Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
4&MK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD AZ MSZMP NÖG.RAD M EGY*£ I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS, LA PJA; ' XXXVII. ÉVF., 65. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. MÁRCIUS 18., SZERDA i A nemzeti egység kongresszusa A hetedik népfrontkongresszus záróakkordjaként a Szózat hangjai csendültek fel, s zúgva-zengve töltötték be a termet — ahol alig egy éve a XII. pártkongresszus is ülésezett. Ebben a teremben, ahol ezúttal — 1981. március idusán — a szocializmust építő Magyarország minden foglalkozású, felekezetű és nemzetiségű, párttag és pártonkívüli állampolgára képviselve volt. Ezeregyszáz küldött érezte erősebbnek, eltökéltebbnek magát, s ugyanez, az egymás iránti bizalom által felerősödő tettrekészség tölthetett el minden igazi hazafit, aki figyelemmel kísérte a Hazafias Népfront VII. kongresszusát. Harmadvirágzás. Így mondta Kádár János, aki a kommunisták nevében köszönte meg, hogy a XII. pártkongresz- szus helyzetelemzését és határozatait magáénak fogadta el a népfront, hogy a kormány programja nem csak szavakban, hanem tettekben is visszhangra talált az emberekben. Harmadszor virágzik a népfrontmozgalom, mondta Kádár János; első ízben alapvetőén más társadalmi viszonyok közepette volt képes virágot bontani, másodízben a felszabadulás után virágzott, majd rövid időre elsorvadt megint, de most — miután jó néhány éve öntözzük hajtásait — újra virágzik. Nemzeti egység ebben az országban alapvetően más történelmi viszonyok közepette máskor is létrejött, de ez a nemzeti egység ma — amikor már magunk mögött tudjuk a nagy osztály-összeütközések korszakát — erősebb, mint valaha. Egységes' abban ez a nemzet, hogy békét akar, hogy épp ezért várta bizalommal, s fogadta örömmel a Szovjetunió Kommunista Pártja legutóbbi kongresszusának az imperializmus hidegháborús kihívására adott, az enyhülési politika folytatására elkötelezett, konstruktív válaszát. Aztán egységes abban is a mi nemzetünk, hogy a szocializmus felépítésére szövetkezett, hogy éppen ezért tartja-érzi a sajátjának á párt immár hosszú évek óta változatlan irányvonalát. A pártét, amely — ismét Kádár János szavaival élve — nem tekinti sem csalhatatlannak, sem tévedhetetlennek önmagát, s amelynek a szövetségi politika következetes folytatása szükségképpen nem pusztán taktikája, hanem stratégiája is. Hiszen a szocializmus felépítése a tenni akaró emberek szövetségét, és a döntések előtti érdemi vitáját nem nélkülözheti. Nem ideológiai egységről volt, szó ezen a kongresz- szuson — nem is lehetett, ma már senki sem ringatja magát ebben az illúzióban —, de politikai egységről igen. A mindenki által elfogadható célokról, a szocializmus és a demokrácia elválaszthatatlan voltáról igen, a család társadalmi jelentőségéről, a munka elismerésének fontosságáról igen, az oktatás, a nevelés, a közízlés formálásának szükségességéről igen. És igen: az egység éppen a különbözőségben öltött testet — ezt lehetetlen volt nem érzékelni — ezen a kongresszuson. A harmadvirágzását élő népfrontmozgalom e kongresszusát a felszólalások sokszínűsége jellemezte. Az újságokban megjelenő tudósítások, a televízióban sugárzott részletek nem tükrözhetik teljes egészében azt a szellemi gazdagságot, amely a kongresszus vitáját áthatotta. Láttuk, hallottuk,.olvastuk, hogy az egyes felszólalók — ösz- szesen harminchétén — milyen sokféleképpen közelítették meg közös dolgainkat, érzékelhettük azt is, hogy egyet akarnak: cselekedni a jobbért. De csak az, aki ott volt, aki résztvevője volt e sokrétűségében páratlan tömegmozgalom kongresszusának, csak az tudhatja és érezheti át igazán annak jelentőségét, ahogyan a téesztag és az igazgató, a levéltáros és a bíboros, a pénztáros, a költő, a gépkezelő, a KISZ- es fiatal, a zeneszerző, a tanár, a színész, az orvos vagy éppen az újságíró beszélt. Mindenekelőtt gondolatgazdag volt ez a tanácskozás, akár arról volt szó, hogy a nép szolgálata nem változtatható szolgáltatássá, akár arról, hogy a településfejlesztés még nyíltabb várospolitikát követel, vagy hogy a közös cselekvésre hívó értelmes szónak minél több réteghez, minél több emberhez kell eljutnia. A népfrontmozgalomnak a legfőbb eszköze az értelmes párbeszéd, ennek eredménye és „mintája” is volt a kongresszus. Eredménye és mintája egyebek között a vallásos emberek és a marxisták erkölcsnemesítő dialógjának, ami nem csak az állam és az egyház jó viszonyán, hanem közhasznú együttműködésén is alapul, s amely egyben — amint azt egy püspök említette — felmérhetetlen értékű például szolgál Afrika, Ázsia, Latin-Ameri- ka szabadságra szomjazó hívőinek. „Öreg” népfrontos író mondta el ezen a kongresszuson, hogy a mai Magyarország tíz és fél milliós népének élete eleven cáfolata a szocializmusellenes propaganda-hadjáratnak, hallottunk szlovák szavakat, majd magyarul is, hogy hazánkban a nemzetiségi lét ápolása az internacionalizmus mindennapi iskolája, s a Magyarok Világszövetségének főtitkára fejtette ki, hogy a mi jó belpolitikánk a legjobb emigrációs politika. Természetesen gondjainkról is sok szó esett, s érzékelhető volt a felszólalásokban e gondok súlyos volta is. Ám a küldöttek szava a gondok megoldásának mikéntjére is számos javaslatot tartalmazott. S e szavak az ország bijtonság- érzetéről tenni akarásáról adtak hírt. A kanadai külügyminiszter keddi programja A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó dr. Mark Rudolph MacGuigan kanadai külügyminiszter kedden délelőtt — Szarka Károly külügyminiszter-helyettes társaságában — a Magyar Tudományos Akadémia Martonvá- sári Kutató Intézetébe látogatott. A búza-, kukorica- és árpa- nemesítési, valamint növény- termesztési kutatásokkal fog lalkozó intézetben Somos András akadémikus, az MTA al elnöke köszöntötte a vendéget, akit tájékoztattak a jelenlegi kutatásokról és arról, hogy több kanadai társintézettel eredményes kapcsolataik vannak búza- és kukorica-alapanyagok, valamint tudományos publikációk cseréjére. A külügyminiszter ezután megtekintette a kísérleti növényházat, a fitotront, amelynek növénygenetikai és növényn 'merítési kísérletekhez szolgáló berendezéseit egy kanadai cég szállította. A programon részt vett Dorothy Jane Armstrong, Kanada budapesti nagykövete. Tegnap a külügyminiszteri tárgyalások folytatódtak és befejeződtek. Az úttörőkért A népgazdaság VI. ötéves tervének néhány kérdéséről és az Űttörőszövetség ebből adódó feladatairól tárgyalt keddi ülésén a Magyar Üttörők Sző' vétségének Országos Tanácsa. Mint Szűcs Istvánná főtitkár hangsúlyozta: a testület rendkívül jelentősnek minősíti, hogy a terv — a szerényebb lehetőségek ellenére is — kiemelten kezeli a gyermeknevelés feltételeinek javítását, a családok gondjainak csökkentését, az általános iskolák fejlesztését és az egészségügyi ellátás színvonalának emelését. A szövetség ennek megfelelően nevelő tevékenységében nagyobb figyelmet fordít a változó világ megismertetésére, a közösségi szemlélet kialakítására, a fegyelmezett, alkoi- tó emberi magatartás megalapozására, a hátrányos helyzetű, illetve a tehetséges gyermekek személyiségének kibontakoztatására. E célok megvalósítására a szövetség országos és helyi akciókat kezdeményez: elsősorban a környezet védelmét, a hasznos hulladékok gyűjtését, valamint az idős, egyedülálló emberek gondozását állítják a középpontba, de nem feledkeznek meg azokról a tennivalókról sem, amelyek az ötnapos tanítási hét bevezetéséből, a gyermekek eltérő szociális helyzetéből, s a napközi otthonos ellátás helyenkénti nehézségeiből adódnak. A gyermekek szórakoztatásának néhány kérdését Mol- námé Kozma Erzsébet titkár előterjesztésében tárgyalta meg az országos tanács. Hangsúllyal foglalkoztak a mind népszerűbb szórakozási szokásokkal, a modem zenének és a táncnak a nevelésben betöltött szerepével. Javasolták az úttörőközösségnek, hogy teremtsék meg a szórakozás megfelelő, változatos formáit, s egyben felkérték a művelődési intézményeket, valamint a tömegkommunikációs eszközöket, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a gyermekkorosztály, — különösen a tizenévesek — sajátos szórakozási, művelődési igényeinek kielégítésében. A kora tavaszi munkákban részt vevő erő- és munkagépek javítását, karbantartását ütemezés szerint végezték a nagybárkányi termelőszövetkezetben is. Képünkön Szatmári Zoltán és Bartkó Barnabás T—150-es erőgép műszaki ellenőrzése közben. — kulcsár felv. — Párbeszéd a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről Tanácskozás a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara rendezésében — Marjai József előadása Hatvan magyar vállalat vezetőinek és 14 gazdaságilag fejlett tőkésország 70 üzletemberének részvételével kedden háromnapos tanácskozás kezdődött a Hilton Szállóban, A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara — á Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködésével— rendezi a konferenciát, amelynek célja a kelet- nyugati párbeszéd a gazdasági kapcsolatok erősítésére. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 60 évvel ezelőtt jött létre, a szocialista országok kamarái 1964-ben vették fel vele az első kapcsolatokat. 1969-ben létrehozták a nemzetközi szervezet kelet—nyugati bizottságát, mint az üzle- körök kelet—nyugati dialógusának állandó fórumát. Ez a bizottság szervezte a mostani tanácskozást is, amelyen napirendre kerül Magyarország és a Nyugat közötti kereskedelem fejlesztésének, az külkereskedelem bővítéséhez, ipari, gazdasági és műszaki Carl-Henrik Winqwist, a együttműködések kialakításé- Nemzetközi Kereskedelmi Kanak és bővítésének egész sor mara főtitkára beszédében rá- kérdése. , mutatott, hogy a tanácskozás A tanácskozást Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kelet-nyugati bizottságának társelnöke üdvözölte. Elmondta, hogy a nemzetközi szervezet, amelyhez valamennyi európai KGST-ország is csatlakozott, már eddig is jelentősen hozzájárult a külkereskedelem akadályainak elhárításához. Olyan világban élünk — mondotta —, amikor valamennyi fél az export fokozására törekszik. Ezt a törekvést elő kell segíteni. A külkereskedelmi forgalomnak hatásos eszközei a kooperációk, amelyek létrehozásában, bővítésében, a magyar vállalatok jó partnerek. A mostani tanácskoiránti nagy érdeklődés Is jelzi: a külföldi cégek gazdasági kapcsolataikban számolnak a magyar vállalatokkal,1 élénk az érdeklődés a magyar gazdasági tervek iránt A tanácskozásnak azonban nem ez az egyedüli célja, hanem az is, hogy számot vessen a nemzetközi kereskedelem problémáival, a dekonjunktúrával járó jelenségekkel, a növekvő protekcionizmussal. A Nemzetközi‘Kereskedelmi Kamarának éppen az az egyik fő feladata, hogy segítsen a kereskedelmet korlátozó tényezők leküzdésében. Olyan együttműködési formák feltárásához teremt fórumot, amelyek a külgazdasági nehézsé, .,, . . . , ,... . gek ellenére is elősegítik az zástól IS mindenekelőtt azt fruforgalom bővítését, s a mostani tanácskozásnak is ez várják, hogy személyes kapcsolatok kiépítésével, a lehetőségek kölcsönös feltárásával teremtsenek jó feltételeket a gazdasági együttműködés és a Kijavít ott gépek — Tábla szélén a vetőmag Benépesült a határ . Megkezdődik a tavasziak vetése A változékony időjárás ellenére is egyre -inkább megélénkül a határ. Zöldellnek az őszi vetésű gabonák, ezzel is jelezve, hogy sikerrel dacoltak a, téli hideggel és, vi§4Q'nylag' épségben megúszták a viszontagságos' időjárást. Igaz .ebben sokat segített és segít most is a fejtrágyázás, amely gyorsítja a növények erősödését, fejlődését. A mezőgazdasági nagyüzemekben a gépjavítás a vége felé tart és mind több gazdaságban kerül sor a tavaszi gépszemlékre, amelyeken árgus szemek bírálják a gépszerelők és gépkezelők téli szorgoskodását. A gépekre minden eddiginél több munka hárul, hiszen az elmaradt őszi mélyszántást, a kukoricaszár zúzását is pótolni kell, miközben itt az idő az árpa és a borsó, valamint a mák vetésére. A tavasszal szükséges vetőmagok csaknem valamennyi gazdaságba megérkeztek, így a vetésnek most már csak az időjárás szabhat gátat. Nóg- rád megyében hétfőn éjjel több helyen is 14—15 millimétert meghaladó csapadék hullott, megakadályozva ázt, hogy a hét közepén megkez- (jődhgsseá a vetés. ’ Kedden délután négy termelőszövetkezetben érdeklődtünk, hogyan állnak a tavaszi munkával, a gépjavítással. A ceredi közös gazdaságban vajmi keveset tudnak dolgozni a gépek, mert az éjszakai esőzés járhatatlanná tette nemcsak a gabonatáblákat, de az utakat is. Így egyelőre tovább kell várni, amíg pótolhatják az elmaradt őszi munkát, a sok szántanivalót. A gépjavítással a jövő héten végeznek. A karancslapujtői termelő- szövetkezetben még februárban végeztek a fejtrágyázással 700 hektárnyi területen. Tegnapra tervezték 104 hektárnyi területen a csillagfürt vetésének kezdetét, ám mint annyiszor, az időjárás ismét közbeszólt. A gépek döntő többsége itt is kijavítva várja a nagy munka kezdetét. Amelyeken még dolgoznak a szerelők, azokra csak nyáron lesz szükség. A nagybárkányi közös gazdaságban is a vetésre készülnek. A talajmunkák nagyrészét elvégezték, a tervek szerint a jövő héten kezdik 240 hektáron a tavaszi árpa, majd mintegy 180 hektáron a borsó vetését. Az ősziek ebben a gazdaságban is jól teleltek, s ebben nagy szerepe volt annak, hogy időben — október végéig —' földbe került a búza. A gépjavítóműhelyekben már a kombájnok újjávarázsolásán fáradoznak. A pásztói termelőszövetkezetben már csak a legelők és a pillangóstakarmány-termő terület egy részére kell kijuttatni a műtrágyát. A hét végén befejeződik az egyik legnagyobb munka, a szőlő metszése is. A vetőmagoszsákok már szinte a tábla szélén várják a vetés kezdetét, mert a jövő héten vetik az ^rpát, a tervezett 337 hektáron. A gépjavítás — legalábbis, ami a tavasszal szükséges erő- és munkagépeket illeti — befejeződött. az egyik legfontosabb célja. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar gazdasági rendszer jellemző vonásairól tartott előadást. ' "■ A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a világpolitikában jelenleg fenyegető fe- szültségi tendenciák mellett nagy jelentősége van minden .olyan nemzetközi tanácskozásnak, ahol a gazdasági, az üzleti élet vezető személyiségei a józan, gyakorlatias megközelítés jegyében folytatnak eszmecserét. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara találkozói mindig ennek a konstruktív törekvésnek a szellemében jöttek létre, s örvendetes, hogy a hasonló jellegű moszkvai, varsói, szófiai rendezvények után ez alkalommal hazánkban kerül sor a magas szintű párbeszédre. A Magyar Népköztársaság kormánya is igen nagyra értékeli a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara munkáját, s örül annak, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara ennek a hasznos és konstruktív tevékenységnek aktív tényezője. Gazdaságunk fejlődését — mondotta — nagymértékben nehezítik az utóbbi évtizedben kialakult világgazdasági változások. A nemzetközi kereskedelem cserearányainak gyökeres módosulása 20—25 százalékkal leértékelte termékeinknek azt a részét, amely külpiaci cserére kerül. Ezért gazdaságpolitikánk tengelyében a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, mindenekelőtt a külgazdasági egyensúlynak a javítása áll. Exportképességünket elsősorban minőségi oldalról javítjuk. (Folytatás a 2. oldalon.) •
