Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

Egy kiállítás „kepei" (II.) Vadászat és természetvédelem A SZÉCSÉNY1 KUBINYI FERENC MÚZEUM bejárata előtt apró makettek fogadják a látogatót. Ismerősek ezek a fából készült tárgyak, kü­lönösen azok számára, akik rendszeresen látogatják tájvé­delmi körzeteinket, s már használták ezeket a pihenő- Sszközöket. Az igazi látnivaló azonban a múzeum szobáiban vah. A krónikás pedig néhány perc múltán a kedves és segítő­kész teremőrökhöz fordul és örömmel hallja a választ: „Igen, hoznak ide iskolásokat is. Voltak már szécsényi osz­tályok, és nógrádmegyeri is­kolások is jöttek csoporto­san”. Megnyugtató a válasz, ez így helyes. Talán nem ellent­mondás, hogy az itt-ott sze­gényedő flórának és faunának ilyen gazdag képét ritkán lát­ni, mint a vadászat és termé­szetvédelem „mottó” szobái­ban. S azért érdeklődtem a teremőröktől, mert tudom: nincs olyan biológiatanár, aki oly szemléletesen szólhatna például védett szőrmés és szárnyas ragadozóinkról, mint e kiállítás. S éppen ez­ért különös öröm a III. nóg­rádi vadászati és természet- védelmi kiállítás meghosszab­bítása, mert remélhetőleg igen sok iskolás jut el Szé- csénvbe — iskolai szervezés­sel. vagy családi program ke­retében. Tanulni, persze, tanulhat­nak itt a felnőttek is éppen eleget. S reméljük, a sokak számára új ismeret birtoká­ban jogos büszkeség is eltöl­ti a hazai, azaz Nógrád me­gyei látogatót. Ez a kis helyen összeállított és mégis oly so­kat mondó és mutató kiállí­tásrészlet ugyanis unikumok­kal is szolgál. Kezdve azzal, hogy meglehetősen gazdag Nógrád megye természetvé­delmi értékeinek térképe": négy országos jelentőségű, és hetvenhét megyei természet- védelmi értéket tüntet fel. Ha úgy tetszik, akkor leendő programként is a jelenleg is látogatható területekre. (S egy megjegyzés a precizitás­ra: a rendezők arról sem fe­ledkeztek meg, hogy felhívják a figyelmet, ha egy védett te­rület előkészítő munka miatt nem látogatható még). MIT IS MUTAT EZ A TER­MÉSZETVÉDELMI TÉRKÉP? Földtani, víztani, növénytani, állattani, tájképi, kultúrtör­téneti értékeinket — illuszt­rálva számos csodálatot keltő fekete-fehér és színes felvé­tellel. Néhány értékünkről — szemléltetve a megőrzésért fáradozók áldozatos munká­ját is — természetesen részle­tesebben is „beszél” a kiállí­tás. így például a hollókői tájvédelmi körzetről, ahol a táj jellegzetes arculatát vé­dik, s ahol kis területen sa­játos kultúrtörténeti, termé­szeti és tájképi értékek ötvö­ződnek egybe. Vagy Ipolytarnóc! E sorok írója nem szégyellj bevallani, hogy e kiállításon csodálkoz­hatott rá először az ipolytar- nóci kövesedett fenyő egy darabjára, az itt talált cápa­fogak felvételeire. Vajon há­nyán vannak még, akik pó­tolhatnák ezt az élményszer­ző, őskori múltba kacsintó mulasztást? Az ipolytarnóci természetvédelmi területről azt mondják a rendezők: az a célja, hogy biztosítsa a föld­tani, őslénytani szempontból nagy jelentőségű, világvi­szonylatban is számottevő ér­tékek fennmaradását és vé­delmét, zavartalan körülmé­nyeket teremtsen a tudomá­nyos kutatásokhoz, gyarapítsa a természettudományos mű­veltséget. Ez utóbbihoz — az őslénytani leletek bemutatá­sával — nagyszerű lehetősé­get nyújt a kiállítás is. S mely nógrádinak nem da­gad a melle a büszkeségtől, amikor a tárlókban ott látja az ipolytarnóci kutatásokkal foglalkozó, szovjet, amerikai, lengyel, francia szakirodal­mat. Nevezetes hírünk beszé­des bizonyítékait — a világ­ban. Területét tekintve a kis megyék közétartozik Nógrád, védett értékeink száma és je­lentősége szerint azonban a „legnagyobbak” között van, országos elismerést szerezve ezzel. A VI. ötéves terv ide­jén pedig a területek minősé­gi fejlesztése, a kulturáltabb körülmények megteremtése lesz a céL Az elképzelések szerint pedig jobban igénybe kívánják venni a társadalmi szervezetek, a mozgalmak, s nem utolsósorban a lakosság segítőkész közreműködését. Ügy hisszük, aki megnézi a mostani kiállítást, a „van mi­ért!” — felismerés után köny- nyebben hajlik majd a segít­ségre is. S ITT HELYÉNVALÓ SZÓLNI arról is: miként há­zasodott a kiállításon a vadá­szat és természetvédelem. Nyilvánvaló ez a kapcsolat, ahogy a mindennapok gya­korlatában is szoros köl­csönhatásban érvényesül ez a két tevékenység. S bár az itt- ott még előforduló közhiede­lem szerint a vadászok „csak lövik a vadat”, a valóságban a természetvédők legfőbb se­gítői. Pontosabban: maguk is azok. Okszerű, céltudatos tevékenységgel törekszenek — például az állományszabá­lyozás révén — a természet egyensúlyának fenntartására, s a szó szoros értelmében vett természetvédelemben is élen járnak. Emlékezzünk csak: hány helyen őrzik pél­dául egv-egy ritka, védett madár fészkét a haszontalan tojás-. \’agv fiókarablóktől. A III. nógrádi vadászati és természetvédelmi kiállításnak éppen ez az egyik kétségte­len haszna: szemléletet for­mál, a tevékenységek össze­függéseiben való bemutatása révén. S a valóság megisme­résével változó kép nem is akármilyen haszonnal jár. (Következik: Vadászat a művészetben' Kelemen Gábor „Minek nevezzelek ?" £ A nyár végén hozzávetőle­gesen ötezer anyakönyvi ada­tot vizsgáltam át, hogy ala­posan szemügyre vegyem a névdivat változásait Kelet- Nógrádban, s tapasztalatai­mat közzétegyem. Milyenek a névválasztás le­hetőségei ? Az MTA munkatársaiból alakult bizottság 251 női és 219 férfi utónevet ajánl fi­gyelmünkbe, összesen 470 utónevet. Ennek a lehetőség­nek még a harmadát sem használták ki a nógrádiak. Ha csak az 1979-es anya­könyvekbe kukkantunk, szinte hiába keressük a szép hangzású nevek egész sorát. (Ágota, Anikó, Boglárka, Edit, Emőke, Erika, Gabriella, Haj­nalka, Ibolya, Irén, Júlia, Noémi, Veronika, Árpád, Bence, Dénes, Gáspár, Gel- lért, Gergely, Levente, Már­ton stb.) Mi jellemezte a névadást korábban ? Még néhány évtizeddel ez­előtt is a hagyománytisztelet volt a mérvadó, a névadást az állandóság jellemezte. Egyes nevek megterhelése aggasztóan magas volt. A do­bogós nevek szinte mindig ugyanazok voltak. A női ne­vekben a Mária, az Erzsébet, az Éva; a férfinevekben a József, az István és a László. Mikor kezdődtek a nagyobb változások a névadásban? A hatvanas években. Azó­ta a névdivat folyton válto­zik. 1969-ben például a Zsu­zsannák, a Katalinok és az Andreák voltak legtöbben, 197P-ben már a Krisztinák, az Évák és a Juditok. A fér­finevekben pedig a Lászlókat, a Zsoltokat, az Attilákat, h N&3RAD - 1981. i újabban a Gáborok, a Tamá­sok és a Péterek váltották fel. Milyen egészségtelen tü­netei vannak a gyors válto­zásoknak? Jobbára a leányneveknél találkozunk egészségtelen je­lenségekkel. Az eredetieske- dés hajszolásával szép hang­zású magyar neveket szorí­tottak háttérbe egyes olasz, latin, francia, német nevek divatossá tételével. (Anetta, Babett, Bianka, Ivett, Niko­letta, Polett, Ramóna, Szénia, 'Zsaklin, Zsanett.) A fiúk név­adásában alig-alig akad meg­hökkentő idegen név. Itt in­kább a magyaros hangzású nevek a divatosak ma is. (Gábor, Tamás, Péter, Zol­tán, Zsolt, Attila, Tibor.) Milyen indítékai lehetnek a névadásnak? Régi hagyomány, hogy az első szülött az apja, vagy anyja nevét örökli. A leg­frissebb adatok szerint Ke- let-Nógrádban az apa nevét kapta az újszülöttek 30 szá­zaléka, az anya nevét az új­szülöttek 10 százaléka. Az utónevek áthagyományozása fokozottan jelentkezik akkor, ha a szülő neve közkedvelt, divatos. Kevesen, de még mindig élnek azzal, hogy a legegy­szerűbb módszert választják. Gyermekük születésekor be­pillantanak a naptárba és az akkori névnap jelenti szá­mukra a megoldást. így lesz az augusztus 20-án született fiúból István, a december 24-én született lányból Éva. E módszer előnye a születés­nap és a névnap egybeesése. Egy művészi élmény, vagy éppen egy kedvelt híres sze­ái 14., szerda mélyiség is Indítéka lehet a névadásnak. A Benyovszky Móricról készült televíziós sorozat után néhány an Mó­ricnak keresztelték fiukat. De újabb példát is említhe­tek. Áz első magyar űrhajós sikeres repülése után több Bertalan született ebben az évben, mint a korábban. Mit tanácsolhatunk a leen­dő szülőknek? A ritka vezetéknévhez is­mertebb, a gyakoribb veze­téknévhez ismeretlenebb utónevet tegyenek. Például Csépe Zsuzsanna, Oláh Ervin. A vezeték- és az utónév együtt biztosítsa a jó hang­zást. Ezért ügyeljünk a ma­gas és a mély hangrendű ne­vek váltakozására. (Szőke Zsuzsanna, Fűzi Gábor, Józsa Erzsébet.) A rövid vezetéknév mellé lehetőleg hosszabb utónevet válasszunk és fordítva (Kis Zsuzsanna, Vágvölgyi Pál.) Esetenként szép az alliterá- lás: az azonos hangzóval kez­dődő vezeték- és utónév. (Te­lek Tímea, Bíró Balázs.) Sajnos, Nógrádban kevesen élnek azzal a lehetőséggel, hogy gyermeküknek két utó­nevet is adhatnak. Budapes­ten az arány 40 százalékos, míg Nógrádban csak 5 szá­zalék körül mozog. A kettős névadás előnye az, hogy a gyermek később a kettő kö­zül a kedvesebbet használ­hatja a mindennapi életben. Utoljára hagytam a leg­fontosabbat: elevenítsük fel bátrabban a régi magyar ne­veket, s lehetőleg mellőzzük a meghökkentő idegen neve­ket. Meggondoltan adjunk ne­vet gyermekünknek. A jól vá­lasztott név a szülő első szép ajándéka, mely végigkísér gyermekét a bölcsőtől a sírig Nagy Zoltán Jogi tanácsadó ÁPOLÁSI SEGÉLY ROKKANT HOZZÄTARTOZÖJÄNAK K. János pásztói olvasónk baleset köve* keztében olyan súlyos sérülést szenvedet hogy a leszázalékolás során teljes munka képtelennek és mások ápolására szorultnat vagyis I. csoportbeli rokkantnak minősítet ték. Az ápolást felesége látja el, emiatt vi szont munkaviszonyát kénytelen volt meg szüntetni, ennek következtében pedig a csa Iád jövedelme nagymértékben csökkent. Jár-< feleségének 'ápolási segély, és hol kell azi kérni — kérdezi olvasónk. Levele szerint a felülvizsgálat során I csoportbeli rokkantnak minősítették. Ez egy­ben azt is jelentette, hogy nyugdíjának ösz- szegét, minden más címen adható nyugdíj­nál jóval magasabb összegben állapították meg. A magasabb összegű nyugdíj megálla­pításának elrendelésével tehát már a jog­szabályok elrendelik a megnövekedett ki adások figyelembevételét. Külön ápolási se­gélyt tehát a nyugdíjmegállapító szervektől nem várhat. Levelében azt is közölte, hogy balesete üzemen, kívül történt, tehát üzemi balesetnek nem minősíthető. Üzemi baleset esetén ugyanis a vállalat kártérítés megfi­zetésére kötelezhető. A kártérítés összegében pedig, mint kiesett jövedelem, a feleség ke­resetvesztesége is beszámítható lenne. Olva­sónk esetében tehát az üzem felé érvénye­síthető kártérítési követelés is kiesik. Sajnos nem közölte viszont azt, hogy a baleset való­jában hogyan keletkezett, így azt sem tud­hatom, hogy a baleset bekövetkezéséért esetleg lehet-e valakit olyan felelőssé ten­ni, aki kártérítésre is kötelezhető lehetne. Polgári Törvénykönyvünk szerint ugyanis, aki másnak kárt okoz, köteles azt megtérí­teni. Ez esetben az illetékes járásbíróságnál lehet kártérítési keresettel az eljárást meg­indítani. Ha azonban a baleset bekövetke­zéséért kizárólag olvasónk felelős, kártérí- ési igényét senki ellen nem érvényesítheti, oolási segélyt tehát senkitől sem kérhet. ÉJSZAKAI ÉS MŰSZAKPÓTLÉK FIZETÉSE K. Lajos és két társa, mint nyugdíjasok, :jeliőri munkakört látnak el, vasárnap és nnepnapokon viszont a vagyonőri felada- >kat is ellátják, délelőtti és délutáni mű- :akban. Jár-e részükre az éjjeli és a mű- akpótléfe, kérdezik olvasóink. Elöljárójában két általános kérdést kell isztáznunk. Az egyik az, hogy az éjszakai rs műszakpótlék csak azokban az iparágak­ban és ágazatokban levő vállalatokra vo­natkozik, amelyeket a minisztertanácsi ren- ieletek felsorolnak. Ezekben is általában csak a fizikai munkakörökben és termelés- ■rányítóként dolgozókra vonatkozik. Tudo­másom szerint az építőipar nem tartozik a felsorolt vállalatok közé. A másik alapvető kérdés az, hogy csak a több műszakos mun­kaidő-beosztású munkahelyeken dolgozókra vonatkozik a szabály. Az éjjeliőri munkakör értelemszerűen egy műszakos munkakör még akkor is, ha vasárnap és ünnepnapokon va­gyonőri feladataikat három műszakban lát­ják el, mert fő feladatuk az éjjeliőri tevé­kenység ellátása. Ezt a kérdést egyébként minden vállalatnál a kollektív szerződés dönti el, mert az határozza meg, hogy mi­lyen munkakörben és milyen mértékű pót­lékot kell fizetni. Az eddigi tapasztalataim szerint még kivételként is ritka azoknak a vállalatoknak a száma, ahol az éjjeliőrök­nek éjszakai pótlékot adnak, mert munka­bérüket eleve annak figyelembevételével állítják meg. Mindezek ellenére javaslom, nézzék meg kollektív szerződésüket, is. Dr, J. S. Tél Bugac-pusztán A Kiskunsági Nemzeti Park felügyelete alatt álló Bugac-pusztán a harminc-negyven centiméteres hóban és a mínusz tíz-tizenöt Celsius-fokos fagyban is a szabadban telel­nek az ősi magyar szürkemarhák és a rac- kajuhok. A rideg tartáshoz szokott állatok jói tűrik a kemény téli időjárást, csupán itatásuk jelent nehezebb munkát a gulyá­soknak, mivel a víz gyorsan befagy a kutak­ban cs a vályúban. A géntartalékként is őr­zött állatok nagy eilenálióképcsségükkel fon­tos tartalékot jelentenek a jövő állatte­nyésztésének. Magyar szürkemarhák az itató körül Rackajuhok a nyitott karám körül A munkaegészségügyi intézet Lengyelország kutatóintéze­teinek sorában fontos helyet tölt be a lodzi székhellyel mű­ködő és tudományos koordiná­tori szerepet is ellátó mun­kaegészségügyi intézet. Az 1945-ben alapított intéz­ményben jelenleg mintegy fél­ezren dolgoznak. ENSZ-prog- ram keretében foglalkoznak olyan rendszer kialakításával, amelynek segítségével kikü­szöbölhető lesz az ipari terme­lés folyamán keletkező új anyagok mérgező hatása. Ma nemzetközi tudományos kö­rökben az a vélemény, hogy a lengyel intézmény Európa egyik legkorszerűbb munka­egészségügyi intézete. Az itt dolgozók elméleti és gyakorlati tevékenysége kitér-" jed mindarra, ami a munka- folyamatoknak, a környezet­nek az egészségre gyakorolt hatásával összefügg. Tizenkét tudományos osztály foglalko­zik a környezet higiéniájának az ellenőrzésével, a káros té­nyezők mérgező anyagok, por, lárma, vibráció, ionsugárzás, stb. — intenzitásmérésének a módszereivel, a munkahelyek fizológiai és pszichológiai ér­tékelésével, a vegyi anyagok mérgező hatásával, a hivatás­sal járó betegségek korai fel­ismerésének lehetőségeivel, az ipari munkavédelmi szerveze­tek tökéletesítésével, az ifjú­ság pályaválasztását célzó or- vositanácsadó-szolgálattal, a mérgezések kezelésével, a mentőszolgálattal, a járványos betegségekkel, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Működésük a legeredmé­nyesebbnek talán a toxikoló­gia — a mérgező anyagokkal foglalkozó tudományág — te­rületén mondható. Ehhez az osztályhoz klinikai szektor is tartozik, így sikerült olyan jól szervezett toxikológiai közpon­tot kialakítani, amelynek tá­jékoztató- és segélyszolgálata egész Lengyelországra kiter­jed. A nap minden órájában telefonon elérhető toxikoló­giai központ mintegy 25 ezer készítmény leírásával rendel­kezik, ami lehetővé teszi, hogy a mérgező anyagot nyomban azonosítani tudják, az érin­tett vajdasági központban pe­dig elvégezzék a szükséges laborvizsgálatokat. Ebben » a toxikológiai centrumban az elektronikus adatfeldolgozás is jól segíti a munkát. A mérgező anyagok káros hatásának vizsgálata mellett a sugárzási veszélynek kitett munkafolyamatok, munkahe­lyek ellenőrzését is ez az in­tézmény vállalja. így rend­szeresen foglalkoznak a rönt­gengépek mellett dolgozók, a sugárzásnak kitett ércbányá­szok, valamint azoknak az embereknek az egészségvédel­mével, akiket a munkájuk so­rán magas frekvenciájú elekt­romágneses sugárzás ér. A munkaegészségügyi inté­zet kollektívája most újabb nagy jelentőségű feladatot vál­lalt: teljes ellenőrző rend­szert dolgoznak ki azoknál az új gyártási technológiáknál, amelyek az egészségre káro­sak lehetnek. BESZTERCE-lakÓ­telepen garázs el­adó, sürgősen, olcsón Salgótarján, Mező Im­re át 6. 19 órától, Vá­mos. BESZTERCE-telepen garázs eladó. Érdek­lődni lehet: Kilián krt. 66. sz. alatt, 17 óra után. VÁROSKÖZPONT­BAN háromszobás öröklakás eladó. Cím 10-977 telefonon. ELADö Aszód, Bocs- kay út 5. szám alatt szoba-konyhás ház vízvezetékes, 300 négyszögöl gyümöl­csössel. Érdeklődni: Karancslapujtő, Deák út 7. szám alatt, min­den vasárnap. AZ IBUSZ, a nem­zetközi nőnapra bel­földi programokon kí­vül több kedvezmé­nyes külföldi utat is indít. Március 6-tól 13-ig (8 nap) repülő­vel Szocsiba indít cso­portot. Részvételi díj: 3900 Ft. Jelentkezés: az IBUSZ balassa­gyarmati és salgótarjá­ni irodáiban. A drégelypaianki Szondy György Mgtsz, felvételre keres mg. gépszerelő, autó­szerelő, lakatos és jármű-villamossági szerelő szakmunkáso­kat. Fizetés a 16/1976. MüM. sz. rendelet szerint. Jelentkezés s. tsz műszaki vezetőjé­nél. SZAKMUNKÁS fia­talember Salgótarján központjában albérle­tet keres. „Sürgős”' jeligére a NÓGRÁD- kiadóba. GÁZTŰZHELY 2 palackkal, igényesnek eladó. Demeter 1st- vánné Zagyvapálfal- va, Zöldfa u. A/3., II. em. 5. ÜJ háromlapos gáz­tűzhely palackkal együtt eladó. Érdek­lődni : 13-634-es te­lefonon, 16 óra után. UG-s 1200-as Zsiguli 1983 augusztusig vizs­gázott, eladó. Pazdera Zoltán, Nagybátony. Iskola út 23. Érdéi* lődni egész nap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom