Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! MSZMP NÓGRÁD MEGYE I, BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI .TA N ÁCS LAPJA XXXVII ÉVF.. 26. SZÁM ARA; 1.40 FORINT 1981 IANUAR 31. SZOMBAT Növekszik baromfiipar termelése Az elmúlt öt évben ötödével nőtt a baromfiipar termelése. Általában zavartalan volt a hazai ellátás és fokozódott az export, amelynek bevétele először haladta meg — 1980-ban — a 200 millió dollárt. Bár egy ízben, 1978- ban átmeneti visszaesés következett be, a termelők és a feldolgozók az időközben javuló értékesítési lehetőséget kihasználva biztonságos alapokat teremtettek a következő években tervezett további előrelépéshez. Az V- ötéves terv időszakának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy egyetlen év visz- szaeséséből, a^ piaci érdeklődés átmeneti lanyhulásából nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mivel az élelmiszeriparnak ez az ágazata egyetlen év alatt akár 10 százalékos termelésnövelésre is képes, és ez a nagyfokú rugalmasság lehetővé teszi a keresethullámzáshoz való gyors alkalmazkodást. Az ipar az exportra való termelés fokozására tavaly mintegy 100 millió forintos hozzájárulással további segítséget adott a termelőüzemeknek. 1980-ban a baromfiexport elérte a 140 ezer tonnát és a lakossági ellátásban — az egy főre jutó fogyasztásban — a világelsők közé került az ország. A piaci viszonyok 1981-ben várhatóan kedveznek a baromfitermelőknek, legalábbis erre lehet következtetni a szerződésekből. A belföldi fogyasztás a terv szerint 2—3 százalékkal növekszik. Az áru 75—80 százalékát a csirke adja. Az ipar növelni igyekszik a grillcsirke arányát; a mind jobban gépesített háztartások kedvelt élelmiszere külföldön is az értékes hűsrészeket adó grillcsirke és arra számítanak, hogy 1981-ben itthon is több fogy majd belőle. A háztartási mélyhűtőkbe is több csirkét szán az ipar. ötszáz üzemmel és egyre több kistermelővel van közvetlen, illetve közvetett kapcsolata a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének. Egy- re-másra hozzák létre a baromfi társulásokat is a termelők és az ipari üzemek. Az ipar kapacitása növekvőben van. Az V. ötéves terv első időszakában három közös tulajdonú üzemben kezdték meg a munkát. Tavaly Zagyvarékason termelőszövetkezeti üzemet adtak át és az év végére befejeződött a szentesi és a kiskunhalasi állami baromfi-feldolgozó rekonstrukciója|MEDOSZ megyebizottsági ülés Szükség van képzett, művelt szakemberekre Szaksiervezeti nevelő munka az Ipolyvidéki EFAG-nál Társadalmunk fejlődésének, a tudati viszonyok gyorsabb változásának, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válásának egyik fontos tényezője a szakszervezeti nevelő munka. Ezért szükséges, hogy tovább erősödjék a választott szakszervezeti testületek, tisztségviselők és aktivisták felelőssége a nevelésben, az igények, az érdeklődés felkeltésében társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális élete iránt. Nincs ez másként az Ipoly- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál sem, hallhattuk Bencsik Istvántól, a vállalat szb-titkárától Salgótarjánban, a tegnapi MEDOSZ megyebizottsági ülésen. Hogy ez milyen feladat a gazdaság számára, azt jól jellemzi: a kétezer dolgozó kétszáz munkahelyen dolgozik, s közülük mindössze kétszázötvennek van munkahelye a lakóhelye közelében. A nehéz körülmények ellenére is az erdőgazdaságban, a dolgozók nagy részének általános politikai és szakmai műveltsége jelentősen megnövekedett. A nevelő munkában nagy segítséget jelentett a vállalati művelődési bizottság megalakulása, amely nagymértékben segíti az oktató, nevelő munka céltudatosságát, terv- szerűségét és folyamatosságát. Jó példák erre a vállalatnál évek ótg megrendezésre kerülő szellemi vetélkedők, a különböző kiállítások szervezése, az élénk klubélet.' Az erdőgazdaságban kevés lehetőség nyílik az általános iskolai oktatás szervezésére, annak ellenére, hogy ezen a téren is igyekeznek előbbre lépni, viszont nagy tanulási kedv tapasztalható a középiskolai oktatásban. A szakmunkás- és betanítottmunkás- képzésben, valamint a szakmai továbbképzésben évente 50—70 dolgozó vesz részt. Az oktatási tervekben évről évre szerepel — és meg is valósul — a szakszervezeti tisztségviselők alap- és továbbképzése, amely igen fontos, hiszen a tisztségviselők a szakszervezeti élet mozgatórugói. A jövőben fő cél a dolgozók műveltségének, a szocialista közgondolkodásnak a továbbfejlesztése. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az Ipoiy- vidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban egyre több és jobban képzett szakember vegyen részt a termelőmunkában, segítse a vállalatot feladatainak eredményes végrehajtásában. Különjufalom az újítóknak Anyag- és energiatakarékos újításokat várnak Az ipari üzemekben az 1981-es évben a célravezető és okos gazdálkodás érdekében vezetőknek és beosztottaknak egyaránt összefogásra kell törekednie. Mégpedig úgy, hogy a sikeres technikai és technológiai megoldásokat együtt kell keresni és természetesen megtalálni. Tulajdonképpen ezt teszik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben is. A gyár találékony és öntevékeny dolgozói az elmúlt évben is bebizonyították ennek hasznát. A dolgozók kezdeményezőkészsége nyomán az újítómozgalom közel 20 millió forintos eredményt hozott, s ez a munka beépült az egész vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelésébe. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az 1981-es évrejől átgondolt újítási feladattervet dolgoztak ki annak érdekében, hogy a dolgozók kezdeményezőkészségét a legfontosabb gazdaságpolitikai feladatok megoldása felé fordítsák. A legfőbb célkitűzések közé került az anyagmegtakarítás, az energiatakarékosság, az ésszerű munkaerő-felhasználás, illetve a hulladékanyagok hasznosítása. A gyárnál a termelés, a to- vábbfeldolgozás során igen nagy mennyiségű hulladék keletkezik. Azzal az igénnyel fordultak a gyár újítógárdájához, hogy a hatékonyabb anyaggazdálkodásra, a hulladékanyagok hasznosítására nyújtsanak be újítási javaslatokat. Ezeket alkalmazásuk után, az újítási díjon felül külön is díjazzák. Mégpedig az 50 és 100 ezer forint megtakarítása esetén külön 2000, e fölött pedig külön 4 ezer forint jutalmat fizetnek ki a javaslattevőknek. Javaslatot kérnek az alap-, segéd- és rezsianyagok megtakarítására, a gyártmányok minőségének megtartására is. Az alapanyag-megtakarítási javaslatokat különösen a süly- Iyesztékes kovácstermékek gyártásánál és a szalaga;élok készítésénél várják. A segédanyagok közül pedig különösképpen a bevonóanyagok, az olajok és a csomagolóanyagok megtakarítását szeretnék szorgalmazni. Az ilyen természetű újítások után úgyszintén 2500, illetve 4000 forintos kü- lönjutalmat fizetnek ki az újítási díjon felül, a megtakarítás arányában. Az energiatakarékosság nem kevésbé fontos feladata a gyárnak. E téren is csak a közös összefogás hozhatja meg a várt eredményeket. Amíg a különböző anyagok megtakarításából 20 millió forintos eredményt szeretnének elkönyvelni, addig az energiafé- leségek takarékos felhasználásából 7—8 millió forint eredményt remélnek. A vállalatnál kialakított gyártástechnológiák igen nagy mennyiségű energiafelhasználással járnak. Olyan javaslatokat kérnek a gyár dolgozóitól, amelyek lehetővé teszik, hogy az eddigi gyártástechnológiák módosításával a gáz, a gőz, az ipari áram, a fűtőolaj, a sűrített levegő, valamint az ivó- és ipari víz felhasználásánál konkrét megtakarítás jelentkezzen. A gyár vezetői az energiamegtakarításra kidolgozott újítási javaslatokat az újítási' díjon felül, a megtakarítás előírt mértékének figyelembevételével 3000, illetve 5000 forint külön jutalommal díjazzák. Hatvanhárom új lakás Az átadás előtti munkálatokat végzik az építők a salgótarjáni Beszterce-lakótelepen felépült „F—6-os” toronyház 63 lakásában, ahová február első hetében már költözhetnek a boldog lakók. Antal Ferenc, Csonka Tamás és festőtársaik az apróbb javításokat teszik meg az ajtókon, ablakokon. Tapéta, faltól falig szőnyeg várja a másfél—két és fél szobás otthonokban a családokat. Ádám János és Babka József padlóburkoló szakmunkások úgy dolgoznak, hogy munkájuk eredménye kifogástalan legyen. — kulcsár józsef — A mezőgazdasági könyvhónap ünnepi megnyitója Túrkevén A szövetkezeti várossá alakulásának 30. évfordulóját ünneplő nagykun város, Túr- keve Vörös Csillag Filmszínházában pénteken Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke megnyitotta a téli mezőgazda- sági könyvhónap országos eseménysorozatát. Hangsúlyozta: a tudomány és a technika mind nagyobb szerepet kap a mezőgazdálkodás'ban, térhódítását hatékonyan segíti a mezőgazdasági szakkönyvek széles skálája. A legeldugottabb faluban dolgozó szakemberek is hozzájuthatnak a teljes szakirodalomhoz, hiszen a könyvkiadók az ötödik ötéves tervidőszakban nem kevesebb, mint 491 művet jelentettek meg, hat és fél millió példányban. A mostani ünnepi könyvhónap is nyújt újdonságokat: hat kiadó gondozásában 43 szakkönyv jelent meg 400 000 példányban. A legtöbb új szakkönyv a nagyüzemi és a háztáji kertészkedéssel foglalkozik, ismerteti az új eljárásokat, termelési módokat, tanácsokat ad a nagyüzemekés a kiskerttulajdonosok együttműködéséhez. Az országos megnyitó alkalmából Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója mutatta be a megjelent szakembereknek a kiállításon látható új könyveket. Bejelentette, hogy az idei könyvhónap bővelkedik majd eseményekben. Többek között Egerben, Szegeden és Bábolnán területi kiállítást rendeznek, az ország több te’epülésén, a megyeszékhelyeken szakíróolvasó találkozókat tartanak. MÉSZÖV elnökségi ülés Legfontosabb az ellátás javítása Pénteken tartotta meg az esztendő első testületi ülését a MÉSZÖV elnöksége Máté Csabáné elnökletével. A tanácskozáson több fontos témát vitatott meg a testület. Szőrfi Imre, az ÁFÉSZ-titkárság vezetője terjesztette elő a Nóg- rád megyei ÁFÉSZ-ek és takarékszövetkezetek munkájával kapcsolatos anyagot, amely egyben tartalmazta a további tennivalókat is, valamint a szabályzat módosítását. Az előterjesztés és az elhangzott hozzászólások bizonyították, hogy a megyei és az országos közös alapok eredményesen járultak hozzá az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek fejlesztéséhez. Tény az is, hogy az ötödik ötéves tervben Nógrád megyében közel tizenötezer négyzetméter — ebből mindössze ezer négyzet- méter az áthúzódó beruházás — bolti, vendéglátói egységeket létesítettek. Forintban mindez meghaladja a százhat- vanötmilliót. Ehhez a megyei közös alapból hatvanmillió forinttal járultak hozzá, az országos támogatás összege pedig megközelíti a huszonhatmillió forintot. A hozzászólások, értékelések állásfoglalások arra utalnak, hogy a közös fejlesztési alap, és a kölcsönös támogatási alap rendszere bevált, eredményesen szolgálta az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek ötödik ötéves tervében meghatározott fejlesztések megvalósítását. Fejlődött az üzlethálózat, majd ennek egyenes következményeként emelkedett az ellátás színvonala. Az elmúlt öt esztendőben elért eredméi. ?'• kedvező tapasztalatai, és a megya fogyasztási szövetkezetei érdekeit figyelembe véve, fogadta el egyöntetű határozattal a MÉSZÖV elnöksége — az országos tanács jóváhagyott irányelveivel összhangban —, azt a szabályzattervezetet, amely az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek közös fejlesztési alapját, valamint kölcsönös támogatási alapját, annak kezelését és felhasználását szabja meg. Hozzátéve, hogy mindez a szövetkezeti mozgalomban nélkülözhetetlen anyagi erőt jelent a hatodik ötéves terv elképzeléseinek megvalósításában. ; A továbbiakban a Nógrád megyei SZÖVKER Vállalat működésének tapasztalatait vitatták meg, különös tekintettel a határ menti és az áruházi árucsere-forgalom növelésére.
