén látta, hogy nem a legrózsá- sabb a gazdaság helyzete, s erről a tényről tájékoztatta a beosztott vezetőket: „.. első­rendű feladat minden terü­leten a költségekkel történő, céltudatos gazdálkodás. .. .A második fél évben konkré­tabb intézkedéseket kell ten- tünk az ésszerűbb takarékos­ságra, a ráfordítások célszerű mérséklésére, a hatékonyság fokozása érdekében. Az üzem­nek több mint 19 millió fo­rinttal több ráfordítása volt mint a bázisban.” Erre a második fél évben még hozzátettek 12 milliót, így lett év végére 31. — Huszonhárom egyetemet, főiskolát végzett szakember dolgozik a termelőszövetkezet­ben — mondja Pintér Fe­renc. — Most jön még hét újabb agrárszakember. — Nem kevés. Mit szóltak, amikor kiderült — nem sok­kal az év vége előtt —, hogy az eredmény nem lesz kielé­gítő, sőt ilyen mennyiség mel­lett elképesztően gyenge? — Sokkot kaptak. . — És a tagság? — Elfogadták a beszámolót. A határozatban benne van: minden területen többet és másképpen! — Tudtak volna több nye­reséget , csinálni”? — Igen. Ezt-azt eladhattunk volna a következő év rovásá­ra, de nem találtuk követen­dő eljárásnak. Most úgy érez­zük, tiszta lappal indulhatunk. A lap tiszta. Most már csak tovább kéne hajtani. Nem ígérkezik könnyű feladatnak Ersekvadkerten. (zilahy) Brigádok fölénye Az egységes gondolkodás, cselekvés jegyében Nógrádi népfrontküldötiek a kongresszusról Gecse Lászlóné Vasárnap délután elcsende­sedett' a Hazafias Népfront VIF. kongresszusának helyt adó építők székháza, véget • ért a két napig tartó tanács­kozás. Hazautaztak a küldöt­tek, fejükben ezernyi gondo­lattal, sűrűn teleírt jegyzetla­pokkal és sok-sok élménnyel gazdagodva. Nógrád megyét csaknem har­minc küldött és meghívott vendég képviselte a* kong­resszuson. Közülük szólalta­tunk meg néhányat, hogy közreadják élményeiket, ta­pasztalataikat a hallottakról, az elkövetkezendő hétközna­pok legfontosabb tennivalói­ról. Aprófalvak gondjai Gecse Lászlóné óvónő. Ma- rakodipuszta népfrontbizott­ságának küldötte azt mondta egy néhány héttel ezelőtti beszélgetésen, hogy számára nagy jelentőségű a kongresz- szuson való részvétel, hiszen, mint fiatal, tapasztalatlan nép­frontos, életében először vesz részt ilyen eseményen. Útmu­tatást a napi munkához, sok­sok ötletet várt tehát a kong­resszustól. — Még nem tisztult le bennem a két nap forgataga, kavarognak az élmények. Lá­zasan jegyzeteltem a beszá­molót, a hozzászólásokat. Pró­báltam azonnal átültetni a hallottakat a mi falunk viszo­nyaira. Főleg az apró falvak problémáiról szóló beszámolók izgattak, ja sok ötletet adó, jó példa. Tarsolyomban ma­gammal hoztam a szép ma­gyar nyelv ápolásának nehéz feladatát. Az anyanyelvi ne­velés fontosságát, amelyet nem lehet elég korán kezde-. ni, s amelyet óvónői munkám során az apróságokkal nap mint nap, óráról órára gya­korolnom kell. Aztán az Ol­vasó népért mozgalom — er­ről is' sok szó esett a kong­resszuson. Marakodipusztán Dióssi Géza nagyon sok tennivaló van még az írott szó, a könyv megkedveltetéséért. Vagy az idősekről való gondoskodás, a cigánykérdés... Olyan progra­mot jelölt meg a kongresz- szus, amelyből meríteni köte­lességünk, mert így szolgál­hatjuk igazán a mozgalom, az emberek ügyét. A sző és tett összhangja Karancslapujtő római katoli­kus plébánosa, Dióssi Géza a községben eltöltött három esz­tendő alatt elismert közéleti emberré vált, a békéért, a haladásért küzdő aktív nép­frontosok közé tartozik. A megye papi békemozgalmá­ban több mint tíz esztendeje tevékenykedik. Jelenleg a megyei papi bizottság titká­ra. A helyi tanáccsal, a falu vezetőivel, az emberekkel való jó kapcsolata alapján a köz­ségi népfrontbizottságba is beválasztották, s a megye kül­dötteként részt vett a Haza­fias Népfront VII. kongresz- szusán. — Decemberben a falugyű­lésen egy idős veterán ne­kem szegezte- a. kérdést; azt jól tudjuk, hogy magasabb szinten jó a kapcsolat a pa­pok és az állami vezetők kö­zött, de elvárjuk, hogy lent, a falvakban is hasonlóan gyü­mölcsözően alakuljon a közös célokért való együttes küzde­lem. Azt válaszoltam az idős embernek; íme itt vagyok és ezen munkálkodom. A kong­resszus, az egyházi vezetők felszólalása is megerősített abban; valóban arra kell tö­rekednünk, hogy közösen küzdjünk a közös célok meg­valósításáért. Hogy a szó és a tett összhangban legyen. Nekünk egyházi embereknek a megváltozott gazdasági hely­zethez való igazodást, a szem­léletmód fejlesztésével, az er­kölcsi tartás erősítésével kell segítenünk. Legyen szó bár vallásos, vagy szocialista er­Marczinek István kölesről. Az emberek lelkiis­meretét kell csiszolnunk, mert a lelkiismeret, az erkölcsiség tisztasága, a növekvő köve­telményekhez való alkalmaz­kodás, viheti csak tovább tár­sadalmunk, közösségeink fej­lődését. A szebb magyar jö­vendő pedig mindannyiunk érdeke. A népfront harmadvirágzása A Hazafias Népfront Nóg­rád megyei Bizottságának tit­kára, Marczinek István szá­mára a kongresszus befejez­te után kezdődik igazán a nagy-nagy munka. A kong­resszusi állásfoglalás, a meg­jelölt tennivalók megvitatása, feldolgozása, a megyei sajátos­ságokra való kimunkálása — mind-mind a közeljövő fela­datai. — A kongresszus jól tük­rözte a szocialista népi-nem­zeti egység erejét, amely egész társadalmunkban, így Nóg­rád megyében is megmutat­kozik. Ezt tapasztaltuk már az elmúlt évi választások so­rán is, s ezt erősítette a kongresszus légköre, amely az egységes gondolkodást, aka­ratot és cselekvést tükrözte. Kádár János elvtárs megnyi­latkozása újszerű volt, ami­kor azt mondta, hogy a Ha­zafias Népfront harmadvirág­zását éli. Számunkra ez fo­kozottabb felelősséget, na­gyobb odaadást, a lakosság aktív cselekvésre ösztönzését jelenti. Mert a népfrontnak is a mindenkori követelmé­nyekhez kell igazodni, nagy feladatokat kell megoldani a párt XII. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásában, a szocialista hazánk fejlődése, a béke, az emberi haladás érde­kében. Ez csak a társadalom aktív támogatásával valósul­hat meg. Erre kívánjuk moz­gósítani Nógrád megye la­kosságát is, a mindennapok szépítése-építése során. Kiss Mária Bf. >*.. »■.I. ök tudják megmondani, mi­ért éppen ezt vállalták, és miként akarják elérni, telje­síteni céljaikat. Ezért adjuk át a szót nekik, szakmájuk, mun­katerületük alapos ismerőinek és kiváló gyakorlóinak. Aki először lép be a salgó­tarjáni öblösüveggyár üveg­fúvó üzemébe, ahogy itt mond­ják, a fézekaskemencék bi­rodalmában, annak nem csak lenyűgöző amit lát, hanem óhatatlanul is-kicsúszik a szá­ján: — Véletlenül sem égetik meg egymást? Erről nincs szó! Ezt tanú­sítja a Godó István vezette nyolctagú üvegfúvó brigád az 1-es fazekaskemencénél. Ta­valyi eredményeik alapján is­mét jogosak a szocialista bri­gád arany fokozatának a vi­selésére. — Immáron nyolcadszor — mondja a pódiumon tevékeny­kedő. jól megtermett brigád­vezető, Godó István, aki 35 éve vallja magát üvegfúvó­mesternek, és hat Kiváló dól- gozó kitüntetése van. Amikor az általa vezetett kollektíva neve szóba kerül, rögtön hoz­záteszik: -1- Minőségre dol­goznak. — Gyerekek, vastag az üveg, selejtes lesz, figyeljetek job­ban oda — szól fel a pódiu­Munkások mondják it és hogya mon dolgozó társainak Godó Gyula, a brigád vezető testvé­re, aki á befejező munkálato­kat végzi. A munka gyors sodrása, pillanatokra kiszámí­tott lendülete miatt csak fél­mondatokra jut idő. — Egymásra vagyunk utal­va — veszi vissza a szót Go­dó Gyula, az ötszörös kiváló dolgozó kitüntetés birtokosa, az üvegipari vállalatok szak­ma ifjú mesterének országos első és harmadik helyezettje. — Ha egyikünk rosszabbul, vagy lassabban dolgozik, azt a másikunk is megérzi. Aztán családos emberek vagyunk Mindegyikünknek kell a pénz Azért jövünk dolgozni, hogy legyen értelme. Ha valamilyen hibát észreveszünk, akkor egy­mást figyelmeztetjük. Szavainak igazságát bizo­nyítja pár pillanat múlva. — Gyere csak le — szólít­ja egyik brigádtársát a pódiu­mon, majd kisvártatva mond neki valamit, aztán felém for­dulva a következőkkel folytat­ja : — Olajos lett a hideg víz, emiatt nem olyan szép a re­pedés a poháron, mint ami­lyennek lenni kell. Inkább mi vegyük észre, mint a meós, mert az akkor már selejt és mi hiába dolgoztunk, egy fil­lért sem kerestünk. Jóformán be sem fejezi sza­vait, amikor Ménesi Józsefne meós, a brigád műszaKi segí­tője áll meg mellette kezében tartva két poharat és mutat-, ja hol a hiba. — Ugye mondtam nektek -- veszi vissza a szót Gotíó Gyu­la. társai felé fordulva. Alig telik el öt, vagy tíz perc. új- i a megszólal. — Gyerekek, nagyon csúnya -i pohár. Józsikám, figyelj job­ban a munkádra! Egyformán meríts! Közben, míg ezeket mondja- nem éppen lelkesedve, de a vasládába dobálja a félresike­rült, selejtes terméket. Ilyen és ehhez hasonló mód szerekkel vívták ki maguk­nak az egyik légjobb minősé­gű munkát végző brigád cí­met. Ami a többi között azt is jelenti, hogy száz gyártott ter­mékből — figyelembe véve az anyag összetételét — 85—95 első osztályú. ☆ A gyárudvar egyik távoli szegletében találom meg Hor­váth Józsefet, a 20 tagú Nóg­rádi Sándor nevét viselő tmk-s kollektíva vezetőjét. Vállán egy vásgörgőt cipel. Megszs- badulva terhétől, beszédbe ele­gyedünk, Menetelem előtt csak annyit tudtam róluk: nagy erősségük az anyagtakarékos­ság. — Munkánk sajátosságához tartozik, hogy figyelmünket el­sősorban az anyagtakarékos­ságra' irányítjuk. A lakatosok minden szétszedett alkatrész­ből kiszedik a bronzot, s azt összegyűjtve leadják. Ugyan­így cselekszenek az esztergá­lyosok is. De nem dobjuk el a kisebb méretű, hulladéknak számító I, U és szögvasakat sem. Hogy hány forintot ta­karítottunk meg az elmúlt év­ben, arra most fejből nem tu­dok válaszolni. De ' hiszem szép summát. Emel * olyan újításunk is van, amivel ugyancsak az anyagot védjük. Például a csapágyakat olaj­ban melegítjük, utána tesszük fel. Másik újításunk a ke­menceépítést gyorsítja meg. Javításukkor (alájaj három rétegben lemezt helyezünk el. Amíg nem így tettünk, addig 10—15 percnél tovább egyi­künk sem bírt dolgozni. ☆ Nem túlzók, ha azt állítom, hogy a Palencsár Józsefné ál­tal vezetett többszörös Szocia­lista brigád címmel kitünte­tett és a Vállalat kiváló bri­gádja címmel elismert 15 főt számláló, mérőhengereket gyár­tó kollektíva valóban igazi munkástulajdonosként dolgo­zik. — Nálunk legnagyobb ér­ték az üveg, ezért mi koráb­ban sem a teljesítményt haj­szoltuk — állítja a brigádve- zető, majd következőket mond­ja: — Azt tartottuk és tartjuk ma is, hogy amit egyszer gyár­tottunk, azt óvjuk meg és szál-. lítsuk ki. Nálunk az a gya­korlat, hogy egymás munkáját figyelemmel kísérjük, és ha valaki elnéz valamit, a követ­kező munkafolyamatban nem engedjük tovább. — Mi bizonyítja ennek a gyakorlatnak a hasznát? — Selejtünk 0,1 százalék. Ez úgy jön ki, hogy a kisebb mé­retű üvegekből kevesebb, a nagyobból esetleg több. — Négyszázalékos selejttel kezdtük, annak idején 1962-ben — kapcsolódik a beszélgetésbe a brigádvezető mellett dolgozó munkatársa. Ami még idekívánkozik, azt íem ők mondták el. Aki nem tud igazodni az itt honos tu­lajdoni magatartáshoz, azt nem tartóztatják. A példák tanúsítják, hogy egyik brigád sem cselekszik ördöngős dolgokat. Csupán saját örömükre, egyéni és a közösség hasznára tevékeny­kednek. Olyan, ma már ke­vésbé hangoztatott követelmé­nyek jegyében, mint a becsü­letesség, az egymás önzetlen segítése. — venesz — i NÖGRÄD — 1981. március 19., csütörtök 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom