Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

Egy króHífas „képei" (I.) Vadgazdálkodás és vadászat SZERENCSÉS EMBER, aki eltölthet egy kis időt a szécsényi Kubinyi Ferenc Mú­zeumban. A III. vadászati és természetvédelmi kiállítás ugyanis még a „bennfentesek” közül is sokakat meglepett: milyen gazdag az elmúlt tíz év eredményeiből adott ízelí­tő, milyen harmonikus egy­ségben mutatható be a vad- gazdálkodás és a természetvé­delem. S a laikusok, az erdők és mezők titkait kevéssé is­merők? ők a felfedezés örö­mét követő rácsodál kozással jegyzik a vendégkönyvbe: „csodálatos”, „felejthetetlen”. Egy kiállítás „képei” — ír­tuk múzeumi sétánk összefog­laló címéül. De a kölcsönvett cím kiegészült egy idézőjellel, hiszen — a kiállítást látoga­tók örömére — nem is olyan sok itt a kép. Sokkal számo­sabb a természet jelenségei­nek ritkábban látott szemlél­tetése megannyi prenarált va­don élő állattal, trófeák egész sorával. S így nyer valódi ér­telmet a cím: eredményeink­ről, teendőinkről mutat beszé­des képet ez a nagy érdeklő­dést keltett kiállítás. Megtudhatja a látogató —, mert ismeretterjesztő ez a be­mutató a javából! —, hogy az 1729. évi XXI. törvénycikkely nemesi előjogként jegyezte a vadászatot. Ma: a 220 000 hek­táron gazdálkodó 26 nógrádi vadásztársaság és a két bér­kilövő vt. 1200 sportvadászt tömörít ennyien munkálkod­nak a szorgos hétköznapokon a vadgazdálkodásért. Milyen eredménnyel? Az 1980 márciusában trófeabírá­latra bemutatott szarvasagan­csok 25 százaléka, a vaddisz­nóagyarak 65 százaléka ka­pott érmes minősítést. A szak­szerű munka anyagilag is megalapozta a vadásztársasá­gok helyzetét. Tíz esztendő alatt tízszeresére nőtt a be­vétel. S, ami ebből követke­zik: a kitartó munkával meg­teremtett anyagi háttér forrá­sa lehet a még gazdagabb holnapnak: műzeumt sétánkat a vadgazdálkodással és vadá­szattal kezdtük, vessünk egy pillantást Nógrád megye va­dászati térképére. Nálunk az ÖZ a legáltalánosabban elter­jedt nagyvad. Tíz év alatt 2410-ről 3160-ra nőtt az állo­mány becsült száma, s ennél még beszédesebbek a kilövés adatai: 1969-ben 188, tavaly pedig 1000 darab került belő­le terítékre. Igaz, a minőség javítása még a holnap felada­ta, hiszen ez az országos átla­gon belül közepesnek mondha­tó. Biztató azonban, hogy he­lyenként már érmes őzbak is előfordul, két-három vadász- társaságnál pedig már a kül­földiek vadásztatása is bein­dult. Manapság egyre több ki­ránduló és erdei munkás „ta­lálkozik” a félelmetes tulaj­donságokkal felruházott erdő­lakókkal, a vaddisznókkal. Nem véletlenül van ez így, a VADDISZNÓ elterjedésének kedvez a kiváló alkalmazko­dóképessége, s nem utolsó­sorban szaporasága. Nemcsak az összefüggő erdőségek je­lentik az élőhelyét, előfordul­nak a kultúrterületek melletti ligetekben is. S éppen a kár­tételük miatt kívánatos a visszaszorításuk, az aposztá- suk. Számos látogató pedig bizonyára ezen a kiállításon ismerkedik meg a vadászeti­ka fogalmával is. Jelen ese­tünkben: a malacos koca kí­mélésének követelményével. SOKAT MEGTUDHATUNK a nálunk honos legnagyobb testű vadról is. A GÍMSZAR­VAS üzekedés idején va­ló vadászata, a szarvasbőgé- sek ideje feledhetetlen élmény. S hadd írjunk itt is számokat: 1969-ben 82 darab, 1979 -ben pedig 458 darab került belőle Nógrád megyében terítékre. Ez évben már külföldi ven­dégvadászokat is fogadtak a szarvasbőgés idején, jó bevé­telt biztosítva a vadásztársa­ságoknak. Bár tovább kell ja­vítani — okszerű selejtezéssel vadgondozással — a minőséget, a változás ezen a kiállításon is lemérhető. Számosán cso­dálkoztak: „Nem Is tudtuk, hogy ilyen trófeák előfordul­nak a megyében!” DE MÉG TÖBBEN RÁCSO­DÁLKOZNAK a Nógrádban zsákmányolt mufloncsigákra: „Már ilyen is van?” A MUF­LON betelepített vad a me­gyében, a Börzsönyben és a Karancsban fordul elő, négy vadásztársaságnál pedig ebben az esztendőben telepítenek 12—15 tagú mufloncsaládokat. A szakemberek szerint ezt lehetővé teszi a terület eltar­tóképessége, ugyanakkor a muflon jól megfér az itt már honos más vadfajokkal. E jö­vőnek szóló feladat révén két­ségtelenül változatosabb lesz a nagyvadállomány képe. Az apróvadról e kiállítás sem festhet rózsás képet, a NYŰL és a FÁCÁN ugyanis nem nagyon ad okot derűlá­tásra. A megváltozott élőhelyi hatások következtében csök­ken a számuk, a vadászok számos igyekezete ellenére. Jól példázza ezt a fácán ese­te is. Az utóbbi három-négy évben aggasztóan visszaesett a fácánállomány, annak elle­nére, hogy évente 12—15 ezer előnevelt fácáncsibét bocsátot­tak ki. Elsősorban az utógon­dozás problémái miatt. A megoldást az úgynevezett fél­vadas nevelésben látják a szakemberek. ' A krónikás fölöttébb sajnál­ja, hogy ilyen száraz ez a tá­jékoztató, de a kiállítás „ké­peit” meg nem jelenítheti. Hogy a legutóbbi gondolatnál elidőzzünk egy kicsit: egy sa­rokban láthatók a kitömött fácánok, a rájuk nagy ve­szélyt rejtő preparált rókák és szárnyas ragadozók. Beszé­des képek pedig arról szól­nak: miképpen próbál az em­ber beavatkozni a természet egyedeinek harcába. A mara­dandó élményt nyújtó szem­léltetés természetesen minden vadfajra jellemző. A mondan­dót preparált őz, szarvas, muflon, vaddisznó illusztrálja; érmes és a szakszerű selejtezést bizonyító trófeák egész sora nyújt kellemes szemlélődést Ezt pedig nem leírni, látni kell! S már e múzeumi séta elején hadd közöljük: a nagy érdeklődésre való tekintettel: december vége helyett JANU­ÁR KÖZEPÉIG tart nyitva a III. nógrádi vadászati és ter­mészetvédelmi kiállítás. (Következik: Vadászat és természetvédelem) Kelemen Gábor Fűtés és egészség A lakások és a munkahe­lyek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma” megteremtésé­re törekszünk, amely az em­bernek jó közérzetet, kom­fortérzést biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hő­mérsékletre, többé-kevésbé egyenletes hőelosztásra, kel­lő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére és a levegő rend­szeres cserélődésére, a szel­lőztetésre. Hogy egy helyiséget mi­lyen hőmérsékletre célszerű „felfűteni”, az elsősorban ren­deltetésétől függ. A szokvá­nyosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 C-fok között érzi jól magát, ez jelenti számára a „komfortzónát”. A lakószobák, irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékleten már erősen ki­melegszenek, megizzadnak. Az izomimozgás ugyanis — intenzitástól függő mérték­ben — fokozza az anyagcse­rét, növeli a szervezet hőter­melését. Műhelyekben, sze­relőcsarnokokban és hason­ló munkahelyeken ezért 12— 18 C-fok közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdő­szobákban és a zuhanyzók­ban kb. 24 C-foknak kell len­ni ahhoz, hogy az ott-tartóz- kodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses beteg­ségek kialakulásában álta­lánosan ismert. A túlfűtés ká­ros egészségi hatásaival azon­ban már sokkal kevesebben vannak tisztában. Annyit mindannyian észreveszünk, hogy nagy melegben köny- nyen elbágyadunk, elálmo- sodunk csökken a figyelmünk. Ez hátrányosan befolyásolja az ember tevékenységét, sőt, bizonyos munkakörökben ve­szélyes is lehet. Amikor pe­dig kimelegedve, megizzad­va kilépünk a szabadba, vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkal­mazkodni és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető az is, miért fontos az egyen­letes hőeloszlás. A lakószoba fűtése például akkor igazán jó, ha egyes pontjai között a A csokoládé múltiából Spanyol feljegyzések szerint Kolumbusz Kristóf negyedik amerikai útja során, 1502-ben találkozott az Európában ad­dig ismeretlen kakaófa ter­mésével és a belőle készíxett barnás színű itallal. A kakaó­babot vízben főzték, kukori­calisztet és agávé nedvét, va­lamint fűszereket kevertek bele főzés közben. A jó ízű italt ünnepi alkalmakkor it­ták. Amikor 1520-ban spanyol uralom alá került Mexikó, megint találkoztak a kakaófa gyümölcséből, a kakaóbabból főzött itallal. Ebbe is tettek főzés közben kukoricalisztet, vaníliát és más fűszereket és Hernandez spanyol tudós le­írása szerint ilyen módon •négyféle italt készítettek, ezek egyikét „csokolátl”-nak ne­vezték. A spanyolok csak akkor kedvelték meg az új italt, amikor a később felfedezett cukorral édesítették. Annyira népszerűvé vált, hogy a spa­nyolok és a portugálok nem­zeti itala lett. A későbbi spanyol hajósok elmondták, hogy az őslakos­ság körében a kakaóbab igen nagy érték, pénzért csereér­tékként is használják. így pl. a 1 16. század végefelé egy egészséges rabszolgáért ne­gyed countle. azaz száz szem kakaóbabot fizettek. Eleinte Spanyolországban csak a gazdagok tudták meg­fizetni a kakaóbabot, melyet megpörkölve és megdarálva tejjel és mézzel, vagy nádcu­korral főztek fel. Európa egyes országaiban változott az ital elkészítési módja. így pl. Angliában tejjel, másutt fű- sze-rírkel. tojássá1, sőt má­déi"?! borral készítették. Ang­lián kívül Németország, Fran­ciaország és Hollandia is megkedvelte az új italt. Ang­liába először holland hajósok szállítottak kakaóbabot, ké­sőbb azonban Anglia vette át a kakaóbab-kereskedelemben az irányító szerepet. A kakaóbabból nemcsak italt készítenek, hanem cso­koládét is. Állítólag az első csokoládétáblát Carletti főzte 1606-ban Firenzében. Az első nagyobb üzemek, csokoládé­gyárak a 17. században kezd­tek működni Európában és azt is feljegyezték, hogy az első csokoládét árusító boltot Londonban, 1657-ben nyitot­ták meg. Hazánkban a múlt század közepétől indult meg a kakaóbab gyári feldolgozá­sa. A kakaó és a csokoládé ná­lunk is megszokott, közkedvelt édesség. A cukrászipar süte­mények, fagylalt és parfé íze­sítésére, színezésére használja, a gyáripar (édesipari bonbo­nokhoz, táblás csokoládé, da­rabos édességek készítésére. Minden gyárnak saját re­ceptjei vannak, melyeket spe­ciális áruk előállításánál hasz­nálnak fel. Leghíresebbek a svájci csokoládéfélék, a fran­cia bonbonok, a holland ka­kaóporok. A hazai csokoládék is jó minőségűek. Mivel a kakaóbab világpiaci ára a nagy kereslet miatt viszonylag magas, a gyárak igyekeznek a drága importanyagból sok­féle és más nemes anyagok­kal kevert csokoládés árukat készíteni. Különösen népsze­rűek bonbonjaink, desszert­jeink, a táblás és töltelékes csokoládéfélék. valamint a nugátok R. J. Gyertyaöntés középkori technológiával A ma már kihaló­félben levő mester­séget, a gyertyaön­tést műveli Gulyás Béla Egerben, a Do­bó István utcai mű­helyében. Az lóié­ban épített mártó-, illetve öntőgépeken a középkor óta szinte változatlan techno­lógiával készíti a gyertyákat. A kanó­cokat több tucatszor kell a meleg viasz- és paraffinkeverék­be mártani, majd a félkész gyertyákra öntözni az alap­anyagot, míg azok egyenletesen vasta­godva el nem érik meghatározott sú­lyukat. Gulyás Béla ezzel a módszerrel havonta mintegy nyolcvan kilogramm gyertyát szokott ön­teni. Gulyás Béla az öntőgépen dolgozik NOGRAD - 1981. január 13., kedd hőkülönbség nem több mint 2—4 C-fok, a hőmérséklet napi ingadozása pedig nem haladja meg a 3—6 C-fokot. Az említett követelmények­nek az etázs-, a központi • és a távfűtés felel meg legjob­ban. A gázkonvektorok is jól szabályozhatók, helyes üze­meltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőelosztást bizto­sítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fű­teni, hogy a hőmérséklet — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a „komfortklíma” követelményeinek. A térbeli hőeloszlás is kevésbé egyen­letes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van, mint a szoba távolabbi sar­kában. Kedvező viszont, hogy a cserép hosszú időn át ké­pes tárolni a hőt. Jól kezelt cserépkályhával nagyobb na­pi ingadozásai elkerülhetők. A vaskályha igen gyorsan fel- melegszik, de gyakorlatilag csak addig ad meleget, amíg a fűtőanyag ég. Állandó tar­tózkodásra szolgáló helyisé­gek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttér­be szorul. A jó közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott, ahol a fűtőtest felületi hőmérsék­lete 80 C-fok fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelen­levő por pörkölődik, ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszá­razság, a köhögési inger és a szomjúság. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi, illetve távfűtés esetén jelent­kezik. Elektromos párásítóké­szülékkel, vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párolog­tatásával lehet segíteni. Etázs-, központi és távfű­tésnél káros égéstermékekkel gyakdrlatilag nem kell szá­molni. A kályhák használata­kor viszont nagyon lényeges, hogy megfelelő huzatuk le­gyen, ami biztosítja az égés­termék maradéktalan elve­zetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól füg­gően — megadott időközön­ként tisztítani kell. Ugyan­ilyen fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tü­zelési technika. Az olajkály­hákat és gázkonvektorokat minden fűtési idény előtt cél­szerű szakemberrel megvizs­gáltatni. A zárt, fűtött helyiségek­ben előbb-utóbb kedvezőtle­nül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxi­gén- és emelkedik a széndi­oxid-tartalom, az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről kü­lönböző szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. A leve­gő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával gondoskodunk. Té­len a külső és a belső hőmér­séklet között meglehetősen nagy a különbség, ezért a szükséges légcseréhez ilyen­kor néhány perces szellőzte­tés is elegendő. Kei ékítik és méretre szabják a gyertyákat Al'llÓIIIllDETESEK JÖ állapotban levő ZC-s Lada lZ00-as el­adó. Balassagyarmat, Szondy út 15. Madách Imre Kollégium, Kor- kon al. IV rendszámú Wart­burg gépkocsi első kézből eladó. Érdek­lődni : Balassagyar­mat, Béres, szon- tágh Pál út 34. POLSKI 1500-as, kétéves műszakival, pótkarosszériával eladó. Mátraszőlős, Balkán út 10. 750-es Zastawa el­adó. Mátraverebély, Vasút út 105. Megte­kinthető: Ifi óra után NÉMETÜL tanulnék. Ajánlatokat a 10-977 telefonra kérem. A drégelypalánki Szondy György Mgtsz, felvételre keres mg. gépszerelő, autó­szerelő, lakatos és jármű-villamossági szerelő szakmunkáso­kat. Fizetés a 16/1976. MíiM. sz. rendelet szerint. Jelentkezés a tsz műszaki vezetőjé­nél. BESZTERCE-lakó­telepen az új iskolá­val szemben meg­nyílt a DOHÁNY- BAZÄR árusító pavi­lon. Kapható: min­denféle cigaretta, hír­lap, könyv, édesség, rágógumi, papír- és írószer, egészségügyi papír, papírzsebkendő, postai cikkek, boríték, bélyeg, lottó- és totó- szelvény, mosószerek, pipereszappan, aján­déktárgyak. játékáruk, napi noringbergi és rövidáruk, nyaklánc, gyűrű, bőröv, női re- tikülök, babák. Vasár­nap is nyitva 7,30- tól 10 óráig. GÉPKOCSIVAL ren­delkező állattenyésztő üzemmérnök tsz-ek- nél, AFEsz-eknél, má­sodállást keres. „Gya­korlott” jeligére a pásztói könyvesboltba. HÍZOTT sertés el­adó, 180 kg-os. Sal­gótarján, Somlyó-bá- nyatelep, 17. épület (italbolt felett) Oláh Gyula. ELADÓ Vácott 3 szobás, összkomfor­tos szövetkezeti la­kás. azonnal beköl­tözhető. Jelige: „Meg­egyezéssel”. Hirdető, Balassagyarmat, Lu­ther utca 8. Telefon: 510. ALBÉRLETET ke­resek Salgótarján belterületén. Ajánla­tokat: 140705 jeligére a szécsényi fényké- pészüzletöe kérek. A Nógrád megyei Vállalat pályázatot hirdet, szerződéses boltok üzemeltetésére magánszemélyek részére. Pályázni lehet az alábbi helységekben működő zöldség-gyümölcs boltokra. Baglyasalja, 6-os áruda. Salgótarján, Zöldfa u. 44-es áruda. Salgótarján, Salgóbánya-telep, 22-es áruda. Mátrakeresztes, 8-as áruda. Kisterenye, Rákőczi-telcp, 19-es áruda. Hasznos, 33-as áruda. Nógrádszakál, 15-ös áruda. Jobbágyi lakótelep, 17-es áruda. Pásztó, piac, 49-es áruda. Szécsény, 39-es pavilon. Kazár, 32-es pavilon. Jelentkezhet minden olyan személy, aki a 18. életévét be­töltötte, kereskedelmi szakmunkás-bizonyítvánnyal rendel­kezik. A pályázatot ZÖLDÉRT Vállalat közgazdasági osztály Salgótarján, megyei tanács III. em. 316. szoba címre, 1981. I. 31-ig kell leadni. A boltok átadására vonatkozó szerződéses feltételek verseny- tárgyalása későbbi időpontra lesz kitűzve. ZÖLDÉRT VÁLLALAT VEZETŐSÉGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom