Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

FIATALOK! Fiúk! Lányok! Az általános iskola befejezése után válasszátok a szerszámkészítő szakmát! Az ált. iskola elvégzése­kor a tanulók az elé a dön­tés elé kerülnek, hogy szá­mot vessenek elképzeléseik­kel. képességeikkel és élet­pályát válasszanak, illetve annak megfelelő iskolában tanuljanak tovább. Az ember egész életére kihat az életpálya megvá­lasztása. Ehhez a döntéshez kívánunk segítséget nyújta­ni a végzős fiataloknak és szülőknek egyaránt. A pályaválasztás nemcsak egyéni gond és érdek, ha­nem társadalmi, gazdasági kérdés is. A népgazdaság, szűkebb értelmezésben me­gyénk gazdasága meghatá­rozott számú szakembert igényel. A jövő szakmun­kásának egyre magasabb ál­talános műveltséggel, meg­alapozott szakmai, műszaki ismeretekkel kell rendelkez­nie. A tudományos és tech­nikai fejlődés egyre több gépi szerszámra és gyártási készülékre tart igényt. A régebben szerszámlaka­tosnak nevezett szakmából kialakult a szerszámkészítő szakma, mely nemcsak ne­vében, hanem tartalmában is rendkívül sokat változott. A szerszámkészítő készíti el a hideg- és melegsajtoló szerszámokat, a forgácsoló-, lakatos-, szerelő- és ellenőr­ző készülékeket és szerszá­mokat, melyeket elsősorban a sorozat- és tömeggyártás­ban használnak. Gyárunkban, a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyárban igen keresett és megbecsült szakma a szer­számkészítő. Az ált. iskolát végzett lányokra és fiúkra sok szép feladat vár, akik a szerszámkészítő szakmát vá­lasztják. Vonzerejét az adja, hogy a szakmunkás mindig újat alkot, a megadott — sok­szor bonyolultnak tűnő — rajzok alapján ő formálja meg a tervező elgondolá­sait. A jó szerszámkészítő is­meri a fémek megmunkálá­sával kapcsolatos valameny- nyi eljárást, szereléstől a kovácsolásig, s szinte vala­mennyi korszerű vasipari szerszámgépet igénybe kell vennie munkája elkészítésé­hez. E munkavégzés különö­sen nagy pontosságot igé­nyel. Gyártmányaink bo­nyolultsága a szerszámké­szítő szakterületet is egyre bővíti. Egyre több pontos, bonyolultabb kivágó-, mély­húzó-, hajlító-, lyukasztó­szerszámra van szükség. A szerszámkészítő szak­munkás feladatához és munkájához tartozik a kü­lönböző idomszerek, sablo­nok, általában a sorozat- gyártáshoz szükséges külön­böző készülékek elkészítése. Az elkészített szerszámmal az első műveleteket — pró­badarabok elkészítését — a szerszámkészítő maga végzi el. Az általa elkészített szer­számok a sikeres próba után a gépekre kerülnek. Ezek­nek a szerszámoknak a fel- használásával készülnek a nagy értékű elektromos, gáz- és olajkezelésű beren­dezéseink, tűzhelyeink, me­lyek a belföldi és külföldi piacokon egyaránt kereset­tek. Szerszámkészítő tanuló­nak azok a fiúk és lányok jelentkezhetnek, akik elvé­gezték az ált. iskola 8. osz­tályát és nem töltötték be a 17. életévüket. A tanulmányi idő 3 év. Ez idő alatt elméleti és gya­korlati oktatásban részesül­nek a felvételt nyert fiata­lok. Az első kétévi tanul­mányi idő alatt 3 napot az iskolában, 3 napot a gyári tanműhelyben töltenek, ahol gyakorlatban ismerik meg a szakma alapvető követel­ményeit. A harmadik évben ta­nulóink a szerszámkészítő műhelybe kerülnek, ahol a legjobb szakmunkások mel­lett sajátíthatják el a szak­ma fogásait, mesterségét. A szakmunkáspálya mind nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülést élvez. Egyre korszerűsödő üzemeinkben a munka mind könnyebbé válik, egyre több alkotási lehetőséget kínál. Jól döntenek azok a szü­lők és pályaválasztó fiata­lok, akik a szerszámkészítő szakma megszerzését tűzik ki célul. A jövő megbecsült, kiváló szakembereivé vál­hatnak. A felvételhez szükséges jelentkezési lapot az isko­lában kell kérni. Jelentkez­ni a lap felhasználásával a salgótarjáni 211. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet­ben — 3100 Salgótarján, Csokonai u. 21—29. — le­het. Az intézet kiváló taná­rokkal és gyakorlati szak­emberekkel olyan felké­szültséget biztosít a tanuló­idő alatt, hogy a sikeres szakmunkásvizsga után a továbbtanulás lehetősége biztosított az intézet szak- középiskolájában, vagy az Munka közben. ország bármely középisko­lájában. A végzett szakmunkások­nak az egyetemi, főiskolai továbbtanulás lehetősége is nyitott. Jelentkezni lehet a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár személyzeti és ok­tatási főosztályán is. FIATALOK! JELENTKEZZETEK SZERSZÁMKÉSZÍTŐ TANULÓNAK! A gyár juttatásai az ipa­ri tanulóknak: — a tanulók az iskolába lé­péstől számítva ösztön­díjat kapnak, tanulmá­nyi eredményüktől füg­gően; — a tanulmányi ösztöndíj mellett lehetőség nyílik társadalmi ösztöndíj fi­zetésére is? — napi 3,— Ft térítés el­lenében kedvezményes ebédet biztosítunk; — munka- és védőruhát té­rítésmentesen adunk; — évente 1—2 alkalommal kirándulást biztosítunk; — a III. évf. II. félévétől — tanulmányi eredmény­től függően — órabérben foglalkoztatjuk tanuló­inkat. Minden érdeklődő fiatal jelentkezését várja a SALGÓTARJÁNI VASÖNTÖDE ÉS TŰZHELYGYÁR! (x) Az Országos Bányagépgyár­tó Vállalat salgótarjáni bá­nyagépgyára egyike Nógrád megye, a nógrádi szénmeden­ce legrégebbi üzemeinek. A szénbányászat fejlődése az 1800-as évek második felében megteremtette az ipar letele­pülésének lehetőségét is, amelynek révén egymás után alakultak az üzemek. Az OBV salgótarjáni bánya­gépgyára elődjének ' születése 1895-re tehető: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. ekkor hozta létre azt a javítóműhelyt, amely a pálfalvai bányák be­rendezéseit volt hivatott kar­bantartani. A szénbányászati feladatok növekedéséhez iga­zodva a javítóműhelyből elő­ször a Salgótarjáni Szénme­dence Központi Javító Mű­helye lett. majd a felszaba­dulás meghozta a gyorsabb, dinamikusabb változások le­hetőségét. A Nógrádi Szénbá­nyászati Tröszt kötelékéből 1950-ben váltak ki, s a Nehéz­ipari Minisztérium bányagép­gyárává fejlődtek. A gyár je­lenlegi működési formája tu­lajdonképpen 1963-ban ala­kult ki. amikor 4 gyár egye­sítésével létrejött Országos Bánvagépgyártó Vállalat egyik gyáregysége lettek. A gyár megalakulása óta gyártási főprofilja a hevederes szárítóberendezések. ezek nélkülözhetetlen alkatrészei, a különböző méretű görgők, az 1962. óta gyártott bányabjzto- sító elem, a süveggerenda. A fő gvártmányprofilokat egyedi vasszerkezeti termékek egészí­tik ki. Látható, hogy a gyár tevé­kenysége, egész fejlődése szo­rosan kötődik a hazai szén­Fiatalokl Tanuljatok szakmát az OBV salgótarjáni bányagépgyárában I Több mint nyolc évtized a szénbányászat szolgálatában bányászat fejlődésének igé­nyeihez. Ezek az igények vál­tozóak voltak a korábbi évek­ben, azonban a hazai szénbá­nyászkodás új, biztató tervei alapján a bányagépgyáriak jövője is megalapozott. A gyár fizikai és műszaki dol­gozói nemcsak az újra fejlő­dőben levő nógrádi szénbá­nyászkodásban játszanak sze­repet. hanem gépeik, berende­zéseik megtalálhatók az or­szág összes mélyművelésű és felszíni bányájában. Kiemel­kedő szerepet játszanak gyárt­mányaikkal az egész magyar szénbányászatot továbbfej­lesztő eocénprogram megvaló­sításában. A konstrukciós és gyártás­technológiai fejlesztés érdeké­ben 1969-től kezdődően folya­matosan valósul meg a bá­nyagépgyár átfogó rekonst­rukciója. Az üzemek és be­rendezések folyamatos korsze­rűsítése mellett felépült egy minden igényt kielégítő 4800 négyzetméter alapterületű gyártócsarnok. Elkészült az új kazánház, s megvalósult az üzemek központi fűtése. Befe­jezés előtt áll az új görgő­gyártó csarnok kivitelezése. Felújították a kovácsolóüze­met, a festőüzemet, a karban­tartó műhelyt és a szerszám­műhelyt. A rakodótereket mindenütt beépített emelő- szerkezettel szerelték fel, s ezenkívül két darab 6 tonnás autódaru mentesíti a nehéz munkától a dolgozókat. A gyár dolgozóiról való fo­kozott gondoskodás jegyében készült el a korszerű igénye­ket kielégítő 200 személyes szociális blokk. A fiatal szak­munkásnemzedék képzése ér­dekében jól felszerelt tanmű­helyt épített a gyár. A gyár­tási feladatokhoz igazodva új esztergagépeket vásároltak, le­mezhajlító gépet és 6 orsós cél­gépet állítottak munkába és folyamatosan korszerűsítik a termélőberendezéseket. A ter­vek szerint a VI. ötéves terv időszakában megteremtik a kor követelményeinek, a gyár­tás megkívánt színvonalának megfelelő forgácsolóüzemet is. Az OBV salgótarjáni bánya­gépgyárában 440 fizikai dol­gozó és több mint 20 felső­fokú végzettségű szakember dolgozik. A gyártási színvo­nalra és a gyártmányok iránti igényességre jellemző, hogy a gyárban több mint 120 kö­zépfokú szakmai végzettségű dolgozó serénykedik. A fo­kozatosan kialakult, jól kép­zett műszaki gárda, a mind korszerűbb géppark, az új sze­relőcsarnok, a korszerűsített anyagmozgatás lehetővé tette az új, korszerű gyártástech­nológiák alkalmazását, ter­mékszerkezetük a szénbányá­szat igényeinek megfelelő fej­lesztését. Mind a műszaki, mind a szakmunkásgárda nagyszerűen helytáll az új technológiák elsajátításában és alkalmazásában. így pél­dául új technológiát alkal­maznak a görgőgyártásban. Az NSZK-tól átvett gyártástech­nológiával termelékenyebben, kifogástalan minőségben, mélyhúzásos módszerrel állít­ják elő a szállítógörgőket. A gyár termelési profilja, a szakmai igények megkövete­lik az előrelátó és gondos szakmunkás-utánpótlás neve­lését. A gyár vezetői ezért is létesítették az üzemi tanmű­helyt, amely a fiatal szak­munkások gyakorlati képzésé­nek kiváló színtere. A bánya­gépgyár fennállása óta jel­lemzővé vált, hogy a szakmai, termelési feladatokat kiváló jól felkészült, s nagy gyakor­lati tapasztalatokkal -bíró szak­munkásgárdával oldja meg. A 211. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézetben megszer­zett elméleti ismereteket egy ilyen megalapozott tudású, jó szakmunkásgárda segíti a fia­taloknak a gyakorlatba átül­tetni, a gyakorlati mesterfo­gásokat elsajátítani. A szakmunkásképzéshez a gyár biztosítja az alapvető feltételeket: korszerű tanmű­hely és szociális létesítmények állnak a tanulók rendelkezé­sére; a gyár napi 3 forint té­rítés ellenében ebédet biztosít tanulói számára; a szakmun­kástanulók a számukra előírt munkaruhát és védőfelszere­lést kapják; s a tanulmányi ösztöndíjon felül minden beis­kolázandó szakmában 300—500 forint társadalmi ösztöndíjat adnak. \ A gyár szakmunkástanulói­nak kedvezményei közé tarto­zik az is, hogy a tanulóidőt a törzsgárdatagságba beszámít­ják. A gyár vezetői lehetősé­get nyújtanak a szakmunkás- tanulóknak, hogy a jól végzett munka jutalmaként üdülésben vegyenek részt és sportolási alkalmakat biztosítanak szá­mukra.-A szakmai végzettség, a szaktudás iránt igényes bá­nyagépgyárban . nemcsak • el­várják, hogy valakiből jó szakember váljon, hanem eh­hez kellő támogatást is adnak. Az ifjú szakmunkásoknak a szakmunkásvizsgát követően módot nyújtanak, hogy esti,, vagy levelező tagozaton érett­ségi vizsgát, majd technikus­minősítő vizsgát tehessenek. Ugyanakkor a fiatal szakmun­kásoknak lehetőségük van arra, hogy érdeklődésüknek és a gyár igényeinek megfelelő­en részt vegyenek a szakmai jellegű továbbképzésben, sőt támogatják azoknak a törek­A lakatosok nagy pontossággal szerelik a bányák számára készülő különféle szállítóberendezéseket. véseit. akik főiskolán, vagy egyetemen kívánják szakmai ismereteiket gyarapítani. A hazai szénbányászkodás múltját, jelenét és jövőjét se­gítő gyár jelenlegi terveiben 15 gépiforgácsoló, 12 szerke­zetlakatos, 5 hegesztő, 5 gép­szerelő, 4 kovács, 3 szerszám- készítő és 2 csőhálózat- és berendezésszerelő tanuló be­iskolázása szerepel. A gyár várja azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik elhivatottságot éreznek és készségekkel is rendelkez­nek e szakmák iránt és sze­retnének e szép múltú és újabb fejlődési szakasz előtt álló gyár törzsgárdájához tar­tozni. A gyár társadalmi- és gaz­daság vezetése — es eddigi tradíciókhoz híven — körülte­kintő gondossággal cselekszik annak érdekében, hogy a munkakörülmények állandó­an javuljanak. A bányagép­gyár szakmunkástanulói ta­pasztalják, hogy a gyár nap­ról napra fejlődik, korszerű­södnek az üzemek, s olyan termelési sikerek részesei le­hetnek, amelyek joggal ösztö­nöznek mindenkit az örömre. Kedves fiatalok! Tanuljatok szakmát az Országos Bánya­gépgyártó Vállalat salgótarjá­ni gyárában, ahol szeretettel vár benneteket a gyár minden vezetője és dolgozója. Cím: Országos Bányagép­gyártó Vállalat salgótarjáni bányagépgyár. 3104,, Salgótar­ján, Hősök útja 49. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom