Nógrád. 1981. február (37. évfolyam. 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

Egy és más a sóról Sóáldozat — Egyiptomból karavánok hozták Híres bányák, sólelőhelyek A só mindennapi életünk- ; nek, étkezésünknek nélkülöz- heteten eleme. Kismértékben ízessé, élvezetessé teszi táp­lálkozásunkat. A szervezetünk­nek mindennapi munkájához, működéséhez sora van szük- 'sége. Naponta mintegy 10—20 gramm az ember sószükségle­te. Akik magas hőmérsékle­ten dolgoznak, vagy nehéz fizikái munkát végeznek (ka­zánfűtők. kohászok stb.) az izzadság miatt sok sót veszí­tenek. Számukra sóval dúsí­tott kekszet, hűsítő italt (vé­dőétel és védőital) biztosíta­nak. hogy sóveszteségüket pó­tolják. A túlzott sófogyasztás viszont 'zavarja a belső szer­vek munkáját, egészségi ká­rosodást okozhat. Egyes be­tegségek esetén az orvos só­szegény diétát ír elő. A sómentes, vagy sószegény táplálkozás egészséges ember­nél idegrendszeri zavarokat okozhat, csökkenhet egyút­tal a gyomorsavtermelés, megbomlik a szervezet sav— bázis-egyensúlya is. Egyes vidékeken az ivóvíz jódszegény és emiatt a lakos­ság golyvára válik hajlamos­sá. Ennek megelőzésére kerül forgalomba az ún. jódozott fi­nomsó, mely 10 mg káliumjo- didot tartalmaz. A sót étkezési, ipari célok­ra, valamint állatok etetésére használják fel. Többféle étke­zési só van forgalomban (da­rált, mosott, tisztított stb.) A sót az ember ősidőktől fogva ismeri. Nagyon megbe­csülték, lelőhelyeit őrizték. Az ősi kultúrák korában az iste­neknek sóáldozatokat mutat­tak be Ázsiában, Afrikában. A só mindenhol a tisztaságnak és az igazságosságnak volt a jelképe. Egyiptomban sóval fizette meg az úr szolgája munkáját. Rómában a katonák eleinte zsoldjukat is sóban kapták j meg. A só nagyon értékes volt, mert sokszor távoli he­lyekről szállították karavá­nok, hajók és eközben gyak­ran támadták meg őket rab­lóbandák, sőt egyes országok berendezkedtek arra, hogy a területükön át közlekedő só­karavánokat csak nagy vámok ellenében engedjék útjukra. Ezeket a veszteségeket a ka­ravánok tulajdonosai felszá­mították a vevőknek. Ügy látszik, megérte a kockázato­kat, veszteségeket vállalni, mert ezek az utak mégis ki­fizetődők lehettek. Érdemes volt a sóval foglal­kozni, megvámolni. Érdeme­sebb, mint a szállítás ezer ve­szélyét vállalni. így gondol­kozhatott a római szenátus is, amikor i. e. 500-ban elrendel- - te, hogy a sóval való kereske­delmet állami felügyelet alá kell helyezni. így a már be­érkezett sót kellett csak a kincstár javára megadóztat­ni, ami biztos jövedelmet je­lentett. Az afrikai Taghaza volt a történelem előtti időkben a sókereskedelem, ill. -bányá­szat középpontja. A felszínhez közeli sóréteget könnyen bá­nyászták, és így a lakosság jól keresett. Házaikat sóból faragott téglákból építették és tevebőrrel vonták be. Kara­vánjaik eljutottak a legtávo­labbi helyekre és sóért min­dent lehetett cserélni. Egyip­tomban és a sós tavak, sivata­gok, tengerek vidékén rend­szeresen bányászták sót, illet­ve a tengervizet lepárolták. Egyiptomban i. e. több ezer évvel már sóval tartósí­tották az élelmiszereket, ezért sok sót használtak fel. Itáliában az ókorban a tarentumi sóstó, valamint a Tiberis folyó torkolatában vol­tak nagy sólepárlóhelyek. A Volga folyó torkolatában épp­úgy termeltek sót, mint pl. az amerikai Kolumbiában, ahol korabeli feljegyzések szerint — a sótermelő indiánok nagy jómódban élteké jobban, mint az aranyat bányászok. A Bibliában Is szerepel a só. így pl. a pusztulásra ítélt So­dorna és Gomorrha lakói só kereskedelemből éltek. Lóth felesége pedig, mivel meg­szegte az úr parancsát, sóbál vánnyá változott. Európában már a bronzkor­ban is voltak jelentős só­bányák. Az olasz és orosz le­lőhelyek mellett pl. a hall- statti sóbányák voltak híre­sek. Az itt feltárt ősi sírok­ban ókori egyiptomi és afri­kai ékszereket, gyöngyöket is talátak, ami azt igazolja, hogy az ún. hallstatti korban, több ezer évvel ezelőtt az ottani sószállítmányok eljutottak Egyiptomba is, ahol ezeket el­cserélték más cikkekre. Lengyelország is gazdag só bányákban: a Krakkó mellet­ti Wielinska sóbánya ma is látványosság, mert a bánya tartóoszlopai, csillárjai, szob rai, lépcsőfokai sóból vannak faragva, és csillognak, ragyog­nak a villanyfényben. A régi Magyarországon je­lentős sóbányászat folyt. Sok község neve őrzi ezt a tévé kenységet, mint pl. Sóvár. Az egyik legnagyobb felvásárló a Fugger család volt, akik Vö­röskő, várában őrizték a kül­földre szállítandó sót. A vár szinte teljesen a föld alá épült, és soha ellenség nem vette be. Föld alatti titkos ki­járatai lehetővé tették a za­vartalan mozgást, még várost­rom esetén is. Innen1 fegyve­resek szállították más orszá­gokba a Fuggerek sóját. Ma már a sót modern fel­szerelésekkel párolják le a tengerek és sós tavak vizéből és Tnegtisztítva, megőrölve ke­rül forgalomba, megvásárlása nem okoz anyagi gondot, mint hajdan, amikor még 3—400 év­vel ezelőtt is annyi aranyat adtak a sóért. mint. ameny- nyié* a- súlya-nyemott . -. . Rudnay János A házasság iskolája Illúzió — a házasságban A közmondás szerint lakva Ismeri meg egymást az ember, így a házassági kapcsolatban is. Amíg az urvarlás romanti­kus korszaka tart, az „ünnepi arcát” mutatja mind a két fél. Kedves, vidám, vonzó, jólöltö- zott, jólápolt. Egyszóval min­den lehetőt elkövetnek, hogy a másikat meghódítsák és ha ez már megtörtént — akkor meg­tartsák. Az udvarlás korszaká­ban nagy összetartó erő az il­lúzió. A képzelet felruházza a másikat valós és nem létező kellemes tulajdonságokkal. Olyanná formálja az illúzió varázsa, amilyennek látni sze­re né választottját De mi történik a házasság­ban? Az . idő múlása igen sok­szor magával viszi az ideális érzelmi kapcsolathoz szükséges illúziót. Elszürkül az a csodá­latos életérzés, amelynek egy egyszerű — de tartalmában az egész életet átfogó — szó a kifejezése: szerelem. Miért múlik el az illúzió az együttélés során? Mert a há­zasfél ek nem ritka esetben „levetik” ünnepi arcukat és a kultúrálatlan magatartásuk­kal megölik a szerelmet éb- rentartó illúziót. Ez a káros lélektani motívum többé-ke- vésbé minden házasságban ki­rajzolódik, erre a házasfelek különböző érzékenységgel rea­gálják. De egy biztos. Nem szolgálja a házasság tartós­ságát. ■ Nem vállalkozhatom arra, hogy a teljesség igényével hív­jam fel az illúzáóromboló hi­bákra a figyelmet, csak néhá- rivat említek: A férjnek a feleséggel szemben, talán a leglényegesebb kívánalma, le­gyen otthon is mindig csinos, jólápolt, ne veszítse el nőies­ségét. Ne fásuljon el, ne „ful­ladjon bele” a hétköznapok teendőibe, hanem maradjon igazi nő, aki meg akarja tar­tani párját. Né feledje él, hogy a nő két leghatásosabb fegyvere: a simogatás és a mosoly. A férjet ne „csak” férjnek tekintse, hanem férfi­nak. Ne feküdjön ágyba haj- csavarókkal, zsírosán fénylő arccal, vagy a nappali kiké­szítés maradványaival, amely eleve elárulja, hogy este nem vette igénybe a fürdőszobát. Legyen a fehérneműje mindig tiszta, ízléses, illatos. A kedvesség, a kedveskedés Is sok házasságban hiány­cikk”. Pedig áthidalhat ideg­tépő vitákat. A férj illúzióromboló szo­kásairól is sokat lehetne írni. mesek. Jelentősége van min­den szónak, színesítik, „ízesí­tik” kapcsolatukat. Vajon mi­ért múlik el. a házasságban egyik vagy másik házastárs­ból (vagy mind a kettőből) az az igény, hogy a másik dol­ga iránt őszintén érdeklőd­jön? Miért? Kedves Háziastársak! Pró­bálják tehát átmenteni a há­zasságba azt az illúziót, ame­lyet az udvarlás idején táp­láltak egymás iránt és amely egymáshoz vonzotta önöket. Ne rombolják le egymás illú­zióját, amely sok örömforrást jelent mind a két félnek, és felvértezi a házasságot az idő múlásával jelentkező lehan­goló közömbösség ellen. Az il­lúzió megtartása egyik titka a tartósan jó házasságnak... Fási Katalin Télen is vitaminoscm A téli vitaminszegény hóna­pokban a háziasszony fontos feladata, hogy C-vitaminban gazdag étrendet állítson össze a családnak. A C-vitaminban gazdag ételek segítik megőriz­ni a szervezet ellenáilóképes- ségét a betegségekkel szemben Ha nem is áll rendelkezésünk' re C-vitaminban gazdag gyü­mölcs- és zöldségfélékből olyan nagy választék, mint nyáron, azért télen is van elég vita­minforrásunk. Ez azért is fon­tos, mert a természetes C-vi- tamin biológiailag értékesebb szervezetünknek, mint a tab lettákban beszedett. Térjünk ki néhány mondat l5an arra, melyek a C-vitamin hiány gyakoribb jellemző tü netei: fáradékonyság, álmát lanság, fogak romlása, a kötő hártya, a szájnyálkahártya és a foghús gyulladása, vagy . érzékenysége, étvágy- hiány. C-vitaminhiány ese­tén vérzések keletkezhetnek a fcghúson, a bőrben, a csont­hártyában, az ízületekben esetleg a belső szervekben. Mennyi C-vitaminra van na ponta szüksége a szervezet­nek? A csecsemő nap; szük­séglete 20, a gyermeké 25, a felnőtté 50—75 mg, sőt, opti­málisnak 125 mg tekinthető. Fertőző betegségekben, terhes­ség. szoptatás, erős fizikai tér' helés (pl. mezei munka, sport stb.) esetén a szükséglet ma­gasabb. Milyen ételféleségekben ta­lálható jelentős mennyiségű C- vitamin? Tíz dkg nyersanya­got alapul véve: paprika 180 mg, csipkebogyó 200—500 mg, citrom- narancslé 50—100 mg' banán 8—12 mg, paradicsom 15—30 mg, saláta 12 mg, pa­raj 8—30 mg, bab 8—20 mi borsó 20—40 mg, burgonya (hájában főzve) 10—20 mg, ka­ralábé 100 mg, káposzta 50— 100 mg, retek 25 mg, kelká. poszta 60—130 mg, máj 50 mg, alma 2—30 -mg, de több­kevesebb C-vitamint minden zöldféle tartalmaz. Néhány C-vitaminban gaz­dag ételreceptet közlünk. Savanyú káposztával kevert hússaláta. 25—30 dkg párizsit vékony csíkokra vágunk és összekeverjük fél kg savanyú káposztával. A salátát üveg­tálba tesszük, a tetejét saláta­olajjal meglocsoljuk és ke- ménytojás-szeletekkel díszít­jük. Rakott savanyú káposzta nyersen. Fél kg savanyú­káposztát három részre osz­tunk. Egy üvegtálba betelesz- szük a káposzta egyharmadát, erre rászórunk 20 dkg apróra vagdalt, főtt sonkát, majd is­mét egy réteg nyers káposzta következik, amire rárakunk 4 db. karikákra vágott főtt to­jást. A tetejét káposztával be­födjük és kevés finom saláta­olajjal «meglocsoljuk. Gyermekcsemege: 4 db al­mát, 2 db sárgarépát leresze­lünk, majd mézzel és citrom­lével összekeverjük, üvegtál­ba tesszük. A tetejét édes tej­színhabbal és dióbéllel díszít­jük. Narancsos banán. 2 banánt kisebb darabokra vágunk, be­letesszük a villanykeverőgép­be, ráöntjük 2 narancs levét és péppé keverjük. Két tojás- fehérjét porcukorral kemény habbá verünk. A narancsos banánt kompótos tányérkákba tesszük és minden tányér tete­jére egy kanál cukrozott tojás­habot formázunk dísznek. Asszonyoknak — lányoknak Ceruzapárna >* 9—) osszevarros Munkamenet: 1. a rongyoszsákban, kido- bálásra ítélt ruhák között alapanyagot keresünk. Leg­megfelelőbb a nehezen sza­kítható vászon. Ha tarkamin­tás darabokat választunk, vi­yázzunk a színek- minták összhangjára. 2. a szabásmintát csoma­golópapírra felnagyítjuk és kiszabjuk. 3. a tisztára mosott, simá­ra vasalt anyagdarabokra ki­fektetjük a szabásmintada­rabjainkat, és a szélekre 2—3 cm-t ráhagyva körbevágjuk, kiszabjuk. 4. az oldalfal alsó szélén a színes csíkokat helyreilleszt­ve, rögzítjük, összevarrjuk. A talp középrészére- a csúc» hegyrészére fekete filcből kö­zéprészt varrunk. 5. Az összeállításnál elő­ször ábra szerint a csúcs al­só részére ráférceljük az ol­dalfal „hegyezett” szélét, majd az oldalfal alsó szélét a talp­szélhez rögzítjük. Ha az ol­dalszélek pontosan találkoz­nak, a belső oldalon a széle­ket szorosan összevarrjuk. A munkát a jobb oldalra for­dítjuk a ceruzapámát hul­ladékanyaggal, rossz haris­nyákkal kitöltjük, keményre tömjük és végül az oldalfal szélrészeit egymásra fektetve, apró fércöltésekkel a nyílást összevarrjuk. A jól sikerült ceruzapárna ajándéknak is alkalmas. Néhány: Vasárnap egész nap ,,,»,I*I,<'>I1I1,IIIIIU>I"">>I|IIIII1>*,IIIImimiimiiimiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuuimiimiimim •iii<iiiiiiiHiiiiiiiiiimimiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiimiiiiiiifiiiii;iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii pizsamában, borotválatlanul járkál, mert „csak” a feleség látja. Az ebédnél elmer ültén újságot olvas. Elhanyagolja az esti tisztálkodást, a szájápor lást. Minden csekély hibáért órákig „morog”, Más nőt túl­értékel, a feleségét pedig ok nélkül „leértékeli”. Paran­csolgat a feleségének a „te­remtés koronája” jogán. Az egymással szembeni tü­relmetlen magatartás is illú­zióromboló. Gondoljunk csak arra, az udvarlás korszaká­ban, milyen türelemmel és érdeklődéssel hallgatják egy­más mondanivalóját a szerel­Eduard Ugulava: HOGY MIK VANNAK?! Dugyin doktor végigment a rendelőintézet folyosóján, majd benyitott az egyik ren­delőbe. Az ajtó kerek kilin­cse vagy nyitógombja a ke­zében maradt. — Na nézd csak, hogy az a... — dünnyögte —, hiszen tatarozták az egész házat. — Rosszak ezek a kilincsek — mondta neki az asszisztens- nő- aki bent volt a szobában —• rosszul vágták a csavar­jaikra a menetet. Dugyin doktor kitátotta a száját; azt akarta kérdezni, hogy miért nem jó kilincse­ket szereltek be, de aztán mégsem mondott semmit, mert végiggondolta a követ­kezőket: „Bejelentem a hibát, erre kijönnek a karbantartók. Ök azt mondják, hogy semmi kö­zük hozzá, hiszen a szerel­vényt készen kapták. Akik a kilincseket csinálták, azok is azt mondták, hogy semmi köz zük .hozzá, hiszen ők csak ösz- szeállították, az alkatrészeket készen kapták. A gyárban vi­szont azt hozzák fel, hogy azo­kon az özönvíz előtti gépe­ken, amilyenek nekik vannak, csak ilyen árut lehet csinál­ni. A gépgyáriak viszont az­zal a kifogással élnek, hogy munkaerőhiány van náluk, az a kevés dolgozójuk meg, aki van. félnapoikat kénytelen a rendelőben eltölteni, ha va­lami bajuk van. Ha meg ko­molyan megbetegszenek, ak­kor csak az adminisztrációra napok mennek el itt nálunk. Mi közük a kilincsekhez — mondhatnák —; az orvosok­nak tegyenek szemrehányást! »» Dugyin doktor egy nagyot sóhajtott, és azt mondta az asszisztensnőnek: — Tartsa az ajtót- majd egy szál gyufát dugok a csavar­anyába, ettől majd beleszorul a csavar.... Megcsináljuk ezt mi magunk is... N-na, kész is. Elégedetten indult a saját rendelőiébe... megfogta az aj­tó kerek kilincsét., és az a ke­zében maradt Fordította: Bratka László NŐGRÁD - 1981. február 1., vasárnap 11 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom