Nógrád. 1981. január (37. évfolyam. 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

Edison nyomóban Ma, a sztereofonikus lemez­játszók és a magnetofonok korában nehéz elképzelni, hogy alig több mint 100 éve, 1877-ben a kezdetleges hang- erösítő berendezés milyen nagy szenzációt keltett. A ta­lálmány, a fonográf Edison telefontechnikai kísérletei nyomán született meg. A ké­szülék bemutatása alkalmá­val egyesek arra gyanakod­tak, hogy hasbesaélő van el­bújtatva valahol a közelben. Egyébként Edison sok talál­mánya közül ezt kedvelte > a legjobban, de itt követte ‘el egyik nagy balfogását is. A fonográf ugyanis hengereken rögzítette a hangrezgéseket; ez a megoldás azonban nem versenyezhetett a később ál­talánosan elterjedt gramofo­nokkal. De Edison, aki a fo­nográfok gyártására vállala­tot alapított, csak 1915-ben fogadta el a jobb technikai megoldást és tért át a hen­geres hangrögzítésről a leme­zesre. Edison első találmánya egy szavazatszámláló készülék, amely tulajdonképpen egy módosított távíróberendezés volt, amelyet egyébként több­féle változatban, egyre jobb vezetékkihasználássaí állított elő. ö alkotta meg az első szénmikrofont is, amely — más áramköri elemeknek a bevezetésével alkalmassá tet­te Bell találmányát, a tele­font a széles körű alkalma­zásra. E témában munka­társa volt a magyar Puskás Tivadar. Valóban korszakalkotó mű­ve azonban a villamos vilá­gítási rendszer kidolgozása és a gyakorlatba való bevezeté­se volt és az első erőmű meg­építése. Edison és munkatár­sainak az érdeme a viszony­lag tartós, kis fogyasztású iz­zólámpa és a jó hatásfokú áramfejlesztő és áramelosz­tó. berendezés kidolgozása is. Sokáig lehetne még sorolni Edison találmányait —, hi­szen haláláig másfél ezret sza­badalmaztatott; legtöbbjük némileg modernizált formá­ban ma is él. Képünkön: hosszú volt az út a fonográftól a modem Hi-Fi berendezésekig. A jég teherbírása A hideg égöv területein nagy jelentősége van annak, hogy a hajózás megszűn­tével is lehessen közlekedni a befagyott folyókon, tavakon. Elhhez azonban az szükséges, hogy a jég elég erős, „hord- képes” legyen. A Szovjetunió­ban az a tapasztalat, hogy a biztonságos teherautó-forga­lomhoz 50 cm-es, a vasúti for­galomhoz 1 m vastag jég szükséges.' Két szovjet mér­nök ötletes újítása segítsé­gével vékonyabb jégen is le­het közlekedni, ha megerősí­tik a jégtakarót. A megoldás az, hogy a jégen hosszában és keresztben bordákat vágnak, abba műanyag furatokat, nagy szakitóezilárdságú hu­zalokat fektetnek, utána a ba­rázdába helyenként lyukat fúrnak, hogy a víz azon át­hatolva és megfagyva befedje ezt az ún. „vasalást”. A mű­anyag köteleknek ugyanis itt az a szerepük, ami a vasbe­tonban a vasvázaknak. Ilyen erősített helyen már 20 cm vastag jégen is áthaladhat a nehézteher-forgalom, 50 cm vastag jégre pedig már a vasút is ráengedhető. Gázzal működő * autók Moszkvában mintegy 10 ezer teherautót állították át ben­zinről éghető gázüzemanyag használatára. Az újfajta üzem­anyag elégetésekor nem ke­letkeznek káros anyagok, s nem szennyeződik a levegő sem. Sok taxi és autóbusz is gázzal működik a szovjet fő­városban. Kisebb számban villamos gépjárművekkel szállítják a nem túlságosan nagy rakományokat. A nagy világvárosokhoz viszonyítva Moszkva levegőjét a legtisz­tábbak között tartják számon. Tudomány-technika Áz altatás diadala Sokat olvashatunk — szin­te már közhelyként is hat — a sebészet diadaláról. Tény, hogy az elmúlt fél évszázad­ban hallatlan fejlődést futott be a sebészet, elég, ha a szervátültetésekre, a bonyo­lult szív- és agyműtétekre gondolunk. Mindennek azon­ban elengedhetetlen feltétele volt az altatás módszerének a szinte tökéletes kidolgozása, a műtét alatti teljes fájda­lommentesség elérése. Az altatás elméleti alapját az élettan szolgáltatta: felde­rítették a fájdalomérzés ke­letkezésének a mechanizmu­sát. Lényege, hogy fájdalmat akkor érzünk, ha valamely fájdalmat keltő inger a meg­felelő idegvégződésekre hatva ingerületet kelt, és ez az ideg­hálózaton keresztül eljut az agykéreghez. Ebből is követ­kezik, hogy a fájdalom úgy szüntethető meg, hogy a fáj­dalomingerületnek az útját valahol megszakítjuk, azaz megakadályozzuk azt, hogy az ingerület végighaladhasson a természetes idegpályán. Narkotizáló anyagnak leg­inkább az a vegyidet alkal­mas, amelynek az illata nem kellemetlen, amely a szöve­teket nem izgatja, nem ká­rosítja, gyors felébredést biz­tosít, rövid idő alatt kiürül a szervezetből, és amelynek nincs utóhatása. Ezeknek a követelményeknek legjobban az a nitrogénoxidul felel meg, amelynek fájdalomcsillapító és altató hatását már csak­nem 150 éve ismerjük, de az igazi jelentőségét az orvos- tudományban csak az utóbbi 2—3 évtizedben használják lei. A gyógyító narkózishoz ter­mészetesen megfelelő altató­gépek, kellően kialakított kórházi szobák kellenek, és, ami még fontosabb, kiváló képességű orvosi együttesek­re van szükség. A műtétet végző orvosi csoportban egyenrangú szerep jut az al­tatást vezető orvosra és az operáló sebészre —■ és termé­szetesen az utógondozást el­látó orvosra. A modern alta­tás lehetővé teszi, hogy az al­tatás mélysége a műtét előre­haladásának megfelelően vál­toztatható, szükség esetén a beteggel a műtét egyes fázi­saiban kapcsolatot is lehet tartani. Szépítő lámpa A ritkaföldfémeknek ne­vezett elemek nagyon hason­lítanak egymáshoz. A termé­szetben is többnyire együtt fordulnak elő. Színük azon­ban, attól függően, hogy mi­lyen atomjaik szerkezetének belső szimmetriája, különbö­ző. Ennek az elméleti tétel­nek egyik gyakorlati alkal­mazása az, hogy az optikai üvegek anyagába egészen kis mennyiségű ritkaföídfém- oxidot kevernek. Mindegyik ritkaföldfém más színű fény­sugarakat nyel el, ezéit a fényből bizonyos színárnya­latok el nyele thetők. A ritkaföldfémmel „szeny- nyezett” üveg legfontosabb alkalmazási területe a mester­séges világítás. Egy finn ve­gyész különleges lámpát kéJ szített. E lámpa üvegbúrá- jának anyagába olyan arány-j ban kevert ritkaföldfémeket,1 hogy az üveg kevesebb sárgái fényt, viszont több vörös,1 zöld, kék és ibolyaszínű su-i garat enged át. Ilyen világí-j fásban minden élénkebbj tisztább, világosabb színű. Ha ez a lámpa beválik, biztosanl népszerű lesz, mert a felta­láló azt reméli, hogy ebben aí fényben a nők szebbnek lát-’ szanak. :♦<* ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *l* ♦♦♦ ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> *1* ♦> *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> <♦ *> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *i* ♦> ♦> ♦> <♦ <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *> *i* ♦> ♦> ♦; Milyen szakmát tanuljak?- A Jármű- és a lakásprogram megvalósításáért Budapestről Hatvan—So­moskőújfalu felé haladva, Sal­gótarján elővárosában hatal­mas gyárüzem körvonala raj­zolódik ki az érkező elé az út jobb oldalán, illetve a vasút­állomástól balra. A salgótarjáni síküveggyár korszerű épülettömbje. Ala­pítási éve 1894. A fennállása óta eltelt több mint nyolc évtizedben óriási fejlődésen ment keresztül. 1929. végén, az utolsó üveg­henger elkészítésével búcsúz­tak a kézi. síküveggyártástól és áttértek a gépi táblaüveg- gyártásra. Az üveg napjaink pótolhatatlan eszköze. Átlát­szósága, csillogása megragad­ja az embert. Jelentősége el­sősorban fényáteresztő ké­pességében rejlik. Nélkülöz­hetetlen az épületeknél, jár­műveknél, szerepe felbecsül- hetetlenné vált ipari, tudomá­nyos és kulturális életünkben. Korunk épületeire a beton, a vas, az alumínium és az üveg a jellemző. Sokoldalú hasznosíthatósága az üveget a korszerű építészet egyik legfontosabb anyagává tette: bevezeti a természetet, a nap­fényt otthonainkba, épülete­inkbe, Ezen túlmenően a hő- és hangszigetelésben betöltött szerepe is egyre meghatáro­zóbb. Ez a. korszerű anyag a sal­gótarjáni síküveggyár alap­terméke. A húzottsíküveg-ter- melés 1946-ban alig haladta meg az évi egymillió négyzet- métert. Ma viszont már 12 millió négyzetmétert állít elő a gyár. Á megnövekedett igények kielégítésével egyidejűleg egyre nagyobb súlyt fektet a termék választékának növelé­sére: termékei ma már nem­csak a hagyományos ablak­üveget jelentik, hanem ennél sokkal többet Továbbfeldol- gozott, megmunkált változa­tai a beépítés számos lehető­ségét kínálják. Az elavult technológiával termelő hat húzógépes Zagy­va I. lebontásra került és megépült helyette a teljesen automatizált kilenc húzógé­pes Zagyva III. kemence, mely 1975-ben megkezdte a termelést. Ez volt az első lé­pés a termékszerkezet-váltás felé: a vastagabb üvegek gyártásáról áttértek a véko­nyabb — két és három mm-es — üvegek előállítására, amely alapanyaga a ragasztott egye­nes és hajlított jármű- és épitészeti üvegeknek. 1972-ben kezdődött el az a nagyszabású rekonstrukció, amely lehetővé tette, hogy a gyár a legkorszerűbb síküveg­gyártási technológiával állít­sa elő a kor követelményei­nek megfelelő síküvegtermé­keket, elsősorban a ragasztott biztonsági üveget. Következő lépésként — a minőség további javítása ér­dekében — licencvásárlással megvalósították az ASAHI hú- zási technológiát, amely le­hetővé tette az A—B minősé­gi üveg arányának jelentős növekedését. A gyártmányfejlesztés,, a termékszerkezet-váltás leg­nagyobb eredménye; hogy eb­ben az évben megkezdődött a ragasztott biztonsági üveg üzemszerű termelése. A ra­gasztott üveg alkalmazására, a világszerte szaporodó ma­gas épületek irányították rá a figyelmet. Az üveggel szem­ben követelmény, hogy ütés- ellenállóságát növelve nehe­zebben keletkezhessen törés, s ennek bekövetkezése esetén is az esetleges sérülési ve­szély minimálisra csökkenjen. Bevezetését és fejlesztését általános emberi érdek sür­gette, hiszen a gépkocsi-bal­eseteknél oly, gyakran végze­tes sérüléseket a ragasztott, biztonsági üvegek alkalmazá­sa a járművekben csaknem teljesen megszünteti. Felhasználási területe egy­re nagyobb teret kap az épí­tészetben. A ragasztott gép­jármű-szélvédő üveg későb­bi gyártmányfejlesztéssel, napfényvédős, színes, illetve sávos kivitelben is készül. A szintetikus, színes ragasztó­fóliával készülő síküvegek to­vábbi lehetőséget adnak az építészek számára. A gyár fokozatosan felké­szül közútjainkon futó, majd minden típusú gépjármű szél­védő üvegének gyártására. A megnövekedett feladatok mind több és jól képzett szakmun­kást igényelnek. A síküvegtermeléssel és -Jeldolgozással foglalko­zó dolgozók — jobb mun­kájuk társadalmi megbe­csülését ezáltal is kifejez­ve — 2 éves gyakorlati idő után szakmunkásvizs­gát tehetnek. Ez a bizo­nyítvány közel azonos ér­tékű a hagyományos szak­mákban nyert képesítéssel, hiszen anyagi, erkölcsi el­ismerésük mértéke meg­egyezik. Az „üvegesek” szakmai képzésén kívül a gyár kü­lönös gondot fordít a vas­ipari szakmákban folyó iparitanuló-képzésre is. Az elmúlt évben adták át ren­Színes, edzett biztonsági üveg díszíti a salgótarjáni Lakberendezési Áruházát. A salgótar­jáni síküveggyár korszerű terméke. deltetésének a korszerűért felszerelt, jó szociális ellőj tottsággal rendelkező gépj szerelő tanműhelyt, ahol 4 fiatalok minden igényt kH elégítő körülmények között sajátíthatják el a válasz* tott szakma gyakorlati főj gásait. Sajátos vonása a gyúrj ban folyó szakmunkáéi képzésnek a nyolc szakéj mára kiterjedő társadat mi ösztöndíj-adományozá- si rendszer, amelyben az elmúlt 5 éves tervben kö­zel 70 ipari tanuló része-J sült. Tovább folytatva a ha­gyományt, ebben az évben is a géplakatos, villíny- szerelő, elektrotechnikai műszerész, hegesztő, bádo­gos, víz-, gáz- és köz­pontifűtés-szerelő szak­mákban társadalmi lanuiz mányi ösztöndíjat aján­lunk a síküveggyárral szer­ződési kötő fiataloknak. A gyár társadalmi és gaz^ dasági vezetése nagy körül­tekintéssel gondoskodik ar­ról, hogy állandóan javulja­nak a munkakörülmények. A munkahelyek tiszták, barát­ságosak, levegősek. A dolgo­zóknak és családtagjaiknak megvan a lehetőségük az üdü­lésre, szórakozásra, sporto­lásra. A gyár biztos megélhe­tést, jó munkakörülménye­ket, művelődési lehetőségeket biztosít munkát vállaló dol­gozóinak. Cím: ÜVEGIPARI MO-' VEK SALGÓTARJÁNI SÍK­ÜVEGGYÁR, 3104. Salgótar­ján, Budapesti *út 29,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom