Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
A község legfiatalabb gyermekintézménye fegyben, a szőlősiek büszkesége is: mostantól minden indokolt igényt kielégítenek az óvodáskorúak körében. Fekete Ferenc nyugdíjast vizsgálja a jól felszerelt rende- Téli falukép, kúttal, temp- lőben dr. Langmayer Balázs körzeti orvos. lommal... A régmúlt megismerését, megbecsülését bizonyítja az a gyűjtési akció, amelyben a fiatalok jeleskedtek. M inden pontján bizonyít valamit. Es a bizonyítékok kivétel nélkül az élettel, az életrevalósággal tartanak szoros kapcsolatot. Azt, hogy ősidőktől fogva lakott, a Királydomb 18 kelta eredetű lelete bizonyítja. A neve, természetesen más helyesírással, olvasható az Anjou-kori okmánytár lapjain: a szőlős egyben arra utal — nagyban ment errefelé a szőlőtermesztés. Negyedszázada hosszú ékezettel, egy 1-el kell írni a nevét, de, hogy mennyire lassan követi az új szabályokat, a gyakorlat, azt számos, helyben is megtalálható, eltérő helyesírású _ felírat bizonyítja. Műemléki szempontból rendkívül értékes-szép temploma huszita eredetű templom romjaira épült — ez a szláv elődöket látszik bizonyítani, és ugyanezt a tipikusnak mondott helybeli Batta vezetéknév. A neveknél maradva egyetlen ponton van némi ellentmondás: Mátraszőlős közelebb fekszik a Cserháthoz, mint a fenséges Mátrához, amelytől még a Zagyva is elválasztja. Lehetne Cserhátszőlős is? Továbbra is a bizonyítás pontjait keresve: a társadalmi munka nem volt ismeretlen Mátraszőlősön 1705-ben sem, amikor a szé- csényi országgyűlésre igyekezve a fejedelem áthaladtában egy időre itt megpihent. Ennek emlékére később kápolnát emeltek a helybeliek. Az azonban tönkrement, és a század elején, 1904-ben, bizonyos Ozoróczki István kőműves mester ingyenesen elvállalta újraépítését. ö maga a munka elvégzése előtt meghalt ugyan, de fia átvállalta az építés befejezését. A táj értékére nem csupán az északi hideg szelektől védett szőlősdombok, hanem az a körülmény is bizonyíték — bár, meglátná benne korunk embere is a lehetőségeket! —, hogy a sok gazdát megélt Janko- vich-kúriában, a „megye legszebb úri lakában” a későbbi tulajdonos, dr. Rónyay Jenő „Csillag” néven jól menő panziót működtetett. A meglehetősen leromlott épület az utóbbi időben is többször cserélt gazdát (tanács, tsz), most éppen egy csomagolóüzemnek ad helyet. A kényszer, úgy tűnik, mindenkinél nagyobb úr! És nem kedvez a felismerésnek: nagyobb bátorsággal, lendülettel mennyivel gazdaságosabban ki lehetne használni egy ilyen helyet... A község szép strandja is víz nélkül árválkodik, jó néhány esztendeje. Állítólag, amióta a pásztói strandot megnyitották. De ha már a közeli nagyközség szóba - került: Mátraszőlős egy ideje Pásztó társközsége, és kétezer (!) lakosával kétségtelenül párját ritkítja, hiszen aligha van még egy ilyen nagy lélekszámú társközség a megyében (országban?), s vajon ehhez mérten a legnagyobb-e a figyelem az irányába? A nagyközségi tanácson Ruza László pénzügyi csoportvezetővel beszélgetve könnyen megállapíthatuk, hogy az eltelt évek során úgyszólván minden, eredetileg tervezett fejlesztést jelentősen túllépett Mátraszőlős, a társközség érdekében a nagyközségi tanács. Az értékes új persze ma sem nélkülözte (általa vált szebbé) a társadalmi munkát, így például a körzeti orvosi rendelő (1974-ben készült el, hetvenöttől rendel ott dr. Langmayer Balázs fiatal orvos), de ugyanez fokozottan érvényes a legújabb eredményre, az új óvodai csoport létesítésére. Erről azonban már Kovács Mária művelődési felügyelő tájékoztat. A lényeg: jó néhány gyesről visszatérni szándékozó kismama nem vállalhatott újra munkát, az óvodahiány miatt. Tanácsi és lakossági összefogással, amelynek szervezésében úgyszólván mindenki részt vett, aki meghatározza a mai mátraszőlősi élet minőségét. Az eredmény egy újabb óvodai csoport. s így már három létezhet megosztva a régi iskolaépületben,, az újabb iskolaépületben, ahol a politechnikai műhely átalakítása tette lehetővé két csoport nagyon jó elhelyezését ez év január közepén. Közben bővülhetett az egyre nagyobb feladatokra vállalkozó gyermekélelmezési konyha a régi iskolaépületben (óvodában), de a politechnikai műhely sem szenved hiányt, mert azt meg a régi tanácsházán alakították ki — míg a művelődési ház nagy könyvtárhelyisége a könyvtár három kissebbe történő költözésével alkalmas lesz két fontos feladatra is: ott működik majd megosztva az iskolai napközi és az ifjúsági klub, KISZ-helyiség. Alighanem nem mindenben tudja követni a krónikás ezt a rengeteg helycserét, amely elsősorban azt bizonyítja: szűkösen vannak a mátraszőlősi gyerekek. Róluk az iskola igazgatója, Nagy Miklós tanácstag, a népfront helyi vezetője elmondja: két műszakban tanulnak, négy tanteremben nyolc csoport, reggeltől estig. A legnagyobb gondot mégis az okozza, hogy jelenleg egyetlen kis helyiségük sincs az úttörőmozgalmi munkára. A szakos ellátásban nagyot léptek előre, hiszen a 78 százalék igazán minden eddiginél jobb (volt sokáig 35—40 százalékos is). A gyerekek száma/ pedig minden külön figyelmet megérdemelne továbbra is, hiszen a község lakóinak több mint 10 százaléka (!) iskolás korú, vágy ennél kisebb gyerek. Tizenkét kinevezett pedagógus áldozatos munkája nyomán minden gyerek továbbtanul, 60—70 százalékúk szakmunkásképzőben, szak- középiskolában, a többiek pedig elsősorban a pásztóinál helyben jobban kedvelt kisterenyei gimnáziumban! Bárhogy nézzük, olyan ez a sok helycsere, mintha egy szűk helyiségben akarna valaki dupla szaltót csinálni, hogy sportnyelven fejezze ki magát a csodálattól némileg megbénult krónikás. Aki állítólag „sok mindent látott már” ... És akkor még sportra (labdarúgás, női kézilabda, teke), kultúrára (asz- szonykórus, szerveződő tánccsoport stb). is jut idő és erő, figyelem és kedv. Életkedv, amely talán a legjellemzőbb volt mindig is a mátraszőlősiekre. Sőt, a hagyományszeretet is, ameiy nyomán rövidesen éppen itt elevenítik fel a régi szép szokást, a szüreti felvonulást. D e a körzeti orvosi rendelő mindenképpen a község egyik szervező pontja. Az ott zajló gyógyító munka igényessége úgy terjed át éppen az igényesebb élet folyamatos kialakításában a helybeliekre, hogy mindaz a változás, ami a maiakat jellemzi szinte észrevétlenül történt, történik nyilván a jövőben is. ür. Langmayer Balázs szerencsés, szép időben járt először ezen a tájon, s talán nincs messze az igazságtól az sem, hogy valósággal beleszeretett. Az sem zavarta, hogy nehéz körülmények között kellett kezdenie a munkát. Saját vérnyomás- mérővel, mint az akkori idők (nem volt az olyan régen!) egyetlen értékes műszerével. A kétszintes rendelőépületben az orvoslakás, saját tervezésű belső beépítéssel és olyan harmóniával, amely kisugárzik a falakon túlra. A rendelő évi felnőttforgalma 10—14 ezer körül mozog, ezen túl terhestanácsadó, anya- és gyermekvédelmi céllal, pásztói szakorvosok bevonásával, helyben történő rákszűrés, és a szép terv: egy diagnosztikát meggyorsító saját labor, hiszen évente mintegy 600 beteget kell küldeni innen még szakrendelőbe is! A körzeti orvos egyben sportedző is (elvégezte a TF edzői tanfolyamát!) de ezentúl, még vagy fél tucatnyi társadalmi megbízást teljesít, és valósággal feltérképezi rendszeres szűrővizsgálataival a szőlősiek egészségét. Talán mindig is lesznek legendás körorvosok. .. T. Pataki László Kép: Kulcsár József Minden telek gazdára lelt, minden beépíthető helyet felhasználnak a mátraszőlősiek, akik előtt úgyszólván ismeretlen a máshova költözés igénye. A lebontott házak helyén tüstént elkezdődnek az építkezések. Az értékes kastély mai megbecsülése a falak közé telepi» tett kis csomagolóüzem.
