Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-14 / 38. szám
Ax SZKP XXVI. kongresszusa (V.) Tovább a béke útján Az SZKP kongresszusa nem csupán szovjet belügy, — nagy fontosságú nemzetközi esemény is. Itt jelölik ki a párt, az ország külpolitikai irányvonalát. Az elmúlt két kongresszus e téren különösen jelentős volt: a XXIV. kongresszuson született meg az a békeprogram, amely oly nagy hatást gyakorolt a világ fejlődésére, s meghatározta a hetvenes évek nemzetközi politikáját. A XXV. kongresszus pedig nem csak megerősítette, hanem ki is bővítette ezt a programot. MEGVALÓSULT CÉLOK Az elmúlt évtizedet, minden konfliktus, viszály ellenére az enyhülés évtizedének nevezik, s ebben szerepe volt a békeprogram megvalósulásának. Indokínában megszűnt a nyílt, fegyveres imperialista beavatkozás. 1971-ben, a XXIV. kongresszuson még csak feladatként jelölhették meg az európai enyhülés és biztonság programját — azóta megszületett a helsinki záróokmány, s nagyot léptünk előre az együttműködés, a kapcsolatok kölcsönös fejlesztése terén. Tíz éve még csak általános célkitűzés volt a fegyverkezési verseny korlátozása. Azóta viszont aláírták az első- SALT-szerződést, s ha a hadászati támadófegyverek korlátozására vonatkozó második szovjet—amerikai szerződés mindmáig nem is lépett érvénybe, azért előírásait Washington kénytelen figyelembe venni. A GONDOK NÖVEKEDTEK Az enyhülés gondolatának előretörésén az agresszív imperialista erők koncentrált támadása sem tud változtatni. Ez történelmi folyamat. Nagy lépésekkel jutott előre a gyarmati rendszer felszámolása, a világ újabb országai léptek a szocialista fejlődés útjára. A többi között e célokat szabta meg tíz évvel ezelőtt a XXV. kongresszus békeprogramja. Megvalósulásában döntő szerepe volt a Szovjetunió, a szocialista országok közös erőfeszítéseinek. A Szovjetunió következetesen folytatja a békeprogramban megjelölt utat. Az elmúlt néhány évben száznál több olyan fontos javaslatot terjesztett elő, amely a nemzetközi enyhülésre, a fegyverkezési verseny korlátozására és megszüntetésére, a leújabbak keletkeztek, s újabb térségekben vált veszélyessé a feszültség. A KONFLIKTUSOK RENDEZÉSÉÉRT A Szovjetunió, amely mindig, minden eszközzel következetesen kiállt a konfliktusok békés rendezéséért, nyíltan kijelentette, hogy nem engedi meg az erőegyensúly erőszakos megváltoztatását. De kinyilvánította azt is, hogy semmi olyat nem akar tenni, amely más országok érdekeit, biztonságát veszélyeztetné. Kép 1975-ből: Leonyld Brezsnyev aláírja a helsinki értekezlet záróokmányát szerelésre irányult. Az új kongresszusnak azonban most tekintetbe kell vennie azt, hogy a nemzetközi helyzet az elmúlt években romlott — mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetésének hibájából. Ha a hidegháború korszakát nem is lehet egyszerűen felújítani, a gondok megnövekedtek. A háborús gócok nem mindenütt szűntek meg, sőt Az SZKP — s ennek a kongresszus nyilván hangot ad — nem engedi meg a békeprogram eltemetését. Folytatni kívánja az évtizedes eredményes politikát. A pártkongresszus minden bizonnyal új ösztönzést ad a békéért, az enyhülésért folyó világméretű harcnak. Kis Csaba (Következik: 6. Negyedmilli- árd ember nevében.) A demokratizmusról, a jogokról és a kötelességről Beszélgetés Szabó Istvánnal, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkárával A pártdemokrácia fejlesztése folyamatos munkát ad a salgótarjáni járás üzemeiben, községi pártbizottságaiban, pártvezetőségeiben és az alapszervezetekben tevékenykedő kommunistáknak. Hogyan segíti tevékenységük a demokratizmus szélesítését, a párt egységének, vezető szerepének és tömegkapcsolatának erősítését? Erről beszélgettünk Szabó Istvánnal, az MSZMP Salgótarjáni járási Bizottsága első titkárával. — Milyen tapasztalatokat hoztak azok a vizsgálódások, amelyeket a járás kommunista közösségeiben végeztek a pártdemokráciáról, az üzemi, a munkahelyi demokráciáról? — Ügy látjuk, hogy különösen az utóbbi tíz esztendőben a pártdemokrácia, a társadalmi demokratizmus érvényesülése egyre szélesebb tömegeket foglalkoztat. Az alapszervezeti taggyűléseken, a tömegpolitikai oktatásban, az elméleti konferenciák vitáin, de a személyes beszélgetések során arról győződtünk meg, hogy a párttagság egyetért abban, a szocialista demokrácia széles körű érvényesülése elképzelhetetlen a párton belüli demokrácia nélkül. Mindinkább egyértelművé válik az a felismerés is, a párt vezető szerepe ott érvényesül maradéktalanul, ahol a kommunisták képesek arra, hogy a munkahelyi kollektívát érvekkel győzzék meg a párt politikájának helyességéről. S a meggyőző munka alapja a párttagok meggyőződése a politika igazáról. E tapasztalatok birtokában arra buzdítjuk a pártbizottságokat, pártvezetőségeket, s természetesen az alapszervezeteket, fordítsanak nagyobb gondot a párt- és a munkahelyi fórumok előterjesztésére. A közelmúltban megtartott beszámoló taggyűléseken őszinte, nyílt viták bontakoztak ki az éves tervek alakulásáról, az üzem- és munka- szervezés gondjairól, dolgairól, a bérezésről. Jó néhány alapszervezetben, többek között á „ szénbányáknál, arra is volt példa, hogy a párttagok olyan megbízatást kaptak: ismertessék az alapszervezet álláspontját a, munkásgyűlésen, a termelési tanácskozáson, a brigádértekezleten. Növelte az alapszervezetek tekintélyét, hogy a párttagok többségében olyan kérdésekről szóltak, amelyek a gyári kollektívát és az embereket személy szerint is érdekelték. Sok párton kívüli munkás, szakember mondta el véleményét az elmúlt esztendőről, s adott tanácsot az idei feladatok elvégzéséhez. Shogy részei voltak a tennivalók kialakításának, megvalósítóStílusváltás kemaszcipőbsn Keresztet vetettünk rá és Itemettük, A régi idők ven- églátása mindörökre a múl- é, a mostaniból pedig — rézint az árak, részint a ven- églátók stílusa miatt — ne- lezen lesz énekes halott. Körülbelül ez a megítélés lakúit ki a közvéleményben vendéglátással szemben az lmúlt egy-két évben. Míg iszonylag olcsón ebédelhetünk az éttermekben, az ala- sony árak valamiféle immu- dtással vérteztek fel ben- lünket mindazokkal a színvonal- és magatartásbeli je- enségekkel szemben, amiket na hangos szóval kifogáso- unk, megszűnésüket köve- eljiik. A nehézségekkel való meg- jirkózás a vendéglátók dol- ;a. A vendég a pénzéért még ikarja kapni azt, ami érte ár: ízletes ételt, a jóllakás- íoz elegendő adagot, udva- ■ias modort és elfogadható környezetet. Mindezt olyan viszonyok közepette, amikor a /endéglátók egyik legfőbb gondja, hogy legyen egyál- ,alán, akit vendégül láthassanak. Mert az ebédelni, vacsorázni, pohár italt felhörpinteni betérők száma bizony egyre kevesebb. Az emberek takarékosabbak lettek, gyakrabban számolnak, s mivel az otthon főztje kétségtelenül olcsóbb, a vendéglői étkezést inkább ünnepi alkalmakhoz kötik. így van ez Nógrád megyében is. A megyei vendéglátó vállalat éttermeiben, szórakozóhelyein tavaly tovább csökkent a forgalom. Az egyetlen, ami ebben biztató az, hogy a visszaesés üteme valamelyest szerényebb mérvű az előző évinél. Eredményei alapján a vállalat most az országos középmezőnyben foglal helyet, forgalmának szerkezete valamivel jobb annál. Az összforgalom- nál ugyanis erőteljesebben nö-. vekedett az ételeladás, kiváltképpen az előfizetéses étkezésben. Ennek dacára tavaly 321 millió forintos tervét nem tudta teljesíteni, mintegy 8 millió forint értékű forgalommal adós maradt. Ami az oly sokszor sürge-. tett stílusváltást illeti, az ebbéli haladás —, ha nem is túlságosan látványos — mindenesetre észrevehető, s ezzel a. vállalat a későbbi eredményeket alapozta meg. Legtöbbet talán a tárgyi feltételek javításával tett a színvonalasabb vendéglátásért. Ide tartozik a salgótarjáni Borsodi söröző és ételbár, a balassagyarmati Csengődi borozó, (ez utóbbi ' ötlet minden reményt fölülmúló- an bevált), a kisterenyei Nagyfa kocsma bisztróvá átalakítása, a Bornyai-turista- ház konyhájának korszerűsítése, a Napsugár teraszának elkészítése. Nagy értékű, külsejével, belső kiképzésével is vonzó, mégis kihasználatlan üzlete a vállalatnak a pásztói Cserhát csárda. Forgalmának felpezsdítése céljából kempinget építenek ’ mellé. Ez a csárdával és a tervezett autóalkatrész-bolttal együtt úgynevezett útellátó központ kialakítását jelenti, s eggyel több okot ad arra, hogy az autós turisták megálljának a csárdánál. (A kemping- 250 személyes lesz, ebből 52 szálláshelyet téliesítenek.) Érezhető a változás a személyes stílusban is. Nem véletlen, hogy tavaly 20 üzletben, majdnem minden ötödikben új vezető látott munkához. A cserék jelentős hányadát a rátermettség, a friss ötletek és az iparkodás hiánya indokolta. A vendéglátók igényességével szemben ezzel együtt is még mindig kifogások emelhetők. Magatartásbeli, durva giksze- rek már nemigen rontják a vendéglátás hitelét, ez azonban nem jelent egyúttal tökéletes udvariasságot is. Az ugyancsak új üzletvezetőt kapott Dornyai-turistaház e szempontból példának állítható. Személyzete nem • rest megkérdezni a vendéget, mikor láthatja legközelebb, s mivel járhatna kedvébe. De igénytelenséget árul el többek között az, hogy egyes üzletvezetők új tapétát sürgetnek, ugyanakkor nem szúrja szemüket a sarokban lengedező pókháló. Egyre több másod- és harmadosztályú melegkonyhás egység kínál vendégének saját ételspecialitást, s ez jó dolog, igazi vendégcsalogató módszer, különösen, ha ezek állandóan kaphatók is. Ilyen különlegesség többek között a Vidróczki- pecsenye, a Mikszáth- hústekercs, a vadász máj roston, vagy a füstölt, főtt csülök. A Beszterce étterem korábbi specialitását, a Bacsa szeletet váltotta fel újjal, a Vázeci ízelítővel. A vendéglátás szabott árakkal dolgozik, eredményességén csak költségei megnyirbálásával lendíthet. E célból néhány munka- és üzem- szervezési intézkedést vezettek be, melyek létszám- csökkentéssel, illetve átcsoportosítással, a cukrászüzemek és a hidegkonyha profiljának átrendezésével a választék bővítése mellett a gazdálkodás sikerét is szolgálja. A szerényebb költségek táplálják a vállalatnak azt a reményét is, hogy a tavalyi 3 millió forint nyereség helyett idén akár 5 milliót is elérhet. Csakis rajtuk, a vendéglátókon múlik. Szendi Márta sukban is számíthatnak rájuk. Ügy gondolom, ezt a gyakorlatot mind több ipari és mezőgazdasági üzemben kell meghonosítanunk. Mert ma még nem állíthatjuk, hogy mindenütt élő, eleven a kapcsolat a pártdemokrácia, az üzemi, a munkahelyi demokrácia között, őszinte beszélgetéseken kell tisztáznunk néhány alapszervezetben olyan elvi, elméleti kérdéseket is, hogy fér meg egymással a demokrácia és a centralizmus. Aztán vannak olyan tapasztalataink is, hogy az alapszervezetek egy részében a kommunisták a politikai döntéseket az irányító pártszervektől várják. Tevékenységüket abban látják, hogy mechanikusan végrehajtsák ezeket a határozatokat anélkül, hogy mérlegelnék a helyi lehetőségeket, megteremtenék az eredményes munkához szükséges politikai feltételeket. — Az elmúlt évben a választások során a pártbizottságok, a pártvezetőségek munkásokkal, fiatalokkal erősödtek. A testületi tagok felkészültsége, tájékozottsága mennyiben járul hozzá a határozatok alaposabb ismeretéhez, a helyi feladatok kialakításához és azok következetesebb végrehajtásához? —- Az a tapasztalatunk, hogy a testületekben bekövetkezett változások szinte mindenütt élénkebbé, elevenebbé tették a munkát, erősítették a kollektív vezetést. A tanácskozások nyíltabbak, kritikusabbak lettek. A testületi ülésekre készült előterjesztések általában jó színvonalúak, rendszerint gondos elemző munka, sokoldalú helyszíni vizsgálat van mögöttük. A testületi tagok többsége is felkészülten, felelősséggel mond véleményt és határozottabban kéri számon a végzett munkát. A politika végrehajtásának mechanikus módszere helyett mindinkább azt vizsgálják, hogy a határozatok megvalósítása milyen konkrét feladatokat ad egy-egy üzemben, munkahelyen. Az új tisztségviselőket a járási pártbizottság, de az üzemi, a községi pártbizottságok és pártvezetőségek is segítik, hogy még felkészültebben tegyék dolgukat, jól ismerjék területük, de a járás gondját-dolgát is. Rendszeressé tettük a titkárok, a területfelelősök felkészítését, hogy a munka tervezéséhez, szervezéséhez és ■ végrehajtásához szükséges döntések időben eljussanak az alapszervezetekhez. Ugyancsak ezt segíti a járásban jól bevált te- r.ületfelelősök rendszere. Rendszeresen tartunk elméleti konferenciákat, és a propagandisták felkészítése is folyamatos. A tömegpolitikai oktatást, ahol évente mintegy öt és fél ezer ember tanul, szeretnénk még inkább bevonni az információhálózatba. Ugyanakkor a nagyüzemi, nagyközségi pártbizottságokat, pártvezetőségeket is arra ösztönözzük, hogy a tisztségviselőket készítsék - fel munkájukra, tájékoztassák őket folyamatosan munkahelyük ügyeiről, gondjairól. Fontos feltétele ez annak, hogy a testületi ülések minden szinten még aktívabbak legyenek, az esetenkénti formális viták helyett érdemi tanácskozásokon, reális döntések szülessenek. Így lesz egyre kevesebb azoknak a testületi tagoknak a száma is, akiknek soha nincs mondanivalójuk, vagy csak az egyetértő véleményüknek adnak hangot. — A határozatok megvalósítása végül is a pártalap- szervezetekben tevékenykedő kommunistákon múlik. A járás párttagsága mennyire ismeri, mennyire él jogaival, kötelességeivel, így a bírálat, az önbírálat jogával? Hogyan használják ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a pártdemokrácia fórumai, többek között a pártcsoport- beszélgetések, taggyűlések nyújtanak számukra? — A közelmúltban megtartott beszámoló taggyűlések nagy körültekintéssel és felelősséggel értékelték az elmúlt évet. A szénbányák alapszervezeteinél az értelmetlen magyarázkodás helyett a párttagok azt keresték, hogy juthatnának túl mielőbb a gondokon. A könnyűipari üzemeknél, Jánosaknán, -Kazáron és Nagybátonyban a szervezettebb munka, a minőségi bérezés feltételeinek folyamatos megteremtéséről esett a legtöbb szó. Karancslapujtőn a termelőszövetkezetben ugyancsak őszinte, nyílt vitában tisztázta a párttagság a termeléssel, a gazdálkodással, a további tennivalókkal kapcsolatos kétségeit. A legtöbb pártcsoport-érte- kezleten személy szerint is értékelték a párttagok tevékenységét. Az igazság az, hogy a kisebb kommunista közösségekben általában őszintébben nyilatkoznak meg az emberek. Nemcsak személyre szóló dicséret, bírálat is több hangzik el. Ügy gondolom, ezt a valóban nyílt légkört kellene meghonosítani valamennyi pártfórumon. Természetesen nem állítom, hogy valamennyi pártcsoportunk hibátlanul teszi a dolgát. Most is tapasztaltuk még néhány helyen, hogy konkrétan dicsérnek embereket és általánosan bírálnak. A pártmegbízatásokkal, a munka értékelésével sem vagyunk mipdenütt elégedettek. Igaz, a párttagok 65—85 százalékának konkrét megbízatása van. Ezek egy része azonban formális,- nem segít a konkrét feladatok megvalósításában, nem szolgálja eléggé a párttag kommunista nevelését, elkötelezettségének, felelősség- érzetének erősítését. Ezért azt tanácsoltuk az alapszervezeteknek, a megbízatásokat vizsgálják felül,, s ahol szükséges, igazítsák jobban a gazdasági, eszmei-politikai tennivalók megvalósításához. — Milyen további lehetőségek kínálkoznak a pártdemokrácia fejlesztésére a járás pártszerveinél és az alap- szervezeteknél? — Ügy látjuk, hogy a továbbiakban is következetesen munkálkodnunk szükséges a Központi Bizottság 196.9 novemberében született határozatának megvalósításán. Ebből következik, hogy a testületi ülések, az alapszervezeti taggyűlések demokratikus légkörét változatlanul erősítenünk szükséges. Következetesebben érvényt kell szereznünk minden alapszervezetben a demokratikus centralizmus elvének és gyakorlatának, a pártélet lenini normái maradéktalan érvényesülésének. A testületi munka demokratizmusa, az őszinte vita, mint addig is, megköveteli az előterjesztések nyíltságát, a testületi tagok eszmei-politikai felkészültségét, tájékozottságát. Ezért rendszeres képzésük, felkészítésük mellett sűrűbben sort kell kerítenünk a személyes eszmecserékre, beszélgetésekre is. Hasonló tennivalók várnak ránk a taggyűlések, a pártcsoportok munkájának folyamatos javításában is. Az alapszervezetek erősítsék azt a légkört, amelyben a párttagoknak, elsősorban a kommunista vezetőknek van bátorságuk elismerni munkájuk, magatartásuk fogyatékosságait. Nagyobb figyelem szükséges arra is, hogy a jogos észrevételeket, tanácsokat, a bírálatot a munkát jobbító intézkedések kövessék. Mindezek tovább erősítik párttagságuk felelősségét a politika megvalósításában, jogainak és kötelességeinek érvényesülésében. — Köszönjük a beszélget tést. v. a i
