Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-08 / 6. szám
Ezt láttuk a mozikban* Vaktöltények Visszapillantás a decemberi filmbemutatókra Noha csak néhány nap választ el bennünket az 1980-as esztendőktől, a filmek tükrében a december jóval távo- labbnak tűnik. A bőséges év végi filmdömpingből csupán egy-két alkotás emléke ha— Gulyás Gyula és Gulyás János, —, mikor a hirhedt „Papp Laci-ügy” kulisszái mögé ígért bepillantást. A POFONOK VÖLGYE, AVAGY PAPP LACIT NEM LEHET LEGYŐZNI. méggyott bennünk maradandó sem igazán izgalmas film, a nyomot az új évre. szó egyik értelmében sem. A Neil Simon vígjátéka, a KALIFORNIAI LAKOSZTÁLY például csak a vetítés másfél órája alatt tudta úgy-ahogy lekötni nézőit, pefeladat, amelyre vállalkoztak, mélyebb társadalmi vizsgálódást sejtetett, hiszen a világhírű boxoló kálváriája legalább annyira nem magándig a neves színpadi szerző ügy, mint az egykori öttusadarabját igazi „profi” rendező — Herbert Ross — igyekezett filmszerűvé tenni. A luxushotel lakóit azonban legfeljebb megmosolyogtatta bajnok, Balczó András ügye. A Pofonok völgye azonban nem éri el a KÜLDETÉS színvonalát. Igaz a Papp Laci-ügy, sem úgy ért véget, esendöségükért, semmint, hogy mint Balczóé... — a szerző szándéka szerint Akik Sam Peckinpah KON_ maró gúnnyal leplezte vol- VOJ című filmjének sikere alapján váltottak jegyet, A PAP, A KURTIZÁN ÉS A MAGÁNYOS HŐS című westernre, azok bizonyára csalódottan hagyták el a mozik nézőterét. Tanulság: a vadna le a „felső tízezer” erkölcsi bomlását A „Robinson-helyzet” gyakori témája a filmeknek, Steward Raffil rendező lakatlan szigetére MODERN ROBINSON ÉS CSALÁDJA vetődik nyugatnak is volt szelíd arca, egy kellemesnek induló hajó- sőt, unalmas is. kirándulás után. A hajótöröt- Több Oscar-díjat is kapott tek küzdelme a természet erő- Sidney Lumet alkotása, a ivei szemben oly sok logi- HÁLÓZAT, amely az amerikai és egyéb képtelenséget kai tv-társaságok kíméletlen tartalmaz, hogy még mese- konkurrenciaharcába nyúj- filmnek is gyermekded. tott bepillantást A tömegHálás témát választott két kommunikációs gépezet fo- magyar dokumentumfilmes gaskerekei között egy népszerű kommentátor lelte halá- *- lát mégpedig a tv nyilvános•összeáiiításunkat — a teljessé? saga előtt. A Hálózat mind- lírénve nélkül — a salgótarjáni azonáltal nem igazán őszin- Noviaber 7. és balassagyarmati te film Noha Sidney Lumet —, aki maga is dolgozott a Madách Filmszínházak műsora alapján készítettük. televíziónak — belülről ismeri és mutatja be a stúdiók világát figyelmen kívül hagyja, hogy mindazok, akik áldozatai ennek a gépezetnek, egyúttal a manipuláció önkéntes eszközei is. Weöres Sándor műve alapján készült Bódv Gábor új filmje, a PSICHÉ ÉS NÁRCISZ, melynek második részét ezekben a napokban mutatják be megyénk filmszínházai. A szabados életű költőnő sorsa tehát még nem ért véget a mozivásznon, de valószínűleg nem alaptalan abbéli félelmünk, hogy a filmnyelv kiváló hazai kísérletezője, Bódy Gábor továbbra is a kísérletező kedvét részesíti előnyben, — a gondolatok helyett. Láttuk még decemberben Fellini legutóbbi filmjét, a Zenekari próbát is. Az olasz rendező egyik korábbi alkotásához sem hasonlítható művet készített. Az természetesen jó, hogy ezúttal nem ismételte önmagát, de az már kevésbé, hogy ezúttal gondolatilag zavaros, végkicsengésében erősen kétértelmű filmmel lepte meg jóhiszemű rajongóit. A film — mint - minden művészet —, úgy mondják fegyver. Nem mindegy tehát, hogy ki és mire használja. Az pedig különösen sajnálatos, ha jó ügy védelmében csak vaktöltények sülnek el... — pintér — A televízióból jelentjük A gondolafok gyilkosai A tudomány termelőerővé válik Lenyűgöző méretű irodaház, gáti társadalmakban mind- lői: Tordy Géza, Oszter SánÁ folyosókon sorakozó zárt azokról, akik embereket terro- dór, Balázsovits Lajos, Frajt ajtók titkokat rejtegetnek. La- rizálnak. Edit és mások. Képünkön: pító csend, sehol egy lélek. — Nem szabványtörténet? Markus László a tv-jatekban. Aztán ebben a némaságban _ Egyáltalán nem az. A sz- bváratlan felbukkan a kamera gyilkosság szó is csak inkább ______________________________ előtt egy jelentéktelenül öl- szimDolikus töltésű. Valójátözött férfi, hányaveti ballon- ban itt inkább a gondolkodó kabátban, fején ócska kalap- ember egyéniségét, gondolában. Csak az arc, az elgon- |0kat gyilkolnak napról napdolkodtató tekintet tudatja ra_ emberi lélek pusztítá- velünk, a svéd Jensen felügye- san fáradoznak bizonyos sölő nem mindennapi személy... tét erők. A cselekmény középpontjába egy titokzatos osztály, az úgynevezett^ 31. ügyosztály áll, amelyről az alkalmazottak nem tudhatnak semmit, még a lábukat Magyar ásatási módszerek Latin-Amerikában Interjú Boglár Lajos professzorral MAGYAR ORVOSOK és vízfúrók Közel-Keleten, a Maghreb országaiban és fe- keteafrikában, magyar geológusok és földmérők Latin- Amerikában, több mint húsz afrikai, amerikai és ázsiai fejlődő ország fiatal ösztöndíjasai a magyar egyetemeken — téves az az elképzelés, hogy csak a műszaki tudomány gondolatai, ideái válhatnak termelőerővé. • Olykor a termeléstől olyan távoleső tudomány is erre az útra tér, mint az amerika- nisztika, a földrész indián népeinek anyagi és szellemi kultúráját tanulmányozó összetett diszciplína. Mi az amerika- nisztika? Néprajz és antropológia, valamivel kevesebb régészet és egycsipetnyi filológia Legnagyobb élő alakja nálunk Boglár Lajos profesz- szor, aki most két brazíliai útja között, a guarni indiánok földjén végzett néprajzi terepmunka után és a Sao Pauló-i egyetemen megkezdett oktatói tevékenység küszöbén magyarázza, hogyan válhat akár a régészet is termelőerővé: — A régészetben és a néprajzban — ez a kettő Amerika népeinek megismerésében szorosan összefonódik — a korszerűség kézzelfogható dolog. Vegyük példának a középkori faluásatásokat, mert itt az érdeklődés megváltozása teljesen új módszertant fejlesztett ki. Az ötvenes években a történelem materialista felfogása vetette föl a szakemberekben, hogy ne csak a palotákat, az udvart vizsgáljuk a hűbéri Magyarországon, hanem a hétköznapi életet is. A faluásatást ahhoz kellett kitalálni, hogy a jövőben ne csak a színpompás, terjedelmes építményeket tudjuk föltárni és restaurálni, hanem keressük meg, hol is laktak azok a parasztok és kézművesek, akik tulajdonképpen ezeket létrehozták. Megnéztük, hol laktak. Hát nyolc-tíz négyzetméteres lakógödrökben, majd tíz-tizenöt négyzetméteres, egy helyiségből álló házakban. Ez még mindig félig-meddig a földbe volt mélyítve. Csak Nagy Lajos korában jelennek meg a mai hagyományos parasztházak elődei. Ahhoz, hogy mindezt így sorba állítsuk, ki kellett dolgozni egy szabályos, önálló faluásatási technikát. Könnyen átlátható, hogy a szilárd falmaradványok feltárásához szokott régészeti gondolkodásnak és kutató szemnek egészen át kellett állni a fából és vályogból összeeszkábált putrik maradványainak fölismeréséhez. Mi ott nem faragványokat, freskókat kerestünk, nem is egy kegyhely, vagy egy hatalmi központ folyamatos történetének tárgyi tanúbizonyságait, hanem az egykori dolgozó emberek életmódját. Ahhoz pedig kézenfekvő volt egy időszakot föltárni, a lehető legteljesebben, még akkor is, ha az ásatás kénytelen más korból . származó emlékeket el is pusztítani. Ezért alkalmaztuk előszeretettel az Árpádkor falufeltárásainál az ún. réteges, stratumos leletmentő eljárást. Érthető talán az is, hogy a magyar falutörténet folyamatosságát különböző települések sajátosságainak egybevetésével lehetett megrajzolni. MI EBBEN a termelőerővé válás? Nálunk a termelés — maga az ásatás és a néprajzi terepmunka. Abban a pillanatban, amikor külföldön a szakemberek fölismerik, hogy nekik is hasonló problémáik vannak, s — mondjuk — egy távoli földrész régi parasztházainak föltárása, valamint a mai földművesek hasonló technikával elkészített házainak, a tárgyak belső elhelyezésének néprajzi ihletésű elemzése hasznosan egybevethető — indokolttá vált a tapasztalat- csere, a módszerek átvétele, végbement a régészet „termelőerővé válása”. Ez természetesen nem pusztán spekuláció. A maja területeken például nemzedékeken át az volt a probléma, hogy a földből csak paloták és piramisok kerültek elő. A régészeknek fogalmuk sem volt arról, milyenek a maja városok. Mindig arról beszéltek, hogy ezek a nagy, pompás épületegyüttesek csak vallási központok voltak, mert a latin-amerikai szakemberekhez is. Számos fiatal antropológus, néprajzos, régész és történelemkutató kapott nálunk diplomát. De még olyan fiatalok is, akik közgazdasági és szociológiai tanulmányok után tértek vissza Kubába, Mexikóba, Peruba és Bolíviába, megtanulták az amerika- nisztikai kurzusainkon, Szegeden vagy Budapesten, hogyan vegyék figyelembe a város mellett a vidéket, ami ott az indiánt jelenti. Milyen tapasztalatokkal térhetnek haza a mi latin-amerikai tanítványaink? Először is, aki olvas és járja közülük Magyarországot, az látja, mekkora régészeti munka folyik itt. Ez a kis ország többet költ archeológiára, mint Mexikó kivételével minden latinamerikai ország, s ezt a pénzt okosan is fektetik be. Itt sokkal gazdagabb technikával folynak az ásatások. Az ösztöndíjas mindenféle módszert kénytelen megtanulni, mert itt mindenféle korszakot végig kell ásnia az őskortól a középkorig. Mégpedig olyan szemlélettel, mint amit a faluásatások kapcsán korábban részleteztem. Mi innen Latin-Amerikát szemlélve, többet látunk, mint a helyszínen. Mert az összefüggéseket keressük, a dolgok dialektikáját elemezgetjük, a különböző kultúrák belső szerkezetét, a gazdasági élet és az ideológia kapcsolatát^ továbbá e kultúráknak egymással való összefüggéseit.' Tehát az indián fejlődés plo- bális megismerését célozzuk, nem pedig egy konkrét, zárt törzsi kultúrát vizsgálgatunk. EZ A MÓDSZER BEVÁLT. Ösztöndíjasaink otthoni indíttatással, sokban a mi hajdani falukutatóink igazságkerenincs mellettük lakosság, la- s° hevével, népszolgáló buzgal kőház. Az illinoisi egyetemről egy csoport régész kutatott a gua- temalai őserdőben maja települések után. Ezek között volt egy magyar származású is. aki ismerte a magyar faluásatások publikációit. Egy szó, mint száz, ez a régész úgy hat-hét éve eljött ide tanulmányozni módszereinket. Ma már tanulmányok és könyvek szólnak róla, hogyan kerültek most már elő a földből maja falvak. A magyar ösztöndíjrendszer gondoskodik róla, hogy a mi alapgondolatunk — ne csak a színpompásat, az aranyat, a drágát nézzük, hanem az agyagot, a fát, a követ is! — szisztematikusan eljusson mával eltelve jönnek Magyar- országra. Aztán, ami nagy összefüggést megismertek földrészünk kultúrájáról, hazaviszik, kutatnak, föltárnak, majd anyagaikat elhozzák ide, s közösen földolgozzuk. Így sikerült egy tehetséges bolíviai régésztanítványunknak, Marcello Marenónak 1976 és 1980 között Észak-Bolíviá- ban egy eladdig érintetlen öntözéses kultúrát, osztálytársadalmat fölfedeznie. Ezt az ún. Molló-kultúrát az aymara indiánok fejlesztették ki a 14—15. században. Ki tudja, meddig pihent volna még ez a műveltség a földben, ha Marcello Moreno nem kerül szép hazánkba? Kronstein Gábor Politikai krimit forgat Mál- nay Levente rendező, — mondja a főszerepet játszó Márkus László. — Nagyon érdekes műnek tartom a svéd szerző könyvben is megjelent sem tehetik be a 31. emeletre. Gyilkosság a 31. emeleten című g a;10j végül mégis bekövetke- munkáját. Élvezem a színészi zjk a katasztrófa, csak egé- feladatot. ilyen zsánerű sze- szen ellenkező előjellel. A repet ugyanis eddig még nem tv-játék nem hagyományos kaptam. Életre kelteni egy elemekkel mutatja be mindezt, nyomozó figuráját. Talán jnkább lélektani effektusokkal Colombo hadnagyhoz hason- dolgozik. Számomra mégis iz- líthatom a svéd felügyelő galmasabb mindenféle krimialakját. — Néhány szót a tv-játék - ról? — Jensen felügyelő névtelen levél ügyében kezd nyomozni. Egy hatalmas vállalatot azzal fenyegetnek meg, hogy felrobbantják. A nyomozás során a felügyelő egy gigantikus konszern kulisszáinak mindaddig ismeretlen világába pillant be. A konszern históriánál. A kihallgatott személyek sorsán keresztül pillanthatunk be egy rejtélyes, hatalmi gépezetbe. — A forgatás vége felé tartanak? — Fárasztó munka, mivel egyetlen olyan beállítás sincs, ahol ne kellene jelen lennem. De szeretem ezt az izgalmas, tartalmas műfajt. Jó együtt dolgozni a rendezővel. S úgy vezetői mindent és mindenkit vélem, a nézők is szívesen ülkezük*>en tartanak. A svéd írónak. Per Wahlöö-nek remek alkalmat kínál ahhoz, hogy lerontsa a leplet a nyűnek majd le a képernyő elé, ha ió politikai krimit nézhetnek. A tv-játék további szerepNyitott iskola, nyitott művelődési ház Szécsényben NŐ6RÁD - 1981. január 8., csütörtök — A mi feladatunk, hogy a közművelődés sajátos eszközeivel, módszereivel kiegészítsük az iskola nevelési tervét. A nevelés alanya az iskolában és itt nálunk is ugyanaz: a gyermek. Épp ezért elengedhetetlen, hogy jó munkakapcsolat alakuljon ki a két intézmény között — kezdte a beszélgetést Balogh Ferenc, a szécsényi művelődési ház igazgatója. Szécsényben több „munkakapocs” köti össze a közoktatási és közművelődési intézményt. Több száz gyermek kapcsolódik be a művelődési ház különböző kiscsoportjaiba. A pedagógusok a mindennapi oktató-nevelő munkájuk mellett szép számmal vállalnak kultúrmissziót a nagyközségben. Lassan hagyománnyá csontosodik, hogy minden tanév elején megszervezik a nyolcadik osztályosok klubját. Az idén 50 tanuló vesz reszt rendszeresen a szervezett foglalkozásokon. Az elmúlt tanévben kísérleti jelleggel indult be a napközisklub. A gyermekközösség jól érezte magát a filmvetítéssel, sok játékkal, vetélkedőkkel „fűszerezett”. Összejöveteleken. A kísérleti év tapasztalatait felhasználva ebben a tanévben ismét működik a klub. A szakkörök közül a fotó-, bélyeggyűjtő, modellező és a képzőművészeti alkotó közösségekben 120 kisdiák találja meg a szabad idő hasznos eltöltésének egy- egy formáját. A művészeti csoportok közül komoly hagyományokkal rendelkeznek a táncosok. A három cso- pprtban kezdő és haladó szinten 58 fiú és lány ropja a táncot. Az elmúlt évben alakult meg a diákszinpad. Bakos László ifjú „színésznövendékei” maguk és társuk szórakoztatása mellett a szép magyar beszéd ápolását is célul tűzték. A bábosok Földi Zsuzsanna szakmai vezetésével ebben a tanévben kezdték el munkájukat. Két éve dolgozik együtt Borda István furulya- csoportja, akik már több alkalommal szerepeltek különböző községi ünnepségeken. — Nyugodtan mondhatom, hogy a gyermekek nagytermi szórakoztató műsora sokkal gazdagabb, mint a felnőtteké. Rendszeresen fogadjuk az Állami Bábszínház előadásait; a Magyar Cirkusz és Varieté gyermekműsorát: a Népszínház ifjúsági előadásait. Több ismert előadóművész, mint például Levente Péter vagy Harsányi Gábor vendég szerepelt nálunk, egy-két alkalommal nőnk megtartani az általunk szervezett dolgozók általános iskolai magánvizsgára előkészítő tanfolyamokat. Ide tartozik az is, hogy egyes foglal- Havonta kozásokat az iskolába vagyunk tartunk kénytelenek átvinni. Az idén a gyermekeknek szórakozta- például a szabás-varrás tantó jellegű műsort. Nagyon folyamunknak adtak otthont. fontosnak tartom, hogy a kisgalériánk kiállításait a tanulócsoportok rendszeresen látogatják. — A pedagógusok milyen formában és mértékben kapcsolódnak be a művelődési ház munkájába? — Az ő tevékenységük kettős. Többen közvetve segítik munkánkat. Mint osztályfőnökök a szervezésben nyújtanak segítséget. Figyelemmel kísérik a gyermekek művelődési házban végzett munkáját. Sokan közülük közvetlenül is bekapcsolódnak a mi „vérkeringésünkbe”. A különböző ifjúsági csoportok vezeMint ismeretes, az elmúlt év szeptemberében új általános iskolát adtak át Szécsényben, amelynek egy csodálatosan szép és tágas aulája van. Juhász Lajossal, az iskola igazgatójával megbeszéltük, hogy hogy a gyermekrendezvényeink egy részét ott fogjuk megtartani. így például februárban Halász Jutka műsorára is ott kerül sor. Élő és többrétű a kapcsolat a művelődési ház és az általános iskola között. Mindkét intézmény kölcsönösen nyitott egymás felé. A kölcsönös szellemi áramlatban (amely lényegesen több lehetőséget biztosít a szécsén*' tésében hét pedagógus vesz gyermekek szabad idejéne' részt. Borda István, Várkonyi Balázsné a felnőtténekkarunkat vezeti. Többen TIT-elő- adásokat, tartanak. Különböző tanfolyamokat vezetne* Az ő segítségük nélkül nem tudkulturált eltöltésére, az önmegvalósulásra) alakul ea formálódik egyéniségük, személyiségük. — Sz. F. —