Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

Tanácstagi beszámolón „Rajtunk, széesényieken is múlik" Ezekben a napokban a ta­nácstagok számot adnak vá­lasztóinak a végzett munká­jukról. tájékoztatják őket az elért eredményekről, a tanács előtt álló feladatokról, meghallgatják a választók észrevételeit, javaslatait, be­jelentéseit. Az idei tanácstagi beszá­molóknak különös hangsúlyt ad, hogy tavaly volt a ta­nácstagi választás, számba ve­hetik az ötödik ötéves terv helyi eredményeit. Szécsényben a tanács nagy­termében jöttek össze a kö­zelmúltban a választók, hogy meghallgassák tanácstagjuk, Horváth Béla beszámolóját. Az előterjesztés jogos büszke­séggel állapította meg: az eltelt öt esztendejére a tele­pülés történetében nincs ha­sonló példa ilyen nagy ará­nyú fejlődésre. Átadták a 12 tantermes általános iskolát, a 100 helyes középiskolai kol­légiumot, az áruházat, az új postaszékházat, takarmány-- keverő üzemet. Elkészült 29 célcsoportos állami lakás. Űj OTP-lakásba 110 család köl­tözhetett. Az általános iskolai épület óvodának történő át­alakításával sikerült elérni, hogy Szécsényben minden jo­gos óvodai igényt ki tudnak elégíteni. A tanácsi kezelésű utak 80 százaléka kiépített, az utcák nagy többségében a járdaépítés befejeződött. Az idei feladatok közül ki­emelkedik a Kun Béla és a Szántó Kovács János utcák­ban az ivóvízhálózat bővíté­se és az úttest szilárd burko­lattal váló ’kiépítése, új sze­méttelep kialakítása, a rossz állapotban levő tanácsi laká­sok felújítása. Ezek az esték akkor érik el közvilágítást. Sárközi István- céljukat, ha a megnyilvánulás né a macskaköves régi jár- kétoldalú. Az állampolgárok dák korszerűsítését sürgette, elmondják észrevételeiket. Bírálták a vízmüvet. Csőtörés javaslataikat. A szécsényi 5. esetén kiássák a gödröt és az számú választási körzet ta- hónapokig ott tátong. Bene- nácstagi beszámolóján érző- dek János a ház előtti park, dött, hogy az emberek nem utcarész rendben tartására azért jöttek össze, mert illik hívta fel a figyelmet. Felve- megielenni. A sok hozzászó- tődött a Bacsó Béla utca lásból kicsengett a községért felszíni vízelvezetésének a érzett felelősség. Nem az egyé- rendezése. Foglalkoztak a ni sérelmek, bántalmak ke- hozzászólók a községen át- rültek felszínre. Jóllehet haladó patak rendezésével, az ilyen is előfordul. Az egyik új művelődési ház építésének házaspár a rossz lakáskörül- fontosságával, a társadalmi ményei miatt panaszkodott. A munkával. Mészáros János többi hozzászóló közösséget megköszönte, hogy a tanács érintő problémákkal foglal- korszerűsítette a Mártírok út­kozott. „Szemetesek az utcák” ját. állapította meg Joó Fe- Ami „felnőtté” avatta a renc, aztán hozzátette: „Ezen tanácskozást: az emberek jól nekünk Széchényieknek kell látják a helyi problémákat, a változtatni. Rajtunk is múlik, felvetések, javaslatok reáli- hogy ne így legyen”. Bereczki sak. A kérések nem egyolda- Imre felhívta a tanács fi- lúak, az állampolgárok el- gyelmet, hogy a megrongáló- mondták, hogy ők hol és mi- dott várfal mennyire baleset- ben tudnak segíteni, veszélyes. A Somogyi Béla utca lakói felvetették a rossz Sz. F. 40 ezer új lakás * A szófiai építési egyesület — a „Szofsztroj*’ — több mint 1200 új létesítményt adott át a bolgár fővárosban. Felépült egy sor új gyár, vállalat, s 40 ezer új lakásba költözhet­tek be a lakók a hetedik öt­éves tervidőszakban. Megkezdődött az óváros re­konstrukciója is. A főváros mintalakótélepévé a „B—5” elnevezésű körzetet nevezték ki, ahol a lakóházak építésével egyidejűleg iskolák* üzletek és szolgáltatóházak létesül­nek. Az elmúlt években jelentő­sen csökkent az építkezések időtartama is, s egyidejűleg javult- á minőség. Tavaly a szófiai építők a tervezettnél ezer lakással többet adatak át. Kerekaszfal-beszélgetés A tőkéspiacokról és a követelményekről A salgótarjáni öblösüveggyár a megye jelentősebb expor- zékenyebben reagáljunk a táló üzemei közé tartozik. Az idén ötmillió dollár értékben különböző jelenségekre, a ko-- kiván exportálni. Ennek az árumennyiségnek döntő többse- ban^tárg^al'unk^ 1 uSalmasab­gét a tőkéspiacokon helyezik el. A termékek versenyké- „ . _ „. ... . . . ’ . Kazinczi Gyula: Kinntartóz­pessegerol, a tokespiaci követelményekről, es az ezzel kap- kodásunk során nemcsak ke­csolatos tennivalókról folytattam kerekasztal-beszélgetést reskedőkkel találkoztunk, ha- Kazinczi Gyulával, a gyár igazgatójával, Kecskés Lászlóval, nem eljutottunk a gyárakba a gazdasági igazgatóhelyettessel és Domonkos Zoltánnal, a is; Azt tapasztaltuk, hogy termelési osztály vezetőjével. Mindhárman nemrég üzlet- rendelSek^^nt^mi” szerző úton jártak az NSZK-ban és Hollandiában. Ennek révén olyan előnyhöz jutnak, amely a hatékonyabb termeléssel jár: kedvezőbb. — Önök többször jártak állítjuk elő immár harmadik árajánlatot tesznek. Az álta- külföldön, így hát módjuk éve az üvegpohárcsengőt, amit lünk gyártott tőkésexport- van személyes élmények alap- az Egyesült Államokba szál- termékek ötven százaléka ján is megítélni saját ver- lítunk, ahol igen kelendő di- 2500 darabos sorozat alatt senyképességüket, elhelyezni vatcikk. Érzékenységünket van, 45 százaléka az 5000 tevékenységüket az egyre na- továbbá azzal is bizonyítom, darabig jut el, és csupán 5 gyobb rugalmasságot, jó kom- hogy a tőkés megrendelők el- százaléka található 5000 da- binatív készséget követelő képzeléseit gyárunk iparmű- rab felett. Az előbbiek. miatt külföldi piacokon. vészei a tárgyalások során gyakori az átállás, ami idő­Kecskés László: — Helyze- nyomban papírra vetik, s veszteséggel jár, ugyanakkor tünk reális megítélése meg- amennyiben az kielégíti a ve- nagy gyártási rátartást kíván, kívánja hogy különválasszuk v° elképzeléseit, utána kéz- s ráadásul sok munkaerőt kö- a kézi gyártású és az automa- dünk hozzá a gyártáshoz. Tu- vetel. Célunk, hogy olyan tán készülő termékeink pi- domásul kell vennünk azt a menő termékcsaládot alakít- acképességét. Az előbbiek gazdasági kényszert, mely sze- sunk ki, amelyet nagy soro- minden tekintetben verseny- rint a tőkéspiacokon is, a de- zatban, kedvező áron tudunk képesek, a legnagyobb üveg- konjunktúra ellenére a fo- gyártani. Ezeket aztán folya- ipari hagyományokkal ren- gyasztó továbbra is szépet matosan modernizáljuk. EzeknZa SffiuZS Shltó" Lzegéí" Ezlrt ~ rft^^t “ ke,Öbb' tudunlf alkataazkodnf aTTaé- altunk hozzá különböző fes- f°n*°!atot: M» tettek es nvekhez3 Külföldi tárávalása- tett üvegvázák gyártásához, *“* a tokesexportterme­ink során arról győződünk j™j^á™n^ra ugy^n"agy°£ kozásáért^e tekintetben mit nőnket" megeniőTnitUsdemkmmő-' mostan' dfvatlrány^t elé- kérnek a Syár dolgozóitól? r , u ■*.' -rj" u sítiük ki az úgynevezett op- —- Kecskés László: — Sze­rssnssr zőny első részét jelölhetném — Ne vegyék rossz néven, jUj®.^aía. meg. Valószínű azért alakult ha most a gyár dolgozóinak kfk"el. ; k ,! így, mert vevőinknek gazdag elismert munkája helyett el- d®ket teszünk, amelynek választékot kínálunk. Ezt a sősorban a sebezhető terüle- eredményeként Ugrásszerűen tevékenységünket szívesen tekről érdeklődöm. A Romhányi Építési Kerámiagyár 1981-ben a hazai piacokon 2 millió 800 ezer négyzetméter falburkoló és 500 ezer négy­zetméter padlóburkoló csempét értékesít, ez jóval több mint félmilliárd forint árbevételt jelent. Képünk a burkoló­lapokat minőség szerint osztályozó üzemrészben készült.-kj ­megnő a piac-, a versenyké­veszik, s üzleti megbeszélése- Kecskés László: — Az autó- szemben A 3 termelés^ haté- ink során megrendeléseikkel mata termékeknél a verseny- konvsáea érdekében Dedie át nyugtázzák. A jelentkező ige- képesség fokozása, piaci po- fog^ komplex v^zSlfe l nyék harminc százalékkal zícióink erősítése céljából a vizsgálatod haladják meg kapacitásukat, mostaninál minden tekintet- amelynek Xrján márctos tovfhhf SZÍCSonavatazTS tets-tősebb és vá- ^géig üzemenként néSreszó? továbbá az, hogy az utóbbi lasztekosabb termékeket ki- ló meghatározzuk a knnk­feStal^tudmkhnSvetoi train" vánu.nk ,majd gy^ani;,:Enfnek rét feladatokat. A tennivalók Lat ? Cf na ,a ? fe]‘ középpontjába a minőség ja­L nnvakvő taSJuLi SÍ 1“Z^SI „ elképzeléseink egy vitáaát és a kapacitás ki- ÍIlSL tt res U V Emt11St, fuksK ,yan használását állítjuk. Ennek faVakazH X r iSwőséaakÍÍ t alkalmazkodóképességünk megfelelően párhuzamos ér­igyekeztünk a lehetőségeket további novelesere, a piaci dekeltséeet teremtünk a ve­maximálisan kihasználni. viszonyokra való gyorsabb zetőknek és dolgozóknak egy­Az automatán gyártott tér- reagálásra. aránt célunk, hogy ne csak mékekre^ sajnos az előbbiek Kazinczi Gyula: — Van vi- néhány, hanem minden ex- ellenkezőjét kell mondani, szent olyan versenyképes tér- porttermékünk gazdaságos le­Nagyon kevés hányaduk jut mékünk is, ahol az ezzel já- gven. el a tőkéspiacokra. Elsősorban ró előnyöket sem tudjuk jól Kazlnezi r.vi.ia- & a préstermékekre gondolok, kihasználni. Például a csillár- goz^tól nedto azT kérTük Az általunk gyártottak ne- üvegeknél jelentkező nagy az úi termékek mintá hezek, nem esztétikusak, s eszközigény lassú kielégítése zás^o^ adiák szakmai tudá- bizony ma mar belföldön sem megnehezíti az új termékek su) Iegjavát -é iehetőt to° felelnek meg gyors, gazdaságos értékesíté- ^LidebTtoőn belüi oldjlk , — ^ yaratiani helyzetek so- set. meg az esetleges technológiai kasagat tartogató tőkés elada- Kecskés László: — Ilyen hiányosságokat. Mi pedig to- si lehetőségek mennyiben hat- előnyt a jövőben nem bizto- vább javítjuk a gyártáselőké- nak serkentőleg a vállalatéi- síthatunk a versenytársaknak, szítés színvonalát képzeléseire, tevékenységére. Már csak azért sem, mert . Domonkos Zoltán: — A külföldi megrendelőink csu- _ Elképzeléseik megvalosí- nyugati és a tengerentúli pia- pán saját országuk inflációs ta?.ah‘,z s.z|ikse& vanTc vala' cokon meglevő dekonjuktúra rátáját hajlandók elismerni n\1'Ye”, '0 seS’tsegre, az a kézi gyártású termékeknél is az árakban. Ez pedig beszű- >neííbizhatobb in­nagyfokú rugalmasságot kö- kíti áremelési lehetőségeinket, vetel tőlünk. Ennek jegyében megköveteli, hogy még ér­i eszél és én álmélkodva hallgatom. Kérdem tőle, valóban ő az én riport­alanyom? Nincs valami téve­dés? — Miért, talán másra szá­mított? Talán öregebbnek né­zek ki a koromnál ? — kér­dez viss'za mosolyogva. Nem, nem a külső jegyek öregesek, hanem a gondolko­dásmód, a mély értelmű mon­datok viselik magukon az idő­sebbekre jellemző életbölcses­séget, beérett tapasztalatokat — magyarázkodom. Kamaszosan elhúzza a szá­ját. Van abban valami kis rá­tarti büszkeség, ahogy kije­lenti: — Hát bizony, lassan kiöregszem a mozgalomból. A kiöregedés veszélye az­ért még nem áll fenn, ám annyi bizonyos, hogy Kadiót Ervin a maga 25 évével ta­pasztalt mozgalmi embernek számít, akire odafigyelnek, ereje van a szavának Lakhe­lyén, Rónafaluban, de a váro­st tanácson, a KÍSZ-bizottsá- gon, a népfrontban is. Mert, ha valamit elhatároz, azt tű­zön-vízen keresztül viszi. Erős szálakkal kötődik a falujához, fel sem merül ben­ne, hogy beköltözzön a város­ba. Ellenkezőleg. Rónafalut szeretné az ott lakók ségítsé­Kongresszusi küldőit Aki nem ismer lehetetlent gével városiasítani, szebbé, — jegyzi meg Kadiót Ervin, gazdagabbá tenni. Ezen mun- Aztán az ötletgazdag em- kálkodott KISZ-titkár korá- berekben sincs hiány, a tele- ban és ezen fáradozik ma Is, pülés lakói pedig szinte vala­mint a városkörzeti népfront- mennyien tagjai a pártszerve- bizottság aktív tagja. zetnek, Dehát hogyan lehet egy kis KISZ-nek, településre a város levegőjét nak. A mozgósító, szervező becsempészni ? Kadiót Ervin Kadiót Ervin. Azt tartják ró- szerint nagyon egyszerűen. la, ehhez külön tehetsége van' A recept: kell néhány ötlet- Szívósan küzd, amíg célját gazdag, aktív ember, akik el- el nem éri. Így épülhetett fel határoznak, tervbe vesznek pár év alatt Rónafaluban valamit, kell néhány szerve- KISZ-klub, játszótér, tűzoltó- zőkészséggel, ügybuzgalommal szoba, és amire talán a leg­megáldott egyén, akik mozgó- büszkébbek, közös összefogás- sítani tudják a település la- sál készült a népfrontklub, működő gazdasági és telepü- léspolitikai munkabizottságba választották, önkéntes tűzol­tó, sportköri tag, négyéves kisfia mellé májusban várja az új jövevényt, aki — reméli lány lesz. Egyébként olyan fiatal, mint a többi. Szeret táncolni, szórakozni, de min­denekelőtt lakóhelyéért, kis közösségéért vállalt kötelessé­— Jó mondás, sok embert meg lehet vele nyex-ni. Van egy bekötő út Rónafaluhoz. Szükség volt, hogy árkot csi­náljunk mellé, mert az esőzé- Seit teljesíti, szakszervezetnek, sek idején nyakig jártunk a Mélyet szív a cigarettájából, népfrontbizottság- sárban. Elkezdtük mi íiata- s már sorolja is az újabb lók, mert az idősebbek elein- tennivalókat; hogy utakat kel! te húzódoztak. Aztán ák is portalanítani, hogy a bolt bekapcsolódtak a munkába, és korszerűsítésére feltétle­reggel nyolctól este nyolcig nül szükség van, hogy járda csinálták. Mert, amikor lát- kell a focipálya felé . . . kőit. S aztán a közös összefo­gás eredményeként — bontás, átalakítás, építés, szépítés után — új játszótól', új klub, — Heti három alkalommal nyújt programot a fiatalok­nak, időseknek. Itt tartjuk a falugyűléseket, a politikai ok­új járda nő ki a földből. Mi- tatást, a vidám összejövetele- közben megváltozik az ott la- két. Itt születnek az új ötle­kók közérzete, élete, közössé­gi szemlélete. Ennyire egyszerű lenne hát? — Rónafalu szerencsés hely­zetbe került akkor, amikor Salgótarjánhoz csatolták. tek, elképzelések, átszőve a településszépítő szándékkal. A fiatal népfrontaktívának van egy kedvenc mondása, amit a társadalmi munkaakci­ók szervezésekor gyakorta ták a munkájuk eredményét, az tovább ösztönözte őket. Kanyarog a beszéd fonala, s a közbeszúrt kérdésekkel sem sikerült elérni azt, hogy Kadiót Ervin egy kicsit ön­magáról is nyilatkozzon’. Port­rét festeni róla ezért mi ma­gunk próbálkozunk! A harminctagú KlSZ-szer- vezet 1972-ben választotta a bizottság titkárává, működése alatt épült társadalmi munka- kellene szégyenkeznie önmaga K adiót Ervin a kohászati üzemekben szerszámké­szítő, az ifjúsági brigád vezetőhelyettese. Munkatár­sai, felesége örömmel fogad­ták, hogy megyei küldött lesz, a Hazafias Népfront VII kongresszusán, ő maga is bol­dog, hiszen életében először vesz részt ilyen rangos fóru­mon. S, ha szót kapna, nem Érezhetően több jut a közös hangoztat: „lehetetlenség kalapból, mint annak előtte nincs, csak tehetetlenség”. ban a KISZ-klub. Tizenhét évesen lett tagja a helyi nép- frontbizottságnsk, s a múlt év végén megtartott megyei népírontküldött-értekezle- ten, a megyei bizottság mellett és féltve vigyázott közössége eddigi munkáját illetően . . . — rla — formációkra? Kecskés László: — Tavaly az év végén a velünk üzleti kapcsolatban álló külkereske­delmi vállalatok képviselőivel ismertettük a hatodik és az 1981. évi tervünket, közösen kidolgoztuk a gyár kereske­delmi stratégiáját. A többi között megállapodtunk ab­ban, hogy ha egyik-másik ter­mékünk az adott piacon vesz­teségessé válik, akkor közö­sen döntjük el, hogy melyik­re megyünk át. — Domonkos Zoltán: —Mi­vel nem képviselünk elég nagy volument, úgy érzem nem áll mögöttünk akkora ér­tékesítői szervezet, mint a versenytársaknál. Piacaink szétaprózottsága miatt sem mélységben, sem pedig meg­bízhatóságban nem kapunk elég információt. íme az előbbiekhez hasonló gondok húzódnak meg a ki­fáradásig hangoztatott, egyre nehezedő külpiaci gondok mögött, ami segített abban is, hogy a korábbiaknál joteban felszínre kerüljenek munkánk gyengeségei, jobban lássuk hol, és miért vagyunk elma­radva, fennmaradásunk érde­kében mit kell tenni. — venesz — NÓGRÁD - 1981, február 27., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom