Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

Ezt láttuk a mozikban* Vaktöltények Visszapillantás a decemberi filmbemutatókra Noha csak néhány nap vá­laszt el bennünket az 1980-as esztendőktől, a filmek tükré­ben a december jóval távo- labbnak tűnik. A bőséges év végi filmdömpingből csupán egy-két alkotás emléke ha­— Gulyás Gyula és Gulyás János, —, mikor a hirhedt „Papp Laci-ügy” kulisszái mögé ígért bepillantást. A POFONOK VÖLGYE, AVAGY PAPP LACIT NEM LEHET LEGYŐZNI. még­gyott bennünk maradandó sem igazán izgalmas film, a nyomot az új évre. szó egyik értelmében sem. A Neil Simon vígjátéka, a KALIFORNIAI LAKOSZ­TÁLY például csak a vetí­tés másfél órája alatt tudta úgy-ahogy lekötni nézőit, pe­feladat, amelyre vállalkoz­tak, mélyebb társadalmi vizs­gálódást sejtetett, hiszen a világhírű boxoló kálváriája legalább annyira nem magán­dig a neves színpadi szerző ügy, mint az egykori öttusa­darabját igazi „profi” rende­ző — Herbert Ross — igye­kezett filmszerűvé tenni. A luxushotel lakóit azonban leg­feljebb megmosolyogtatta bajnok, Balczó András ügye. A Pofonok völgye azonban nem éri el a KÜLDETÉS színvonalát. Igaz a Papp La­ci-ügy, sem úgy ért véget, esendöségükért, semmint, hogy mint Balczóé... — a szerző szándéka szerint Akik Sam Peckinpah KON­_ maró gúnnyal leplezte vol- VOJ című filmjének sikere alapján váltottak jegyet, A PAP, A KURTIZÁN ÉS A MAGÁNYOS HŐS című westernre, azok bizonyára csa­lódottan hagyták el a mozik nézőterét. Tanulság: a vad­na le a „felső tízezer” erköl­csi bomlását A „Robinson-helyzet” gya­kori témája a filmeknek, Ste­ward Raffil rendező lakatlan szigetére MODERN ROBIN­SON ÉS CSALÁDJA vetődik nyugatnak is volt szelíd arca, egy kellemesnek induló hajó- sőt, unalmas is. kirándulás után. A hajótöröt- Több Oscar-díjat is kapott tek küzdelme a természet erő- Sidney Lumet alkotása, a ivei szemben oly sok logi- HÁLÓZAT, amely az ameri­kai és egyéb képtelenséget kai tv-társaságok kíméletlen tartalmaz, hogy még mese- konkurrenciaharcába nyúj- filmnek is gyermekded. tott bepillantást A tömeg­Hálás témát választott két kommunikációs gépezet fo- magyar dokumentumfilmes gaskerekei között egy népsze­rű kommentátor lelte halá- *- lát mégpedig a tv nyilvános­•összeáiiításunkat — a teljessé? saga előtt. A Hálózat mind- lírénve nélkül — a salgótarjáni azonáltal nem igazán őszin- Noviaber 7. és balassagyarmati te film Noha Sidney Lumet —, aki maga is dolgozott a Madách Filmszínházak műsora alapján készítettük. televíziónak — belülről is­meri és mutatja be a stúdiók világát figyelmen kívül hagy­ja, hogy mindazok, akik ál­dozatai ennek a gépezetnek, egyúttal a manipuláció ön­kéntes eszközei is. Weöres Sándor műve alap­ján készült Bódv Gábor új filmje, a PSICHÉ ÉS NÁR­CISZ, melynek második ré­szét ezekben a napokban mu­tatják be megyénk filmszín­házai. A szabados életű köl­tőnő sorsa tehát még nem ért véget a mozivásznon, de való­színűleg nem alaptalan abbé­li félelmünk, hogy a film­nyelv kiváló hazai kísérlete­zője, Bódy Gábor továbbra is a kísérletező kedvét részesíti előnyben, — a gondolatok he­lyett. Láttuk még decemberben Fellini legutóbbi filmjét, a Zenekari próbát is. Az olasz rendező egyik korábbi alkotá­sához sem hasonlítható mű­vet készített. Az természete­sen jó, hogy ezúttal nem is­mételte önmagát, de az már kevésbé, hogy ezúttal gondo­latilag