Nógrád. 1981. március (37. évfolyam. 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
Kapcsolat a számítógéppel Az elektronikus digitális addig megmarad, amíg meg számitógép főszereplői a bel- nem változtatjuk. Éppen azért sejében található billenő- alakítják ki a gép emlékező- vagy kapcsolóelemek. A be- berendezését ferritgyűrűkből, rendezés többi alkotóeleme mert ezek állapotai sokáig mintha csak azért volna, hogy megmaradnak. Az egyik élőket kiszolgálja. E billenő- lapot természetesen megfelel elemek, kapcsolóelemek két- a számítógépeknél használt állapotú elemek, tehát — 1-es számjegynek (igaz), a mint neveik is mutatják —, másik a 0 számjegynek (nem két egymástól jól megkülön- igaz). böztethető állapotban lehet- A számítógépnek nemcsak a nek, és működés közben az belső tárolójában találunk egyik állapotból a másikba kétállapotú billenőelemeket, billennek át. És a számítás- A gép két másik fő részében, technika gyakorlatában ezek a vezérlő és az aritmetikai az állapotok mellé rendelnek egységben ugyancsak ilyen konkrét jelentést. kapcsolóelemek a működés A számítógép belső memó- főszereplői. Ezek lehetnek pl. riájában ferritmagokat talá- tranzisztorok, amelyek vagy lünk. Ezek az alig néhány a „vezet", vagy a „nem ve- milliméter átmérőjű kis fér- zet” állapotában vannak, vagy ritdarabkák, ferritgyűrűk két- persze integrált áramkörök, féle — északi és déli — mág- A gép mindenesetre sok neées állapotban lehetnek. A millió műveletet hajt végre gyűrűket egy vízszintes és egymás után és eközben so- egy függőleges áramvezeték hasem történik más, minthogy szeli át. Ha mindkét pályára bizonyos számú kapcsolóelem egyidejűleg vezetünk áramot, megmarad az éppen meglevő a gyűrű meghatározott álla- állapotában, bizonyos számú pótba kerül. Ha csak az kapcsolóelem bedig átmegy a egyik vezetékre küldünk másik állapotba. És mindazt, elektromos áramot, a gyűrű amit betáplálnak a számító- ugyanabban a mágneses álla- gépbe, ugyancsak kétbetűs pótban marad, amelyben elő- ábécé segítségével (1 és 0) zőleg volt. Ha azonban miad- kell feljegyeznünk, mert a két vezetékre az előzővel el- számítógép csak így érti meg. lentétes irányú áramot vi- Képünkön: a számítógéppel szünk rá, a gyűrű épp az el- való műveletéket tanulják a lentétes állapotba jut. Ez az hallgatók egy csehszlovák főállapot huzamos időn át, mind- iskolán. Á szén becsülete A szén százalékos aránya legolcsóbb bányászási mód, évszázadunk kezdete óta ál- mivel jól gépesíthető. landóan csökkent a világ Sokan úgy vélik, hogy csu- csaknem minden országának pán a szénnek a föld mélyé- energiamérlegében. Ennek okai bői való kitermelése az „iga- sokrétűek: 1973-ig a szén zi” bányászat. Pedig a külszíni többnyire drágább volt mint szénfejtés legalább olyan ér- a többi fosszilis tüzelőanyag; dekes és izgalmas, mint a a szenet, hacsak nem felszíni mélyben folyó munka. Igazi módszerekkel bányásszák, a holdbéli tájhoz hasonlít a föld mélyéből kell előhozni, külfejtés, ahol ötemeletnyi Szállítása, elosztása és eitü- magas óriásgépek falják a zelése lényegesen körűimé- köbmétereket. A _ hatalmas nyesebb, mint az olajé és a monstrumokat csupán néhány gázé Továbbá a világ ismert ember kezeli, szolgálja ki. A szénkészletének nagy része vi- kotrómester fülkéjéből gomb- szonylag sok ként tartalmaz nyomással irányítja a mun- és tetemes mennyiségű hamut kát. A gépóriások marótárhagy az elégetése után. így, csái előbb lefejtik az értékes különös tekintettel a környe- rétegről a meddőt, majd kiter- zetvédelemre. eltüzelése melik a szenet, s szállftószaegyütt kell, hogy járjon a lag-rendszerek segítségével hulladékgázok tisztításával, járművekbe — vagonokba, teami viszont a széntüzeléses herautókba, dömperekbe — erőművek gazdaságosságát rakják. Képünkön: a szovjet csökkenti vagy veszélyezteti bányagépipar egyik büszkeSé- Ennek ellenére tisztában kell gét, az óránként 2—3 ezer lennünk azzal, hogy a szénki- tonna szén kitermelésére al- termelést és -felhasználást kalmas marókerekes kotrót minden eddiginél nagyobb láthatjuk. Megjegyzendő, mértékben kell növelni. Min- hogy ma már ennél nagyobb, denekelőtt a külszíni fejtéssel napi 200 ezer tonna teljesít- hozzáférhető szeneket kell ményű kotrógépek is készül- kiaknázni, viszonylag ez a nek a világon. Fürdőkúra Tudomány-technika A fűzvessző művészei Bizonyára kevesen tudják, hogy Magyarországnak évenként mintegy 3,5 millió dollár bevétele van egy olyan exportcikkből, amely teljes egészében hazai alapanyagból készül, s amelyben több mint 2000 dolgozó ügyessége és szorgalma testesül meg. Az ősi szakma, a kosárfonás művelői a fűzvesszőből közel hatszázféle terméket állítanak elő, a karra vehető és di- vatkosártói a lámpaernyőkön, tálcákon át az ívelt formájú, szép fonott bútorokig. Az iparág zavartalan anyag- ellátásának alapja a nemes- fűzvessző erdő módon való termesztése (évente 1000 va- gonnyi mennyiségre van belőle szükség). Nemzetgazdasági szempontból nem lényegtelen, hogy a vesszőellátást kétezer hektárnyi mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület adja. A meglehetősen nehéz munkával járó fűztelepítést minden esetben a talaj 3—4 éves táperő-utánpótlása előzi meg. A fiatal növényeket négyszer-őtször kapálják, öntözik, műtrágyázzák, gépekkel és helikopterekkel permetezik. Az aratást, amely nem mindig jár egyforma eredménnyel, hiszen például a jégkár a füzesekben éppúgy előfordulhat, mint a gabonamezőkön, már többnyire gép végzi. A megtermelt fűzvesz- szőt hántolással készítik elő a további feldolgozásra. A géppel végzett hántolás után vastagság és hosszúság szerint válogatják, osztályozzák a vesszőket, majd kévébe kötik. Szárítás után adják át a kosárfonóknak. Az egykor Csupán kézi munkával végzett kosárfonás szerep a termelésben továbbra az elmúlt évtizedek során so- is az emberé marad. A nőké, kát változott. Ma már külön- akik a finomabb munkát vég- íéle gépek könnyítik meg a zik és a férfiaké, akik a nemunkát, de a legfontosabb hezebb feladatokat látják el. Képünkön: a falusi használatú ún. tojásoskosarak születésének pillanatát örökítette meg a riporter. és torna Hosszú időn át az volt az elmélet és a gyakorlat, hogy a szívbetegek gyógyulásához teljes nyugalomra és pihenésre volt szükség. Újabban azonban egyre általánosabb az a vélemény, hogy a gyógyszeres kezelésen kívül éppen a mozgás az egyik legfontosabb gyógyító tényező. A szívbetegek hosszas fektetését a korai felkelés, a torna, a fürdő, a masszázs és az úszás váltja fel. A tapasztalatok szerint mindez nem csak azért jó a betegeknek, mert így hama-, rabb elérik teljesítőképességük maximumát, hanem azért is, mert ezáltal nem a betegségük, hanem a teljesítményük köti le a figyelmüket. • A fürdőkúra előnye abban mutatkozik meg, hogy a vízben levő oldott és szabad széndioxid a bőrön át bejut a szervezetbe, és ott a szívműködést és a keringést kedvezően befolyásolja. Hatására a szervezetbén különféle aktív anyagok szabadulnak fel, amelyek az artériák tágításával növelik a rajtuk át- áramló, oxigénben gazdag vér mennyiségét. Természetesen a kedvező hatások ellenére a fürdő terhelés a szívbetegek számára, azért csak az orvos által előírt módon vehető igénybe. A fürdőkúrát gyógytorna és úszás egészíti ki. Ezek az izmok mozgatása révén javítják a légzést és a keringést,, s fokozzák a szívizom munka- képességét. A mozgásterápia azonban nagy körültekintést igényel: csak az egyéni elbírálás és a fokozatosság elvének megtartáséval alkalmazható. A betegek ’ teljesítőképességét terheléses vizsgálatokkal határozzák meg. Ilyenkor a beteget különféle nagyságú és különböző Ideig tartó megterhelésnek teszik ki. és közben figyelemmel kísérik az érverés. a vérnyomás, a légzés és az EEG változását. _______________ _ ll ! O rszágos verseny papírrepülővel! Pillantás a lövőbe Közműalagút-rendszerek városaink alatt Országos papírrepülőmodellverseny lesz hazánkban először az idén. A versenyt az Élet és Tudomány című hetilap hirdette meg a Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) és a Magyar Úttörő Szövetség támogatásával, két kategóriában. Az egyikben a Néhány méterrel lakóházaink alatt egy új világ kezdődik. A közművek csőhálózatának, vezetékeinek világa. Erről a világról alig beszélünk. Nagyobb figyelmet fordítunk a reprezentatív felszínnek, mint a város alatti építkezésnek. Dr. Stentzl Ferencet, a mélyépítési kutatási-fejlesztési iroda vezetőjét először az iroda feladatairól kérdezem. — Irodánk tevékenysége a tervezéstől a kutatáson, a technológiák kidolgozásán, a kísérletezésen át egészen a „kulcsátadásig”, terjed. Feladataink közé tartozik a városok, városrészek közművesítése, a műszaki fejlesztés és a már meglevő vezetékek rekonstrukciója. Munkánk közben igyekszünk biztosítani a felszín zavartalan forgalmát, a lakosság nyugalmát, a környezet védelmét. A hazánkban mostanában elterjedő új létesítmények, a közműalagu- tak Is ezt szolgálják. — Mit nevezünk közmüala- gútnak? — A közműalagút a kezelő személyzet által járható, a föld alatt, vagy lakóházak alsó szintjén elhelyezkedő vasbeton építmény. Itt foglalnak helyet/ a közművezetékek. Üzemeltetésük, ellenőrzésük, javításuk és esetleges bővítésük a felszín életének megzavarása nélkül történik. Az alagút élettartama 60—80 év, s benne szinte a szemünk előtt játszódik le folyamatában figyelhető meg a csőhálózat elhasználódása. Az ala- gútban a kábelek és a vezetékek kétszer annyi időt „élnek meg” (kb 30 évet), mint közvetlenül a földbe helyezve. A biztonsági berendezések zavar esetén automatikusan reteszeinek alagútrészeket, és kapcsolatban állnak egy központi trányítóhelyiséggel. Az alkalmazottak a négyóránkénti műszaki szemlék időközeiben a műszerek segítségével állandóan ügyelhetnek az egész rendszerre. — Építésük nem túl költséges a hagyományos közművesítéshez képest? — Az alagút megépítése valóban többletköltséggel jár, bár ez jelentősen csökkenthető. Az alagutat épületek alatt vezetjük, a ténylegesen földbe kerülő részt csak az épületek között kell kialakítani. Elmaradnak a bekötővezetékek, mert a közművekről közvetlenül csatlakoztathatók a lakóházak belső vezetékei, így a beruházás költségei mindössze 10 százalékkal nőnek. Mihthogy a mérhető távlati fenntartási és üzemeltetési költség csak fele a hagyományosnak, feltétlenül gazdaságosabb a közműala- gút-rendszer. Építése jól gépesíthető, nem igényel speciális gépeket, jelentős az élőmunka-megtakarítás, alkalmazása meggyorsítja a lakótelepek használatba vételét. Nem szólva a közműalagutak forintban nem mérhető környezetvédelmi előnyeiről. Hiszen a vezetékek javítása, bővítése során elkerülhető a közterületek bontása, a közlekedés megzavarása, az utak rongálása, a növényzet pusztítása. Az alagútban télen-nyá- ron ideális a munkahelyi környezet. — Üzemel már hazánkban valahol a közmúalagút-rend- szer? — Részben már felépült Pécs siklósi városrészében, a pesterzsébeti, a Debrecen újkerti és a dunaújvárosi lakótelepen. Sajnos, ez mindösz- sze 10 kilométernyi hálózatot jelent. — Hol célszerű a jövőben építeni közműalagutakat? — Jelentősége a bontások után átépülő területeken és forgalmi csomópontok kialakításakor a legnagyobb. Ha már egyszer feltúrtunk egy városrészt, egyúttal a közműalagút is elkészíthető. A belterületeken épületek modernizálása során fölöslegessé vált pinceterek egvbenyitásával is kialakítható a közműfolyosó- rendszer. A közműalagutak fontossága ma már bizonyítható. A pesterzsébeti .kísérleti közműalagút 2,7 km hosszú és 3000 új lakótelepi lakást lát el. S, hogy mégis ilyen lassú ütemben épülnek? Az engedélyező hatóság egyelőre túlzott biztonsági feltételeket követel. Pedig a közmú- alagutakat is meg kell szokni, mint annak idején a metrót. Érdemes. Hollós László NÓGRÁD - 1981, verseny színhelyén készített modellekkel távrepülésben mérhetik össze tudásukat az általános Iskolások és — külön csoportban — a felnőttek, korhatár nélkül. A másik kategóriában az otthon készített modelleket bírálja el egy szakértő zsűri: melyek a legértékesebbek, a legújszerűbbek és a legszebbek. A versenysorozat több lépcsős, az iskolai, majd a járási, a városi és a budapesti kerületi versenyeket megyei és buda-i pesti döntők követik. Az utóbbiakon helyezést elért versenyzők vehetnek majd részt a Budapesten előrelát hatólag ez év májusában megrendezendő országos döntőn. A nyertesek maguk is repülhetnek, mert a verseny három első díja: berlini látogatás a MALÉV egyik járatával, A helyezetteket is értékes jutalmak- várják: repülőmo- dell-motorok, modellépítő i készletek, könyvek. A részletes versenyfelhívást az Élet '■ és Tudomány 1981. február 20-, án és 27-én megjelenő 8. és 9. száma közölte, s ugyanott a rpodellek építésével és repí- tésével kapcsolatos hasznos tudnivalókat is olvadhatunk. 1., vasárnap 1 1
