Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
Töbq min 9 nyolcvanezer szervezett dolgozó képviseletében Nógrád küldöttei a Magyar Szakszervezetek XXiV. kongresszusán A 'megyénk szervezett dolgozóinak képviseletében megválasztott küldöttek a mai napon bekapcsolódnak a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusának' munkájába. Az ezt megelőző bizalmi-, főbizalmi-, szakszervezeti bizottsági választásokon, a szakmai és az SZMT küldöttválasztó értekezleteken sok hasznos, megszívlelendő tanácsot, észrevételt, javaslatot, útmutatást kaptak a megválasztott tisztségviselők és a kongresszus küldöttei. Őket mutatjuk bek az alábbiakban, vallanak munkájukról, további elképzelésükről. MEDVED KAROLY, AZ SZMT VEZETŐ TITKÄRA — A különböző szakmák megyei szintű tanácskozásain, valamint az SZMT küldöttértekezletén a beszámolókból és a hozzászólásokból egyértelműen kiderült, hogy a mostani tervciklusban a megye szervezett dolgozói olyan sikereket értek el, ami mind- annyiúnkat jogos büszkeséggel tölt el. Voltak olyan termelő-, gazdálkodó egységek, ahol gyorsan felzárkóztak a jelenlegi követelmény- rendszerhez, a népgazdasági érdekeknek megfelelő eredményeket értek el. Ám akadtak olyanok is, amelyek kevésbé tudtak megbirkózni az új feladatokkal, részben a nagyvállalati irányítás gyengeségei. részben pedig saját munkájuk fogyatékosságai miatt Mind az eredményekben, mind a hiányosságokban tükröződik a szakszervezetek termelést segítő munkájának jó, vagy kevésbé sikeres tevékenysége. A kongresszusra készülődve küldöttértekezletünkön is abból indultunk ki. hogy a jelén és jövő feladatait nehezebb, vagy nehéz körülmények között tudjuk megoldani. Erre megyénk szakszervezeti szerveinek és tisztségviselőinek is fel kell készülni. Számunkra a többi között ez azt jelenti, hogy emelni kell a szakszervezeti demokratikus fórumok tartalmi munkájának színvonalát. Gondolok a bizalmitestületek vállalati terveket vitató, elfogadó tevékenységére, a végrehajtásra való jobb mozgósításra. A jövedelmi viszonyok alakulása pedig arra ösztönöz, hogy nagyobb gondot fordítsunk a szociális tervek kialakítására. Mondjuk meg mire lesz több pénz, mi az, amit szinten tudunk tartani, s hol várható csökkenés. . Az előbbiek alakulása döntően attól függ, hogy mer gyénk dolgozói milyen hatéMERLÄK ERVIN, A SKÜ SZAKSZERVEZETI — Kollektívánk az ötéves tervet, benne az 1980-as esztendőt is sikeresen zárja, s ez jóleső érzéssel tölt el bennünket. Ugyanakkor már jó ideje, a vállalat gazdasági vezetésével együtt a VI; ötéves terv, valamint az 1981. évi terv előkészítésén dolgozunk. Előreláthatólag 1981 január végén az előbbi terveket, megvitatás és elfogadás céljából a bizalmiak testületé elé tudjuk terjeszteni. Véleményünk szerint tervünk megfelel a népgazdasági igényeknek, sőt, egyes területeken — így a tőkésexportban, nyereségben —, meghaladja a tervezettet Több hónapos előkészítő munka után december 15-én megvitatjuk a gazdasági tervkonysággal, milyen eredményesen termelnek, hajtják végre a saját maguk által megszabott követelményeket. A siker megkívánja, hogy minden dolgozó időben ismerje meg konkrét, új feladatait Ebben van nagy szerepe a termelési tanácskozásoknak és a szocialista brigádvezetőkkel folytatott eszmecseréknek. Ugyanakkor a megnövekedett gazdasági feladatok jó elvégzése megköveteli a szakszervezeti tisztségviselők, aktivisták sokirányú, sajátos felkészítését A megyei választások után gyors felkészítésben részesültek, amely során megismerték a legfontosabb tennivalókat Átfogó továbbképzésükre januárban kerül sor. A tennivalók egységes értelmezése érdekében a szakszervezeti bizalmiak mellett gazdasági partnereiknek — művezetőknek — is oktatást szervezünk. A SZOT TAGJA, BIZOTTSÁGÁNAK TITKÁRA hez kötődő egyéb szabályzatokat — munkaverseny — újítás — törzsgárda —, hogy már az új év kezdetén mindenki tudja, kitől mit várunk, s jó munkájáért milyen erkölcsi és anyagi elismerésben lesz része. Előrehaladott állapotban van az 1981. évi feladatok kimunkálása is. Az év végéig minden gazdasági egység, szocialista brigád, újító megtudja a tennivalókat, hogy ennek ismeretében területenként és differenciáltan megtegye azokat az egyéni és kollektív vállalásokat, melyek végrehajtásával elérhetjük kitűzött céljainkat. A hatékonyabb gazdasági munka szolgálatába kívánjuk állítani már az új év első napján bérpolitikánkat, felhasználva az idei év tapasztalatait. A bérezéssel is segíteni kívánjuk az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodást, a munkaerők rugalmas átcsoportosítását, a minőség javítását, az ésszerű eneregia- és anyaggazdálkodást, a munka- időalap hasznos kitöltését A bérezésben a végzett munka hatékonyságát és minőségét kívánjuk biztosítani. Az előbbiek jó megvalósítása lehetővé teszi, hogy tovább javítsuk a munkakörülményeket, és segítsük a dolgozók egyéni boldogulását. Amennyiben feszített terveinket — saját magunk jól felfogott érdekében állítottuk össze, s több variációban —, teljesítjük, akkor sor kerülhet olyan akciókra, mint az idei november 7-i jutalmazás, valamint a 9 millió forint értékű bérfejlesztés. Ügy látom, hogy a dolgozók többsége a kialakult, nagyobb követelményt megtestesítő folyamatot elfogadta, s továbbra is ennek szellemében dolgozik. VÄLYI LÄSZLÖ VÁJÁR, FŐBIZALMI — Csendes természetű ember vagyok. Ha viszont mérgelődök, akkor tudják, hogy baj van. Azt is, hogy igazam van. Véleményemet eddig is megmondtam vezetőimnek, így cselekszem a jövőben is. Jelenleg a széntermelésben eléggé elmaradt a kányási aknaüzem. Most azon fáradozunk, hogy az év végéig minél többet törlesszünk az adósságunkból. Ennek érdekében a szabad szombatokon és vasárnapokon is dolgozunk. Mindegyikünkben megvan az akarás, a tennivágyás. Egy dologról azonban nem szabad megfeledkezni. Ez pedig a következő: a jelenlegi tempót nem szabad tovább fokozni, nehogy túlzásba essünk. Bizonyára kevesebb szombati, vasárnapi munkára volna szükség, ha a feltételeket mindig biztosítanák számunkra. Gondolok a szerszámok pontos és gyors ja- ' vitására, állandó karbantartására. Talán kis dolgoknak tűnnek az előbbiek, nekünk azonban a munka folyamatában sok gondot, bosszúságot okoznak. Nagyobb odafigyeléssel az előbbi gondokat meg lehet szüntetni, illetve mérsékelni. Mint az elővájási körlet főbizalmiját, foglalkoztat a bánya jövőjét szolgáló fiatalítás. Jó dolog, hogy az utóbbi időben sok fiatal Választotta élethivatásul ezt a szakmát. Mivel az itteni munka számukra új, az eredményes bányászmunkának is igen sok fortélya van, ezért jó lenne sürgősen megtanítani őket a bányamunka minden mozzanatára. Szükség van erre a sietségre azért is, mert pár év múlva sokan elmennek nyugdíjba. Az itt dolgozó bányászok átlagéletkora 40 esztendő. Mint főbizalmi, úgy látom, hogy a bányászmunka megbecsülését az eddigieknél jobban, az anyagiakban is kifejezésre kellene juttatni. GÓLYÁN PÄLN® SZAKMUNKÁS, SZAKSZERVEZETI BIZALMI — Legutóbbi vitám is si- tattam közvetled partnerem- kerrel zárult, amit négy dől- mel, a gazdasági vezetővel, gozótársam érdekében foly- Mivel érveim megfeleltek a valóságnak, ezért mind a négyen felkerültek a béremelésben részesülők listájára. Nem csak ilyfenkor, hanem akkor is határozott vagyok, ha valamire nemet kell mondanom csoportom bármelyik tagjának. Ugyanakkor szeretek kiállni az igazam mellett. Nemrég nagy hideg volt a műhelyben. Nem késlekedtem, dolgozótársaim képviseletében egyenesen a szakszervezeti titkárhoz mentem. Arra kértem, hogy jöjjön le, győződjön meg arról, milyen körülmények között dolgozunk. Érdemes volt gyorsan fellépni, mert nem sokkal később lett ered- . ménye. • Egyébként arról ismernek közvetlen munkatársaim, vezetőim, hogy ha igazam van, akkor addig nem nyugszom, amíg annak érvényt nem szerzek. Szeretem ezt a munkát, mert látom értelmét. igaz, mióta nagyobb a jog- és hatásköröm, azóta bonyolultabb és nehezebb, de ezt is meg lehet és kell tanulni — vélekedik az Ipoly Bútorgyár kárpitos szakmunkása Mit tehetünk az előbbi vallomásokhoz, elképzelésekhez? Csupán annyit, hogy a megyénket képviselő felszólaló reálisan, mértéktartóan, bátran és hozzáértően képviselje megyénk szervezett dolgozóinak érdekeit. * A Magyar Szakszervezeteit XXIV. kongresszusára meghívták Géczj Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Devcsics Miklóst, a megyei tanács elnökét, Tóth Józsefnét és SarJ ló Bélát, az SZMT titkárait, ifj. Nagy Józsefet, az építők és Kiss Sándort, a HVDSZ megyebizottság titkárait. Venesz Károly t Benkő László Llpták József Nagy Andrásné I .......................................'”■*’•71 r .•» O ó Katalin Tóth János Gólyán Pálné Kajtor Erzsébet Medved Károly Nagy Géza Póth Sándor Varga László Juhász László Kriston István Merlák Ervin Oravecz Tivadar Telek Antalné Vályi László
