Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA Harisnyák Nagybátonybóf XXXVII ÉVF., 42. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK nyelvén Csupán udvarias gesztusként szeretném felhívni mind­azok szíves figyelmét, akiknek igényük van szűkebb ha­zánk, Nógrád megye elmúlt évi gazdasági, politikai, társa­dalmi és kulturális fejlődésének megismerésére, hogy ne saj­nálják sem az időt, sem a fáradságot, és olvassák el — akár csak a hozzájuk legközelebb álló részeket is — lapunk szerdai számában megjelent részletes közleményt, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatósága állított össze mindannyiunk számára okulás, tanulás, orien­tálás, a végzett munka, a további lehetőségeink reális meg­ítélése céljából. Szükség van erre azért is, hogy az illúziók­tól és csalódásoktól mentes kívánságainkat, elképzeléseinket is a valósághoz igazítsuk. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a nehezebb kö­rülmények között is tovább gyarapodtunk, ugyanakkor a korábbiakhoz képest erőteljesebb differenciálódás zajlott le a termelő-gazdálkodó egységekben. A tavaly üzembe helyezett beruházások száma 15 volt, a tervidőszak öt évében a legmagasabb. Ez azért kedvező, mert jó alapot teremt a mostani tervciklus új, korábbinál sokrétűbb, bonyolultabb, nagyobb és nehezebb feladatainak a megoldásához. Az új közgazdasági szabályozók érvényesülésének ha­tására mind az iparban, mind a mezőgazdaságban erőtelje­sebb differenciálódási folyamat kezdődött, ami részben már érzékeltette az új követelmények jóirányú hatását. A szá­mokból többé-kevésbé meg lehet állapítani, melyik vállalat, gyár, üzem, milyen életképes volt, mit tett önmaga elismer­tetéséért, pozícióinak megtartásáért, újabbak megszerzéséért. A sikerek egy kezdődő, sok jóval biztató folyamat első jel­zései. Mögöttük átmeneti kudarcok, botladozások és követ­kezetlenségek, különböző jellegű és tartalmú előrevivő és visszahúzó szemléletek, régi beidegződött, rosszat konzerváló gyakorlatok kikezdése, esetleg erőteljes száműzése húzó­dik. Az előbb vázolt fejlődés mellett igen kedvező eredmé­nyek jelzik, hogy a megye lakosságának élet- és munkakörül­ményei is tovább fejlődtek. A tanácsok 642 millió forintot költöttek kommunális be­ruházásokra. Tavaly 1778 lakás épült. Huszonhat orvossal több dolgozott a megyében, mint egy évvel korábban. Ket­tővel nőtt az általános orvosi körzetek száma. Az óvodai fé­rőhelyek 325-tel bővültek, ami négyszázalékos növekedést jelent. Negyveneggyel több tanterem áll az általános iskolás korúak részére, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban 249 milliót fordítottak beruházások­ra, az új gyárak és a rekonstrukciók során alapvetően meg­változtak a munka- és életkörülmények. A szerény gyarapodás jelei tükröződnek a takarékbetét­állomány korábbinál lassúbb növekedésében, a pénzbevéte­lek 10 százalékos emelkedésében. Hogy nem csak volt mi­ből, hanem volt mit is vásárolni, azt a kiskereskedelmi áru­forgalom 9,9 százalékos növekedése is mutatja. Az évekig stagnáló ruházati forgalom pedig 6,6 százalékkal emelkedett. A világgazdaságban bekövetkezett, számunkra igen ked­vezőtlen körülmények ellenére is, a megye lakosságának ak­tív közreműködésével sikerült tovább gyarapodnunk. Ugyan­akkor a .számok jelzik munkánk gyengeségeit is, amelyek önmagunkból fakadtak, és ebből táplálkoznak, tehát meg­szüntetésük is kizárólag rajtunk múlik. Minél előbb, annál jobb! Á célhoz vezető út az értelmes, ésszerű munka, haté­kony gazdálkodás, annak a követelménynek a teljesítése, hogy mindenki a saját feladatát oldja meg kifogástalanul. V. K. Lázár György látogatása Rákospalotán Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke, szerdán a főváros XV. kerü­letébe, Rákospalotára látoga­tott. Részt vett a látogatá­son Bozsó László, a budá- pesti pártbizottság titkára is. A program délelőtt a kerü­leti pártbizottság szákházá­ban kezdődött, ahol Szabó László, a pártbizottság első titkára, Pataki Béla tanács­elnök, Németh Péter, a kerü­leti KISZ-bizottság titkára, és Szabados István, a Haza­fias Népfront kerületi bizott­ságának titkára fogadta a vendégeket. Szabó László tá­jékoztatást adott a 120 ezer lakosú városrész életéről, eredményeiről és terveiről. Az V. ötéves tervidőszakban Újpalotán befejeződött la­kásépítkezések és más építé­si formák eredményeként ma már csaknem 37 ezer lakás van a kerületben. Jelentősen javult a kommunális ellátás, bővült a csatornahálózat. A Növényolajipari és Mo­sószergyártó Vállalat rákos- palotai központjába vezetett ezután a vendégek útja. Az országos vállalat munkájáról, ezen belül kiemelten a gaz­daságos termékszerkezet for­málásáról, az exporttermelés és -forgalom fejlesztéséről Varga Pál vezérigazgató, a vállalat politikai munkájáról, társadalmi szervezeteinek te­vékenységéről Héder András, a vállalati pártbizottság tit­kára tájékoztatta Lázár Györ­gyöt. Üzemi körsétát tett a tájé­koztató után Lázár György: megtekintette az étolajpalac­kozót, a mosóporgyártó rész­leget és a margarincsomagoló üzemet. A rákospalotai látogatás dél­után a kerületi pártbizottság székhazában folytatódott, ahol Lázár György a városrész po­litikai, gazdasági és kultu­rális életének vezetőivel idő­szerű bel- és külpolitikai kér­désekről folytatott eszmecse­rét. A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyáregységében tavaly 25,3 millió pár haris­nya, illetve harisnyanadrág készült, amely két százalékkal volt több a tervezettnél. Ez az eredmény a gyáregység konfekcióüzemében történt jobb munkaszervezés folytán jött létre. Az idén az előzetes tervek szerint a termelés négy százalékkal növekszik majd. Képünkön, amely a kötődéi üzemrészben készült, Győri Lajosné gyártásközi ellenőr munka közben. —bábel-felv.— Rokkant személyek nemzetközi éve 1981 Gazdag program a megyében Gaál István, Magyar József a megyében Filmnapok falun Hagyomány, hogy a nagy bemutatják a filmklub záró- díjba kényszerült termelő­tavaszi munkák kezdete előtt előadásaképpen, s az alkotó szövetkezeti elnök küzdelmes Filmnapok falun címmel ve­títéssorozatot rendeznek a megyék moziüzemi vállalatai. Nógrád megyében az esemény- sorozat nyitó előadására Pász- tón, a Mátra Filmszínházban kerül sor ma délután fél há­rom órakor. A megyei mozi­üzemi vállalat és a Lovász József Művelődési Központ kö­zös szervezésében Gaál Ist­ván legújabb filmjét, a Cse­repeket mutatják be a meg­hívottaknak és az érdeklődők­nek. A nemzetközileg ismert filmrendezőt egyébként szo­ros szálak fűzik a megyéhez, hiszen Salgótarjánban szüle­tett, gyermekkorát, iskolai éveit pedig Pásztón töltötte. Cserepek című filmje a Bu­dapest Filmstúdió égisze alatt készült, a lengyel Zygmunt Malanowicz-csal, Várkonyi Szilviával, Szakács Eszterrel és Bihari Józseffel a fősze­repben, s egy házasság vi­szontagságos történetét beszéli el. A film bemutatása után a Balázs Béla-díjas filmrende­ző részvételével ankétot szer­veznek a mozi emeleti csar­nokában. A beszélgetést Mol­nár Béla, a járási hivatal mű- valő''ésügyi osztályvezetője vezeti Gaál István Cserepek című filmjét egyébként a mai napon még Salgótarjánban is itt is beszélgetésen találkozik a közönséggel. A Filmnapok falun prog­ramja megyénkben március végéig tart, s az elkövetke­zendő másfél hónapban hat­van filmszínházban, elsősor­ban a mezőgazdasági jellegű településeken vetítenek falusi tárgyú filmeket. Az új alko­tások közül játszák Lugossy Lászlónak a budapesti film­szemlén díjazott munkáját, a Köszönöm, megvagyunk-at, a Gyöngyössy Imre—Kabay Barna alkotópáros Hollókőn forgatott Töredék az életről című művét. Az előző évek sikeres alkotásait, a Béke­időt, a Harcmodort, a Kor- kedvezményt, valamint a szov­jet Szibériádát és A kívánság fáját ismételten láthatja a közönség. A megyei moziüzemi vál­lalat a pásztói megnyitóhoz hasonló központi rendezvényt még három településen tervez. Cereden február 26-án a Kö­szönöm, megvagyunk című film megtekintése után ren­deznek vitát, Palotáson már­cius elején — pontos időpont­ja még nincs —, Magyar- nándorban március 5-én. Az utóbbi két községben Magyar Tózsef Korkedvezmény című dokumentum-játékfilmjét vetí­tik, mely egy idő előtt nyug­életéről rajzol érzékletes ké­pet. Magyar József egyébként nem először jár vendégként megyénkben; évekkel ezelőtt részt vett a Vőlegény 8-kor érkezik című nagy sikerű víg­játékának premier előtti, sal­gótarjáni bemutatóján. A Filmnapok falun idei ve­títéssorozatától a moziüzemi vállalat nagyobb sikert és eredményességet vár. A szer­vezők várakozásaikat a bemu­tatandó filmek izgalmassá- gára, érdekességére, színvo­nalára, az előadások körül­tekintőbb előkészítésére és szervezésére alapozzák. „El kell ismerni azt a tényt, hogy a különböző típusú rok­kantságban szenvedők (hal­lássérültek, gyengénlátók, szellemi fogyatékosok, moz­gássérültek és azok, akik kü­lönböző krónikus betegségek­ben, testi fogyatékosságokban szenvednek) eltérő problé­mákkal küszködnek, melyek különböző megoldásokat igé­nyelnek. Ez azt jelenti, hogy különbséget kell tenni mun­kaképtelenség, rokkantság és testi fogyatékosság között, el kell ismerni, hogy a rokkant­ság főleg nem az egyén prob­lémája, hanem az egyén és környezete között fennálló KISZ-iskolán probléma, amely a társadalom szakembereinek egészét érinti.” Fenti értelmezés szellemé­ben az ENSZ-közgyűlés az idei évet a rokkant személyek nemzetközi évének nyilvá­nította a rokkantak teljes tár­sadalmi részvételének és egyenlőségének kibontakoz­tatása érdekében. A Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei vezetősége és szervezetei mérlegelve az ak­ció súlyát egy sor folyamatos megyei tennivalót foglaltak programba. Felmérik a me­gyében élő rokkant felnőttek és gyermekek helyzetét, fo­kozott segítséget kívánnak nyújtani a fogyatékosok és családjaik problémáinak meg­oldásához, patronálják a fo­gyatékos gyermekek intézeteit és figyelemmel kísérik a pá­lyakezdő fogyatékos fiatalok munkába állításának lehető­ségeit. A felsorolt irányelvek alap­ján a gyakorlati munka már­is megkezdődött. A tepnapi napon indult — és három na- rehabilitáció vizsgálatához pig tart — az a vizsgálat, kapcsolódik. amelyben a Művelődési, Munkaügyi Minisztérium, va­lamint a Vöröskereszt képvi­selői a fogyatékosok társadal­mi beilleszkedésének megyei helyezetét vizsgálják, többek között a kohászati üzemek­ben, a nagybátonyi harisnya­gyárban, a salgótarjáni kise­gítő iskolában, valamint a kisterenyei és a cserhátsurá- nyi nevelőotthonban. Ugyan­csak a beilleszkedés kérdé­seit taglalja majd az a regio­nális konferencia, amelyet március végén a salgóbányai több megye bevonásával rendeznek. Az idei év egész­ségnevelési hónapjának (áp­rilis 9—május 8) központi gondolata is a rokkantság problémaköréhez, az üzemi A megyei Vöröskereszt jú­niusban ötven mozgássérült, és kardiológiai beteg gyereket üdültet Parádsasváron, olyan hátrányos helyzetben levő gyerekeket, akiknek eddig vajmi kevés lehetőségük volt a nyári kikapcsolódásra. Ott lesznek a vöröskeresztes aktí­vák a szeptemberben sorra kerülő üzemegészségügyi hó­nap rendezvényein, részt vál­lalnak a rokkantak napja megszervezésében. Az egész­ségügyi felvilágosító mun­ka hatékonyságát növelendő, Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton klubot alakítanak, a fogyatékos gyermekeket nevelő szülőknek, ahol lehe­tővé válik a tapasztalatok ki­cserélése, a közös gondok kö­zös orvoslása. Tüntetés Nápolyban Nápolyban kedden tüntetők ságos körülmények között él, zárták el a forgalom elől az egyik autósztrádát, tüzeket gyújtottak az utcákon, szállo­dákat és egyéb épületeket foglaltak el, tiltakozásul az ellen, hogy a hatóságok csak­nem három hónappal a pusztító földrengés után még mindig édeskevés eredményt tudnak felmutatni a városban és környékén hajléktalanul maradt mintegy ötvenezer em­ber elszállásolása terén. A földrengések károsultjainak zöme még mindig nyomorú­a segélyek pedig késlekednek. A rendőrség könnygázzal osz­latta szét a tömeget, az ut­cákon égő máglyákat pedig a tűzoltóknak kellett eloltani. A kormány szerint a zsú­folt Nápolyban nincs elegen­dő hely lakókocsik és előre­gyártott elemekből készülő házak számára. Hivatalos adatok szerint tízezrek laknak még mindig szükségszálláso­kon: iskolákban, vasúti ko­csikban és hajókon. Takarékossági intézkedések a mezőgazdasági nagyüzemekben mezőgazdaság fogyasztja hanem más melléktermékeket népgazdaság energiaszük- és növényi hulladékokat is el­tüzelhetnek. Az olcsó tüzelő­A el a ségletének 6 százalékát. Ko­rábban dinamikusan nőtt az energiaigény, az elmúlt két év­ben azonban 6 százalékkal már csökkent az energiafelhaszná­lás a földeken és a mezőgaz­dasági telepeken. A gazdasá­gok, a vállalatok, változatos módon igyekeznek feltárni energiaforrásaikat, és intézke­déseket tesznek a külső ener­giamennyiségek csökkentésére. A megdrágult tüzelőolaj he­lyett kukoricacsutkával fűte­anyaggal évente 700 tonna olajat spórolhatnak meg és több mint kétmillió forinttal csökkenthetik a vetőmagüzem költségeit. A beruházás hat év alatt térül meg. A dunavarsányl Petőfi Ter­melőszövetkezetben, ahol ta­valy már a megtermett ku­korica felét tárolták az új, mesterséges szárítást nem kívánó nedves módszerrel, az idén tovább növelik ezt az arányt. A tapasztalatok sze­nek majd a Dalmandi Állami rint a hagyományos tárolással Gazdaság vetőmagüzemében, szemben tonnánként 630 fo- ahol évente mintegy 10 ezer rint megtakarítást értek el, és tonna hibridkukoricát és 5—6 ami szintén fontos: a betaka- ezer tonna kalászosgabona-ve- rítás idejét is lerövidíthették, tőmagot szárítanak meg és a nedves kukorica etetésénél dolgoznak fel. Az üzem ered- az egy kilogramm sertéshús menyét tavaly több mint tíz előállítására jutó abrakfel- százalékkal csökkentette a tü- használás a száraz szemhez zelőolaj árának növekedése, ezért a gazdaság igyekszik más energiaforrásra átállni. Gaz­daságos kukoricacsutkaégető- bependezést vásároltak, ebben nem csak a fontos takarmány- növény értéktelenebb részeit, viszonyítva 4,05 kilogrammról 3,76 kilogrammra csökkent. A szemes termények nedves tar­tósítására a dunavarsányiak vezetésével, az Agrober és a (Folytatás a 3. oldalonj

Next

/
Oldalképek
Tartalom