Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

Iljicsov: Á Szovjetunió keresi az álláspontok közelítését Madridi találkozó Lehel Miklós, az MTI tu­dósítója jelenti: Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó madridi találkozó kedden megnyílt második sza­kaszának első teljes ülésén a kép teljesen hasonló volt ah­hoz, mely a találkozó előké­szítését és az első szakaszt jellemezte. Amíg, a szovjet küldöttség nevében felszólal­va, Leonyid Iljicsov, külügy­miniszter-helyettes a találko­zó konstruktív munkáját és eredményes befejezését előse­gítő szellemben foglalkozott a napirendnek megfelelően a karácsonyi szünet előtt be­terjesztett legfontosabb javas­latokkal, addig egyes NATO- tagországok képviselői megis­mételték vádaskodásaikat, amelyekkel már az első sza­kaszban is illették a Szovjet­uniót és a szocialista országo­kat. Felszólalásaikkal megkí­sérelték a vitát ideológiai-po­litikai térre terelni, ami min­denképp nehezíti a találkozó eredményes munkáját. A madridi találkozó máso­dik szakaszát megnyitó kedd délelőtt’ teljes ülésén felszólalt Leonyid Iljicsov külügyminisz­ter-helyettes, a szovjet kül­döttség vezetője is. A találko­zó — mondotta — az enyhü­lés ellenfeleinek támadásai el­lenére is igazolja, hogy a bé­ke, a biztonság, az enyhülés és az egyenjogú együttműkö­dés gondolata mély gyökere­ket eresztett Európa politikai életében. A szovjet küldöttség annak érdekében kíván tevé­kenykedni, hogy a madridi ta­lálkozón olyan döntések szü­lessenek, amelyek gyakorlati lépésekkel járulnak hozzá az európai biztonság és együtt­működés megszilárdításához. A* szovjet delegáció vezetője » 'szocialista országok által be­nyújtott javaslatokat méltatva hangsúlyozta: ezek a javasla­tok azt mutatják, hogy a szo­cialista országok alkotó szel­lemben, tárgyilagosan közelí­tik meg a kérdéseket és a ta­lálkozó eredményes befejezésé­ért tevékenykednek. Iljicsov külügyminiszter-he­lyettes az európai katonai enyhülési és leszerelési kon­ferencia összehívásának szük­ségességét aláhúzva kijelentet­te: ha a madridi találkozó el­határozza egy ilyen konferen­cia, tanácskozás összehívását, ez kedvező hatással lenne a Helsinkiben elkezdett össz­európai folyamat továbbvitelé­re. Ha viszont ezen a terüle­ten nem érnének el tényleges haladást, az minden bizony­nyal károsan befolyásolná az európai helyzetet. — Lehetőségünk van arra, hogy új szakaszt nyissunk az európai politikában — foly­tatta —, és ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani. Az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia össze­hívását a legjobban a lengyel javaslat szolgálja, amely a szocialista országok közös kezdeményezését tükrözi. Cél­ja világos: elindítani a kato­nai enyhülés folyamatát Eu­rópában, ahol egy nemzedék életében már két háború volt A javaslat nyitott: az általa kezdeményezett konferencia kész megtárgyalni bármely részvevő indítványait. A len­gyel javaslat tiszteletben tart­ja a résztvevő államok szu­verenitását, amennyiben ki­emeli, hogy a megállapodá­sok nem sérthetik egyetlen állam biztonságát sem. A ja­vaslat nem szab előfeltétele­ket, egyenlő jogokat biztosit minden résztvevőnek, kis és nagy országnak egyaránt, füg­getlenül az illető ország ka­tonai erejétől és attól, hogy tagja-e valamilyen szövetségi rendszernek. Leonyid Iljicsov kijelentet­te: a szovjet küldöttség fi­gyelmesen tanulmányozta az összes többi javaslatot, és célja az, hogy a konferencia összehívásáról mindenki szá­mára elfogadható megállapo­dást érjenek el. Kitért az ez ügyben benyújtott jugoszláv, illetve svéd javaslat pozitív elemeire és aláhúzta: a Szovjetunió ké6z keresni az álláspontok közelítését a Franciaország által ugyaneb­ben a témakörben benyújtott indítványt illetően. A szovjet küldöttség veze­tője felszólalása végén meg­állapította : a Szovjetunió tisz­tában van a nehézségekkel, azzal, hogy még lényeges né­zetkülönbségek vannak a ka­tonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívását il­letően. Lehet azonban meg­oldást találni, ha a madridi találkozó minden részvevője az európai biztonságért és együttműködésért viselt fele­lősségét állítja tevékenysége középpontjába. A szovjet kül­döttség a maga részéről min­dent megtesz a . pozitív meg­oldás érdekében — jelentette ki Leonyid Iljicsov. Max Kampelman nagykö­vet, az Egyesült Államok kül­döttségének vezetője, aki a kedd délelőtti zárt ülésen utolsóként szólalt fel, kije­lentette, hogy az új amerikai elnök alatt is változatlanul érvényes az aa álláspont, amelyet küldöttsége a kará­csonyi szünetet megelőzően képviselt a találkozón. Ismét alaptalan vádakkal illette a Szovjetuniót, tagadta, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban jelenleg létezne enyhülés, és újból megpróbálta összekap­csolni a leszerelés területén kötendő megállapodásokat az Afganisztánnak nyújtott szov­jet segítséggel és az emberi jogok állítólagos megsértésé­vel. Az amerikai küldöttséghez hasonló hangnemben szólalt fel néhány más NATO-ország képviselője is, így a belga, a holland és a brit küldöttség vezetője. Délután munkabizottságok üléseztek, (Folytatás az 1. oldalról) Szólt arról, hogy a kamara testületéiben eddig is sok te­kintélyes szakember tevé­kenykedett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Ke­reskedelmi Kamara nemzet­közi méretekben ismert és elismert intézménnyé vált- Közreműködése is számot­tevően elősegítette a magyar vállalatok nemzetközi kap­csolatainak kiépítését és el­mélyítését, bár e területen még távolról sem használtak ki minden lehetőséget. A megnövekedett és újszerű feladatokat a kamara ér­demleges létszámemelés nélkül, kicsi, de jól felkészült apparátussal, s mindenekelőtt társadalmi összefogással hajt­ja majd végre. Ami az irányító szervekkel kialakítandó kap­csolatot illeti, egy magas szintű munkacsoport máris részletesen kidolgozta az Ipari Minisztérium és a ka­figyelmeztető sztrájkok" Lengyelország három kör­zetében kedden újabb „fi­gyelmeztető sztrájkokra" ke­rült sor. Mint a varsói rádió jelentette, Lódzban reggel 9 órakor három órára leállt gyakorlatilag valamennyi üzem. Bialystokban és kör­nyékén több mint 90 gyár­ban négy órán át szünetelt a termelés és a sztrájkhoz csat­lakozott a helyi tömegközle­kedési vállalat is. Katowicéi jelentés szerint „okkupációs sztrájkra" ke­rült sor az ország déli részén, a Beszkidek vidékén levő üze­mekben. Az akciókra annak ellené­re került sor, hogy az utób­bi napokban elhangzott szá­mos kérés, felhívás után hét­főn a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Politikai Bizottsága egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a kormány, a „Szolidaritás" és az ágazati szakszervezetek képviselői — szakértők bevonásával — kezdjenek tárgyalásokat a munkaidő rövidítésének kér­déséről. Uiabb mara közötti munkamegosz­tást. Ezután néhány új kamarai tagozat létrehozásának szük­ségességéről, a külföldi ka­marákhoz fűződő kapcsolatok bővítéséről és elmélyítéséről, a kamara és a külkereskedel­mi kirendeltségek együttmű­ködésének fokozásáról, a kamara piaci szolgáltatásai­nak különböző formáiról, egyebek között a dokumentá­ciós központok, továbbá az ipari formatervezési tájékoz­tatási központ jelentőségéről szólt. — Most indult ötéves ter­vünk céljaiból következik, hogy a kamarának hagyomá­nyos és új feladatait egyaránt magas színvonalon kell ellát­nia, állandóan megújítva mód­szereit, a követelményekhez alkalmazva munkastílusát — fejezte be beszámolóját a Magyar Kereskedelmi Kama­ra elnöke. (MTI) Hajószerencsétlenség 1100 emberrel a fedélzetén egyelőre ismeretlen. A menté­kigyulladt és elsüllyedt egy in- si munkálatok a kedvezőtlen donéz személyszállító hajó. A időjárási viszonyok miatt las- keddi szerencsétlenség a Já- san haladnak, és hivatalos je- vai-tengeren, Baü-szigetétől lentések szerint félő, hogy a körülbelül 300 kilométerre fedélzeten rekedtek többsége északra történt. Mintegy két- .életét vesztette. A tüzet a száz utast kimentett két arra gépházban keletkezett robba- haladó hajó, 900 ember sorsa nás okozta. (MTI) Á Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése KAM ODZSA JT Uj választási törvény — Kambodzsa minden ere­jével azon van, hogy össze­fogja a térség erőit, amelyek azért harcolnak, hogy Indokí­na békeövezetté legyen, s akik a még megoldatlan kérdéseket tárgyalások útján akarják ren­dezni — mondta Hun Sen kül­ügyminiszter, az Izvesztyija tudósítójának adott interjúban. Szavai azoknak szólnak, akik változatlanul a „vietnami se­gítséggel hatalomra jutott kambodzsai rendszert” okolják a térség politikai klímájának romlásáért. — Kínából mindmáig özön- lik a fegyver a thaiföldi tá­borokba, a polpotistákhoz. Közben Thaiföld egyre gyak­rabban, mind veszélyesebben provokál nyugati határunkon — folytatta Hun Sen külügy­miniszter. — De a fenyegeté­sek nem akadályozzák meg országunk újjászületését, gaz­daságunk helyreállítását, az életkörülmények javítását. — Kambodzsa időszerű bel­politikai eseményei ? — Készülünk a közeli vá­lasztásokra, s az új alkot­mány elfogadására. Az alap­törvény a két évvel ezelőtt be- 'következett társadalmi-gazda­sági változásokat rögziti majd. „BELSŐ ÜGYÜNK” — Engedélyezik-e külföldi megfigyelők jelenlétét a vá­lasztásokon ? — Külföldön a legkülönbö­zőbb mesterkedésekkel igye­keznek megzavarni a választá­si előkészületeket. Mi mindig szívesen láttunk minden tisz­tességes szándékkal közeledő nemzetközi szervezetet, tájé­kozódni óhajtó bizottságot. Le­hetővé tettük, hogy megis­merjék hazánkat, nem titkol­tuk céljainkat. Így lesz ez a jövőben is. A választás vi­szont minden ország legszen­tebb belső ügye, s ezt a jo­gunkat mi érvényre fogjuk juttatni. — Kik nem szavazhatnak? — Pol Pót banditái termé­szetesen nem vehetnek részt a választásokon. Az a rendszer, amely hárommillió ember éle­2 NÓGRAD - 1981. január 28., szerda Fegyverre] a hátukon dolgoznak a kambodzsai parasztok a szüntelen provokációk miatt a rizsföldön. Az országban is­mét félmillióval több hektáron ültettek rizst. tét oltotta ki, egyszer már fel­fedte szándékait, nincs helye. Ugyancsak megfosztottuk a szavazás jogától a külföldön élő reakciós csoportosulások tagjait, akik forradalmunk lé­tére törnek. KIK SZAVAZHATNAK? — Kik vehetnek részt . a szavazáson? — A január közepén elfoga­dott választási törvény sze­rint minden 18 éven felüli ál­lampolgárnak — nemére, kép­zettségére, vallására, társadal­mi szerepére való tekintet nélkül — szavazati joga van, minden 21 éven felüli állam­polgár választható. A har­mincöt cikkelyből álló tör­vény összhangban van Kam­bodzsa Megmentésének Nem­zeti Egységfrontja programjá­val, s megfelel a kambodzsai nép kívánságának — mondta Hun Sen kambodzsai külügy­miniszter. (-S-) NAGY BÉLA (1898—1981) Ezúton tudatjuk mindazokkal, akik tisztelték és szerették, hogy NAGY B£LA az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság vöröskatonája, a mun­kásmozgalom régi harcosa, Salgótarján díszpolgára, nyug­díjas iskolaigazgató életének 83. évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése 1981. január 29-én 15 órakor lesz a salgótarjáni központi temetőben. A gyászoló család MSZMP Salgótarjáni városi Bizottsága Salgótarján város Tanácsa Gyorsan száguldott végig a hír Salgótarjánod.: meghalt Nagy Béla, a munkásmozga­lom régi harcosa, az 1919-es északi hadjárat századpa­rancsnoka, a fasiszták által halálra ítélt katona, a közért önzetlenül dolgozó egyszerű ember. Nyolcxmnhárom éves volt. Nagy Béla 1916-tól kisebb- nagyobb megszakításokkal 1948-ig a salgótarjáni acél­gyári iskolában volt tanító, 1948-tól 1964-ig, nyugdíjba vonulásáig a salgótarjáni Mü.M 2U-es számú intézeté­nek igazgatójaként tevékeny­kedett, Annak ellenére, hogy 1917-ben a katonai tiszti Is­kolát végezte el, s utána a frontra került, már 1919-ben eljegyezte magát a munkás­mozgalommal■ Orosz hadifog­ságba került Megismerkedett a forradalmi eszmékkel, és, amikor ezrede hazajött, Nagy Bélát, mint kommunista ér­zelmű embert, tartósan sza­badságolták. Amikor a Magyar Tanács­köztársaság idején Salgótar­jánba is eljutott a hír, hogy veszélyben a proletárforrada­lom. az első munkás-pa­raszt hatalom, a tanítás mel­lett a nemzetőrség szolgála­tába lépett. Szervezte a yörös őrséget, s 1919. áprilisában főhadnagyi rangban parancs­noki megbízatással megszer­vezte az első vörös vasas­zászlóalj második századát. Százada bátor helytállással megállította a Hagyolc—So­moskőújfalu—Salgótarján irá­nyában indított intervenciós támadást. Részt vett a Salgó­tarján védelmében falué har­cokban, a sikeres északi had­járatban. amelyben legendás hírre tett szert. A Tanácsköztársaság leve­rése után letartóztatták, több­ször zaklatták. A többi között 1944-ben részese volt a kiürí­tési parancsok visszatartásá­nak, amiért, a német parancs­nokság Salgótarján elhagyá­sára kényszerítette. Szlovák területre vonultatták be,. ahol a munkásosztállyal elkötele­zett Nagy Béla a partizánok­kal kereste a kapcsolatot. Ez­ért a katonai rögtönítélő bí­róság halálra ítélte. Mint minden magyar ember számára, 1945-ben Nagy Bé­lának is a szovjet hadsereg hozta meg a felszabadulást. Előbb hadifogságba került, s amikor hazatért, 1947-ben be­lépett a Magyar Kommunista Pártba, és haláláig tagja volt a pártnak■ A munkásmozga­lomhoz, a párthoz való hűsé­gét 1956-ban, az ellenforra­dalom idején is bizonyította. Nagy Béla aktiv munkás­évei alatt, de nyugállomány­ba vonulása után is közéleti ember maradt, aki önzetlenül dolgozott a párt politikájának végrehajtásáért, 1957, és 1972. között a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának elnöke volt Nagy Béla munkásságát magas kitüntetésekkel ismer­ték el Elsők között kapta meg Salgótarjánban a város díszpolgára címet. 1954-ben a Szocialista Munkáért Érdem­érem, 1959-ben a Tanács­köztársasági Emlékérem, 1964- ben a Munka Érdemrend ezüst, 1969-ben a Munka Ér­demrend arany fokozata, 1971-ben a Magyar Békemoz­galom aranyjelvény, 1972-ben o Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés birtokosa lett. 1979. március 21-én a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést vehet­te át. A sírnál még egyszer felso­rakoznak az 1919-es harcok hős katonái, a volt századpa­rancsnok beosztottjai. Búcsút vesznek Nagy Bélától. Ott lesznek a sír körül kommu­nisták és pártonkívüliek, ve­zetők és egyszerű emberek, akik mindig tisztelték és sze­rették a tanítót, a forradal­márt, az embert. Afrikai események (II.) A Namibia-értekezlet kudarca A közelmúltban kudarcba fulladt a genfi Namíbia-érte- kezlet. A Namíbiát megszálló Dél-afrikai * Köztársaság ugyanis fél a szabad, demok­ratikus és nemzetközileg el­lenőrzött választástól, amit az ENSZ évek óta szorgalmaz és. amiért a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO 14 éve fegyveresen küzd. Ilyen választás eredményeként va­lóban függetlenné válna Na­míbia, Afrika utolsó jelentős gyarmata. A január második hetében rendezett konferenciát az ENSZ hívta össze, tárgyalási alapnak elfogadva öt nyugati hatalom: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Kanada és az NSZK több pontban homályos ren­dezési javaslatát. Ezek az or­szágok azt szeretnék: úgy vál­jék függetlenné a stratégiai nyersanyagokban, közte urán­ban. más fémércekben, arany­ban és gyémántban gazdag Namíbia, hogy a nyugati mo­nopóliumok folytathassák a kitermelést. A korántsem kielégítő nyu­gati tervezetet elíogadta a SWAPO is, amelynek küldött­sége most Genfben első ízben ült egy asztalhoz a dél-afrikai delegációval. Pretoria éveken át hangoztatta: nem tárgyal „terrorista banditákkal”, a forgatókönyvet pedig úgy ma­nipulálta, hogy a Namíbiában 1978-ban megrendezett vá­lasztási komédia „győzteseit” ültette le saját küldötteiként tárgyalni, bár e választást az ENSZ, az Afrikai Egységszer­vezet törvénytelennek, ered­ményét semmisnek nyilvání­totta. (Azokon az illegalitás­ban működő SWAPO nem is indulhatott . , ,) A többséget nem képviselő, s mindenben Pretoriától füg­gő „törvényhozó testület” megbízottai Genfben azzal vá­dolták az ENSZ-t hogy rész­rehajló, mivel évekkel ezelőtt a SWAPO-t ismerte el a na- míbiai nép törvényes képvi­selőjének. Eleve kétségbe vonták egy, a megkötendő tűzszünet után rendezendő, valóban demokratikus válasz­tás, érvényét jóllehet azt a világszervezet küldöttei ellen­őriznék. A SWAPO természe­tesen vállalná a választást, hi­szen —, mint elnöke, Sam Nujoma kifejtette — biztos a győzelemben. A genfi kudarc után az ENSZ által megszabott határ­időig, március végéig a tűz­szünet valószínűleg megvaló­síthatatlan. Így kitolódott Na­míbia tényleges függetlensége is, s ezen aligha módosít, hogy az ENSZ napirendre tűzte a kérdést. Hacsak . . . hacsak a Nyu­gat nem szánja el magát vég­re arra, hogv ténylegesen be­tartja a Dél-Afrika ellen évekkel ezelőtt elrendelt fegv- verszállítási embargót s. ha megszavaznák az ENSZ köz­gyűlése által többször szorgal­mazott, de a Biztonsági Ta- nácsban mindannyiszor meg­vétózott olaiembargót. Ez t lépés egyben javíthatná a Nvugat. különösen az Eavesült Államok kancsolatát Afrika független államaival % is. Molnár S. Edit (Vége)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom