Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-12 / 291. szám
1 VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! NOGRAD A 2 MSZMP NOGRAD M EGY-EJ BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA i XXXVI ÉVF., 291 SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1980. DECEMBER 12., PÉNTEK Alkotóan, felelősséggel „Kongresszusunkra hosl szakszervezetek tevékenységét szocialista viszonyok között és korszerűsítse munkastílusát, módszereit Az elmúlt több mint két évtizedben alapvetően tisztázódtak és a gyakorlatban érvényesülnek is azok az elvek, módszerek, amelyek a népi hatalom körülményei között jellemzik a szak- szervezetek sajátos szerepét, működését. E szerep nem csak a tagság érdekképviseletét és érdekvédelmét illetően sajátos, hanem a termeléssel való foglalkozás tekintetében is.” Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának nemrégiben nyomtatásban is megjelent néhány fontos megállapítását idéztük elöljáróban; aktualitásukat az adja meg, hogy ma kezdi meg tanácskozását. Budapesten a Magyar Szakszervezetek XXIV. kongresszusa. Nyolcszáz küldött, négyszáz meghívott vendég jelenlétében és várhatóan tevékeny közreműködésével kerül sor arra az eszmecserére, amely — az alapszervezeti beszámolóktól, bizalmi választásoktól egészen az ágazati-szakmai kongresszusokig — több hónapnyi aktív munkában töltött beszámoló időszakon átívelve számot vet az egész hazai szakszervezeti mozgalom helyzetével és feladataival. A központi mérlegkészítés és a mozgalom egészének elkövetkező öt esztendejét érintő kérdések elemzése, az út további mérföldköveinek kijelölése — ez a XXIV. kongresszus feladata. A központi mérleg tényeit, adatait ezer meg ezer munkahelyi vélemény formálta. Csak néhány gondolat e körből, éppen a véleményalakítás kapcsán. Felelősségérzet jellemzi mindazokat a nézeteket, javaslatokat, bírálatokat, amelyek felszínre kerülnek a tanácskozások során —, s a felelősségérzet nem véletlen jelensége napjaink hazai szak- szervezeti életének. A véleménynyilvánítás, a szakszervezet, mint érdekképviselet álláspontjának kifejtése nem csak joga, hanem kötelessége is a mozgalomnak. Ott, ahol a „megbízólevelet” négy és fél millió tag állította ki jelképesen, ennek a bizalomnak igen nagy felelősségérzettel kell megfelelni minden szinten. Jelenthet ez alkotó eszmecseréket, kritikusi szemléletet, gazdasági vezetőkkel történő tárgyalásokat, feladategyeztetéseket a kormány, s a szakszervezet között. De jelent a felelősségérzet — politikai meggyőző munkát, tudatformáló munkahelyi tevékenységet is. A megelőző, XXIII. szakszervezeti kongresszus óta egész sor területen történt jelentős változás, sok minden fejlődött a mozgalomban. E vonatkozásban talán az egyik legfontosabb volt a szocialista demokratizmus erősítése a mozgalomban; a bizalmiak hatáskörének gyarapítása, a bizalmitestületek, a főbizalmirendszer, „bejáratása”. A kor követelte meg ezeket a lépéseket, az élet igazolta a kongresszusi elhatározás helyességét. Nyilvánvaló —, s most már esztendők sora erősíti, tapasztalatok gazdag tárháza ad neki nagyobb nyomatékot —, hogy a most következő kongresszus e tekintetben is továbblépést jelenthet. Ahogyan a SZOT főtitkára nemrégiben, utalva a testületi véleményezések sikerére, ^megfogalmazta: „olyan javaslatot terjeszthetünk a kongresszus elé, hogy erősítse meg és terjessze ki ezt a jogkört a gyáregységi, üzemi vezetők véleményezésére is”. Életszínvonal. Ennek a sok összetevőjű fogalomnak gyakorlati, féltő óvása, gyarapítása, de legalábbis — mai feladatunkat tekintve — szinten tartása az egyik legfontosabb érdekvédelmi, szakszervezeti teendő is. Természetes viszont, hogy az elkövetkező néhány évben a szak- szervezetek figyelme fokozottabban ott kell legyen ennek őrzésén, fejlesztésén. Nem feledve, hogy néhány feltétlenül szükséges, a párt- és állami vezetés által is indokoltnak tartott szociálpolitikai lépés — a kis nyugdíjak vásárlóértékének megóvása, a gyes, a többgyerekesek családi pótlékának mértéke... stb. — megtörténjék, illetve fejlesztésük napirendre kerülhessen. Nem az ország realitásaitól, gazdasági erejétől és nemzeti jövedelmének nagyságától elvonatkoztatott célok ezek. Ellenkezőleg. A mozgalom munkájának érdekvédelmi és érdekképviseleti feladata rendszerének egyik fém jelző je, hogy nem öncélú — tetszetős, ám a gyakorlatban elérhetetlen — „szociális álmokat” kerget, hanem mindenkor számot vet (helyileg is, magasabb szinten is, tanúsítják utóbbit az ágazati kongresszusok ajánlásai is) az ország teherbíró képességével, a nemzeti jövedelem alakulásával. Azzal: mennyit és miként tudunk, vagy kell megtermelnünk, s abból mennyi lehet a különböző rétegek, végső soron az egyének tulajdona. Fogalmazhatnánk ezt úgy is: célazonosság, állam és szakszervezetek között, a párt- és a szakszervezeti mozgalom között. Ez jellemzi ma az együttműködés különböző formáit; ez tükröződik abban a kapcsolatrendszerben is, »mi partnerviszonyként jelentkezik a gazdasági és a szak- szervezeti szervek között, vállalati, üzemi, iparági viszonylatban is. A partnerség azt is jelenti, hogy a gazdasági és társadalmi célok megvalósításának folyamatában —, amely kemény, sokszor áldozatos munkák sorát jelenti! — mindig, mindenkor számolniuk kell a gazdasági vezetőknek a szakszervezet véleményével, álláspontjával. Az előző szakszervezeti kongresszus óta több területen változott körülöttünk a világ, s nemegyszer hátrányunkra. Változtak a külgazdasági körülményék, sőt némely vonatkozásban a szakszervezeti munka nemzetközi körülményei és teendői is. E változásokról bizonnyal szó esik a tanácskozáson, a mozgalom tisztségviselőinek munkáját és munkamódszereit, nemzetközi területen kifejtendő teendőit illetően is. S mivel a küldöttek tekintélyes hányada nagyobb munkásközösségeket képvisel, gondjaik, teendőik helyi summázata a gazdasági munka országos céljaival cseng egybe, várható, hogy erős reflektorfény vetül — a munkára. A munkamódszereken belül is: a demokratizmus további útjára, finomítására és erősítésére. A következő ötéves terv előirányzatai, adatai már ismertek; a feszítettebb munka igényétől az ötnapos munkahét — szak- szervezeteket jelentősen érintő — előkészületeiig számos fontos kérdés felszínre kerülése várható. A bAnntOCCTllC számvetés. Munka, érdekvnívjitraSAlla képviselet, érdekvédelem, éleb'nnvonal-politika, köznapi, mindnyájunkat érintő kérdő'' női esik szó megfontoltan a célok és lehetőségek ismeretében. Ösztönző bérezés lavult a pékáru Javul a kenyér és a pékáru minősége, a vásárlók az idén lényegesen kevesebb szállítmány minőségét kifogásolták, mint az elmúlt évben. Mindez jórészt a sütőiparban bevezetett ösztönző bérezésnek köszönhető, állapította meg csütörtöki ülésén a MÉM-ben az országos sütőipari tanács. Egy éve van lehetőség arra, hogy a kenyérgyárakban pékségekben — részben központi alapból — anyagilag külön is elismerjék a jó munkát. A vállalatoknál pontrendszer alapján értékelik a brigádok és a munkások teljesítményét Száz és nyolcszáz forint között differenciálják a ' jutalmakat, attól függően, hogy miként alakul a minőség. Viszont, ha a termék nem felel meg a követelményeknek, akkor az ebben a bérrendszerben dolgozók egy részét vagy akár az egész brigádot kizárhatják az elismerésből. Vagy csökkent- hetik a minőségi prémium ösz- szegét. A? ülésen megállapították: a bérezés a műszaki fejlesztés terén is egészséges helyzetet teremtett. A dolgozók a korábbinál jobban számon kérik a megfelelő műszaki berendezéseket. Kérésükre több üzemben kicserélték a rossz berendezéseket, például a zsömlegyártó gépeket. Az idén hat nagy kenyérgyárból konténerben szállították el a kenyeret, megőrizve a termék minőségét. Megállapították, hogy egyes helyeken a minőségi bérezést helytelenül — valamiféle fegyelmezési eszköznek tekintik. A prémium megvonásával büntetik azokat, akik például elkésnek a munkahelyről, vagy nem tartják be a bizonylati fegyelmet. Felhívták a figyelmet arra is: helytelen, ha a nem megfelelő minőségű termékek gyártása miatt visszatartott összegeket más területeken dolgozók jutalmazására használják fel. Néha olyan munkaköröket „díjaznak” amelyek nincsenek szoros őszSzab és varr A Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában a közelmúltban új berendezést helyez^ tek üzembe, amely a harisnyanadrágok gyártásában játszik fontos szerepet. Az olas* gyártmányú SAVIO két műveletet végez; szab és varr. Jelenleg a próbaüzem zajlik. Műszakonként több mint három és fél ezer darab harisnyanadrág készül. A képen az új berendezés és kezelője Tarsoly Erzsébet. — bábéi felv. — A kormány tárgyalta Bővül a szénbányák önállésáf a A kormány Tájékoztatási A Minisztertanács megtár- lalatok önállóságának növés Hivatala közli: gyalta a tudománypolitikai lése érdekében megszünteti a A Minisztertanács csütörtö- határozatok végrehajtásáról Magyar Szénbányászati Trösz- kön ülést tartott. Meghallgat- szóló jelentést. Jóváhagyta az töt. Tudomásul vette, hogy a ta és jóváhagyólag tudomásul országos középtávú kutatá- szénbánya vállalatokat közvette a Varsói Szerződés tag- sí-fejlesztési tervet, amely a vetien minisztériumi felü- államai vezetőinek moszkvai tervidőszak főbb tudomány- gyelet alá helyezik, s tévé- találkozójáról szóló jelentést, politikai feladatait, a legfon- kenységük összehangolására A kormány megtárgyalta és tosabb országos kutatási-fej- egy, a trösztinél lényegesen jóváhagyta a Kambodzsa lesztési programokat tártál- kisebb létszámú koordinációs Megmentésének Nemzeti Egy- mázzá. Elfogadta a hazai ku- központot hoznak létre, ségfrontja és a Kambodzsai tatóintézeti hálózat tovább- kormánv elfoeadta az Népi Forradalmi Tanács kül- fejlesztésére es az 1981-83- miniszter beszádöttségének Heng Samrin: el- Jfa™ésekre mólója® L 1975-80. iSti nők vezetesevel hazánkban vonatkozó javaslatokat. időszak iosalkotási feladataia termékek ml- hivatalos baráti látoga- A Minisztertanács úgy dön- nak teljesítéséröl s £vaslatát nosegevel. I tasarol adott beszámolót. tott, hogy a szénbanya val- az ig8i_85 közötti időszak 4ogaikotási programjára. Megállapítottar hogy az elmúlt öt évben alkotott magas szintű jogszabályok ösz- szességükben jól szolgálták a társadalmi-gazdasági élet,’ jogrendszerünk fejlődését. A következő ötéves tervidőszakra elfogadott program szerint elsősorban az alacsonyabb szintű jogszabályok korszerűsítésének és egyszerűsítésének munkálatait kell meggyorsítani. A kormány újraszabályozta a szövetkezetek gazdasági tevékenységi körét. Az 1981. január 1-én hatályba lépő jogszabály — a népgazdasági és ellátási érdekeknek megfelelően — lehetőséget teremt a tevékenységi kör eddiginél szabadabb megválasztásához, indokolatlan korlátozásainak feloldásához, a rugalmas profilváltáshoz. A Minisztetanács módosította és részben egyszerűsítette a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek pályázat útján való elhelyezkedését előíró korábbi rendelkezéseit. A kormány elfogadta a belkereskedelmi és a művelődési miniszter jelentését a gyermekélelmezés továbbfejlesz- téséről 1976-ban hozott határozat végrehajtásának helyzetéről, és feladatul tűzte ki mindenekelőtt az általános iskolások étkeztetési feltételeinek további javítását. Középtávú művelődési terv Nagyobb figyelmet a minőségre! Az idei múzeumi és műem- IStikai kérdésekre, a korsze- sabb kapcsolódásának igé- léki hónap alkalmából adták rűbb művelődési szokások, a nyét, a szocialista életmód át Salgótarjánban az új, Nóg- kulturális alapellátás fejlesz- formálásának, a szórakozási rádi Sándorról elnevezett mű- tésére. Elismeréssel szólt a igények jobb kielégítésének zeumot, s az intézmény az- munkások, főleg a szocialista szükségességét. Felhívta a óta a kulturális életünk egyik brigádok tagjainak, valamint tanácsok és járási hivatalok büszkesége lett. Csütörtökön a fiatalok, elsősorban a gye- dolgozóinak, a közművelőknek tanácskozótermében rendez- rekek művelődésében tapasz- a figyelmét az együttműködés ték meg a megyei tanács mű- talt kezdeményezésiről, erősítésére, a környezeti kulvelődésügyi osztályának szer- eredményekről. Örvendetesen túra követelményeinek betervezésében a művelődés kö- gyarapodott az ágazat tárgyi tására. Az éves tervek készízéptávú tervéről, a következő és személyi ellátottsága, esztendő közművelődési feladatairól szóló tanácskozást. Az utolsó negyedévben adAz értekezleten Berki Mihály “SJ* a "^közönségnek a -------- Nógrádi Sándor Múzeumot. m egyei tanácselnök-helyettes és Csongrády Béla megyei pártbizottsági osztályvezető mellett részt vettek a városok és járások Balassagyarmaton az ifjúsátésénél ügyelni kell arra, hogy a célok és tennivalók valós szükségletekre alapozódjanak. s az intézmények kevesebb rendezvényt, de az ügyi osztályának képviselői- kulturális központok. na- gyobb közművelődési intézgi és úttörőházat. A gondok ®ddiginél magasabb minőség- között említette, hogy köz- be” szervezzenek, művelődési intézményeink ...^ arr,atormozgalom ösz- "em a kívánatos mértékben tanzese - a kreativitás szeltettek eleget a differenciáltság, a rétegművelődés kövemények vezetői, a művelődési “S!“ szakemberének, feladatokat is végző szervek, szervezetek megbízottai. Gulyás Jánosné. a megyei tanács művelődésügyi osztálassúbb ütemű volt a tervezettnél. lemében különösen a szakköri munkáé — kiemelt feladata a megye közművelődési Irányuljon nagyobb figyelem a citera- zenekarok, a nemzetiségi folklór együttesek működésére. A szórakozásnak és a szóraA művelődés közéolávú tér- _____ _ l yának vezetője a művelődé- veiről szólva Gulyás Jánosné koztatásnak rangot kell sze- si célok és feladatok ismer- részletesen szólt a különböző rezni, megkeresni művelésé- tetése előtt röviden értékelte területek tennivalódról. Álta- nek igényes formáit és mód- az idei munkát: Megállapí- lánosságban fogalmazta meg szereit tóttá, hogy az eredeti elkép- a szocialista közgondolkodás Az előadást követő vitában zeléseknek megfelelően idén továbbfejlesztésének, az isme- több hivatali dolgozó és in- a közművelődés egész rend- reteknek a gazdaság, a min- tézményi vezető mondott vészerében nagyobb figyelem dennani élet követelményei' irányult a világnézeti és po- hez való szorosabb, rugalmaleményt a végzett munkáról és az elképzelésekről.