zavaros, végkicsen­gésében erősen kétértelmű filmmel lepte meg jóhisze­mű rajongóit. A film — mint - minden művészet —, úgy mondják fegyver. Nem mindegy tehát, hogy ki és mire használja. Az pedig különösen sajnálatos, ha jó ügy védelmében csak vaktöltények sülnek el... — pintér — A televízióból jelentjük A gondolafok gyilkosai A tudomány termelőerővé válik Lenyűgöző méretű irodaház, gáti társadalmakban mind- lői: Tordy Géza, Oszter Sán­Á folyosókon sorakozó zárt azokról, akik embereket terro- dór, Balázsovits Lajos, Frajt ajtók titkokat rejtegetnek. La- rizálnak. Edit és mások. Képünkön: pító csend, sehol egy lélek. — Nem szabványtörténet? Markus László a tv-jatekban. Aztán ebben a némaságban _ Egyáltalán nem az. A sz- b­váratlan felbukkan a kamera gyilkosság szó is csak inkább ______________________________ előtt egy jelentéktelenül öl- szimDolikus töltésű. Valójá­tözött férfi, hányaveti ballon- ban itt inkább a gondolkodó kabátban, fején ócska kalap- ember egyéniségét, gondolá­ban. Csak az arc, az elgon- |0kat gyilkolnak napról nap­dolkodtató tekintet tudatja ra_ emberi lélek pusztítá- velünk, a svéd Jensen felügye- san fáradoznak bizonyos sö­lő nem mindennapi személy... tét erők. A cselekmény kö­zéppontjába egy titokzatos osztály, az úgynevezett^ 31. ügyosztály áll, amelyről az alkalmazottak nem tudhat­nak semmit, még a lábukat Magyar ásatási módszerek Latin-Amerikában Interjú Boglár Lajos professzorral MAGYAR ORVOSOK és vízfúrók Közel-Keleten, a Maghreb országaiban és fe- keteafrikában, magyar geo­lógusok és földmérők Latin- Amerikában, több mint húsz afrikai, amerikai és ázsiai fej­lődő ország fiatal ösztöndíja­sai a magyar egyetemeken — téves az az elképzelés, hogy csak a műszaki tudomány gondolatai, ideái válhatnak termelőerővé. • Olykor a termeléstől olyan távoleső tudomány is erre az útra tér, mint az amerika- nisztika, a földrész indián né­peinek anyagi és szellemi kul­túráját tanulmányozó összetett diszciplína. Mi az amerika- nisztika? Néprajz és antropo­lógia, valamivel kevesebb ré­gészet és egycsipetnyi filo­lógia Legnagyobb élő alakja nálunk Boglár Lajos profesz- szor, aki most két brazíliai útja között, a guarni indiá­nok földjén végzett néprajzi terepmunka után és a Sao Pauló-i egyetemen megkez­dett oktatói tevékenység kü­szöbén magyarázza, hogyan válhat akár a régészet is ter­melőerővé: — A régészetben és a nép­rajzban — ez a kettő Ameri­ka népeinek megismerésében szorosan összefonódik — a korszerűség kézzelfogható do­log. Vegyük példának a kö­zépkori faluásatásokat, mert itt az érdeklődés megválto­zása teljesen új módszertant fejlesztett ki. Az ötvenes években a történelem materi­alista felfogása vetette föl a szakemberekben, hogy ne csak a palotákat, az udvart vizs­gáljuk a hűbéri Magyarorszá­gon, hanem a hétköznapi éle­tet is. A faluásatást ahhoz kellett kitalálni, hogy a jövő­ben ne csak a színpompás, terjedelmes építményeket tud­juk föltárni és restaurálni, hanem keressük meg, hol is laktak azok a parasztok és kézművesek, akik tulajdon­képpen ezeket létrehozták. Megnéztük, hol laktak. Hát nyolc-tíz négyzetméteres la­kógödrökben, majd tíz-tizen­öt négyzetméteres, egy he­lyiségből álló házakban. Ez még mindig félig-meddig a földbe volt mélyítve. Csak Nagy Lajos korában jelennek meg a mai hagyományos pa­rasztházak elődei. Ahhoz, hogy mindezt így sorba ál­lítsuk, ki kellett dolgozni egy szabályos, önálló faluásatási technikát. Könnyen átlátható, hogy a szilárd falmaradvá­nyok feltárásához szokott ré­gészeti gondolkodásnak és ku­tató szemnek egészen át kel­lett állni a fából és vályogból összeeszkábált putrik marad­ványainak fölismeréséhez. Mi ott nem faragványokat, fres­kókat kerestünk, nem is egy kegyhely, vagy egy hatalmi központ folyamatos történeté­nek tárgyi tanúbizonyságait, hanem az egykori dolgozó emberek életmódját. Ahhoz pedig kézenfekvő volt egy idő­szakot föltárni, a lehető leg­teljesebben, még akkor is, ha az ásatás kénytelen más kor­ból . származó emlékeket el is pusztítani. Ezért alkalmaz­tuk előszeretettel az Árpád­kor falufeltárásainál az ún. réteges, stratumos leletmentő eljárást. Érthető talán az is, hogy a magyar falutörténet folyamatosságát különböző te­lepülések sajátosságainak egy­bevetésével lehetett megraj­zolni. MI EBBEN a termelőerővé válás? Nálunk a termelés — maga az ásatás és a népraj­zi terepmunka. Abban a pil­lanatban, amikor külföldön a szakemberek fölismerik, hogy nekik is hasonló problémáik vannak, s — mondjuk — egy távoli földrész régi paraszthá­zainak föltárása, valamint a mai földművesek hasonló tech­nikával elkészített házainak, a tárgyak belső elhelyezésének néprajzi ihletésű elemzése hasznosan egybevethető — indokolttá vált a tapasztalat- csere, a módszerek átvétele, végbement a régészet „terme­lőerővé válása”. Ez természetesen nem pusz­tán spekuláció. A maja te­rületeken például nemzedéke­ken át az volt a probléma, hogy a földből csak paloták és piramisok kerültek elő. A régészeknek fogalmuk sem volt arról, milyenek a maja városok. Mindig arról beszél­tek, hogy ezek a nagy, pom­pás épületegyüttesek csak vallási központok voltak, mert a latin-amerikai szakemberek­hez is. Számos fiatal antropo­lógus, néprajzos, régész és tör­ténelemkutató kapott nálunk diplomát. De még olyan fia­talok is, akik közgazdasági és szociológiai tanulmányok után tértek vissza Kubába, Mexikóba, Peruba és Bolíviá­ba, megtanulták az amerika- nisztikai kurzusainkon, Szege­den vagy Budapesten, hogyan vegyék figyelembe a város mellett a vidéket, ami ott az indiánt jelenti. Milyen tapasztalatokkal tér­hetnek haza a mi latin-ame­rikai tanítványaink? Először is, aki olvas és járja közülük Magyarországot, az látja, mek­kora régészeti munka folyik itt. Ez a kis ország többet költ archeológiára, mint Mexi­kó kivételével minden latin­amerikai ország, s ezt a pénzt okosan is fektetik be. Itt sok­kal gazdagabb technikával folynak az ásatások. Az ösz­töndíjas mindenféle módszert kénytelen megtanulni, mert itt mindenféle korszakot vé­gig kell ásnia az őskortól a középkorig. Mégpedig olyan szemlélettel, mint amit a fa­luásatások kapcsán korábban részleteztem. Mi innen Latin-Amerikát szemlélve, többet látunk, mint a helyszínen. Mert az össze­függéseket keressük, a dolgok dialektikáját elemezgetjük, a különböző kultúrák belső szerkezetét, a gazdasági élet és az ideológia kapcsolatát^ továbbá e kultúráknak egy­mással való összefüggéseit.' Tehát az indián fejlődés plo- bális megismerését célozzuk, nem pedig egy konkrét, zárt törzsi kultúrát vizsgálgatunk. EZ A MÓDSZER BEVÁLT. Ösztöndíjasaink otthoni indít­tatással, sokban a mi hajda­ni falukutatóink igazságkere­nincs mellettük lakosság, la- s° hevével, népszolgáló buzgal kőház. Az illinoisi egyetemről egy csoport régész kutatott a gua- temalai őserdőben maja tele­pülések után. Ezek között volt egy magyar származású is. aki ismerte a magyar falu­ásatások publikációit. Egy szó, mint száz, ez a régész úgy hat-hét éve eljött ide ta­nulmányozni módszereinket. Ma már tanulmányok és köny­vek szólnak róla, hogyan ke­rültek most már elő a földből maja falvak. A magyar ösztöndíjrend­szer gondoskodik róla, hogy a mi alapgondolatunk — ne csak a színpompásat, az ara­nyat, a drágát nézzük, hanem az agyagot, a fát, a követ is! — szisztematikusan eljusson mával eltelve jönnek Magyar- országra. Aztán, ami nagy összefüggést megismertek földrészünk kultúrájáról, ha­zaviszik, kutatnak, föltárnak, majd anyagaikat elhozzák ide, s közösen földolgozzuk. Így sikerült egy tehetséges bolí­viai régésztanítványunknak, Marcello Marenónak 1976 és 1980 között Észak-Bolíviá- ban egy eladdig érintetlen ön­tözéses kultúrát, osztálytársa­dalmat fölfedeznie. Ezt az ún. Molló-kultúrát az aymara indiánok fejlesztették ki a 14—15. században. Ki tudja, meddig pihent volna még ez a műveltség a földben, ha Marcello Moreno nem kerül szép hazánkba? Kronstein Gábor Politikai krimit forgat Mál- nay Levente rendező, — mondja a főszerepet játszó Márkus László. — Nagyon érdekes műnek tartom a svéd szerző könyvben is megjelent sem tehetik be a 31. emeletre. Gyilkosság a 31. emeleten című g a;10j végül mégis bekövetke- munkáját. Élvezem a színészi zjk a katasztrófa, csak egé- feladatot. ilyen zsánerű sze- szen ellenkező előjellel. A repet ugyanis eddig még nem tv-játék nem hagyományos kaptam. Életre kelteni egy elemekkel mutatja be mindezt, nyomozó figuráját. Talán jnkább lélektani effektusokkal Colombo hadnagyhoz hason- dolgozik. Számomra mégis iz- líthatom a svéd felügyelő galmasabb mindenféle krimi­alakját. — Néhány szót a tv-játék - ról? — Jensen felügyelő névte­len levél ügyében kezd nyo­mozni. Egy hatalmas vállala­tot azzal fenyegetnek meg, hogy felrobbantják. A nyo­mozás során a felügyelő egy gigantikus konszern kulisszái­nak mindaddig ismeretlen vi­lágába pillant be. A konszern históriánál. A kihallgatott sze­mélyek sorsán keresztül pil­lanthatunk be egy rejtélyes, hatalmi gépezetbe. — A forgatás vége felé tar­tanak? — Fárasztó munka, mivel egyetlen olyan beállítás sincs, ahol ne kellene jelen lennem. De szeretem ezt az izgalmas, tartalmas műfajt. Jó együtt dolgozni a rendezővel. S úgy vezetői mindent és mindenkit vélem, a nézők is szívesen ül­kezük*>en tartanak. A svéd írónak. Per Wahlöö-nek re­mek alkalmat kínál ahhoz, hogy lerontsa a leplet a nyű­nek majd le a képernyő elé, ha ió politikai krimit néz­hetnek. A tv-játék további szerep­Nyitott iskola, nyitott művelődési ház Szécsényben NŐ6RÁD - 1981. január 8., csütörtök — A mi feladatunk, hogy a közművelődés sajátos eszkö­zeivel, módszereivel kiegé­szítsük az iskola nevelési ter­vét. A nevelés alanya az is­kolában és itt nálunk is ugyanaz: a gyermek. Épp ezért elengedhetetlen, hogy jó mun­kakapcsolat alakuljon ki a két intézmény között — kezd­te a beszélgetést Balogh Fe­renc, a szécsényi művelődé­si ház igazgatója. Szécsényben több „mun­kakapocs” köti össze a közok­tatási és közművelődési in­tézményt. Több száz gyermek kapcsolódik be a művelődési ház különböző kiscsoportjai­ba. A pedagógusok a minden­napi oktató-nevelő munká­juk mellett szép számmal vál­lalnak kultúrmissziót a nagy­községben. Lassan hagyo­mánnyá csontosodik, hogy minden tanév elején megszer­vezik a nyolcadik osztályosok klubját. Az idén 50 tanuló vesz reszt rendszeresen a szer­vezett foglalkozásokon. Az el­múlt tanévben kísérleti jel­leggel indult be a napközis­klub. A gyermekközösség jól érezte magát a filmvetítéssel, sok játékkal, vetélkedőkkel „fűszerezett”. Összejövetele­ken. A kísérleti év tapaszta­latait felhasználva ebben a tanévben ismét működik a klub. A szakkörök közül a fotó-, bélyeggyűjtő, modelle­ző és a képzőművészeti al­kotó közösségekben 120 kis­diák találja meg a szabad idő hasznos eltöltésének egy- egy formáját. A művészeti csoportok közül komoly ha­gyományokkal rendelkeznek a táncosok. A három cso- pprtban kezdő és haladó szin­ten 58 fiú és lány ropja a táncot. Az elmúlt évben ala­kult meg a diákszinpad. Ba­kos László ifjú „színésznöven­dékei” maguk és társuk szó­rakoztatása mellett a szép ma­gyar beszéd ápolását is célul tűzték. A bábosok Földi Zsu­zsanna szakmai vezetésével ebben a tanévben kezdték el munkájukat. Két éve dolgozik együtt Borda István furulya- csoportja, akik már több al­kalommal szerepeltek külön­böző községi ünnepségeken. — Nyugodtan mondhatom, hogy a gyermekek nagytermi szórakoztató műsora sokkal gazdagabb, mint a felnőtteké. Rendszeresen fogadjuk az Állami Bábszínház előadása­it; a Magyar Cirkusz és Va­rieté gyermekműsorát: a Nép­színház ifjúsági előadásait. Több ismert előadóművész, mint például Levente Péter vagy Harsányi Gábor vendég szerepelt nálunk, egy-két alkalommal nőnk megtartani az általunk szervezett dolgozók általános iskolai magánvizsgára előké­szítő tanfolyamokat. Ide tar­tozik az is, hogy egyes foglal- Havonta kozásokat az iskolába vagyunk tartunk kénytelenek átvinni. Az idén a gyermekeknek szórakozta- például a szabás-varrás tan­tó jellegű műsort. Nagyon folyamunknak adtak otthont. fontosnak tartom, hogy a kisgalériánk kiállításait a tanulócsoportok rendszeresen látogatják. — A pedagógusok milyen formában és mértékben kap­csolódnak be a művelődési ház munkájába? — Az ő tevékenységük ket­tős. Többen közvetve segítik munkánkat. Mint osztályfő­nökök a szervezésben nyújta­nak segítséget. Figyelemmel kísérik a gyermekek művelő­dési házban végzett munká­ját. Sokan közülük közvetle­nül is bekapcsolódnak a mi „vérkeringésünkbe”. A külön­böző ifjúsági csoportok veze­Mint ismeretes, az elmúlt év szeptemberében új általános iskolát adtak át Szécsényben, amelynek egy csodálatosan szép és tágas aulája van. Ju­hász Lajossal, az iskola igaz­gatójával megbeszéltük, hogy hogy a gyermekrendezvénye­ink egy részét ott fogjuk meg­tartani. így például február­ban Halász Jutka műsorára is ott kerül sor. Élő és többrétű a kapcso­lat a művelődési ház és az általános iskola között. Mind­két intézmény kölcsönösen nyitott egymás felé. A kölcsö­nös szellemi áramlatban (amely lényegesen több lehe­tőséget biztosít a szécsén*' tésében hét pedagógus vesz gyermekek szabad idejéne' részt. Borda István, Várkonyi Balázsné a felnőtténekkarun­kat vezeti. Többen TIT-elő- adásokat, tartanak. Különböző tanfolyamokat vezetne* Az ő segítségük nélkül nem tud­kulturált eltöltésére, az ön­megvalósulásra) alakul ea formálódik egyéniségük, sze­mélyiségük. — Sz. F. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom