Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
A lengyel statisztikai hivatal jelentése Energetika! Riportsorozat Guatemalából (III.) Számos ágazatban visszaesett a termelés Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Lengyelországban tavaly a termelékenység csökkenése, a leállások, a sztrájkok nyomán a gazdaság számos ágazatában visszaesett a termelés — állapította meg a Lengyel Központi Statisztikai Hivatal az ország társadalmi-gazdasági helyzetéről és az 1980- as népgazdasági terv végrehajtásáról közzétett jelentésében. Már az elmúlt években tapasztalni leheteít az egyensúly hiányát a gazdaságban,^s ez tavaly csak fokozódott, főként a belső piacon. Ugyanakkor (a nyár végi sztrájkmegállapodások alapján) _ jelentősen emelkedett a bérek — az állami iparbán például húsz százalékkal —, ami odavezetett hogy fokozódtak az aránytalanságok a lakosság pénz jövedelmei és a tartós áruhiánnyal küzdő piaci ellátás között. A nemzeti jövedelem 1979-hez képest négy százalékkal, 1978hoz képest hat százalékkal csökkent. Az ipari össztermelés értéke három, ezen belül az építőiparé tíz százalékkal esett vissza- a "mezőgazdaság termelése pedig tizenöt százalékkal vol.t alacsonyabb mint 1979-ben. Az 1980. évi átadásra szánt beruházások hatvan százaléka került csak átadásra, s 800 milliárd zloty körül van a be nem fejezett beruházásokban elfekvő eszközök értéke. Tovább romlott az ország fizetési helyzete: külföldi adósságai az elmúlt év végén meghaladták a 23 milliárd dollárt. A fizetési helyzet rosszabodá- sához nagymértékben hozzájárult az, hogy 1980. második felében lényegesen csökkent a hagyományos lengyel exportcikkek kivitele. Az 'ipar nem teljesítette az évi tervet, s ebből több, mint 42 milliárd zloty értékű áruhiány keletkezett. A tervezettnél három milliárd kilowattórával kevesebb elektromos energiát állítottak elő, 12 milliter Turkmen csütörtöki programja liter Türkmen, a Török Köztársaság külügyminisztere —, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon — csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezt követően a Külügyminisztérium épületében Púja ' Frigyes és liter Türkmen több vezető munkatársuk részvételével hivatalos tárgyalásokat folytattak. Az eszmecserén áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a gazdasági, a kulturális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A diplomáciai vezetők nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi élet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseinek. Mindenekelőtt az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés ügyének. Áttekintették a madridi értekezlet résztvevőinek eddigi munkáját, s elemezték a találkozó várható kilátásait. Véleményt cseréltek a világ különböző térségében kialakult feszültségek csökkentésének lehetőségeiről, módozatairól. A tárgyalásokat követően a két miniszter jelenlétében — ugyancsak a Külügyminisztérium épületében — Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Oguz Gökmen, Törökország budapesti nagykövete, aláírta a Magyar Nép- köztársaság és a Török Köztársaság kormánya közötti, 1983 decemberéig szóló kulturális és tudományos csereprogramot. (MTI) A neutronfegyver árnyékában Bár a napirendben jóelőre megállapodtak, Giscard d’Estaing és Helmut Schmidt csütörtökön Párizsban kezdett találkozóján bizonyára szóba került a neutronfegyver. An- nál is inkább, mert bonni kormánykörökben megütközést keltett, hogy Cápar Weinberger hadügyminiszter bejelentéséről — ami szerint a Reagan-kormányzat a neutronbomba gyártását és nyugat-európai rendszerbe állítását tervezi — ők csupán a lapokból értesültek. Alig több mint két hete iktatták be az Egyesült Államok új elnökét , de a két nyugat-európai államférfi számára bizonyára jókora fejtörést okoznak az első washingtoni nyilatkozatok. Meglehet, fölborul az eredeti elképzelés, s az Elysée-palotában a nemzetközi gazdasági és politikai helyzetnél a márka és a frank viszonyának elemzésénél is nagyobb teret kap Nyugat-Eu/ópa és az USA kapcsolatainak jövője, különös tekintettel kontinensünk keleti és nyugati államainak további együttműködéséhez fűződő sajátos érdekekre. « Párizsban aligha hunyhatnak szemet afölött, hogy a neutronfegyver ügyében Nyugat-Európa egyszer már nemet mondott. Óriáál társadalmi fölháborodás, nagyarányú tiltakozás késztette Jimmy Cartert a neutronbomba gyártásának elhalasztására. Weinberger mostani bejelentésére Hágából, Brüsszelből és Oslóból máris negatív válasz érkezett. Dánia ugyancsak ellenezte annak idején a tervet, s az álláspontján valószínűleg most sem változtat. Igaz, a francia és a nyugatnémet csúcstalálkozó két részvevője bizonyos mértékig eltérő módon közelítette meg korábban a neutronkérdést. Párizs maga is kipróbálta a neutron robbanófejeket, de a gyártásról csak később dönt. Bonnban 1979-ben hatalmas belpolitikai vihart kavart és alaposan megosztotta a pártokat, valamint a közvéleményt az amerikai terv. Schmidt kancellár a jelenlegi, amúgy is feszültségtől terhes világhelyzetben nehezen mondhat egyértelmű igent az újabb washingtoni elképzelésre, mely elsősorban a sűrűn lakott Nyugat-Európa veszélyeztetettségét fokozná, s a hadikiadások — beláthatatlan következményekkel járó — növelését idézné elő. Képletesen tehát a neutrobomba árnyékában kerül sor Giscard és Schmidt tanácskozására, a 37. francia—nyugatnémet csúcstalálkozóra. Az európai közvélemény — beleértve a szocialista országokét is — nem közömbös a párizsi eszmecsere iránt. Azt reméli, hogy a tőkés Európa két vezető hatalmának képviselői a józan ész és az alapvető érdekek jegyében nem csatlakoznak az újabb amerikai kihíváshoz. A Reagan-kormány hangneme a Szovjetunióval szemben nem azonos a párizsi találkozó résztvevőinek eddigi hangnemével, ők’ — úgy tűnik — jobban megértik a sorsáért, jövőjéért aggódó Európát. Gyapay Dénes 2 NÓGRAD - 1931. február 6., péntek lió tonnával kevesebb szenet bányásztak, tizenhat és fél ezerrel kevesebb szémélygép- kocsit gyártottak. Kirívóan rossz teljesítményt gyújtott az építőipar, amely a tervezett lakásmennyiségnek csak hatvan százalékát adta at. A mezőgazdaság rendkívül kedvezőtlen időjárási körülményekkel, ezenkívül a termelőeszközök folytatódó hiányával küzdött. Az előző évihez képest 23 millió tonnával kevesebb burgonyát és csaknem négy millió tonnával kevesebb cukorrépát takarítottak be- az. év második felében — főként takarmányhiány miatt — csökkenni kezdett az állatállomány. Az ország külkereskedelmét erősen megterhelte, hogy az áruhiány enyhítése érdekében pótlólagos importhoz kellett folyamodni, így például a negyedik negyedévben több mint ötvenezer tonna húst kellett külföldről behozni.- Az áruhiány, az egyes élelmiszerek árának jelentős emelkedése miatt a lakosság életszínvonala távolról sem nőtt a béremelések mértékében, mert a körülményeket figyelembe véve a reálbérek tényleges növekedése a vásárlóerő alapján csak három százalék. Mint a Lengyel Központi Statisztikai Hivatal egyik munkatársa a varsói televízi- zióban elmondta, a kép igen kedvezőtlen, de — tette hozzá — ez a jelentés, a korábbi évek gyakorlatától eltérően, legalább a valós helyzetet tükrözi. A hivatalos lengyel hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a dél-lengyelországi Bielsko-Bialában és a biels- koi vajdaság más városaiban folytatódnak a sztrájkok — szünetel a városi és a távolsági közlekedés; az egész vajdaság nem jutott újsághoz, s a benzikutak előtt végeláthatatlan gépkocsisorok várakoznak. A kormánybizottság és a „Szolidaritás” szakszervezeti szövetség helyi képviselői közötti tárgyalások szerdán délben megszakadtak. Este Kote- la miniszterhelyettes, a kormánybizottság vezetője, aki visszatért Varsóba, sajtóértekezletet tartott. Ezen újból kifejtette a kormány álláspontját, miszerint a nyomás legszélsőségesebb eszközének, a sztrájknak alkalmazása megalapozatlan és megengedhetetlen a jelenlegi körülmények között. Jelenia Gorában folytatódj nak a megbeszélések a kormánybizottság és sztrájkbi- zotságok között; itt elsősorban káderkérdéseken van a hangsúly. A legtöbb vitatott kérdésben sikerült megállapodásra jutniuk a tárgyaló feleknek. együttműködés A madridi találkozó gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkabizottsága megkezdte az európai energetikai együttműködés fejlesztésére vonatkozó két javaslat megvitatását. Mind a szovjet—lengyel, mind az-osztrák javaslat magas szintű összeurópai tanácskozás összehívását szorgalmazza a kérdés részletes megvitatására. Az energiaipar területén megvalósuló európai méretű együttműködésnek egyre több híve van. Helmut Schmidt, az NSZK kancellárja több ízben is. síkraszállt mellette. Több nyugat-európai ország energiaellátási gondjainak megoldását várja az európai összefogástól. Washingtonban azonban nem nézik jó szemmel, hogy a kelet-nyugati energiaipari együttműködés kialakítása szóba került. Azzal ijesztgetik a nyugat-európaiakat, hogy ilyen együttműködés következtében „ túlságosan függő viszonyba kerülnének a Szovjetuniótól”. Az Egyesült Államok képviselője ezt az álláspontot képviseli a találkozón, és határozottan ellenzi, hogy megállapodás jöjjön létre az energetikai együttműködéssel foglalkozó összeurópai tanácskozás összehívásáról. (MTI) Peru — Ecuador Nincs haladás Kölcsönös csapatvisszavonásra szólítja fel Perut és Ecuadort, az a határozat, amelyet az Amerikai Államok Szervezetének (AÄSZ) külügyminiszterei szerdán fogadtak el a két ország határviszályának rendezésére. A három napig tartó washingtoni tanácskozás után a résztvevők — köztük a két érintett ország külügyminiszterei — egyhangúlag szavazták meg a határozdtot. Megfigyelők' ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a körzetben nem csökken a feszültség. A, határtérségbe mindkét oldalról folyamatosan újabb szárazföldi és haditengerészeti egységek érkeznek. Legutóbbi jelentések szerint Peru 28 hadihajót és 19 tengeralattjáróelhárító naszádot állomásoz- tat a két országot elválasztó tengeri határ mentén. Alexander Haig amerikai külügyminiszter, aki a kétoldalú megbeszélések keretében külön-külön tárgyalt Ecuador és Peru külügyminiszterével, nem csekély nyomást gyakorolt Ecuadorra, hogy ismerje el az úgynevezett rioi- egyezményt szavatoló országok közvetítő tevékenységéi Ecuador azonban tartotta magát álláspontjához: változatlanul semmisnek tekinti a két ország határvonalát meghatározó, 1942-ben kötött rioi- egyezményt, amelyet már 1960-ban felmondott. Az AÁSZ külügyminiszterei szerdai határozatukban mégsem említették a rioi-szerző- dést. Az AFP véleménye szerint ez megmentette a konferenciát a látványos kudarctól, de nem történt előrelépés a konfliktus rendezésében. (MTI) Asszad Bukarestben Csütörtökön Bukarestbe érkezett Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke; a Szírai Arab Szocialista Újjászületés Pártjának főtitkára. Ezúttal negyedszer tesz látogatást Romániában Nicolae Ceausescunak, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, az RKP főtitkárának meghívására. Asszad elnököt az Otopeni repülőtéren Nicolae Ceauses- cu fogadta. (MTI) Rendőrkézen a terrorista Az olasz rendőrség elfogta az egyik legkeresettebb terrorista, Maurizio Bigna- mit, az „Első yonal” elnevezésű szervezet vezetőjét — jelentették be csütörtökön Torinóban. A hivatalos közlemény szerint szerdán Torino egyik külvárosában tűzharcban elfogtak egy férfit, aki három bűntársával kirabolt egy ékszerüzletet A férfi megsérült a lábán, így került rendőrkézre Társai elmenekültek. A nála talált személyi igazolvány hamisnak bizonyult és a hatóságok felfedezték, hogy az őrizetbe vett bűnöző valójában a körözött terrorista, Maurizio Bignami. A hírhedt „Vörös Brigádokhoz” közel álló „Első vonal” vezetőjét több súlyos terrorakcióban való részvétellel vádolják, így egyebek között Alessandrini és Galli milánói bírók, valamint Ghiglieno Fiat-igazgató meggyilkolásával és két római csendőr halálát okozó lövöldözéssel (MTI) A törvény holt betűi A rentlőralakulatok a legkisebb rendzavarásra megjelennek. „Guatemalában delegációnk tapasztalhatta azt a durva erőszakot, amellyel megsértik a legalapvetőbb jogokat... (Észak-amerikai ügyvédek nyilatkozata.) Az elmúlt évnek csupán első harmadában több mint ezer — javarészt azonosíthatatlan — * holttestre bukkantak Guatemalában. A felismerhető áldozatok közt elsősorban ellenzéki politikusok, munkásvezetők, egyetemisták, újságírók, papok,, ügyvédek, s indiánok 'találhatók. Mindegyikük szerepelt a jobboldali terrorcsoportok halállistáján.., IRTÖHADJÁRAT — BÜNTETLENÜL Manapság Guatemalában senki nem érezheti magát biztonságban. Az irtóhadjárat 1954 óta tart. A hatvanas években a kommunista párt központi bizottságának a felét végezték ki: több ezer párttag, és szimpatizáns nyomtalanul tűnt el. A többi haladó mozgalom veszteségei hasonlók. A junta fegyverei ezután a szakszervezetek ellen fordultak, bár a guatemalai dolgozóknak még alig két százaléka tartozik valamilyen érdekvédelmi szervezetbe. Lucas Garcia élnök nyíltan kijelentette 1978 decemberében: „A szakszervezeti mozgalom: felforgatás!” Az utóbbi években a biztonsági erők — összesen 15 (!) rendőri szervezet — kevésnek bizonyult a „rend fenntartásához”. Megjelentek hát az első fasiszta terrorszervezetek, amelyek tagjai az USA támaszpontjain — elsősorban Panamában — kiképzett katonatisztek, de akadtak köztük kubai ellenforradalmárok, so- mozista tisztek, vagy egyszerű bűnözők. A „Fehér Kéz”, a „Szemet-szemért”, a „Halálszázad”, majd a „Titkos Anfi- kommunista Szervezet”- egymás után tette közzé halállistáit. La Verbena közelében néhány hónapja 770 megcsonkított, a felismerhetetlenségig eltorzított holttestre bukkantak. A tízezernyi gyilkosságból egyetlen egyet sem vizsgált ki a rendőrség, egyetlen bűnös sem került a vádlottak padjára! A törvény betűi nem számítanak. — Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy valaki a rendőrségre, vagy valamely „illegális terrorszervezet” kezébe kerül — folytatja Clauda Vil- leda. — Mindenki tudja, hogy akihez bekopog a rendőrség, vagy a biztonsági szolgálat, azt élve aligha látják viszont. A legkisebb esélyünk a túlélésre persze nekünk, kommunistáknak van. Az Egyesült Forradalmi Front főtitkárát a nyílt utcán lőtték le. Több munkatársával együtt meggyilkolták a nemzetközileg ismert volt minisztert, Alberto Fuentes Mohrt, a Szociáldemokrata Párt vezetőjét. A Német Szo- ciáldedmokrata Párt, az Európa Tanács és a Szocialista In- ternacionálé egyaránt hivatalosan kérte az ügy kivizsgálását — hiába. KÉSZÜLŐDÉS A HARCRA Alvaro Uribe veszi át aszót: — Latin-Amerika, mint az USA hagyományos bástyája összeomlófélben van. A sorban első Nicaragua volt, amelyet most Salvador követ, majd törvényszerűen Guatemala. Az Egyesült Államok elkésett: csak Hondurasban tudott valamivel szalonképesebb rezsimet hatalomra segíteni. — A néptömegek egyre elkeseredettebbek. A kommunista párt ma már minden osztállyal, réteggel erős kapcsolatot tart fenn,, megkezdtük egy közös front kialakítását. Eredményes párbeszéd indult meg a ma már közel tízezer tagot számláló gerillaosztagokkal. A fegyveres harcra készülünk. Cziráki Péter — Vége — Francia^NSZK csúcs Csütörtökön délben a bonni kormány számos tagjának kíséretében Párizsba érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. A 37. francia— NSZK csúcstalálkozóra érkezett vendéget Raymond Barre miniszterelnök üdvözölte a repülőtéren. Az eredetileg a kulturális együttműködés kibővítésének jegyében szervezett csúcstalálkozó középpontjába — a Giscard d’Estaing és Helmut Schmidt január 30-i telefon- beszélgetése során született megállapodás alapján — a nemzetközi helyzet megvitatása került. Az Elysée-palota szóvivője által felsorolt öt téma közül három közvetlenül a kelet-nyugati viszonnyal függ össze. Figyelembe véve Reagan hivatalba lépését, sző lesz a Szovjetunióval való kapcsolatokról, Lengyelországról, az Afganisztánra vonatkozó francia javaslatról. További téma az úgynevezett „Északdél párbeszéd” azaz a fejlett tőkés ipari államok és a fejlődő országok kapcsolata, továbbá a Közös Piac helyzete, politikai szerepe és belső prob1- lémái. A találkozó, amely a harminchetedik, az évente kétszer rendszeresen sorra kerülő Francia—NSZK csúcsmegbeszélések sorában, ma ér véget.
