Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)
1981-02-26 / 48. szám
Több mint tíz esztendeje vezeti a salgótarjáni Ottörőház fotószakkörét P. Tóth László. Hetente egy alkalommal kerül sor a foglalkozásokra, ahol az elméleti dolgok megbeszélésén túl, gyakorlati munkát is végeznek a szakkör tagjai. A képen a szakkörvezető a tüköraknás fényképezőgép működését magyarázza Villányi Istvánnak, Földi Csabának, Hajdara Lászlónak, Földi Gyulának, Soós Tamásnak és Bárány Istvánnak. — bábéi felv. — Extra napközi PL. Nógrád megyében 1930-ban az általános iskolások 10,6 százaléka volt napközis. Bár ez jobb a 36,8 százalékos országos aránynál, az igények még ma is meghaladják a lehetőségeket. Az urbanizáció, a teljes foglalkoztatottság, a nagyszülők nélküli családok asztalt akarnak kialakítani a , portomban hét osztályból ke- kis vonatokhoz. A csütörtöki rül ki a 25 gyerek — nem nap a játék jegyében zajlik, könnyű a dolgunk, bár kötetlenül természetesen Munkánk értékelése — ez máskor is van játék. Látoga- a tábla fontos helyen függ, a fásunkkor is pattogott a ping- kályha .közelében. A magaponglabda az összetolt tanulóasztalokra kifeszített háló fölött. Pénteken szervezik a növekvő száma szükségessé nagyobb lélegzetű kiránduláteszi a gyermekek szervezett étkeztetését és tanítási időn túli foglalkoztatottságát. Keveredik a szociális és pedagógiai funkció — a zsúfoltság, a legtöbb helyen nem éppen optimális körülmények miatt az első dominál. A napközi otthonból hiányzik az otthonjelleg, a gyerekek általában ugyanabban a teremben vannak reggeltől késő délutánig, a csoportok 32 fős megyei átlaga nagy szóródást takar, nem ritka a 40 körüli létszám sem. Vannak ragyogó foglalkozásokat tartó nevelők, akikről azt mondják, szinte erre születtek, de sokan csak átmenetileg, kényszerből vállalják ezt a pedagógiai munkát. Mégis, mindezek ellenére sok helyen a szülők szinte könyörögnek a felvételért. Drégelypalánk többszörösen kivétel. A napközi külön épületben van. A két tágas foglalkoztatót színes gyermekbútorokkal és mozgatható tanulóasztalokkal, -székekkel rendezték be. Mindössze 57-en vannak — ez körülbelül az iskolába járók 20 százaléka — az alsós csoport 32-es, a felsős 25-ös létszámú. Ottjár- tunkkor az alsósok termében tüdőszűrés folyt, a nagyoknál néztünk alaposabban körül. Megérte — szinte minden darab a gyerekek kelze munkája. A falon egy tábla felsorolja azt a 15-féle 'technikát, mellyel a képek, tárgyak készültek. Mó- zer György napközis tanár földrajz—rajz szakos, a manipulativ tevékenységhez sok segítséget tud adni. A napközis „műhelyből” került már ki történelmi, földrajzi, biológiai szemléltetőeszköz, modell. Benkó Tamás nyolcadikos a folyosó falát borító két faliképet mutatja — nagy kedvvel, örömmel csinálták az iskolai életről és irodalmi, meseélményeikről szóló kollektív művet. Változatos, tartalmas hetirend szerint folyik itt az élet. A másfél óra tanulási idő után hétfőn a helyesírási ismeretek, matematika kérdezz-íele- lek, azaz, tanulást segítő fogsokat (különösen, ha szabad szombat követi). Irigylésre méltó, „extra” helyzetben lenne tehát a dré- gelypalánki napközi? Azért ne siessük el ezt a megállapítást! . . . — Tavaly még három csoportunk volt, de úgy lecsökkent a napközisek száma, hogy egyet meg kellett szüntetni — kezdi helyzetük értékelését Mózer György. — Nincs mindenki itt, akinek szükséges lenne, mert ráférne a rendszeres, ellenőrzött tanulás. Ennek oka csak részben a térítés növekedése, inkább egyes szülők előítélete. Arra törekedtünk, hogy a hátrányos helyzetű cigánygyerekeket minél nagyobb arányban félvegyük (14—15 tanulónak,, a leginkább rászorulók közül a tanács fizeti a térítési díjat) — emiatt húzódoznak né- hányan attól, hogy napközibe járassák a gyereket, inkább más megoldást keresnek. Hogy a cigánytanulóknak — különösen alsóban — mennyit jelent a szokások kialakításában, a tanulás körülményeinek biztosításában, az élményszerzésben, személyiségük kibontakoztatásában a napközi, nem szükséges ecsetelni. Növeli a beilleszkedés esélyeit is az általános iskola elvégzésének esélye mellett. Mindez hatékonyabb lehetne, ha nem maradnak „egymás között” a cigányok a napköziben sem. És az elkülönülés nem csupán a cigánygyermekek számára káros — a közösség összekovácsolásának akadálya lehet. Kényes kérdés ez —, de egyáltalán nem mondható drégelypalánki jelenségnek, a megye más községeiben is hallottunk hasonlóról. Mégsem „extra” hát az itteni napközi? Ügy tűnik nem: más problémákban is eszünkbe juttatja a többit. — A gyerekek közül sokan járnak szakkörökbe, korrepetálásra, középiskolai előkészítőre, sportfoglalkozásra. Ez kell, jó, de a közösség kialakításában nehézséget okoz, tartás, fegyelmezettseg, a jó tevékenység elismerése, vagy — negatív esetben — kritikája kerül rá. Ez határozza meg félévkor a napközisek magatartás- és szorgalomjegyeit, ami ösztönző erő lehet. Meg a közös élmények —, de vajon elég ez? Nem véletlenül került kérdőjel az „Extra napközi” cím után. Itt, a jobb körülmények között, a napközis munkában fantáziát is látó nevelővel beszélgetve is kiderül: nem megfelelő még a napközi társadalmi elismertsége, tehetnek akármit a gyerekek nevelése érdekében. Pedagógustársak és szülők egyaránt törődhetnének többet azzal, ami itt történik, hiszen része a nevelési folyamatnak, eredményei a közös feladatok eléréséhez visznek közelebb. G. Kiss Magdolna MARLENE (XIV.) A „buta tehén" Josef von Sternberg próbálkozása természetesen zátonyra futott Berlinben és 1933 szeptemberében Marlenével együtt visszatért Hollywoodba, ahol elkészítették az ötödik amerikai filmjüket: „The Scarlet Empress” („A nagy cárnő”) — II. Katalinról. Közben az amerikai cenzúrahatóságok betiltottak olyan filmeket, melyekben prostituáltak voltak a hősnők —. egy olyan körülmény, mely minden Dietrich—Sternberg- filmre ráillik. A törvényt az elegáns cárnő címmel kerülte meg. melyet most kölcsönzött a hősnőjének —, egyébként minden olyan volt. mint „szokásos”. A „The Scarlet Empress” is délceg bukás lett, ugyanúgy, mint kettőjük következő filmje, mely egyben utolsó közös munkájuk is volt: „The Devil is a Woman” (A spanyol táncosnő). Ernst Lubitsch, a Paramount új produkciófőnöke mert vállalkozni erre az utolsó próbálkozásra Marlene Dietrichhel és Josef von Sternberggel, mert nem tudta megérteni, miért nem tudják megismételni első három sikerüket. Josef von Sternborg és Marlene Dietrich »filmművészete' seknek i miatt". Rosszabb volt az anyagi helyzete, mely arA kényszerítette, hogy olyan filmeket is elfogadjon, melyek egy Josef von Sternberg számára gyilkosság „A forgatás egyetlen tortúra volt Marlene számára — hidegvérű meséli régi barátja. — Stern- volna, berg csak kiabált vele —, né- , metül és az amerikaiak ha- Mialatt masok milliós Igen, a megajándékozottak barátok. Mindenkit azonnal és nagyvonalúan támogatott, aki a szeme láttára szükség- helyzetbe került, másokat is, akiket tisztelt, elhalmozott virággal és értékes ajándé- lett kokkal, de nem korlátozódott csak anyagilag mérhető ajándékokra : törődött barátai va" lelki állapotával is, gondosmar megtanulták mit jelent a gyónókat szereztek, Marlene kodott róluk, gazdag gyógy- »dumme Kuh« (»buta te- Dietrich milliós vagyonokat szertárából és mindenkinek hén«) Marlene már csak bő- adott ki, egy józan berlini, főzött. Mindenekelőtt főzött. ” aki az óriási összegektől, me- » “ "' lyeket időnként felkínáltak Madame Odette ^hozzáfűzi! Ezúttal a zseniális Stem- neki, elvesztette az eszét. Né- „Abban az időben ismertem berg rendező nélkül kellett melyik évben a Paramount meg Madame Dietrichet, amiboldogulnia, de ha a követ- 350 000 dollárt fizetett ki ne- kor az anyagi helyzete már kező 16 filmjét „nézzük, ki, .melyet ma ötszörösével melyeket Marlene folyama- lehet számolni, tosan forgatott Hollywoodban 1951-ig, feltűnik, hogy ”^!a?.asa’ klra,y'. mérete- több. közöttük a sikertelen, két öltöttek — írja Charles mint a sikeres. Higham Marlene életrajzában a hollywoodi harmincas „A filmhez való viszonya évekről. — A nagy párizsi mind meghasonlottabbá vált divatkreátor legpompásabb —, magyarázza idős barátja, ruháit vásárolta meg: sza— Felcserélte a stúdiót, most lonkocsiban utazott; a hajón elkényeztetett barátai ismét többet forgatott az Universal luxuslakosztályban lakott; elfelejtettek vele. részére és borzalmas bukáso- limousinokat tartott sofőrkát élt át az olyan úgyneve- rel; Párizsban és Lancaster- Párizsban a barátaival zett független producerek- ben, vagy a Trianonban la- pnn' mentek , mondja kel. mint Selznick, vagy a kott, New Yorkban a Wal- Odette Miron _ mindig londoni Korda. A legkönnyeb- dorf Towersban. Kaliforniai ugyanazokban az éttermekben még a kevésbé kompli- ftyaralója a multimilliomos ken kötöttek ki: a Maximban, kált amerikai rendezőkkel és Marin Davies vendégháza Fouquet-nál, exbarátja, partnerekkel ment a dolog, volt, kiterjedt Santa Monica-i Jean-Claude Brialy Oran- mint Gary Cooper, John birtokán. Maszkmesterének, gerie-jében... Csak ott tud- Wayne és James Stewart — Dotty Pomedelnek egy házat ták az étterem tulajdonosai, ilyenkor tele volt a pénztár, ajándékozott, másokra arany még akkor is, ha Marlene cigarettatárcával, karkötővel, Dietrich húzta az orrát ezek- vagy kávéskészlettel gon- nek a hollywoodi szerelme- dőlt... ” küldték a számlát.. nem volt igazán jó. Nem tudom, hogy azokkal, akiknek ő segíteni szokott, tudatta-e, hogy rosszul megy a sora — félek, hogy nem tette... ” Mindig, mikor nagy meglepetésre kifosztott bankbetétje előtt állt, elragadta a realizmus egy fajtája, melyet hogy mindent Madame Diet- rich akar kifizetni és neki lalkozás következik. Külön szétforgácsolódik a társaság. program szerint folyik a keddi kulturális foglalkozás, helyet kap benne a lemezhallgatás, tévézés, tánctanulás. A szerda délutánok munkával telnek, ilyenkor készülnek a modellek, mostanában terepTörekszünk arra, hogy megkeressük a közös munka, az együvé tartozás formáit. Vannak asztalfelelősök, akik társaik munkáját figyelemmel kísérik, segítik egymást a tanulásban a gyerekek. A csoNÓGRÁD - 1981. február 26., csütörtök A Televízióból jelentjük Az a szép fényes nap Szabó legutóbb színpadán találkozhattunk ki' Magda drámájával áll, hogy beragyogja egy nép, höz is a Nemzeti Színház magyarságunk egét. Jelezvén ga.. a fennmaradásért vívott éV' tűnő színészek Azóta a darab társaságában, százados küzdelem hajnalát, hosszú utat ugyan fegyvert fo- A korabeli írások azonban egészen más embernek mutatták be Gézát. A A tévédráma rendezője merseburgi püspök feljegyzé- tett meg és eljutott a televí- Szőnyi G. Sándor szokatlanul sei szerint „felette kegyetlen zió egyik stúdiójába is. Gyű- kellő tisztelettel, alázattal vi- ember” volt, „aki hirtelen la és Géza fejedelem, vala- seltetik a „rendkívüli, törté- haragjában sok embert meg- mint az államalapító István nelmi érzékkel rendelkező” ölt és az ellenszegülő alatt- — itt még a fiatal Vajk — Géza fejedelem alakja iránt, valóit szigorúan megbüntet- ezúttal a kamerák előtt csap — Az ő személyisége, úgy te”. Az István királyról szóló össze hajdanvolt magyarsá- vélem egészen egyedülálló legendákban is úgy emlékez- gunk — ezer évének távlatú- történelmünkben, elébe he- nek meg Gézáról, hogy „kéből — akkori jelenéről, múlt- lyezi alakját, egyéniségét és ményen járói és egyben az előtte álló, történelemformáló tetteit, a súlyos kérdéseket felvető, jö' vőjéről. Az összecsapás témája: a nek fennmaradás kérdése az európai civilizálódó népek között! Három egymás után követke- fontos szerepet ző generáció eszméi ütköznek nészeknek: össze ebben a súlyos veretű és hatalmaskodva bánt népével, de kegyes és többi, utána következő nagy jóindulatú volt az idegen ke- embereknek, országvezetők- resztényekkel szemben”. Más vallja a rendező. külföldi források viszont úgy S itt a stúdióba is, míg emlegették, hogy „sok harcot instrukciókat ad a játékban vívott, kemény csatákban kelett szenyvállaló szí- Koncz Gábornak (Géza), Sinkovits Imrének drámában. Gyula fejedelem a (Gyula) vagy Kovács Titusz- bizánci kereszténységet kép- nak (az ifjú Vajk) egyértel- össze egyetíen külföldi had- viseli, amelyben azonban nem műén kiviláglik az a szándé- járatot vezetett. Hogy mégis igen hisz — bár maga is fel- ka, hogy az apját, Gézát fö- ki ellen harcolt akkor? Vé- vette a keresztény vallást, lébe emelje a majd utána kö- rés küzdelmekben verte le a ze embervértől nyes”. Géza azonban huszonhat éves fejedelemsége alatt mindGéza már az istentelen, po- gánykodó magyarokkal van vetkező fiánál?? Istvánnak. régi magyarság vezető réteHeltai Gáspár 1575-ben író- geit, hatalmasait, hogy kielfoglalva, a lázadók eltiprá- dott krónikájában ez áll Gé- építse a központi hatalmát, s sával, míg az akkor még fia- zárói: „Elküldte a kereszté- megalapozza a magyarság jö- tal Vajk már keresztelésre nyénekhez, és tudós népeket vőjét a Kárpát-medencében. idő- hozata onnét, és azokat ki- A tévédrámában a máremkészül. Ez a történelmi szak 994. éve. Az igazi változás, ahogy azt ba, hogy az írónő, Szabó -Magda séjteti ebben a darabban, vagyis az eljövendő „szép fényes gyességet mutatá. küldé szerinszerte az ország- lített színészek mellett Buj- a római kereszté- tor István, Horváth László, nyénségre tanítsák az ő né- Polgár Géza, Jordán Tamás pét... mindenkihez nagy ke- alakítanak egy-egy történeim De neme- figurát. nap” már valahol a zeniten lyekhöz haragot is. Némelyek; Szémann Béla Áilatkert az őskorból Az NDK-ban Bautzentől nem messze e£y kis telek mellett minden arra haladó turista meg* áll. Nem véletlenül: Franz Gruss kertjében olyan látvány vár mindenkit, amely az egész világon egyedülálló. A felnőtteket és a gyerekeket már messziről vonzzák a kertben álló óriási és látszólag félelmetes állatok. Ezek az állatoK már régen kipusztultak, de most Franz Gruss, aki végzettségét tekintve festőművész, újra életet adott nekik. Ez a hobbija. A furcsa állatkert megalkotója most 49 éves és pillanatnyilag házfelügyelőként dolgozik. Az őskori állatkert létrehozásához alkotó fantáziára és ügyes kézi*« volt szükség. Franz Gruss mindkettővel' rendelkezik. Már kisfiúkorában szeretett rajzolni és formázni. Ezenkívül még alaposan át kellett tanulmányoznia a megfelelő tudományos szakkönyveket is. Mindez azonban nem vette el a kedvét attól, hogy elképzelését megvalósítsa. Amikor Franz Gruss rekonstruálja az őskori állatot, először a csontvázat készíti el, pontosabban a testüreget, szilárd drótfonatból. Ezután ezt a vázat betonnal veszi körül. így alakítja ki az állatok testét. Az állatok félelmetes pózban, kitátott szájjal állnak és jól látható hatalmas fogsoruk is. Ezeket az éles fogakat Franz' Gruss ólomból készíti. Végül, amikor már az állatfigura teljesen megfelel elképzelésének, következik a festés. Ezután az állat már eredeti, valamikori természetes formájában áll a csodálkozó nézők előtt. Franz Gruss először egy stego- saurust mintázott meg, amely I4t millió évvel ezelőtt élt, azután a valamivel fiatalabb tirannosaurut rexet. Mind a kettő fele akkora« mint amekkorák a feltételezései* szerint a valamikori eredeti állatok voltak. Például a tirannosa- urus rex hosszúságát 15 méterre, magasságát 6 méterre becsülik és fogainak hosszát 15 centimé terít.
