Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD ;rei tanaCs lapja XXXVI. ÉVF.. 293. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1980. DECEMBER 14., VASÁRNAP Folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Társadalmunk rendkívül fontos intézményei a szakszervezetek Kádár János felszólalása Szombaton reggel fél 9-kor az Építők Ró­zsa Ferenc Művelődési Házában plenáris ülés­sel folytatta munkáját a szakszervezetek XXIV. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a Felszólalt Kádár János. i A szombati tanácskozás el­ső felszólalója, Fuderer Ká­roly bizalmi, a Baranya me­gyei távközlési üzem műszeré­sze, a postásokat foglalkoztató gondokat, valamint a bizalmi­ak munkájával kapcsolatos problémákat tárta a plénum elé. Herczeg Károly, a vasas­szakszervezet főtitkára az ipari irányítás szervezetének korszerűsítéséről hozott dön­téssel kapcsolatos szakszerve­zeti tennivalókról szólt. Ezt követően Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára emelke­dett szólásra. Kádár János beszéde Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! Köszöntőm a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresz- szusának küldötteit, a meg­hívottakat, a külföldi vendé­geket. Átadom önöknek pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának üdvözletét és jókí­vánságait. A magyar szakszervezetek társadalmunk rendkívül fon­tos intézményei, ezért kong­resszusuk kiemelkedő jelen­tőségű belpolitikai esemény. A kongresszushoz benyúj­tott írásos anyagokat, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának beszámolóját jónak tartom, ezekkel egyetértek. A kongresszus vitájához, fő kér­déseihez kapcsolódva szeret­nék szólni belpolitikai hely­zetünkről, a fejlett szocialis­ta társadalom építésének előt­tünk álló szakaszáról, a szak- ( szervezetekről és a nemzet-' közi helyzetről. A magyar munkásosztály marxista—leninista forradal­mi élcsapata, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, társa­dalmunk vezető ereje ez év tavaszán tartotta XII. kong­resszusát, -amely- foglalkozott életünk minden lényeges kér­désével, és fontos határozato­kat hozott. A kongresszus megállapí­totta, hogy hazánkban a bel­politikai helyzet kiegyensú­lyozott, megfelel a szocialista társadalom követelményei­nek. Ezt ma is megismétel­hetjük, hogy barátaink, . és' ellenségeink egyaránt tudják: a Magyar Népköztársaság­ban a belpolitikai helyzet szilárd és az is marad! A kongresszus alapvetően fontos határozata, hogy pár­tunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakor­latban bevált bel- és külpoli­tikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista tár­sadalmat. Pártunk politikája nyílt, a tömegekkel szoros kap­csolatban formálódik, a megol­dandó kérdésekről, problémák" ról, nehézségekről őszintén szól. A párt a népet felnőttnek te­kinti és ennek megfelelően tárgyalja meg vele a közös gondokat. Ezt a gyakorlatot, amit másszóval úgy hívunk, hogy a párt munkastílusa, folytatnunk keli. Amit ugyan­is a politikában eddig elér­tünk, azt a helyes elvi, kom­munista politikánknak és en­nek a nyíltságnak köszönhet­jük. A jövőben is a tömegek­SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, Méhes Lajos ipari minisz­ter, Németh Károly, a Központi Bizottság tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. kel együtt, a bevált szövet­ségi politikát érvényesítve ha­ladunk tovább. Szövetségi politikánk, mint azt már többször hangsúlyoz­tuk, osztálypolitika, vagyis a dolgozó osztályok és rétegek összefogása, munkás-paraszt szövetség, a munkásság, a parasztság és az értelmiség tömegeinek egységbe tömörí­tése. Politikailag ez a párt­tagok és a pártonkívüliek szövetségét, a különböző vi­lágnézetű emberek együtt­működését jelenti, ideértve az egyházak felelős, hazafi­as elemeit, vezetőit és tagja­it, mindazokat, akik hajlan­dók velünk együtt dolgozni szocialista céljainkért Ennek a szövetségi politikának a zászlajára ezt írtuk: egyesül­jenek a nemzet összes alkotó erői, mindazok, akik azt akar­ják, hogy népünk és hazánk a szocializmus építésének út­ján haladjon előre, ezen az úton boldoguljon a jövőben. Egyenrangú szövetségesnek tekintünk mindenkit, aki ezt vallja és így cselekszik. A közös munkából minden­ki kiveheti a részét és joga van ahhoz, hogy az eredmé­nyekből is a végzett munka arányában részesüljön. így lesz ez a jövőben is, ebben a szellemben dolgozunk, tá­maszkodva azokra a nagy eredményekre, amelyeket a politikában, a népgazdaság, a műveltség, a kultúra fej­lesztésében és az életszínvo­nal növelésében elértünk. Az eredményeket pártunk kongresszusa nagyra értékel­te, és — a helyzettel számot vetve — úgy határozott, hogy most minden erőnket az el­ért eredményeink megvédésé­re, megszilárdítására kell összpontosítanunk, ily módon minden téren megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lendületes fejlődés újabb esz­tendői következzenek. Pártunk Központi Bizottsá­ga és egész párttagságunk úgy vélekedik, hogy elért ered­ményeiket becsülnünk kell, mert ezek — pártunk politikai iránymutatásával — az egész dolgozó nép együttes erőfe­szítésével jöhettek létre. Jog­gal mondhatjuk, hogy nagy utat tettünk meg, dé helyze­tünket idealizálnunk egyetlen területen sem szabad. Nem mondjuk azt, hogy nálunk már minden tökéletes, és már nincs mit javítani. Legyen szó a politikáról és a politikai mun­káról, a munkamódszerről vagy a gazdasági építésről, a művelődés, a kultúra, az élet- színvonal kérdéseiről, mi min­dig azt hangsúlyozzuk, hogy sok még a megoldatlan fela­datunk. Ez nagyon fontos, mert arra indít bennünket, hogy ne áljunk meg egy pil­lanatra sem, hogy mindig elő­rehaladjunk. Eredményeinket úgy össze­gezhetjük, hogy a fasiszta dik­tatúra kegyetlen rendszerében leigázott népünk megteremtet­te a saját hatalmát, élni tu­dott a szabadságával és né­Á Hazafias Hépfront megyei küldöttértekezlete Salgótarjánban A szocialista nemzeti egység Jegyében a fejlett szocializmusért A Hazafias Népfront VII. kongresszusára való készülő­dés jegyében találkoztak szombaton Salgótarjánban a mozgalom aktivistái. A megyei küldöttértekezletet — több mint kétszáz résztvevővel — dr. Karászi Benő, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának elnöke nyitotta meg. Az eseményen jelen volt Skoda Ferenc, az MSZMP Nóorád megyei Bizottságának titkára, dr. Kovács Béla, a HNF Or­szágos Tanácsának titkára, az Országos Béketanács főtitkára, Füssy 'József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Alt Gyu­la, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségé­nek titkára. A Hazafias Népfront bizottságai elmúlt öt esz­tendőben végzett munkájáról Marczinek István, a megyei bizottság titkára számolt be. Mozgósítás a helyi célok valóra váltására — Az 1976-ban megtartott küldöttértekezlet és a nép­front VI. kongresszusa sokré­tű, gazdag programot adott mozgalmunknak. Alapvető fel­dése. Salgótarjánban a műsza­ki, Balassagyarmaton az egészségügyi értelmiség akti­vitása növekedett s ha­sonlót várnak a megyében élő adatként azt jelölte meg, hogy mezőgazdasági szakemberek ­(Folytatás a 2. oldalon.) a szocialista nemzeti egység jegyében erősítsük tovább la­kosságunk politikai egységét összefogását, és mozgósítsuk tettekre társadalmi és gazda­ságpolitikai céljaink megvaló­sítására — mondotta elöljá­róban a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára. Ezt követően arról szólt, hogy a megyében 170 népfrontbizottság igyekezett a munkába bevonni és aktivitás­ra serkenteni korra, nemre, származásra, világnézetre va­ló tekintet nélkül mindenkit, aki magáénak vallja az ország szocialista építésének ügyét, aki a béke és a népek közötti barátság híve, s, aki e nemes célokért tenni is kíván. A fejlett szocialista társada­lom építésének időszakában a szövetségi politika folytatása, a nemzet alkotó erőinek tö­mörítése, a szocialista nemzeti összefogás további szélesítése még fontosabbá válik, s a munkásosztály vezető szerepé­nek erősítése talaján fejlődik. Az elmúlt években megyénk­ben is nőtt a munkásság meg­határozó szerepe a politikai, gazdasági és kulturális élet­ben, a helyi feladatok kialakí­tásában és végrehajtásában. Egyre nagyobb arányban kap­nak közéleti megbízatást. A népfrontbizottságok feladata rendszeressé tenni tájékoztatá­sukat a helyi politika fonto­sabb kérdéseiről, bevonni őket a lakóterületi munkába. A népfrontbizottságok fontosnak tartják a szocialista nemzeti egység bázisát jelentő mun­kás-paraszt szövetség mé­lyítését A népfrontpolitika be­folyása a nógrádi szövetkezeti parasztság körében is tovább növekedett. Számottevő tö­megeket sikerült mozgósítani a helyi politikai célkitűzések végrehajtására. A megye több mint hatezer értelmiségi dolgozója jelentős bázisa a mozgalom irányító, szervező kulturális nevelő, agi- tációs- és propagandamunká­jának. A községekben szinte nélkülözhetetlen a pedagógus­értelmiség alkotó közreműkö­től. A népfrontbizottságok kapcsolata gyümölcsözően fej­lődött a kiskereskedőkkel, a kisiparosokkal. — A nők szerepe a társa­dalmi és gazdasági fejlődés eredményeként a termelésben és közéletben jelentősen nö­vekedett — folytatta Marczi­nek István, majd arról szólt, hogy a népfrontbizottságok feladata: a nőpolitikái tevé­kenységükben nagyobb figyel­met fordítsanak a családon be­lüli munkamegosztás kialakí­tására, működjenek közre a nők gondjainak megoldásá­ban, társadalmi megbecsülésük fokozásában. A népfrontmun­kában erősödött a nő- és ré­tegpolitikai bizottságok és la­kóhelyi nőklubok tevékenysé­ge. Kezdeményezéseikre jel­lemző: Salgótarjánban gyer­mekmegőrzőket hoztak létre, számtalan kézimunka-kiállítást rendeztek, százezer forintnál többet fizettek be a gyermek­szolidaritási alapra, nem fe­ledkeznek meg a gyermek- gondozási szabadságon levő kismamákról. Egyre több fia­tal található az új lakótelepek mozgalmi életében, s továbbra is aktívak maradnak a nyug­díjba vonultak. Kedveltek az öregek klubjai, gazdag tapasz­talataikat a népfrontbizottsá­gok hasznosítják. A megyében huszonkét tele­pülésen szlovák, két község­ben német anyanyelvű lakos­ság él. A nemzetiségi telepü­léseken a népfrontbizottságok tagjainak fele nemzetiségi la­kos. A szlovák és német anya­nyelvűek a szövetségi politika jegyében a magyar anyanyel­vű lakossággal szorosan együtt működve dolgoztak az elmúlt években a települések gyarapításáért, a társadalom- politikai célok valóra váltásá­ért. Az anyanyelv ápolását se­gíti a több mint hatezer köte­tes könyvállomány. Jelenleg hat község óvodájában, tizen­két általános iskolában szlo­vák, egy helyen német nyelv- oktatás zajlik. A nemzetiségi kulturális élet fontos esemé­nyei évről évre a nógrádi nemzetiségi hetek, a bánki nemzetiségi nap. A népfrontbizottságok mun­kájának szerves része az egy­házpolitikai tevékenység, amely az állam és az egyház rendezett viszonyán alapulva fejlődött tovább. A népfront­bizottságok így munkálkodtak hasznosan a megyében élő, dolgozó osztályok, rétegek, a különböző anyanyelvűek ösz- szefogásán, a lakosság erkölcsi,' politikai, cselekvési egységé­nek megteremtésén. Fórumok a szemlélet formálásáért A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy a népfront­bizottságok milyen erőfeszíté­seket tettek a szocialista de­mokrácia és a közélet fejlesz­téséért. A fórumok közül ki- emelkedőek a falugyűlések, ahol évente 1200—1300 közér­dekű bejelentés, javaslat hang­zott el. A megyei népfrontbi­zottság részt vett a törvény- tervezetek társadalmi vitáinak szervezésében. A tanácsokkal tervszerűen és rendszeresen együttműködik. A mozgalom kiemelkedő feladata volt az idén az országgyűlési képvi­selői és tanácstagi választások előkészítése. A bizalmat élve­zők továbbra is segítséget kapnak közéleti tisztségük be­töltéséhez. — Gazdaságpolitikai, moz­galmi munkánkkal segítettük megyénk ötödik ötéves tervi célkitűzéseinek megvalósítását Mindinkább elterjedt az a fel­ismerés, hogy gazdasági fel­adatainkat, fejlesztési célkitű­zéseinket csak a lakosság egyetértésével és aktív közre­működésével tudjuk eredmé­nyesen megvalósítani — foly- tatta a megyei népfrontbizott­ság titkára. Kiemelte a társa­dalmi munkát, amelynek érté­ke a tervciklusban várhatóan meghaladja a 400 millió forin­tot A közhasznú munkák gyermekintézmények fejlesz­tését, az idősek szociális ellá­tásának javítását, kulturális létesítmények felújítását, szá­mos közérdekű javaslat meg­valósítását tették lehetővé. Ezekben az akciókban is meg­nyilvánult a lakosság cselekvő közreműködése a településfej­lesztési célokért A népfrontbizottságok a szemlélet formálása érdeké­ben számtalan gazdaságpoliti­kai fórumot rendeztek, ame­lyeken egyebek között olyan témák szerepeltek napirenden, mint a vásárlói érdekvédelem, a magánlakásépítés anyagellá­tása. Télen a mezőgazdasági kistermelőknek 310 előadást, vitát szerveztek. Közreműköd­tek a szakcsoportok tapaszta­latcserében. A kertbarátok egyenletesen fejlődő, szélesedő (Folytatás a 3. oldalon.) j Marczinek István előadói beszéde.

Next

/
Oldalképek
Tartalom