Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

Öreg házban új lakás ócska, régi bérház, ahol fé­nyes nappal is korlátot keres az ember a lépcsőházban. A folyosó egy részét aládúcol­ták, vakolatpor és törmelék a kövezeten. Türelmetlen kopo­gás az ajtón, hogy mihama­rabb szabaduljunk a látvány­tól, igaz, odabent sem szá­míthatunk jobbra. Szoba- konyhás lakás, lavór a kisszé- ken, a fogkefetartót a kony­hai vízcsap fölé szerelték, a vécé a folyosó végén balra. öreg házban öreg lakás. Hány Ilyen lakás van az országban? A statisztikák szerint az or­szág lakásállományának a fe­le elavult. Ódon, komfort nél­küli. Ha nem félünk a szótól, leírhatjuk: szegényes. Meg­hökkentően hangzik? Ha meg­hökkentő is, csak azért az, mert évtizedeken át az új la­kások bűvöletében élt az or­szág. Arra figyeltünk, hány új otthon, toronyház épült, hány család lett honfoglalóvá. A kockaházak árnyékában nem sok figyelmet szenteltek az' ódon bérházaknak. A hí­rek, nyilatkozatok szívesebben tudatják azt, hogy a lakások fele komfortos, mint azt, hogy a lakások fele komfort nélkü­li. Nézőpont kérdése volna az egész? A statisztikákat nem érdekli a nézőpont, s a sta­tisztikák azt mondják, hogy 760 ezer tanácsi lakás között százhetvenötezer olyan akadi amelyen harminc éve semmi­féle felújítást nem végeztek. Annak ellenére, hogy az állo­mány kétharmada még az öt­venes évek, de inkább a má­sodik világháború előtt épült. De térjünk vissza az öreg házba, ahol érhet meglepetés is. A kopogásra ajtó nyílik, s odabent festékszag, parket­talakk bűze fogad. S harsány nevetés, öregem ne erre menj, hanem arra. Mert ahol a konyha volt, ott most kis- szoba áll, a kamrából kony­ha lett. emitt áttörték a fa­lat, amott viszont fürdőszobát takar a válaszfal. Lehet kezet mosni, meleg vizet engedni a kádba, igaz még rengeteg a tennivaló, szalad a lakás. A bérlők három évig güriztek, futottak kőművesért, vizesért, gázosért, de a lakás végül is lakás lett, nem is rossz — komfortos. öreg házban új lakás? Miért ne. Azt, hogy a régi lakásokat meg lehet fiatalíta­ni. a hetvenes évek elején fedezte fel az ország. Elég ké­sőn, de talán még idejében. A lakáskérdés — legsúlyosabb társadalmi feszültségünk for­rása — nem csupán mennyi­ségi, egyre inkább minőségi kérdés. Az igények változását sohasem szabad figyelmen kí­vül hagyni; a mai ember, fő­képp, ha fiatal, és családos, aligha elégszik meg a kom­fort nélküli, igénytelen haj­lékkal. S ha van is fedél a feje felett, ez még nem ok arra- hogy elégedettnek higy- gyük. Normális otthont sze­retne; tágasat, meleget. Ahol élni lehet, pihenni, alkotni, s reggel jókedvűen ébredni. Legföljebb meglepő, de sem­miképp sem véletlen, hogy az új lakások átadásávai — 1961—75-ig több mint egymil­lió lakás épült! — nemhogy csökkent volna, de egyenesen nőtt a lakásigénylők száma. Több mint négyszázezer la­kásigénylőt tartanak számon Magyarországon, igaz, java­részt lakásnélküliek, szükség­hajlékok bérlői, de egyre töb­ben minőségi változást szeret­nének. Komfortot. A lakásfelújítás és -korsze­rűsítés az építéssel egyenran­gú feladat. Ezt az elvet az 1975-ben elfogadott 15 éves lakásépítési programban fo­galmazták meg. ‘A kilencvenes évek fordulóján az 1.2 millió épülő új lakás mellett 300 ezer régit felújítanak, száz- húszezret korszerűsítenek; két, vagy több kis alapterüle­tű lakás összevonásával jól fölszerelt otthonok születnek. A lakásépítési program első harmada véget ért. Lelkende- zés nélkül is elismerhetjük az eredményeket: az első öt évben 445 ezer új otthon föl­épülte mellett 70 ezer megfi­atalodott, s több mint húsz­ezer korszerűbb. komforto­sabb lett. Az ország lakásál­lományában 39 százalékról 49-re nőtt a komfortos ottho­nok aránya. Elindult hát egy folyamat, amely az új ötéves terv sze­rint remélhetőleg felgyorsul. A nyolcvanas évek közepére százezer lakás felújítását tér vezik, s mintegy 50 ezer kom­fortosítását. Ha ez valóra vá­lik, a nyolcvanas évek dere­kán száz lakásból már hatvan lesz komfortQS. Az idő sür­get. Egyrészt mert a lakásigé­nyeket jobb minél előbb kie­légíteni, másrészt egyre sza­porodnak az újabb felújításra váró lakások. Mintegy két­százezer olyan tanácsi lakás van például, amelyet az el­múlt húsz évben fölújítottak ugyan, de közben ismét meg' koptak a falak, tönkrement a parketta. S arra is gondol­nunk kellene, hogy lassan a hatvanas években épült pa­nelházakra, otthonokra is fia­talítás vár. Az idő sürget. Az IKV-k, a szövetkezetek, a ta­nácsok aligha győzik majd a tempót. Ezért olyan fontos, és reménykeltő, az a nemrégi­ben életbe lépett rendelkezés­gyűjtemény, amely különböző kedvezményekkel lakásfelú­jítási, korszerűsítési munkák­ra, emeletráépítésre, tetőtér­hasznosításra ösztönzi a la­kosságot. m. g. Kizsi kupolái A Szovjetunió európai felé­nek északnyugati részén fek­szik Kizsi szigete. Az alig 4 kilométer hosszú 200—600 mé­ter széles, az Onyega tóban elterülő sziget arról ismert, hogy itt találhatók az ősi orosz építőművészet XVIII. századi nagyszerű emlékei. A Preob- razsenszkij templopi 20 hagy­makupolája merészen tör Sz ég felé. A 37 méter magas gyönyörű műemlék és a mel­lette található Pokrovi templom egyetlen szög fel- használása nélkül készült. A műemlékeket nemrég restau­rálták. Turisták százai érkez­nek a szigetre, hogy megismer­kedjenek a táj megismételhe­tetlen szépségével, gyönyör­ködjenek a népművészet nagy­szerű alkotásaiban, elismerés­sel Sózzanak az orosz mes­terek munkájának és tehetsé­gének. A bázishoz viszonyítva 49,2 százalékkal nőtt a lakossági szol­gáltatás a Nógrád megyei Patyolat és Kelmefestő Vállalat­nál. Ebben az esztendőben új gépeket állítanak üzembe a megnövekedett igények teljesebb kielégítésére. A szolgálta­tások színvonala is emelkedett a korábbi évekhez képest. A képen Sándor Istvánné a kalanderező gépen ágyneműt vasal. (báb-) A közlekedési bűncselekmények új bírói megítélése A statisztikai adatokból ki­tűnően hazánkban 1979-ben emelkedett a sérülést, illetve halált okozó közlekedési bal­esetek száma és nem mérsék­lődtek a múlt év első felére vonatkozó adatok sem. Ebben elsődleges szerepet játszik a forgalom jelentős nö­vekedése, a közlekedésbe évente bekapcsolódó mintegy 120 ezer új járművezető, s e személyi kör összetétele. Fo­kozódott tehát egyrészt az út­hálózat terhelése, másrészt a forgalom sűrűsége is. Külön is kiemelendő, hogy a balesetek mintegy 17 százalé­ka az ittas állapotra vezethe­tő vissza, további 30 százalé­ka pedig gyorshajtásra. Egy­re nagyobb szerepet játszik a balesetek bekövetkezésében a gyalogosok szabálytalansága is. A mintegy másfél évvel ez­előtt hatályba lépett új Bün­tető Törvénykönyv számos vo­natkozásban újraszabályozta a közlekedési bűncselekmé­nyek megítélését. Ennek meg­felelően a Magyar Népköztár­saság Legfelsőbb Bírósága a közelmúltban foglalkozott az ezzel kapcsolatos ítélkezési problémákkal. Az alábbiak­ban néhány ezzel kapcsolatos megállapításra szeretném fel­hívni az olvasók, illetve a köz­lekedésben résztvevők figyel­mét. A „KÖZÜT” ÉRTELMEZÉSE Vannak a KRESZ-nek olyan, a közúton megkövetelt maga­tartási szabályai, amelyeknek a nem közúton történő meg­szegései ahhoz hasonló ve­szély előidézésére alkalmasak. Ilyen például a szabálytalan személyszállítás, tolatás, álló jármű szabálytalan rögzítése stb. Egységes a bíród ítélkezési gyakorlat annak megítélésé­ben, hogy mivel az ilyen ma­gatartások is a közlekedés biz­tonságát veszélyeztetik, azok is a közúton elkövetett bűn- cselekményekre vonatkozó tör­vényi rendelkezések alá tar­toznak. Elég gyakran fordulnak elő balesetek vasúti átjárókban. Ez annak egyenes következ­ménye, hogy különböző köz­lekedési útvonalak szükség- szerű találkozási pontjainál adódhatnak olyan helyzetek, amelyek jellegüknél fogva több közlekedési ágazat biztonsá­gához fűződő érdekek sérel­mét jelentik. A bírói gyakor­lat szerint például a közúti közlekedés biztonságát veszé­lyeztető járművezető nem­csak ezen mulasztása miatt vonható felelősségre, hanem a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény miatt is. A SZESZES ITALTÓL BEFOLYÁSOLT Állapot értékelése E kérdés elbírálásánál ab­ból az alapvető megállapítás­ból kell kiindulni, hogy az alkoholfogyasztás puszta té­nye nem azonosítható a sze­szes italtól befolyásolt álla­pot fennállásával, mert az a jogi megítélés szempontjából a biztonságos járművezetésre való képesség hiányát jelenti. A büntetőjogi felelősségre vo­nás alapjaként csak olyan be­folyásoltság! állapot értékel­hető, amely a jármű biztonsá­gos vezetéséhez szükséges em­beri képességeket is károsít­ja. Ez azt jelenti, hogyha a vezetés alatti időben a vér- alkohol-koncentráció eléri, vagy meghaladja a 0,8 ezre­léket, minden esetben meg kell állapítani az olyan befo­lyásoltságot, amely már köz­lekedési bűncselekményként értékelhető. Ha azonban a véralkoholszint 0,5 és 0,8 ez­relék között mutatkozik, ez önmagában — egyéb klinikai tünetek nélkül — még nem ad alapot az ittas járműveze­tés vétségének megállapításá­ra. De ha ilyen kisebb véralko­holszint mellett még egyéb olyan klinikai tünetek is fenn­állnak, amelyek a jármű biz­tonságos vezetéséhez szüksé­ges képességet már korlátoz­zák, úgy a 0,8 ezrelék alatt is megálliaoítható a bűncse­lekmény elkövetése. cserbenhagyAs, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ELMULASZTÁSA Újszerűén szabályozta az új Btk. a cserbenhagyás és se­gítségnyújtás elmulasztását. Az előbbit kell minden esetben megállapítani, ha a kötelező segítségnyújtást olyan személy mulasztotta el, akinek az kö­telességét képezi. Ha pedig Ilyen kötelezettség nem áll fenn, akkor felel, ha valaki a kötelező meggyőződést mu­lasztotta el. HOGYAN ALAKUL A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK BÜNTETÉSKISZABÁSI GYAKORLATA? E körben is a jogalkalma­zás jogpolitikai irányelveinek kell érvényesülnie csakúgy, mint a büntetőítélkezés egyéb területein. Mivel azonban egy- egy közlekedési bűnügyben Vízellátási gondjaink, terveink Beszélgetés Illés Györggyel, az OVH elnökhelyettesével Víz nélkül nincsen élet. millió ember. Nagy a terüle- községnek még mindig csak a összhangban van a többszintes Napjainkban a víznek egyre tek közötti különbség, a veze- felében van vízvezeték. Sőt, lakásépítési program legszük- jobban emelkedik az értéke, tékes vízellátásban. Amíg He- több száz községben a talajvi- ségesebb közműfeltételeivel és Dr. Illés Györgytől, az Or- vés és Komárom megye ellár- zek elszennyeződtek, elfogytak lehetővé teszi az intézmények szágos Vízügyi Hivatal elnök- tása 80 százalékos, addig Pest a helyi vízkészletek. Ezeket a és a helyi ipari vízigények helyettesétől az ivóvízellátás- megyéé csak 59 százalékos, sál kapcsolatos eredmények- Szabolcsé pedig mindössze 45 ről, tervekről kértünk felvilá- százalékos. (Budapesté 98 gosítást: százalék). Ugyanígy differen­— Hogyan ítéli meg a vidéki ciált az egy főre jutó háztar­települések ivóvízellátását és tási vízfogyasztás is. Ez orszá- milyen fejlődés tapasztalható gos átlagban 122 liter napon- ezen a téren? ta, de Budapesten eléri a 160, — A vízellátás fejlődését az a vidéki városokban a 130 elmúlt időszakban két alap- litert, a községekben azonban vető tényező határozta meg. csak 60 liter az egy főre jutó Egyik — a vezetékes ivóvíz a átlagos napi vízfogyasztás, múltból örökölt rendkívül ala- — Az országban igen sok a csony szintje, a másik az or- kis település, a környezeti ár- szág kedvezőtlen település- talmak miatt sok helyen el- hálózata. A nehézségek eile- szennyeződtek a vízkészletek. nére az 1950. évi 2 millió fő- Milyen terveik vannak a ká­ról — a fejlesztés hatására — ros hatások megszüntetésére? vezetékes vizet fogyasztók — 1950-ben csak a városok száma mintegy 8 millióra nőtt. félében, és mindössze 240 köz- A tanácsokkal és az érintett ségben volt vízvezeték, alig tárcákkal közösen kialakított remélhettük, hogy néhány év­programok során vízvezeték- tizeden belül a községek víz­kel láttuk el valamennyi vá- ellátásában jelentős előrélépés rosunkat és 1500 községünket, történhet. A vízműtársulati valamint az épülő új lakótele- mozgalom megszervezése településeket a tanácsi szer- kielégítését, vekkel együtt kiemelten kezel- _ Hogyan látja a városok jük és vagy vízvezeték építé- a községek vízvezetéki el­sővel, vagy ideiglenes megöl- látásának alakulását hosszabb dással gondoskodunk a jó ivó- távon? vizükről. Az elmúlt tervidő- _ Áz ezredfordulóig dolgoz- szak utolsó két évében 200 tűk ki a hosszútávú terveket Tovább korszerűsödik a tele­püléshálózat, gyorsul a váro- siasodási folyamat és szoro­sabb lesz a városok és a kör nyező községek kaocsolata. kell ilyen községben^ juttattuk a lakosságot egészséges, jó víz­hez. — Milyen tervek és lehető­ségek vannak az ivóvízellátás fejlesztésére a középtávú terv- Ugyanakkor tudomásul ben? vennünk, hogy a helyi víz­— 1981—85 között mintegy készletek teljesen felhasz- 15 milliárd forintot irányoz- nálódnak, és a környezetszeny- tunk elő a városok és községek nyeződés is fokozódik. Alapve- vízellátásának fejlesztésére, tő célunk, hogy 2000-ig a la- további kétmilliárdot a meg- kosság 95 százalékát ellássuk levő létesítmények rekonstruk- vezetékes ivóvízzel. Hogy a ciójára. A VI. ötéves terv idő- vízművek a feladatokat meg- szakában a yidéki városok ve-' oldhassak, a jelenlegi napi 3,4 zetékes vízzel ellátott lakossá- millió köbméter víztermelési gának aránya 89 százalékról kapacitásukat meg kell két- 95 százalékra, a várossá fej- szerezni, s további 35 ezer ki­peket. A fejlesztésre eddig azonban igen nagy erőket lődő középfokú településeké 80 lométei vízvezeték-hálózatot majdnem 40 milliárd forintot költöttünk. — A fővároson kivül élő, mintegy 8 millió lakos 69 százaléka jut vezetékes víz­hez, kb. 25 százalékra tehető a nem vezetékes, de jó vizet fogyasztók aránya. Sajnos, a közegészségügyi előírások­nak nem mindenben megfelelő vizet kénytelen inni az ország népességének mintegy hat százaléka, vagyis több mint fél­vont be, jelentősek az ered­mények. A társulatok részt­vevői támogatást kapnak, a költségek átlag 2/3-át saját maguk fizetik. Eddig majd­nem ezer községi vízmű épült társulati úton és az érdekel­tek majdnem 10 milliárd fo­rinttal járultak hozzá a külön­böző létesítményekhez. Bár az összlakosság 73 szá­zaléka ma már vezetékből nyeri a vizet, mintegy 3000 százalékról 86 százalékra, az Jp'l építeni. A biztonságos egyéb falvakban élő ellátottaké üzemelés érdekében a jelenle- pedig 54-ről 68 százalékra nö- Sj 850 ezer köbméter tározó- vekszik. öt év alatt 950 ezer térfogatot 2000 köbméterrel lakos jut vezetékes ivóvízhez, tervezzük bővíteni. A jövőben — A fontossági sorrendben mindenekelőtt a megyék el- első helyen a munkáslakta te- látási szintje között jelenleg lepülések állnak. A vidéki te­lepülések ellátását szolgáló víztermelő-kapacitás mintegy napi 600 ezer köbméterrel, a hálózatfejlesztés mintegy 5000 kilométerrel növekszik. Ez meglevő nagy aránytalanságot akarjuk csökkenteni. Fahidy József meghozott bírói ítélet gyak­ran vált ki heves vitákat az állampolgárok körében, nem árt, ha a büntetéskiszabás né­hány elvi kérdésére felhívom a figyelmet. „A törvény szigorát” kell alkalmazni azokkal szemben, akik az ilyen bűncselekmé­nyeket szándékosan követik e! Csak gondatlanság terhe­li őket, akkor, ha kirívóan nagyfokú szabályszegéssel függ össze a bekövetkezett! baleset. De a legszigorúbb el­bírálást vonja maga után, ha a balesetek az ittassággal, az agresszív, kíméletlen vezetés­sel függne^ össze, vagy a köz­lekedési bűncselekményt visz- szaeső, vagyis ilyenért koráb­ban már elítélt követi el. Ahol a bűnösség foka egé­szen alacsony, de a baleset következménye nagyon sú­lyos (például tömegkatasztró­fák), , a bírói gyakorlat még nem egészen kialakult. Hajlik azonban afelé, hogy ez eset­ben az általános megelőzés szempontjai kerüljenek elő­térbe, vagyis súlyosabb bün­tetések kerüljenek kiszabásra.' „A szigorú büntetés” alkal­mazására kerül sor, ha a köz­lekedési szabályszegések szán­dékban történtek (például gyorshatjtás), a gondatlanság­ból eredő balesetek súlya je­lentős, vagy ahol morális szempontok vezették az elkö­vetőt. Például akinek a köz­lekedési előélete jelentősebb kifogás alá esik — végül sú­lyosabb büntetések kerülnek alkalmazásra az olyan közle­kedési cselekmények megíté­lésénél. amelyek nagyobb ve­szélyessége azok gyakoriságá­ból adódik „A nevelő jellegű bünteté­sek és intézkedések” az ese­ti jellegű figyelmetlenség, ve­zetési tapasztalatlanság, má­sok nagyobb mérvű közreha­tása folytán előállott bűncse­lekmények megítélésekor ke­rülnek alkalmazásra. Még néhány egyéb büntetés­kiszabási szempont. A közle­kedési szabályok durva meg­szegése, avagy a gondatlanság igen magas foka fennforgása esetén a büntetés végrehajtás sának próbaidőre való felfüg­gesztése kizárt A legritkább esetben alkal­mazható a törvényi enyhítés az ittasság eredményeképpen halálos balesetet okozó elkö­vető esetében. A törvényi eny­hítés és a büntetés felfüggesz­tése alapján lehet más, objek­tív tényezők közrejátszása, vagy például mások olyan sú­lyos magatartása, mint másik jármű világításának hiánya, gyalogos ittassága stb. JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS Ez az a büntetési nem, ami­től a járművezetőik gyakran jobban tartanak, mint egy enyhébb szabadságvesztéstől, vagy akár súlyosabb pénzbün­tetéstől is. Ebben szerepe van annak Is, hogy a jármű­vezetéstől való eltiltás legrö­videbb tartama a Btk. hatály­ba lépésétől kezdve egy év, s új vezetői vizsga letételét is maga után vonja. E téren a bírói ítélkezési gyakorlat akként alakul, hogy a súlyos megítélésű, tudatos közlekedési fegyelmezetlenség­re visszavezethető, vagy ittas járművezetéssel megvalósított bűncselekmények elkövetése esetén a járművezetéstől eltil­tás csak kivételesen mellőz­hető. Az' állampolgárok érdekeit azonban messzemenően sérte­né a differenciálás elvét fi­gyelmen kívül hagyó mecha­nikus szemlélet. Ezért a meg­követelt és indokolt szigor el­lenére sem engedhető meg az a másik végletbe áteső gya­korlat, amely minden esetben maga után vonná az általá­nos alkalmazását. Új rendelkezése az új Btk.- nak, hogy helye lehet alkal­matlanság megállapítása ese­tén a járművezetéstől való végleges eltiltásnak is. Alkal­matlan a közúti közlekedés­ben való részvételre az, aki­nek személye potenciálisan veszélyes a közlekedés biz­tonságára. Dr. Reményi Jenő megyei bírósági elnök NÓGRÁD - 1931. február 4., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom