Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Á hét három kérdése Mi jellemzi az új ame­rikai kormányzat első ál­lásfoglalásait? Befejezéséhez közeledik az új elnök beiktatását követő, hagyományos őrségváltás: húsz nap alatt legalább ezer­ötszáz fontos washingtoni poszton történt személycsere. Akadtak kínos közjátékok is, a Haig külügyminiszter he­lyetteseként kiszemelt Clark ügyvéd, a szenátusi meghall­gatás során nem tudta meg­mondani, hogy ki Zimbabwe, vagy Dél-Afrjka miniszterel­nöke. Bizonyára megtanulja majd Botha, Mugabe és má­sok nevét, ám van egy bökke­nő. Robert Mugabe nemrég még „terrorista vezérként” szerepelt a NATO-dokumentu- mokban, ma viszont olyan afrikai kormányfő, akire szí­vesen gyakorolnának neokolo- nialista hatást. Mindez időszerű is lehet, hi­szen az új amerikai kormány­zat első állásfoglalásai szerint a fő hangsúlyt a nemzetközi terrorizmus elleni harcra he­lyezik, s ez megelőzi majd a carteri „emberi jogi” kam­pányt is. Természetesen csak üdvözölni lehetne, ha Wa­shington valóban következete­sen fellépne a terrorizmus el­len, elítélné a népirtást, fényt derítene számos gyilkosság és merénylet igazi hátterére. Ám az Egyesült Államok új ve­zetése elsősorban a nemzeti felszabadítási mozgalmakat próbálja a terrorizmus „ko­sarába” gyömöszölni, a PFSZ- től a namíbiai SWAPO-n át a salvadori gerillákig, s a szo­cialista országokat, mivel szoli­dárisak ezekkel, a „terroriz­mus” támogatásával vádolja. Ezért hangzott el határozott tiltakozás és viszontválasz a SWAPO, a PFSZ és a Salva­dori Hazafias Front részéről, a szovjet sajtó pedig több cikkben leplezte le Washing­ton fejtetőre állított érvelé­sét. Kedvezőtlen visszhangot váltott ki, hogy a fennen hir­detett költségvetési takarékos­ság ellenére a jövő évi hadi­kiadások túlszárnyalhatják a 200 millió dollárt, s futószala­gon kerülnek elfogadtatásra az új fegyverkezési progra­mok. A hadügyminiszter pél­dául olyan kijelentéseket tett, hogy a korábbi felfüggesztés ellenére, megindítják majd a neutronfegyver gyártását. Mindez főként a nyugat-eu­rópai szövetségesek körében keltett megrökönyödést, hi­szen a korábbi elnök éppen a tömegtiltakozás és számos kor­mány aggodalma nyomán má­sította meg döntését. A neut­ronbomba tulajdonképpen egy miniatürizált hidrogénbomba s egyáltalán nem „csodafegy­ver”. Igazi veszélye, hogy azt gondolhatják róla: még a „nukleáris küszöb” alatt van, s büntelenül bevethetnék egy esetleges helyi konfliktus al­kalmával. A NATO-partnerek egy részének felhördülésére Washingtonban ugyan óvato­sabbá váltak a nyilatkozatok, de még nem vonták vissza a veszélyes terveket. A nemzetközi politika egyik legnevetségesebb tényének nevezte az új amerikai föld­művelésügyi miniszter a Szovjetunió ellen irányuló ga­bonaembargót. Ennek feloldá­sát korábban maga Reagan el­nök is kilátásba helyezte, mi­után a tilalom elsősorban az amerikai farmereknek okozott kárt. A Szovjetunió ugyanis Argentinéban és Ausztráliá­ban készséges szállítókra ta­lált, ráadásul aligha valószí­nű, hogy megismétlődik a ter­mészeti csapásoknak az a so­rozata, amely a tavalyi ter­mést megtizedelte. Az elnök környezetében most mégis az­zal érvelnek, hogy úgymond hiba lenne ellenszolgáltatás nélkül feloldani az embargót. S ez az indoklás az új kor­mányzat nézeteinek lényegére utal, úgy látszik, még min­dig képtelenek tudomásul ven­ni, hogy a SALT, a fegyverzet­korlátozás, a kereskedelem nem egyik vagy másik fél szí­vessége, hanem kölcsönös ér­dekeken alapul, azon, hogy a pusztító nukleáris világégés­sel szemben csak a békés egy­más mellett élés lehet éssze­rű alternatíva. Miről tárgyaltak az öböl menti országok? A taifi iszlám-konferencia után ezúttal egy másik sza- úd-arábiai városban, Rijad- ban tartották meg hat öböl menti ország külügyminisz­teri konferenciáját. Omán, Katar, Kuvait, Bahrein, az Emirátusok és Szaúd-Arábia — homoksivatagjaikból szár­mazik a világ olajának egy- harmada — a házigazda azon elképzeléseit vitatták meg, hogy hozzák létre az öböl­menti országok politikai és esetleg katonai szövetségét. A terv egyelőre Igen kép­lékeny, de máris tartalmazhat bizonyos veszélyeket. Miután — a hírek szerint — titkos tárgyalásokon már felvetődött egy új CENTO-blokk létreho­zása Szaúd-Arábia és Jordá­nia közreműködésével és Oifián vállalná amerikai ka­tonai bázisok befogadását te­rületére. Egy ilyen szövetség végsősoron az Egyesült Ál­lamok és a NATO érdekeit szolgálhatná. Az öböl hábo­rújának résztvevői ugyan nem jelentek meg Rijadban, de a hatok rokonszenvüket nyilvánították Bagdad iránt, s a semlegességnek ez az el­vetése a lángok tovaterjedésé­vel fenyegethet. Az Űj-Delhiben elhangzott emlékezetes Brezsnyev-indít- vány az öböl komplex béke­tervét javasolta a külföldi tá­maszpontok felszámolása, az ellenségeskedések beszünteté­se, valamennyi érdekelt rész­vétele és nagyhatalmi garan­cia alapján. Nem úgy tűnik, hogy a most lezajlott hatos találkozó ebben előrelépést jelenthetne. Mi történik Latin-Ameri- kában? Harc és diplomácia — ez­zel a kettősséggel jellemzik a salvadori állapotokat. Mi­közben fegyverek dörögnek az ország különböző tartomá­nyaiban, a hazafiak átcsopor­tosítják erőiket, hogy cselek­vőképesebbek legyenek. Egy­úttal küldöttségeik az ameri­kai és európai kontinenst jár­ják — a nemzetközi szolidari­tás érezhetően növekszik. Harc és diplomácia — ugyanez jellemzi, természete­sen más háttérrel a két la­tin-amerikai ország, Peru és Ecuador viszályát. A fegyve­res küzdelem az Andok, állí­tólag olajat rejtő határtérségé­ért robbant ki, amelyet egy 1942-es riói konferencia Pe­runak ítélt, de Ecuador 1960- ban felmondta a megállapo­dást. A harci helyzet átte­kinthetetlen, több ízben je­lentettek tűzszünetet, majd cáfolták azt. Argentína, Bra­zília, Chile és az Egyesült Ál­lamok közvetít s a bizottság jelenlegi összetétele (különben azért ilyen, mert a négy or­szág szavatolta a korábbi egyezséget) némi fenntartás­ra adhat okot. A tapasztala­tok szerint a latin-amerikai országok egymás közti viszá­lyai leginkább a kívülálló har­madiknak szoktak kedvezni. Réti Ervin Fejlemények Lengyel- országban Lengyelországban január­ban a sztrájkok és egyéb fennakadások következtében tovább csökkent a termelés számos iparágban .— állapí­totta meg pénteki ülésén a lengyel minisztertanács. A munkabeszüntetések, a le nem dolgozott „vitatott” sza­bad szombatok miatt aköny- nyűiparban és a gépiparban nem csak a késztermékek mennyisége csökkent, hanem az olyan gyártmányoké is, amelyek hiánya hosszabb táv­ra is kihat. Kritikus helyzet alakult ki a szénbányászatban: a ki­termelés az eleve csökkentett tervnél is kisebb volt, vagy­is a januárra előirányzott 14,3 millió tonna helyett kereken egymillió tonnával kevesebb került a felszínre. 1980 ha­sonló időszakában 17 millió tonna szenet adott a szénbá­nyászat — emlékeztetett a kor­mány. Ennek következménye­ként fel kellett függeszteni a szén exportját, s arra kell számítani, hogy — ha a hely­zet nem javul — fennakadá­sok lesznek az ipar és a la­kosság energia- és fűtőanyag­ellátásában. A kormány is­mételten a szénbányászokhoz fordult azzal a felhívással, hogy értsék meg az igen ne­héz helyzetet és szabad szom­batokon vállaljanak önkéntes műszakokat annak ellenére, hogy az év eleje óta a föld alatt dolgozó, tényleges ki­termelő munkát végző bányá­szok minden szombatja tör­vényesen pihenőnapnak szá­mít. Lengyelország déli részén, a bielskói vajdaságban vissza­tért az élet a normális kerék­vágásba, miután pénteken ko­ra reggel megállapodás jött létre a Bielsko-Bialában tár­gyaló kormánybizottság és a regionális „Szolidaritás” szer­vezet között. A vajdaság üze­meiben tíznapos sztrájk után pénteken megindult a munka, több gyárban azonban egy napot vett igénybe, amíg új­ra üzemkész állapotba he­lyezték a gépeket, berendezé­seket. A megállapodásnak meg. felelően a vajdaság összes üzemeiben szombaton — amely hivatalosan pihenőnap — nyolcórás, normális mun­kanapot tartottak. Egy másik vajdaságban, Je- lenia Gorában ugyanakkor to­vábbra is szünetelnek a szer­dán megszakadt tárgyalások a kormánybizottság és a helyi „Szolidaritás” képviselői kö­zött. Az egész vajdaságban sztrájkkészültség van, a regio­nális „Szolidaritás” továbbra is a hétfőre meghirdetett ál­talános sztrájk mellett foglal állást. Chirac az elnökielölt Jacques Chiracot választotta szombaton rendkívüli kong- reszusán a párt elnökjelöltjé­vé a Tömörülés a köztársasá­gért, a kormánytöbbség gaul- leista, Giscard-ellenes szár­nya. Chirac, Párizs polgármeste­re, volt francia miniszterel­nök, a Tömörülés a köztársa­ságért (RPR) alapítója és volt elnöke múlt kedden már be­jelentette, hogy indul az áp­rilisban és májusban rende­zendő köztársasági elnökvá­lasztáson. A kongresszus sza­vazása — a szavazatok 95 szá­zalékát kapta — erősíti esé­lyeit legalább pártbell vetély- társával, Michel Debrével szemben, aki csak 2,9 száza­lékot kapott. „Úgy imádnak, majd megesznek..." Baby Doc „Paradicsoma" Hispaniola Kuba után a Ka- rib-tenger második legna­gyobb szigete. Keleti Jelén te­rül el az ötmilliós Haiti. Föl­di paradicsom lehetne, mégis egyike a világ legszegényebb országainak. A haitiak, akik hetvenöt évvel ezelőtt a fran­ciák ellen a szabadságért hul­latták vérüket, ma már dol­lárért kényszerülnek erre. Alultáplált gyermekek, vér­szegény felnőttek vágatnak magukon eret, hogy a» kopott pénzből élelmet tudjanak vá­sárolni. A vérplazmakonzer- veket amerikai cégek értékesí­tik — busás haszonnal. Jean Claude Duvalier, „Ba­by Doc” 10 éve örökölte az országot apjától, „Papa Doc”- tól. A hatalomra éhes, ke­gyetlen és gátlástalan diktátor halála óta eltelt évtizedben, ha lehet, tovább nőtt a nyo­morúság. Baby Doc kövér, gyerekes hangú és viselkedé­sű 29 éves fiatalember, akit jobban érdekelnek a hatalom­nál a gyors sportkocsik és a nők. Az országiás terheit nagyravágyó anyja vállalta magára. Legfőbb gondja: mennyit és, hogyan vegyen el az Egyesült Államokból érke­NÓGRÁD - 1981, február 8., vasárnap ző segélyekből. A papa hír­hedt testőrsége ma „önkéntes állambiztonsági alakult” né­ven óvja az utódot. „Baby Doc” szerint ez felesleges: a legnagyobb veszély, ami érhe­ti, az, hogy „majd megzabál, úgy imád a nép”. Változásra kevés a remény. Dr. Lionel Lainé, aki Haiti Nemzeti Demokratikus Hala­dó Pártjának elnökeként Mi­amiból üzent hadat „Baby Doc”-nak, kissé talán illúzóri- kusan mérte fel lehetőségeit. Gerillaharcot, népi felkelést tervezett az elfásult, éhező or­szágban, ahol a lakosság 90 százaléka analfabéta. De aki­nek még maradt ereje a cse­lekvésre. az nem az ellenál­lástól, hanem a meneküléstől várja sorsa jobbra fordulását. Naponta szállnak tengerre, hogy eljussanak Floridába, többségük azonban rosszul fel­szerelt csónakjával még az amerikai partok előtt kikötés­re kényszerül. Bahamában ed­dig 40 ezren kerestek mene­déket. Az ottani hatóságok ezért drasztikusan lépnek fel. Az újabb szökevényeket visz- szatoloncolják Haitire. „In­kább meghalunk, de nem me­gyünk vissza” — hajtogatják sokszor kétségbeesetten a sze­rencsétlen, csonttá soványodott emberek, s tudják, mit beszél­nek. Haiti kikötőjében ugyanis vár rájuk a rendőri fogadó­bizottság. .. A Bolgár Népköztársaság életéről, a magyar—bolgár kapcsolatokról A Balkán-félsziget délkeleti részén 110 990 négyzetkilo­méteren fekvő, csaknem kétharmadrészt hegyvidékkel bo­rított Bulgáriának 8 millió 730 ezer lakosa van. A szocializ­must építő testvéri országban a politikai, a társadalmi élet vezető ereje a Bolgár Kommunista Párt. A Hazafias Front keretében vele együttműködik a Bolgár Népi Földműves Szövetség és sok más társadalmi szervezet. Bulgáriában a belső helyzet kiegyensúlyozott, a népha­talom szilárd. A BKf3 1976 tavaszán megtartott XI. kongresz- szusán a legfontosabb feladatok közé sorolta a fejlett szocia­lista társadalom építését, anyagi-műszaki bázisának megte­remtését, a kommunizmusba való fokozatos átmenet idősza­kának előkészítését, elsősorban a termelőkapacitások gyors bővítése, a termelékenység fokozása és a gazdasági szerkezet bizonyos átalakítása révén. A BKP — amelynek 820 ezer tagja van — az ez év március 31-re összehívott legmaga­sabb fórumára, XII. kongresszusára készül. Az idén tartják a társadalmi és a tömegszervezetek is a soron levő kongresszu­saikat. A párt- és az állami vezetés megkülönböztetett figyelmet szentel a népgazdaság fejlesztésére. 1979-ben új gazdaságirá­nyítási rendszert vezettek be az ipar, a mezőgazdaság és a külkereskedelem területén. A bolgár népgazdaság most zá­rult VII. ötéves tervidőszakban a tervezettnél ugyan las­súbb ütemben, de dinamikusan fejlődött. Az eltelt években gazdagabb, színesebb lett a művésze­ti-kulturális élet. Nagy súlyt helyeznek a tudományos kuta­tási eredmények gyakorlati hasznosításának meggyorsításá­ra. A Bolgár Népköztársaság külpolitikájának alapvető vo­násai egybeesnek a szocialista országok közösen kialakított irányvonalával, Bulgária tagja a Varsói Szerződés szervezeté­nek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt politikájával összhangban, a két ország közös ér­dekei alapján az élet minden területén kiegyensúlyozottan, eredményesen fejlődnek a magyar—bolgár kapcsolatok. Ezek állandó erősítésében kiemelkedő szerepet töltenek be Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Todor Zsivkovnak, a BKP Központi Bizottsága első titkárá­nak, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének rend­szeres találkozói. Párt- és kormányküldöttségünk 1979. évi szófiai látogatása újabb jelentős ösztönzést adott együttmű­ködésünk fejlődésének. Pártkapcsolataink szorosak és az együttműködés kétéves munkatervek alapján valósul meg. Jól fejlődnek államközi kapcsolataink is. Magyar parla­menti küldöttség járt Apró Antalnak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével a múlt év októberében Bulgáriában. Rend­szeresen találkoznak a két ország kormányfői. A különböző tárcák vezetői, az országos hatáskörű szervek és főhatósá­gok irányítói között is gyümölcsöző tárgyalásokra került sor az elmúlt időszakban. Népeink barátságának ápolásában, egy­más jobb megismerésében fontos a küldetése annak a tíz-tíz testvérmegyének és hat-hat testvérvárosnak, amelyek közvet­len kapcsolatban állnak egymással. Az eltelt években fejlődtek a két ország közötti gazda­sági kapcsolatok. 1976—1/980 között átlagosan mintegy 15—20 százalékkal nőtt a magyar—bolgár árucsere-forgalom. A köl­csönös áruszállítások csaknem egyharmadát — döntően gép­ipari és vegyipari megállapodások alapján — a szakosított, valamint két- és sokoldalú kooperációban gyártott termékek teszik ki. Formálódnak együttműködésünk további tervei. Folya­matban van az 1981—1985-re szóló hosszú lejáratú árucsere­forgalmi egyezmény, és az 1981. évi jegyzőkönyv előkészítése, s kidolgozás alatt áll az 1981—85-re szóló tudományos együttműködési program, valamint a kulturális kapcsolata­ink fejlődését elősegítő következő ötéves kulturális munka­terv kidolgozása és egyeztetése. Madridi találkozó Szerdán befejeződik a vita A jelenleg érvényes időrend szerint szerdán fejeződik be a benyújtott javaslatok vitája a madridi találkozón, és csü­törtökön megkezdődik a szer­kesztő munka. A találkozó keretében működő munkabi­zottságok közül a humanitá­rius és egyéb területeken va­ló együttműködés, közismer­tebb nevén a ..harmadik ko­sár” kérdéseivel foglalkozó munkacsoportban az előter­jesztett 32 javaslat közül már 25-öt megvitattak. Ez azt je­lenti, hogy ezeket Illetően a küldöttségek tisztázták állás­pontjukat. A megvitatott ja­vaslatok többségét a vita so­rán a magyar küldöttség hasznosnak, egészében vagy részleteiben felhasználható­nak minősítette, mivel meg­felelnek a helsinki záróok­mány rendelkezéseinek. Ezek között nem csak a. szocialista országok javaslatai találhatók meg, hanem a nyugati orszá­gok számos indítványa is. Ilyen például az a francia ja­vaslat, amely a tudósok ta­valy Hamburgban megrende­zett, sikeres fórumának min­tájára a kulturális és művé­szeti élet neves képviselői számára ajánlja hasonló ta­nácskozás összehívását. Ilyen irányú javaslatot egyébként Jugoszlávia is benyújtott. A bizottság ülésein a ma­gyar küldöttség által beter­jesztett javaslatokat indokolva, dr. Berényi Pál magyar kül­dött hansúlyozta: azok be­nyújtásakor a magyar delegá­ció eleve igyekezett figyelem­be venni mindent, ami a kü­lönböző államcsoportokhoz tartozó partnerek elképzelése­iből a madridi találkozó cél­jainak megfelelően haszno- síthatónak minősül és ez is hozzájárult e javaslatok álta­lában kedvező fogadtatásához. A magyar küldött az embe­rek közötti kapcsolatokról szólva rámutatott: az utóbbi évek fejlődését figyelembe véve úgy tűnik, hogy az if­júsági turizmus előmozdítása terén előbbre lehetne lépni. Ezzel összefüggésben szorgal­mazta, hogy a nyugati part­nerek közeledjenek a jelenleg egyodalúan rugalmas magyar vízumkiadás! gyakorlathoz. Az információcsere téma­körében a magyar küldött tá­mogatta a Szovjetunió és az NDK átfogó javaslatát. Hang­súlyozta, hogy korunkban, amikor az egyénre óriási mennyiségű információ zúdul, és szükségszerűen válogatni kell közöttük, nem szabad le­becsülni a tájékoztatás hite­lességének, megbízhatóságá­nak a jelentőségét, sem pedig azt. hogy a tájékoztatás a né­pek közötti megértést szolgál­ja-e vagy pedig teret enged a megengedhetetlen háborús propagandának, a fasiszta és egyéb uszításnak. A szoci­alista országok ezen az ala­pon kívánják fejleszteni az információcserét, beleértve azokat a részterületeket is, amelyeket a nyugati országok javaslatai említenek. Példá­nak okáért az osztrák—svájci —spanyol tervezet, amely szá­mos ponton találkozik a szo­cialista országok elgondolá­saival, amikor szorgalmazza a hírügynökségek, a szerkesztő­ségek, az újságíró-szövetségek intenzívebb együttműködését és a külföldi tudósítók mun­kafeltételeinek megkönnyíté­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom