Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

A megye élvonalában Eredmények és temek termelőszövetkezetben Évek óta a megye legered­ményesebben gazdálkodó ter­melőszövetkezetei közé tarto­zik a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezeti Ebben úgy része van a rugal- ;mas, előrelátó vezetésnek, ihint a közös gazdaság vala­mennyi lelkiismeretes, hozzá­értő dolgozójának. Az utóbbi évek kiemelkedő eredményéért egyre kemé­nyebben, egyre szívósabban kellett küzdeni, mert a sikere­ket soha nem adták ingyen. A nógrádi tájon különösen nem. A folyamatos fejlődés­nek, a tervszerű gazdálkodás­nak — miként a nevében is benne van alapja a terv. S a szécsényi termelőszövet­kezetben az utóbbi években olyan tervek születtek és va­lósultak meg egymás után, amelyek egyértelműen előre­lendítették a gazdaságot. Állattenyésztés Az ágazaton belül a szarvasmarha-tenyésztés a leg­jelentősebb. ‘A hosszú' távú fejlesztési terveknek megfe­lelően tovább növekedett a létszám , és a hozam. Míg 1977- ben 1237 szarvasmarha-volt a gazdaságban, tavaly már csak­nem háromezer és év végére az állomány eléri a 3600 da­rabot. A tej- és húshasznú ágazat elkülönítésére irányuló törekvések fokozatosan gya­korlattá válnak. Ennek egyik lépcsőiéként fejeződött be a tejtermelő tehenészeti telep rekonstrukciója, majd beve­zették az új tartási, takarmá­nyozási technológiát. Saját erőből, minimális munkaerő­A terjtermelő tehenészet nyeresége 3 millió 600 ezer forintra emelkedett. Képünk a fe­jőházban készült. sítása. A fejlesztési program végrehajtása megkezdődött, a termelőszövetkezet megvásá­rolta a tenyészállatokat, ki­dolgozta a tenyésztési progra­mot és valamennyi feltétel biztosított, hogy a jövőben még nagyobb ütemben növe­kedjen a húsmarhatartás ered­ményessége. Az átlaglétszám kétszerese lesz a tavalyinak, de még ebben az évben közel 800 húshasznú tehén és üsző mesterséges termékenyítését, illetve fedeztetését tervezik. A húshasznú szarvasmarhák rideg tartása az újpusztai te­lepen. ráfordítással, olcsó, helyben található anyagokból 1300 pi- henőboxot alakítottak ki és tavaly már húsz villanypász­tort üzemeltettek a legeltetési idényben. A több mint 800 kereszte­zett tejhasznú tehén termelé­sének eredményeként csak­nem 20 százalékkal nőtt egy év alatt az értékesített tej mennyiségé. Csökkent az ön­költsége és ennek nyomán a tejtermelő tehenészet nyeresé­ge 3 millió 600 ezer forintra emelkedett. A nagyon alapo­san átgondolt és kikísérlete­zett munkaszervezési és tech­nológiai rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményekét, s ennek tudatában bátran ter­vezhettek 1981-re 30 százalé­kos tejtermelés-növekedést, az önköltség további csökkentését és a 90 százalékos borjúsza­porulatot. A húshasznú tehenészet nye­resége meghaladta a 400 ezer forintot, a viszonylag kis lét­szám ellenére is. Az egy te­hénre jutó hústermelés pedig az előző évinek több mint a kétszeresére, 164 kilogrammra nőtt. Ez bizonyítja, hogy érde­mes tovább folytatni azt a kö­vét’- ezétes munkát, amelynek cél ia a kedvezőtlen adottságú földterületek húsmarhával történő jövedelmező haszno­Idén sor kerül a fajtaváltásra is, így nem csak magyar tarka tehenek, haném tisztavérű He­reford, sőt jövőre a kettő ke­resztezéséből származó egye- dek is lesznek. A húshasznú üszőneveléssel kapcsolatban szólni kell a gyepek korszerű hasznosításáról is, mert a tar­tást döntően erre alapozták a II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezetben. GYEPGAZDÄLKODÄS Sok üzemben a gyepgáz- dálkodás a termelés perifériá­ján található, sőt egyes helye­ken nem is nagyon tesznek róla említést, annál is inkább, mivel eredményeik inkább el­szomorítóak, mint dicséretre .méltóak. Szécsényben annyira jelen­tős tevékenység, hogy kiemel­ten foglalkoznak vele. Mind­ezt elsősorban a természeti adottságok indokolják, de nem kis szerepe van ebben annak is, hogy a földhasznosítási, területfejlesztési elképzeléséi;,1 a távlati célkitűzések tartal­mazzák a gyepgazdálkodás di­namikus fejlesztését. Ez a tevékenység magába foglalja a fű előállítását, felhasználásé-, nak módját, az állatfajt, az állatállomány összetételét, a termelési színvonal megálla­pítását, a gyepre alapozott ál­lattenyésztés jövedelmét és annak a termelőszövetkezetre gyakorolt hatását. A cél olyan gyeptermesztési mód és állat- tenyésztési ágazat kialakítása, amely a legnagyobb mérvű hozzájárulást eredményezi a termelőszövetkezet és az ága­zat jövedelméhez. A gyepgazdálkodás szaksze­rűsége biztosítja a kedvezőt­len adottságú, s ezért árunö- vény-termesztésre többnyire csak ráfizetéssel ' használható földterületek gazdaságos hasz­nosítását is. Ezek indították arra a termelőszövetkezetet, hogy évről évre növelje a te­lepített gyepek arányát és év­ről évre újabb, eddig használ­hatatlan, mezőgazdásági műve­lésre , alkalmatlan ősgyepeket törjenek fel és telepítsenek be. Tavaly 319, idén újabb 258 hektárnyi gyepet telepítenek. Hogy mit jelent a szaksze­rű hasznosítás, azt jelzik az elért terméseredmények, hi­szen 1980-ban a száraz nyár ellenére is 4,3 tonna hektáron­kénti hozamot értek el. Ezt idén 25 százalékkal szeretnék növelni. Arunövény-termesztés Az árunövény-termesztés tartópillére, a nyereség egyik meléssel, mint kijelölt vető­magtermelő gazdaság, de a megelőző években is nagy gyakorlatot szereztek a vető­mag előállításában és értéke­sítésében. 'Nagy mennyiségben állítanak elő vetőbúzát és fű­magot, s utóbbi termesztését a következő években fokoz­zák. A tervek szerint már idén 80 tonnát takarítanak be a legkeresettebb fűfajok magjából. Jó eredmények születtek a gyümölcstermesztésben. Ki- emelkedőek voltak a szamóca, málna terméseredményei, s ez az értékesítésben is megnyil­vánult. A több éves .kedvező tapasztalat alapján előrelátha­tólag tovább növekszik a sza­móca termőterülete, mintegy 50 hektárral. Az egyes fajták közötti különbségek jobbmeg- í smerésére faj taösszehason 1 ító parcellákon végeznek kísérle­teket. A bogyósgyümölcs­termesztés jelentősége — az idén telepítendő 15 hektárnyi málnával — tovább nő és a jövőben az öntözéssel lénye­gesen növelhetők lesznek a hozamok. • MELIORÁCIÓ Az első feladattervek nyolc évvel ezelőtt készültek és ha­tározták meg a főbb tenni­valókat a terület- és vízren­dezés, a talajvédelem és ta­lajjavítás területén. A cél a talaj termőképes­ségének fokozása, a termőhe­lyi feltételek javítása, a meg­zül. A műit évben fejezték be eddigi legnagyobb munkáju­kat, a 680 férőhelyes tehené­szeti telep építését. A hozzá­értést és a lelkiismeretességet bizonyítja, hogy az egy férő­helyre tervezett költségalatt maradtak,,' s a műszaki átadás jegyzőkönyvi dicsérettel zá- -rult. Az ágazatban dolgozók más területen (állagmegóvás, felújítás) is kiemelkedő mun­kát végeztek, és éves szinten igen magas, csaknem 20 mil­lió forint termelési értéket állítottak elő. Az idén a legfontosabb fel­adatuk a szécsényi tanmű­hely befejezése, a célcsoportos út megépítése, a tervezett fel­újítási munka elvégzése lesz. A kőbánya termelése az el,őző évi alatt maradt, rész­ben ä rekonstrukció elhúzó­dása miatt, viszont javult a gazdaságossága a kőtörő be­építésének eredményeként. KÖZÉPPONTBAN AZ EMBER Az elmúlt esztendőkben je­lentősen növekedett a képzelt szakemberek száma. Csak egy év alatt majdnem kétszeresére emelkedett a szécsényi terme­lőszövetkezetben dolgozó beta­nított munkások száma, 10 szá­zalékkal több a felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember. Gondolnak az utánpótlásra is, hiszen jelen­leg 18 jövendőbeli mezőgazda- sági szakember tanul a külön­böző oktatási intézmények­OVII A termelőszövetkezet kőbányájából útépítésre alkalmas követ termelnek ki. meghatározója a II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetben a burgonyaágazat. Ez ta­valy a szívós munka ellené­re is kevés sikert hozott, hi­szen a hozamok elmaradtak a tervezettől, a költségek vi­szont meghaladták . az elő­irányzottat. Búzából az V. ötéves terv legjobb termését takarították be. Ebben nagy szerepe volt a jól kiválasztott fajtáknak és az arányoknak. Eredményként értékelendő, hogy a búza ön­költsége megegyezik a két év­vel ezelőttivel. A szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Termelőszövetkezet 1978 óta foglalkozik vetőmagter­....JttpSSSÉSiV . .. tMÄ11!!1..iff..1 .. "......r H ollókőn épületeket újítottak koznak fel a szarvasmarhatelep részére, Itt is hizlalással foglal­felelő szállítási feltételek ki­alakítása volt. Mindezekre 1973 óta mintegy 28 millió forintot költöttek a szécsényi termelőszövetkezetben. A ki­vitelezést saját gépeikkel vé­gezték, s ez lehetővé tette a termelési periódusokhoz és az időjárási viszonyokhoz való alkalmazkodást. A táblásítás eredményeként- az eddigiek­nél sokkal nagyobb táblák jöttek létre, ezzel lehetővé vált a nagy teljesítményű erő- és munkagépek korábbinál jobb kihasználása, a legkor­szerűbb légi- és földi techni­ka alkalmazása, csökkent a táblákat átszelő utak hossza, ezzel nőtt a termőterület. A melioráció hatásának ér­tékelése során kiderült — bár a szakembereknek ez nem okozott megelepetést —, hogy a meliorált területeken a ter­méshozamok több év átlagá­ban 35 százalékkal növeked­tek, de akadt olyan tábla, ahol 70 százalékkal több volt a ter­més, mint korábban. Három évvel ezelőtt kezdő­dött meg az Ipoly vízrendezé­se, s ezzel újabb 400 hektáros terület vonható be a szántó­földi növénytermesztésbe, aminek jelentősége igen nagy még egy akkora termelőszö­vetkezetben is, mint a szé­csényi. IPARI TEVÉKENYSÉG. Ha az alaptevékenységen kívüli egészet értjük rajta, ak­kor a múlt évi bruttó árbevé­telnek csaknem egyharmada innen származik, csakúgy mint a 13 milliós nyereség 30 százaléka. Az építőipari ágazat szer­vezettsége. magas színvonalú tevékenysége messze kiemel­kedik valamennyi ágazat kö­bén, tavaly pedig nyolcán vet­tek részt levelező oktatásban, amely szerves részét képezi a rendszeres továbbképzésnek. A szocialista brigádmozga­lomban 23 brigád 383 dolgo­zója vett részt, s közülük két- százöten teljesítették vállalá­saikat. A melioráció hatására a ter­méshozamok jelentősen emel­kedtek. Az alagcsövezést, a vízrendezést saját gépeikkel végezték. A testületek munkájukkal messzemenően elősegítették a termelési feladatok teljesíté­sét és jól betöltötték a szö­vetkezetben az üzemi demok- rátikus fórumok szerepét. A munkahelyi közösségi ülések, a küldöttgyűlések jobbnál jobb elgondolásai, javaslatai, az ész­revételek bizonyították, t mi­lyen alkotóerő, ' kezdeményező­készség rejlik az emberekben. S ez egyik legfontosabb zálo­ga a további eredményes mun­kának, (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom