Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

Perceit mentősök Ahol minden perc drága Tanácsiak ax üzemben Itt a rádió szünet nélkül éj­jel-nappal szól. Az állomá­son tartózkodók éber figye­lemmel kísérik a központ adását, felszólalásait, a me­gyében zajló forgalmat S, ha őket szólítják, lázas sietséggel készülődnek, hiszen jól tud­ják, minden perc drága... Több mint 14 éve, hogy Bercelen megalakult az Or­szágos Mentőszolgálat helyi mentőállomása. Akkor még a működő és igen nagy for­galmat lebonyolitó szülőotthon szomszédságában. Egy kocsi járta a vidéket, szállította a betegeket, s a feladat elsősor­ban a közvetlen életmentés, a nagyon súlyos betegek szál­lítása volt. Azóta bővült a matával, a mérgezéses, bal- esetes betegek ellátásával. S aztán, egy szép napon ki­robogott a mentőautó, Száméi László men tószakápoló veze­tésével. Az első nehéz eset? Bérről szállították a kisma­mát a berceli szülőotthonba. Tél volt, nagy .hó, az utak szinte járhatatlanok, és mi­előtt célhoz értek volna, vi­lágra jött a gyerek a jól fű­tottság. Ezért, ha valaki rosz- szul lesz, azonnal a mentőket hívják. Nehéz megmagyarázni az embereknek, hogy az in­dokolatlan hívások esetleg egy jobban rászorulótól veszik el a mentőautót. Itt nincsenek ünnepek és hétköznapok. Ha a munka­rend úgy diktálja, helyt kell állni. Mint például az év vé­gén is. Száméi László szil­első komoly próbatétel. S egyben az első boldog pilla­nat, ami tovább erősítette Száméi Lászlóban, hogy jól döntött, amikor az életmen­tést, a bajba jutott emberek segítését választotta hivatásul. Naponta 12 órás szolgála­tot teljesít. A környező fal­mentőállomás, újabb autót Zsúf(^al^e^na^ke^gys^oriak tött mentőautóban. Ez volt az veszterkor teljesített szolgála­kaptak és a személyzet is nőtt ennek arányában. Száméi László szinte az alakulás óta dolgozik az állo­máson, rutinos, tapasztalt mentőápolónak számít. Ám a kezdet, az első hónapok küz­delme nem volt zökkenőmen­tes. — A bányánál dolgoztam, s amikor meghallottam hogy az új mentőállomásra embereket keresnek, 14 társammal együtt én is jelentkeztem gépkocsi- vezetőnek. Két emberre volt szükség, rövid várakozási idő után felvettek, de nem gép­kocsivezetőnek, hanem ápoló­nak. Az egészségügy nem állt távol tőlem, mert a nagyné- ném és a lányom is egészség- ügyi dolgozó. Mégis féltem a gyakorlati munkától, egy hó­napig öreg ápolók mellett ta­nultunk. Ezután Budapesten 6 hónapos bentlakásos tan­folyam következett, ahol men­tős-szakápolói képesítést kap­tunk. Nappal tanultunk, dél­után kórházi gyakorlaton vet­tünk részt Orvosok mellett a hívások. A tél, a csúszós utak sok törést okoznak. És sok izgalmas pillanatot a men­tősök számára. Mert sürgős esetekben sietni kell, s ha az utak rosszak, akár a szántó­földeken keresztül is el kell jutni a beteghez. — Az idén, a nagy havazá­sok idején történt, hogy egy busz keresztbecsúszott az úton, nem tudtunk továbbhajtani, hát átvágtunk a földeken. Sokszor a lehetetlennel bir­kózunk. .. A környék televan apró ta­nyákkal, pusztákkal, Rácz- tanya, Ordaspuszta tél idején szinte megközelíthetetlen. — Nekünk oda is el kell jutnunk. Megbeszéljük, hogy a járható út végén várjuk a be­teget, idáig lovas kocsival hoz­zák a tanyáról. De előfordult az is, hogy több kilométeren hordágyon vittük a mentőau­tóig. Előfordulnak indokolatlan hívások is. — Ezen a vidéken nagyon ismerkedtünk a szülés folya- rossz a körzeti orvosi ellá­tót, az állomáson köszöntöt­te gépkocsivezető társával az újesztendőt. — Néztük a tv-t, de félfüllel a rádiót figyeltük, mikor kell indulnunk. Egy súlyos ese­tünk volt, öngyilkossági kí­sérlethez hívtak. Érdeklődtünk később a kórházban, a beteg megmenekült. Hát ez is sike­rült — nyugtáztuk örömmel. Mert higgye el, minden bete­günk életéért úgy aggódunk, mintha hozzátartozónk lenne. Mit kívánhat egy mentős önmagának? — Nem elsősorban magam­nak kívánnék, hanem min­denkinek, a környék lakói­nak. Azt, hogy a KPM gyak­rabban látogasson errefelé, jobban törődjön amúgy is rossz útjaink téli állapotával. Mert néhány perc késedelmen is emberéletek múlhatnak. Ne kelljen rettegnünk attól, va­jon időben odaérünk-e a be­teghez? Itt a rádió szünet nélkül éjjel-nappal szól. Különleges készülék, a mentősök rádió­ja. Száméi László és társa, Nándori László gépkocsiveze­tő beszélgetésünk idején is figyelték az adást. Mert ha őket szólítják, egy percen be­lül el kell hagyni az állo­mást, hogy minél előbb oda­érjenek egy mentésre váró beteghez... — ria — Önkényes borravaló Hosszú időn át valahány- így tovább. Aztán ahogy kö- Unicumos üveget nem váltom szór visszavittem az üres bo- zelebb kerültem a pulthoz, be —, mert üzletünk nem ros- és söröspalackokat, kon- együtt kezdtem számolni a árusítja ezt az italt. — Na de zervesüvegeket az ABC áru- visszaváltóval, csak úgy önbi- a rendelet kimondja — ágál- házba, mindig éreztem, egy zalmat erősítendő, olyan ”va- tam — bárhol vettem, minden kis bűntudattal vegyes csodá- gyök olyan fejszámoló művész üvegvisszaváltó helyen kötele- Jatot az üvegvisszaváltóval mint te” alapon. Már az első sek elfogadni— Ekkor ő né- szemben, aki gépi gyorsaság- kliensnél „elvétettem”, mert «fán a falon levő feliratra gal számolta, rekeszekbe rak- három forinttal többet szá- mutatott, s ebből is értesül- ta a hosszú nyakú és öblös pa- moltam, a másodiknál (ejnye, hettem, csak a nálunk for- lackokat, emelgette a megtelt már megint?!) 2 forint volt a galomba hozott italok palack- súlyos ládákat. Sajnáltam, tévedésem a vevő javára, ját váltják vissza, hogy a nehéz munkáért ő fi- Utána egy kisfiú következett Mit tehettem? Álltam volna zet nekem, s szinte restelve literes ásványosüveggel, meg- le vitatkozni, hogy fittyet vettem át a betétdíjat. Dehogy kapta az érte járó 5,50-et. hánynak a rendeletnek? Pe- jutott volna eszembe, hogy Majd egy férfi kétszatyomyi dig ismerik, mert az új ár­utánaszámoljak! Néha ugyan koccanással valóságos ármá- jegyzéket is kirakták. Ra- felébredt bennem a gyanú: diát zúdított a pultra. A be- vasz módon felét eltakarják pár héttel előbb ugyanennyi váltó szemsugara fényszóró- az egymásra rakott palacktá- üvegért a kollégája mintha villanásnyi idő alatt végig- roló rekeszek. Legalább adnak több pénzt adott volna... Győr- pásztázta a hármas sorba ra- a látszatra, san elhessegettem a gondolatot, kott üvegoszlopot, elmormolt Mindez nem azért a két- elvégre nem tévedhet, amikor egy varázsigét, s így szólt: három forintért, az önkényes naponta gyakorolja az egy- hetvenkettő. Mire a férfi: Té- borravalóért írtam, de: vala- szeregyet. ved, nyolcvankettő. Rövid hogy nem szeretem, ha ma­.... . ... csend következett, a köpenyes dárnak néznek, átejtenek, be­Oszinten szólva mostanáig újból számolt, ujjaival most csapnak — mindezt szemér­nem tudtam, hogy igazából már araszolva végigzongorá- metlenül, kisstílűén. Mert azt mennyi is a különböző nagy- zott az üvegeken. Majdnem még elviselem, ha valaki agya­ságú és formájú, színű üvegek igaza van _ mondta _ de fúrt ötlettel, csavaros észjá- visszaváltási ára. így aztan a .g csak hetvenkilenc. A rással, szellemes fondorlattal bolti eladók elnyerték teljes bosszúsan, de helybenha- csalja ki zsebemből a forin­bizalmamat, melyet a jövőben gydan legyintett, pár forintért tokát — úgy kell nekem, mi­sem kívánok megvonni azok- nem érdemes ölre menni. Én ért nem voltam jobban résen tói, akik nem élnék vissza ve- kgvetkeztem, s nem várva —, de aki visszaél a jóhisze- le bűvészmutatványra, előre ki- műséggel és a másik ember Boldogok a jámbor üvegtu- böktem, 57 forint 50 fillér tájékozatlanságát kihasználva, lajdonosok, mert a palacko- jár. A beváltó leheletnyi meg- csalással „keresetkiegészítés- kért járó forintot ajándékként hökkenéssel díjazta vakmerő- hez” jut: az, ha engedik neki, fogadják el... És is közéjük ségemet, majd enyhe gúnnyal nagyobb gazemberségre is ké- tartoztam, míg lelkem békés- közölte: csak 52 forint, az pes! h.a. ségét az Országos Anyag- és Árhivatal meg nem zavarta. Együtt gondolkodva, cselekedve Néhány magyar kisvárossal művezető, Bogyó Sándorné együtt Balassagyarmat váró- csoportvezető, az üzem pári­si tanácsának is egyre több titkára és Meszjárné Gyurko- az érdeklődő, tapasztalatszer- vies Zsuzsa a megyei tanács zési szándékkal odalátogató és a vb, valamint a Balassa- hivatalos vendége. Érthető is gyarmati városi Tanács tagja, a szinte folyamatos érdeklő- az üzem technológusa vála- dés más tanácsi aapparátusok szolt, részéről, hiszen az Ipoly-parti -------------------------­tZosetmeteZnk^kmélyXl- Bár valamennyiükkel külön ben korL^ /ormákat mod- besütünk - érdemes hár­hanem a felelős várospoliti­kus felelős, együttgondolko­dásra, esetenként együttese- lekvésre késztető, szóban el-; mondott véleménye szereket vezettek be e«vebek mójuk véleményét valamiféle tartásában, kezelésében, bi­zonyos összevonások, egysze­adni, elsősorban azért, mert nagyon sok bennük a közös jobban igazodó, és ezért a lakosság érdekeit is tökélete­sebben szolgáló formák kiala­kításával. Ilyen eredmény az immár hosszabb ideje sikere­sen működő ügyfélszolgálati iroda, de hogy egy régebbi, sok éves gyakorlatot is ide so­roljunk : a városi tanács tiszt­ségviselőinek fogadónapjai az üzemekben és az intézmények a tanácsi tisztségviselők fo­gadónapjai rendkívül népsze­rűek az üzemi kollektíva kö­rében. A dolgozók elismerés­sel veszik tudomásul, hogy a város tanácsának vezetői sze­mély szerint is érdeklődnek munkájuk, munkahelyük, éle­tük, életkörülményeik, gond­jaik iránt. Ezért soha nem , „ kell külön propagandát „csi­bén, sot, a peremkerületekben „„„„„„ i« -1 „ ml «a1«1 egy-egy ilyen fogadó­napnak az üzemben (az ősz­is — a legjobb módszerek kö­zé tartozik. Balassagyarmaton az üzemi fogadónapoknak va­lóban régi hagyományai él­nek. Általuk fényt és értel­met kap a sokat és sok helyen emlegetett közéleti demokrá- gadóna t tertják. A cta. Ezúttal egyetlen kérdés hJr>a„ +, szel például a városi tanács vb-titkára járt náluk), elég egy rövid közlemény és az üzemiek sorra felkeresik azt a tanácskozótermet, ahol a fo- másik jellegzetesség, hogy tekintettel Hogyan látja a fogadónapok hasznát maga a tisztségviselő, Horváth József, a városi ta­nács általános elnökhelyet­tese? — Elmondom egy ilyen fo­gadónap menetét és abból megítélhető — formális-e az ilyen találkozás? Legutóbb a fémipari vállalatnál tartottam fogadónapot, amely azzal kez­dődött, hogy egy órát beszél­gettem az igazgatóval mind­arról, ami a vállalatot, és arról is, ami a várost érinti, ér­dekli, amiben közös gondjaink lehetnek, s amelyekben kö­zösen cselekedve előbbre is léphetünk a megoldás felé. Ezek a beszélgetések mindig érdekesek és mindig hoznak valami újat a közösség érde­kében — ezt nyugodtan állít­hatom. Ezt követően végig­jártuk az üzemet, a munkahe­lyeket és már akkor fel lehe­tett mérni — mennyien ér­deklődnek a fogadónap iránt.' A fogadónapon pedig sorra jöttek az ismerősök, az is­körül csoportosítottuk a vé- Ja túlnyomó’’ többségben levő meretlenek. Mindazok, akik leményeket (az üzemiekét és a tanácsi tisztségviselőkét is) A kérdés mindenütt ugyanaz női dolgozókra, ebben az üzemben elsősorban a lakás, a víz, a gyermekintézményi Nem formális ez a kapcso- __■ „ ,__ ellátottság az, ami a legtöbbet lat az üzemekkel, nem formá­lis maga a fogadónap? szóba kerül. Érdekes viszont az a vélemény, amely így fo- . galmaz: „nem minden tanácsi értene vele egyet, de mégis Kizárólag a véletlennek kö- egyre nagyobb szerepe van a szűnhető, hogy érdeklődésünk- tanácsoknak a lakossági szol- kel egyidŐben éppen azon a gálatban, pontosabban, az hogy nem kaptak időre epi­valamilyen ügyükben megol­dást sürgetnek a tanácsiaktól.' Egyetlen példát említek — sokat említhetnék: a válla­latnál öt dolgozó közös elha­tározással telepszerűen csalá­di házat szándékozik építeni, ennek valamennyi előnyével,' s nyilván vállalati támoga­tással is. A gondot az okozta, napon fogadta el a délután élettel kapcsolatos szolgálta- összeülő tanácsi végrehajtó tási szerepkör növekedésének bizottság azt a munkatervet, lehetünk tanúi”. Fontos szem- amelynek a kilencedik pont- pont az is, amit így fogalmaz- jában részletes felsorolás ta- tak meg: a fogadónap gyakor­iálható: a városi tanács elnö- ta nagyon meggyorsítja egy­ke, általános elnökhelyettese, egy függőben levő ügy elinté- megbízott tanácselnök-helyet- zését, hiszen itt mindenképpen tese és a végrehajtó bizottság erősebb hangsúlyt kap mind­titkára az év során hol tart azoknak az ügye. akik részt fogadónapot. Tizenkét alka- vesznek a fogadónapon. De lommal, tizenkét helyen, fő- ami semmiképpen nem mól­ként üzemekben és két perem- lőzhető — az éppen a szóbeli kerületben rendeznek tehát találkozás például az egye- fogadónapot, amelyről elsőként lőre megoldhatatlan ügyek- a FIM Kőbányai Porcelángyár ben. És nem is csak a kétség­balassagyarmati telepének télén ül sokat jelentő: „már három dolgozóját (tanácstag- az is jó, hogy meghallgatták ját) kérdeztük. Olicsek László a panaszomat” emberi érzés, tésre engedélyezett telket,' ezért megakadt az ügy. . En­nek az elintézését kérték. Bent a munkatársakkal meg­beszélve az ügyet intézked­tünk, a terület kijelöléséhez szükséges út- és közműépítési munkák megkezdődtek, a telkeket megkaphatják az épí­tők. Ez csak egyetlen példa, de ehhez mindenképpen hoz­záteszem a magam és társaim véleményét: számunkra a leg­fontosabb a sokarcú emberi kapcsolat. Mindaz, amit vé­leményként, javaslatként ezek­ről a találkozásokról magunk­kal hozunk. T. Pataki László A pézsmatulok háziasítása A jégkorszak után a pézsma­tulok Európában, majd Ázsiá­ban is kihalt, és csak Észak- Amerika legészakibb vidékein és Grönlandon maradt meg. A arktiszi jövendő állomány tör­zsét. Norvégiában, a Spitzbergá- kon, Izlandon és elsősorban Grönlandon akarnak törzste­nyészeteket felállítani. A pézs- matulok-tenyésztés iránt a zik gyapjútermelő háziállat- en felszaporodott, borjakaí nak. adtak kölcsön az eszkimók­A pézsmatulok háziasításé- nak, akik néhány év múlva nak terve egy amerikai ku- ugyanannyi borját visszaad­tatótól származik, aki hosz- tak a törzstenyészetnek. Ezek mai Norvégiában, a Sgitzber- szú időn át kísérletezett egy az állatok képezik a kelet­gákon és Alaszka nyugati farmon a pézsmatulok szeli- arktiszi lövendő állomány tör­partja előtt levő Nunivak-szi- dítésével, majd nagyobb pézs- geten élő pézsmatulkok Grön- matulokcsordák alapításába landból származó állatok utó- fogott. Az alaszkai Nunivak- dai. A kanadai szárazföldön szigeten pézsmatulokborjakat mintegy 1500, és a tőle észak- fogott, azokat repülőgépen ra levő szigeteken mintegy Alaszkába szállította. Amikor 8000 vadpézsmatulok él még. az alaszkai csorda megfelelő- Szovjetunió is érdeklődik. Ez az állat még a 60 fokos' hideget is elviseli. Hatalmas, földig lelógó durva bunda vé­di a hideg ellen. E bunda alatt azonban meleg, puha alsó gyapjúréteget visel, amelyet az eszkimók quivitnek nevez­nek. A szakemberek szerint ez a világ legjobb gyapja. Egy állat évenként közel 3 kg gyapjút ad, amely tavasz- szal a fedőszőr alól könnyen kihúzható. A pézsmatulok en­nélfogva egyenesen kínálko­Nemrég kezembe került az Árszabályozás és Termékfor­galmazás című hivatalos lap 1980. november 17-i száma, mely részletesen ismerteti az életbe lépett rendelkezést az üvegpalackok és öblösüvegek új betétdíjairól, a forgalma­zási változásokról. Kíváncsi­ságból beleolvastam, nem telt bele tíz perc, a könnyű pénz- szerzési lehetőségtől hajtva összeszedtem vagy kéttucatnyi üveget és irány az ABC! Beálltam az „üveges” sorba, s mint egy magolós diák is­mételgettem magamban: raj­nai, bordói hétdecis és min­den tokaji 3 forint, a pezsgős 0,75 literes 7 forint, a sörös, ha zöld, ha barna 2 forint, li- kőrös, pálinkás, coctailos, golyvás fél literes 3 forint és Leszaladtunk a városba... ... szokásunkhoz hűen, hogy tanulmá­nyozzuk, milyen az ünnepek utáni köz­napi élet a centrum­ban. Hogyan alakul az emberek hangula­ta? Mi az, ami őket foglalkoztatja? A csí­pős hideg ellenére nagy volt a jövés­menés, vásárlás. Több üzlet leltár miatt zárva tart. így hát akik az ÉVI Áru­ház cipő- vagy di­vatüzletébe készül­tek, végül is a sör­bárban kötöttek ki. A fent nevezett egy­ség új köntöst ka­pott, de a felszolgáló személyzet is. Taka­ros, zöld suszterkö­ténybe, kockás ingbe öltöztetve látják el a vendégeket. Kik csak amiatt aggódnak, ho­gyan viselik majd a felszolgálók a nyári hőségben a nem ép­pen szellős viselet­nek számító térdig érő bőrköténykét? Az emberek han­gulata felől tájéko­zódva megtudtuk, hogy ki mit szedett fel az elmúlt napok­ban. A hölgy, vásár­lókosárral a karján azon siránkozott a Pécskő csemegében, hogy az ünnepi evés- ivás alatt legalább három kilót szedett fel. Következik tehát a kemény fogyókúra időszaka. Kosarában tej, tojás, paradi­csomital — afféle kí­mélőételek. Fiatal pár egymásba merül­ve a Centrum Áru­ház sarkán, ök állí­tólag a szilveszteri forgatagban szedték fel egymást, s a sze­relem azóta is tom­bol. A helyijárati buszmegállóban két nebuló az ellenőrző­jét lapozgatta. A fél­évi bizonyítvány előtt — sajnos, — mdtekból felszedtek egy kettest. Egy fia­talember azon ke­sergett, hogy a minap felszedett egy gazdá­ját vesztett pénztár­cát, de nem volt benne csupán egy pa­pírzsebkendő. Ki ezt, ki azt sze­dett fel. Mi például ezt a rövid informá­ciót, melyet ma az olvasók rendelkezé­sére bocsátunk! — ria — Hétszáztizenkétmillió forint értékű árut forgalmazott 1980- ban a Pest—Komárom—Nóg- rád megyei Élelmiszer- és Ve- gyiáru-nagykereskedelmi Vál­lalat salgótarjáni fiókja. Eb­ben az esztendőben 740 milli­ós forgalomra számítanak. Kulturáltan, gyorsan — egy­szóval korszerűbben — szol­gálhatják ki a jövőben ügy­feleiket, mert nemrégen új raktárházat avattak, melynek 1700 négyzetméter alapterüle­tén hat méter magasságban helyezhetők el az áruk. Ma­gasemelő targoncákkal moz­gatják a cikkeket, melyek pat­kóállványokon várják szétosz­tásukat. Az itt dolgozók szo­ciális körülményeinek jelen­tős javulása várható a — ter­vek szerint — a február köze­pén átadásra kerülő létesít­ménytől, melyben öltözők, fürdők, étkezőhelyiségek kap­nak helyet. Az irodák is el­fogadható környezetet biztosí­tanak.- kj — NÓGRÁD - 1981. január 10., szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom