Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

1 ti00nj DDC

Kiss Attila: Dubrovnik! tengerpart

állítást. Nehezen hozzáférhető történeti forrásokról van szó, amelyekből már a második k**“tben is közölt egy csokor... akit. Mostani válóTanulmányok Szécsény múltjából

A Kubinyi Ferenc Múzeum sorozatáról

Tanulmányok Szécsény bői, a községi önkormányzat zött a nagyközség képviselő- múltjából címmel figyelmet tevékenységéből) címmel. A testületéről, annak összetéte- érdemlő publikációsorozatot szerző a Nógrád megyei Le- léről, működéséről, hatáskö- indított a szécsényi Kubinyi véítár tudományos főmunka- r érői, tevékenységéről, a jegy- Ferenc Múzeum 1978-ban. A társa. E tanulmányában több zői hivatalról stb. Gazdag közelmúltban — múlt év v$- éven át tartó levéltári kuta- irodalomjegyzék egészíti ki a gén — látott napvilágot a so- fásainak eredményeit össze- tanulmányt, rozat harmadik kötete. gézi. Antal Károly Szemelvények

A benne foglalt tanulmá- Amint tanulmányát beve- Szécsény történeti forrásaiból nyok — csakúgy, mint az zető soraiban megjegyzi, a címmel ad közre újabb összeelőző két kötetben — a Ku- község — a hajdani mezővá- binyi Ferenc Múzeumban roS — történéte ezen szakahangzottak el a múzeumi és szának megrajzolása helyen- műemléki hónap idején, A ként c§ak közvetett úton va- sorozat felelős kiadója és lósítható meg a források hiá- szerkesztője Praznovszky Mi• nyOS volta miatt. Szécsény §atása Szécsény török kori hály. Külön dicséret illeti a 1945 előtti iratanyagának múltjával függ össze, ezzel szécsényi Egyesült Általános nagyrésze ugyanis elpusztult, kapcsolatos leírásokból áll. Fogyasztási és Értékesítési Csupán a községi képviselő- Ezúttal is ismerteti a szoban- Szövetkezetet azért a rendsze- testületi jegyzőkönyvek ma- fango leírás szerzőjét, a szeres támogatásért, amellyel radtak meg 1940-ig, az 1922— melvények előtt a mű kelethozzájárul a tartalmas köte- 1924 közti évek kivételével s kezésének körülményeit. Az tek kiadásához, a nagyközség néhány az 1944. évből. A fő- izgalmas szemelvények a kőmálijának, haladó hagyomá- ispáni, a közigazgatási bízott- vetkezők: Évii ja Cselebi, Pe- nyainak feltárása, illetve sági iratanyag hiányzik. Oe csevx Ibrahim és Kjatib Cse— ápolása jegyében. hiányosak az alispáni iratok tebi magyarországi leírásai,

Az első kötet 1978-ban há- is, s csak 1937-ig vannak meg valamint Velics Antal: Marom tanulmányt adott közre, a törvényhatósági bizottsági PVarországi török kincstári R. Várkonyi Agnes: Rendha- ülések jegyzőkönyvei, jegyzi defterek.

gyó országgyűlés Szécsény- meg a szerző azokról a leg- ** Tanulmányok Szécsény ben, Pálmány Béla: Szécsény fontosabb levéltári fondokról. múltjáról harmadik kötete úrbéri viszonyai 1690—1848, amelyek hiánya rendkívül példányban jelent meg. valamint Horváth István: A megnehezíti a korszak tanul- forradalmak kora Szécsény- mányozását. Éppen ezért — ben 1918—1919. című publi- mintegy a hiányok pótlása- kációit. A második kötet ként — az Országos Levéltár- 1979-ben látott napvilágot. Eb- bán levő iratok, valamint a ben olvashatták az érdeklődők korabeli megyei sajtó tanul- Fügedi Erik: A ferencesek le- mányozása is szükségessé vált telepedése Szécsényben, Pa- y körülmények ismeretéin Pál: Régészeti kutatások, ben még nagyobb figyelmet régi és új ^ lelőhelyek Szé- érdemel a szerző tanulmá- csény határában és környé- nya, amely igyekszik sokolda- kén, továbbá Antal Károly: jú képet adni e korszakról.

Szemelvények Szécsény törté- Csak utalásképpen említjük. neti forrásaiból című tanul- többi között felvázolja az mán.yait. Ezek a tanulmányok általános politikai, gazdasági, jo részt az adott témában fo- társadalmi és kulturális hely- lyó kutatás néhány újabb zetet. Ezen belül például az eredményét adták közre, il- ellenforradalmi rendszer ha- letve újabb szempontok alap- talomrajutásának körűiméin világítottak rá egy-egy nyeit, programját és konszo- részterületre. lidációját, a társadalmi helyA Tanulmányok Szécsény zetet, a lakosság életkörül- múltjáról harmadik kötetében ményeit, a társadalmi osztá- Leblancné Kelemen Mária lyokat és rétegeket éá így tanulmánya olvasható. Az el- tovább. A tanulmány máso- lenforradalmi korszak Szé- dik részében pedig a szécsé- csényben (Fejezetek a község nyi községi önkormártyzat te- 1920—1944 közötti történeté- vékenységéről szól, többi köTalálékonyság,

takarékosság, kultúra

Ideie

T. E.

módosítani a régi mondást: ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel! Manapság már nem divat kardot viselni, ám változatlanul időszerű, hogy ahol nem elég az eszköz, ajánlatos megtoldani. S mivel a most ránk köszöntött új esz-, tendőben előre'áthatólag igen rövidek lesznek a „kardok”, azaz az anyagi lehetőségek, jó előre gondolkozni kell azon, hogy hogyan és mivel lehet majd év közben „megtoldani”.

Csodaszerre aligha lehet számítani. Ha csak nem minősítjük csodaszernek azt, amiből hazánkban mindig sok volt, de többnyire csak „módjával” nyúlunk hozzá: a találékonyságot. Szerencsére az utóbbi időben már az is egyre gyakoribbá válik, hogy ehhez a — nem is nagyon rejtett — tartalékhoz a köz érdekében nyúlnak acélét minden területén. Újításokról, ésszerűbb munkamódszerekről hallunk, olvasunk szinte naponta. Valami ilyesmire van szükség a művelődésben is.

Nem egyszerűen a „takarékosság éve” kezdődött 1981. január elsején (ilyen egyébként is volt már néhány az utóbbi évtizedekben), hanem olyan ötéves tervidőszak, amelyben végig nagy szükség van az «ésszerű takarékosságra. Az okok közismertek. Röviden összefoglalva: olyan szilárdan meg kell teremteni a költségvetés egyensúlyát, méghozzá hosszú távra, hogy aztán — a következő ötéves tervidőszakokban — nagyobbakat léphessünk előre.

Ezért kell fokozottá^ takarékoskodni minden területen, s ez alól nem kivétel a művelődés sem. Ánf arról semmiképpen nem lehet szó, hogy egy vagy öt évre felfüggesztjük a kulturális haladást, megelégszünk kisebb eredményekkel is az iskolai vagy az iskolán kívüli ismeretterjesztésben.

Köztudomású az is, hogy még igen sok a tennivaló a tömegkultúra terén, bármennyire is emelkedett hazánk lakosságának átlagos művelődési színvonala. Nemcsak visszalépni nem lehet és nem szabad, de még csak megállni sem. öt év alatt a mostani kisiskolások pályaválasztókká, a közép- és középfokú iskolákba járók felnőtté serdülnek. Eny- nyi időt semmiképpen sem lehet kihagyni.

Évek, időszakok fordulóján szokás visszatekinteni. Ha a legutóbbi öt évet kissé tüzetesebben vizsgáljuk, mindenütt meg lehet állapítani, hogy — lehetett volna ügyesebben is gazdálkodni. Épült egy sor művelődési ház, amely mindmáig csak felében-harma- dában van kihasználva. Rendeztek műsorokat, amelyekre csak azért került sor, mert a szomszéd községben is volt már hasonló. Indultak tanfolyamok, amelyek csak a pénzt emésztették fel, de kevés sikert hoztak, kellő előkészítés hiányában — és így tovább.

B£ost bizony nagyon meg kell nézni, hogy az a kevéske pénz milyen célokra megy el, s éppen itt van szükség a találékonyságra, a közérdekű ötletekre. Például: jó volna bizony, ha minden községnek lehetne külön, szép művelődési háza, amely úgy épül, hogy alkalmas legyen az ezredforduló utáni igények kielégítésére is. Közismert tény az is, hogy az ilyen szép tervek nemegyszer ott születnek, ahol már a szomszéd falu e téren előbbre lépett, s a helyiek sürgősen utol szeretnék érni. Most — bele kell törődni abba a — különben is a nagyobb közösség céljainak megfelelőbb — helyzetbe, hogy egy-egy közös tanács területén elég egy művelődési ház S ha a társközség fiataljai nem találnak közelebb összejöveteli lehetőséget, vagy éppen abban az egy művelődési házban indul valamilyen közérdekű tanfolyam — az új énülethez amúgy sem elegendő pénzen lehet kisautóbuszt bérelni vagy két-három helybeli autóssal megállapodni, s a társközségbelieknek így sem kell majd kilométere-, két gyalogolni a kultúráért.

Hasonló alapon lehet szervezni amatőr együtteseket is. Az előző évek, évtizedek szívós munkájának eredménye, hogy mind több kis helyen is van igény ilyenek iránt. Eddig ha kisebb létszámmal is, de létrehozták a helybeli csoportot sok községben, versenyre kelve a szomszédos faluval. Most — le kell küzdeni a túlzott lokálpatriotizmust, s ösz- sze kell fogni azokkal, akik eddig talán éppen versenytársak kívántak lenni. Hiszen versenytársat lehet találni tágabb körben — a járáson, a megyén belül — is. Együttes- szervezéshez és -fenntartáshoz megfelelő pénzt annál kevésbé.

Általában is érvényes, hogy kevesebbet kell markolni, de azt aztán erősen meg kell fogni! Nagy szükség van továbbra is — például —a helytörténeti, helyismereti gyűjteményekre. Valóban jó lenne, ha ezek mindenütt megfelelő helyiséget kapnának és külön, képzett szakember foglalkozhatna velük. Ám előre látható, hogy a pénz ehhez is kevés lesz. Marad tehát az olcsóbb megoldás: több társadalmi aktivista összefogása a megőrzésre méltó értékek gyűjtéséhez, s a helybeli értelmiségiek fokozott segítsége a bemutatáshoz, rendszerezéshez. Kétségtelen, hogy ez így is kifizetődik — s ez már nemcsak takarékossági szempont Aki foglalkozik a község, a város múltjával, néprajzával — önmagát is képezi, s ezzel nyer ő is, a közösség is.

Ebből pedig következik — anélkül, hogy a szükségből erényt akarnánk csinálni —, vannak előnyei is a művelődés területén a takarékos gazdálkodásnak. Kétségtelen, hogy 1981-ben és a következő években annyi öntevékenységet fog elindítani, annyi rejtett tehetséget felszínre hozni, amennyire a legtöbb helyen ma nem is számítanak.

Móri az sem bai> ba már év e’e3én le”“9 csípnek egy parányit abból az amúgy is kis pénzből a helybeli művelődés- politika irányítói — ötletpályázatokra. Bizonyos, hogy szinte mindenütt akadnak lelkes fiatalok, pedagógusok és más, a művelődést szívügyüknek tartó emberek, akik szívesen gondolkoznak azon: hogyan lehetne még jobban terjeszteni a kultúrát községükben, városukban — kevés pénzzel, sok ötlettel.

GONDOLATOK

Az ambiciózus embereknél az Az álom a szegények kin- a legrosszabb, hogy maguk cse.

sem tudják pontosan, mi az, (Török mondás)

amit akarnak.

(Lope de Vega) Aki minden célját elérte, valószínűleg túlságosan ala- Ahhoz, hogy egy ország él- csony mércét állított. ' hessen, a törvényeknek is él- (Herbert v. Karajan)

niük kell.

(Mickiewicz) A legszörnyűbb hibákat azzal a szándékkal követi el az Ritkán lehet olyan körhin- ember, hogy egy másik hibát tát látni, amely ellenkező jóvá tegyen, irányba forog. (Jean Paul)

(Leopold R. Nowak)

Egyetlen tárgyunk sem ked- Ha megszabadulunk egyes vés annyira, mint az, amelyik gondoktól — újabbakat esi- már nincs birtokunkban, válunk helyette. (Kurt Tucholsky)

(Slaivomir Wróblewski)

A boldogság nem jelent Ebéd után mindenki kissé mást, mint jó egészséget és konzervatív lesz. rossz emlékezetet.

(Emerson) (Ernest Hemingway)

iiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

.....1............................................

Ül PÁLYÁN

rátusában, az egészségügyben

dolgoznak, a TIT-tagság révén találkozhatnak egymással, közelebb kerülhetnek mások problémáihoz, mindnyájan

te megyénk ismeretterjesztő- között az elméleti felkészült- kihasználhatják a TIT által sének helyzetét, egy, a fenti- ségű emberek mellett sokan nyújtott lehetőségeket. Jó ekkel rokon gondolatot ki- szoros kapcsolatban vannak a felszereltségünk van, a legkor- emelten megfogalmaztak: a gyakorlattal is — ezt érdé- szerűbb eszközökkel rendelke- folyamatosság, az átgondolt mes kamatoztatni! A gazdasá- zünk — érdemes koordinálni munka eredménye lehet a tar- gi feltételekben bekövetkezett az erőinket a hatékonyabb

változásokra reagálva a me- munka érdekében. gyei szervezet eddig is arra _ Mi volt az elmúlt esz- látványos akciókkal, a felszí- törekedett, hogy az ismeretter- tendőben, amire szívesen em- nesebb formákkal. A TIT jesztő rendezvények hallga- lékszik vissza?

tóságának segítsen reális ké- — Kapcsolódva az előző té- pet alkotni az ország, a me- mához: nagy örömet jelentett, lekvési lehetőséget biztosítson gye és üzemük helyzetéről, hogy sikerült megújítani Sal- a megye értelmiségének — Szólnunk kell az ár- és bér- gótarjánban az értelmiségi összefogja a különböző terű- rendszer kérdéseiről, a gazda- klubot. Évekig vajúdott ado- leteken dolgozókat, a nógrádi- sági fejlődés és az életszín- Jog — pedig igény volt rá akat és a máshonnan jötte- vonal eredményeiről, gond- mindig. Most elértünk odáig,

jairól — ezeken keresztül tu- hogy rendszeres programoktalmas, nívós ismeretterjesztés. Nem szabad megelégedni a

egyik legfontosabb feladata, hogy valóban fórumot, cseFordulathozó esztendőt hagyott maga mögött Horváth Szellemi életünk gazda- ------- ----------------------- - ____

József, a Tudományos Isme- a városhoz, a lakó- datosulhatnak saját feladata- kai, találkozási lehetőségek*

retterjesztő Társulat megyei titkára. Egyéni életében, munkájában sok volt a változás.

— Villamosmérnöki diplomám van — éveken át a gazhelyhez, üzemhez való kötődés erősítése is feltételezi.

— Visszatérve az első lépésekhez: sokat segített száik, lehetőségeik. Gazdaság és kel élővé tettük. Emlékezetes kultúra kapcsolódik össze a marad az ifjúsági nyári egye- munkásművelődésben — ezt tem — többen vélték, az ed- is szeretnénk mind nívósabb digi legjobb volt. Megújult

momra a korábbi munkakö- Programokkal szolgálni. Eb- kapcsolatunk a besztercebádasdgpohbka állt a munkám römben összegyűjtött ta- ben az esztendőben személy, nyai szocialista akadémiával,

középpontjában, _ nagyüzemi pasztalat) emberismeret - szerint jómagam azt terve- együttműködést kötöttünk a

„tv mindaz, amit az idősebbektől zem’ fokozottan figyelemmel Miskolci Akadémiai BizottLömet nv,ütött- tudtam. hnev tanultam- Regi meggyőződé

örömet nyújtott: tudtam, hogy bár nehéz, de szép feladatoksem, hogy nem csak az idő tetei £gok tTfálkozli Eletn* ******az

maként tudok me^Slni’Ám másoktól ^ulni* "StoTa 5öv6ben jobban csinálhassuk, lődésse! tanul miKeni luaok megieiemi. /im _izi . i «• — Mit v-5-r

kísérem munkánknak e terű- sággal. Magánéletemben? Élletét. Nem „dolgozatot” aka- ményt hozott, hogy iskolás rok írni erről, hanem követ- lett a gyerekünk és kedvvel, keztetéseket levonni, hogy a nagy kíváncsisággal és érdekhirtelenkedő természetét.

— úgy érzem, ha egetrenge- í*a valaki új pályára lép, tő, nagy dolgokat nem is esi- sok tervvel elképzeléssel van náltunk, nem esett vissza a

tevékenység a vezetésem alatt. Az a megújulás, amit a TIT- től várnak — és joggal — nem születik meg egyik napról a másikra, folyamat érlelheti meg. Következetesen, tu— A TIT-nek van egy kü- vAr 1981-től?

lönleges „adottsága”, lehetősé- Szeretném, ha folytatód__ ge: a legkülönbözőbb értelmi- aa a már megindult integráns — ezek koncepcióvá áll- ségi területeken munkálkodó- lődási folyamat, együttműkökat kötheti össze. Ez nagy fe- úes, az értelmiségiek között, lelősséggel is jár!. Nagy vágyam emellett, hogy- Az integráló szerepet na- idén próbáljuk megterem- gyon komolyan kell venni!

Azok. akik a MTESZ-ben, a

— Vesszőparipám, hogysze- jogászok, a közgazdászok szónak össze. Horváth József is így van ezzel — egyénisége, érdeklődése a meghatározó a legfontosabb célkitűzések megfogalmazásában.

datos tervezéssel, a minden- retném azokat az utakat, mó- vétségében, társaságában, a napos „aprómunka” gazdagí- dókat, '■ eszközöket keresni, megye kultúrális intézmény- tásával, színvonalának emelé- amelvekke’ még jobban szol- M'őzatában és irányító appasével léphetünk előre. Elhatjuk a gazdaság és kul- ____________________

Amikor a közelmúltban a túra pozitív eavmásrahrtását. | megyei pártbizottság értékel- A szervezet kilencszáz tagja {

teni a hőn óhajtott csillag- vizsgáló anyagi alapjait. A megvalósítás azután a további években a társadalmi ősz* szefogáson is múlik...

G. Kiss Magdolna

NÓGRÁD — 1981. január 11., vasárnap