Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

Nagyobb komfort, bővülő szolgáltatások, kulturáltabb életkörülmények Ötévi változások a lakosság életviszonyaiban Nemcsak a reáljövedelmek, sokkal inkább az életkörül­mények pénzben ki nem fe­jezhető alakulása érzékelteti, hogy a most záruló ötéves időszakban a lakosság to­vább gyarapodott, jobban, kulturáltabb viszonyok között él, nagyobb komfortot élvez, mint öt esztendővel ezelőtt. A lakáshelyzet folyamatos javulását nemcsak az átadott új otthonok százezrei, ha­nem azok korszerűbb felsze­reltsége, a meglevők felújítá­sának gyorsulása, a bővülő szolgáltatásokat a hálózatfej­lesztése s egyben a modern műszerekkel megalapozott na­gyobb megbízhatósága is Jel­zi. Az életviszonyok javulá­sát tapasztalja a lakosság ak­kor is, amikor orvosi ellátás­ra van szüksége, ha gyerme­két óvodában, bölcsődében akarja elhelyezni, s a gyara­podás kifejezői az új műve­lődési centrumok, a tanulás, a szórakozás lehetőségei. JAVULTAK A LAKÁSVISZONYOK Az utóbbi öt évben 445 000 lakást adtok át. pedig csak 430—440 ezernek az építését tervezték. A többletet főként a magánlakás-építés korszerű formái segítették, köztük az OTP-beruházások, a .vállalati munkóslakás-építési akciók. A tanácsi lakóházak, lakások fenntartására, karbantartásá­ra és korszerűsítésére öt év alatt 30 milliárd forintot köl­töttek, csaknem kétszer any- nyit; mint az előző tervperió- düsban. Majdnem 70 000 la­kást teljesen felújítottak, eb­ből mintegy húszezret kom­fortossá tettek. Hazánkban a komfortos lakások aránya az előző tervidőszakban 24-ről 39 százalékra, a mostani öt évben 49 százalékra emelke­dett, s a következő tervidő­szakban várhatóan eléri a 60 százalékot A lakások zsú­foltsága is folyamatosan csökken. Száz lakásban 1970- ben még 124 csalid élt, 1975- ben 116, az idén pedig 108 család lakott száz lakásban, s várható, hogy a következő tervidőszak végére minden száz lakás közül már csak hármat lesz kénytelen meg­osztani egymás között két- két család. Gázszolgáltatáshoz a terve­zettnél is több család jutott. A propán-bután gázt ma már ? millió 180 ezer háztartás használja, vezetéken pedig 920 ezer lakásba jut el a gáz, vagyis pillanatnyilag 218 ezerrel több háztartásban használhatják e korszerű tü­zelőanyagot, mint ahogyan azt öt évvel ezelőtt tervez­ték. Az életkörülmények javulá­sával erőteljesen nőttek a szolgáltatások iránti igények. ■ Az arra hivatott vállalatok és szövetkezetek milliárdokat költöttek szolgáltató hálóza­tuk korszerűsítésére. Az el­maradás sajnos még ma is meglehetősen nagy, a legfon­tosabb területeken azonban érzékelhető az előrehaladás. A szolgáltatóipar egyre jobb műszaki feltételeket teremt ahhoz, hogy mindenekelőtt a gépkocsik, az elektroakuszti­kai és háztartási gépek javí­tásában, a textiltisztításban és a lakáskarbantartásban jobb és gyorsabb munkát nyújtson. Az elmúlt öt évben a la­kosság csaknem 600 ezer gép­kocsit vásárolt, s jelenleg .több mint egymillió magán­autó van az országban. Ezek javítására az AFIT-szervize- ken kívül 104 szövetkezeti gépjárműjavító szerviz is mű­ködik, ebből több mint hú­szat az utóbbi öt évben bő­vítettek. Negyven szövetke­zeti szerviz vállalta a gépko­csik vizsgára felkészítését és a vizsgáztatással kapcsolatos teljes szolgáltatást. • Az elektroakusztikai és háztartásigép-javító vállala­tok és szövetkezetek modern műszereket szereztek be, hogy a hibát gyorsan megtalálják és tökéletesen kijavíthassák. Kialakult az a szakember- gárda, amely az immár nagy­számban terjedő színes tv- javítására is biztos kézzel vállalkozhat. Ami a lakáskarbantartást illeti, az elmaradás még je­lentős, de hatásos intézkedé­sek itt is történtek. Lakás­korszerűsítési munkákba a kisiparosok közül is mind többet igyekeznek bevonni. Azok számára pedig, akik maguk akarják rendbehozni lakásukat, a szövetkezetek kisgépeket kölcsönöznek és több barkácsműhelyt is léte­sítettek, ahol a lakáskarban­tartáshoz szükséges anyago­kat is meg lehet vásárolni. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Az egészségügyi ellátásban különösen az anya-, a gyer­mek- és az ifjúságvédelem fejlődött. A szülő anyák ha­lálozása a felére, 0,2 ezrelék­re, a csecsemőké 47,6-ról 24,3 ezrelékre csökkent, ami az­zal is összefügg, hogy a szü­lések most már lényegében 100 százalékban az intéze­tekben történnek. A bölcső­dékben 1975-ben 47 000 gyer­meket tudtak gondozni, je­lenleg már csaknem hatvan­ezer hely van, és ezt távlati­lag mintegy 90 000-re akar­ják emelni. A városokban 800-ról ezer fölé emelkedett a körzeti gyermekorvosi in­tézmények száma, s általában is lényegesen bővült a körze­ti orvosi hálózat. Egy-egy körzetre 1960-ban még több mint háromezer, 1978-ban 2563, napjainkban pedig már csak 2500 lakos jut, ami to­vább javította az orvosi el­látás feltételeit. Az utóbbi öt évben 17 mil­liárd forintot fordítottak egészségügyi fejlesztésekre, hétmilliárdot felújításokra. Ebből létesült egyebek kö­zött a dél-pesti, a kerepes- tárcsái kórház, létrehoztak vagy bővítettek más gyógy­intézeteket, szociális otthono­kat, bölcsődéket. Kiépült aZ intenzív osztályok hálózata. Összesen 11 300-zal gyarapo­dott a kórházi ágyak száma. A művelődésre szánt ösz- szegek legnagyobb részét, mintegy háromnegyedét az oktatási intézmények bővíté­sére, korszerűsítésére fordí­tották. Az utóbbi öt év so­rán újabb 106 000 gyermek számára teremtettek óvodai helyet. Az általános iskolások számára újabb 6200 tanterem létesült A felsőoktatás in­tézményhálózatának bővülé­sét is számos új. létesítmény jelzi, közöttük a győri táv­közlési' műszaki főiskola és a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem sokemeletes el­méleti tömbje. A szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem a biológiai kutatásoknak helyet adó épülettel gazdago­dott. Nyolcszáz személyes kol­légiumot vehettek birtokukba a budapesti műszaki egyetem hallgatói, s új diákotthon lé­tesült az ELTE, valamint több pedagógiai főiskola ta­nulói részére is. MÜZEUM SALGÓTARJÁNBAN A viszonylag szűkös beru­házási lehetőségek ellenére kulturális és művészeti éle­tünk is korszerű intézmé­nyekkel gyarapodott. A Bu­davári Palota nagyszabású rekonstrukciójának fontos ál­lomásaként nyitotta meg ka­puját a Várszínház, amely­ben a Népszínház társulata talált otthont. A felszabadu­lás óta először épült új szín­ház és múzeum Magyaror­szágon: a legkorszerűbb tech­nikai berendezésekkel felsze­relt győri Kisfaludy Színhá­zat 1978-ban, a salgótarjáni munkásmozgalmi múzeumot pedig az idén adták át a kö­zönségnek. Az idén készültei Budapest reprezentatív 'kul­turális centruma, a Vigadó, ugyancsak a művelődés szol­gálatába állították a felújí­tott óbudai Zichy-kastélyt, ahol kiállításokat és koncer­teket rendeznek. Az elmúlt öt évben Debrecenben, Szol­nokon és Szombathelyen me­gyei művelődési központ épült, Nagykanizsán, Vácott, Gyöngyösön, Dombóváron, valamint Diósgyőrben is új létesítményben kezdhették meg munkájukat a közműve­lődés szakemberei. Az or­szágban számtalan egyéb lé­tesítmény is felépült korsze­rűsödött, amely az egész la­kosságot szolgálja. (MTI) Politikai eseménykrinika (Folytatás az 1. oldalról) lönösen a KGST-tagországok gazdasági integrációjára tá­maszkodva váljék hatéko­nyabbá a gazdasági munka, álljon helyre és szilárduljon meg a népgazdasági egyen­súly. A tervtörvény előirá­nyozza, hogy meg kell őriz­ni, az életszínvonal terén el­ért eredményeket és javulja­nak a lakosság életkörülmé­nyei. A törvényhozás kollektív döntését megelőzte —, mint közös tervezőmunka, kollek­tív gondolkodás — a VI. öt­éves terv irányelveinek, ter­vezetének társadalmi vitája. A Minisztertanács 11 társa­dalmi, tudományos szerv ve­zető testületéitől kért, s ka­pott véleményt, jól haszno­sítható javaslatokat, felhasz­nálható ötleteket. Az össz­népi gondolkodás módszere bevált, a lehetőség szerinti legátfogóbb fórumokon be­széltek jövőnkről: szakem­berek, műszakiak, közgazdá­szok, mezőgazdaságban dol­gozók, szövetkezetiek for­málták közösen számokba öntött jövőnket. ruár 12-én a Vígszínházban tartottak ünnepi megemléke­zést. Ugyancsak 35 éves volt az idéni a Magyar—Szovjet Baráti 1 Társaság, amelynek elődje, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság 1945. jú­nius 9-én alakult meg, s erről ünnepi ülésen emlékeztek meg az Orszégházban. Kül­kapcsolataink Külkapcsolataink sokszálú alakulását tanúsítják a ma­gyar vezetők külföldi hivata­los útjai, illetve számos kül­földi politikus látogatása ha­zánkban. Kádár János párt- és kormányküldöttség élén részt vett a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testüle­tének ülésén Varsóban, a tag­államok párt- és állami veze­tőinek találkozóján Moszkvá­ban, a Krímben találkozott Leonyld Brezsnyevvel, cseh­szlovákiai munkalátogatásán Pozsonyban járt, párt- és ál­lami küldöttséget vezetett Belgrádba Joszip Broz Tito temetésén. Látogatásai erősí­tették nemzetközi kapcsolata­inkat, csakúgy, mint Losorv- czi Pál útja négy afrikai or­szágban, Etiópiában, Tanzá­niában, Mozambikban . és Zambiában, illetve tárgyalá­sai — átutazóban — Cipru­son, a Jemeni NDK-ban, Ni­gériában és Algériában. Lá­zár György részt vett a KGST XXIV. ülésszakán, s az oszt­rák szövetségi kancellár meg­hívására nem hivatalos láto­gatást tett Ausztriában. Púja Frigyes külügyminiszter idei utazásainak, megbeszéléseinek színhelyei, időrendben: Japán, Fülöp-szigetek, India, a Szov­jetunió, Ausztria, Svájc, Len­gyelország, az NSZK. New Yörkban az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszaka, Jugoszlávia, az NDK. Vendégünk volt Daniel N. Lisulo, a Zambiai Köztársa­ság miniszterelnöke, Vészeli n Gyuranovics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság szövetségi végrehajtó ta­nácsának elnöke, Heng Sam- rin, Kambodzsa Megmentésé­nek Nemzeti Egységfrontja és a kambodzsai népi forradal­mi tanács elnöke. Tárgyaláso­kat folytatott Budapesten a bolgár, a vietnami, a francia, a brit, a kongói és a Sri Lan- ka-i külügyminiszter. Továb­bi két külügyi hír: a Magyar Népköztársaság áprilisban el­ismerte a Zimbabwe Köztár­saságot és kifejezte készségét a diplomáciai kapcsolatok fel­vételére; ami ez év végén meg is történt. Hazánk és a Bostwana Köztársaság között pedig .megállapodás jött lét­re. hogy nagvkövetl szí T en diplomáciai kapcsolatot léte­sítenek. Országhatárokon átívelő esemény volt, hogy május 26- án — moszkvai idő szerint 21 óra 20., budapesti idő szerint 20 óra 20 perckor — a Szojuz—30 űrhajó fedélze­tén kijutott a világűrbe az első magyar kozmonauta: Farkas Bertalan kutatóűrha­jós Valerij Kubászov pa­rancsnokkal, a Szovjetunió kétszeres hősével, űrhajós­pilótájával végrehajtotta az első szovjet—magyar közös űrrepülést. Két új minisztérium Az Elnöki Tanács törvény­erejű rendelettel két új mi­nisztériumot hozott létre, ko­rábbi öt helyébe: a Művelő­dési Minisztérium, a Kultu­rális és az Oktatási Minisz­térium feladatait vette át, az Ipari Minisztérium pedig 1981. január 1-től a Kohó-, és Gépipari, a Könnyűipari és a Nehézipari Minisztéri­um helyébe lép. Módosítot­ta az Elnöki Tanács a bá­nyászatról, valamint a vil­lamos energiáról szóló tör­vényt: a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabá­lyok vonatkoznak ezután azokra az esetekre, amikor a bányászat, vagy az energia- továbbító berendezések el­helyezése használati jogok korlátozásával jár. Törvény- erejű rendelet született a jelenleginél korszerűbb — a hatékonyabb jövedelem­szabályozást jobban szolgá­ló, a termelést leginkább be­folyásoló 1 érmészci tényező­kön alapuló — mezőgazda­sági földértékelés bevezeté­sére, 1981-től. A Minisztertanács egyebek között határozatot hozott a jogi túlszabályozás vissza­szorítására. Űjra szabályoz­ta, tovább korlátozta a közü­leti gépkocsik használatát. Rendeletileg bevezette a gazdálkodó szervekre vonat­kozó energiagazdálkodási bírság rendszerét. Fölemelte a három- és többgyermekes családok, valamint a két gyermeket egyedül nevelőszü­lők családi pótlékát, beve­zette a speciális gépjármű­vel rendelkező mozgássé­rültek benzínköltségeihez való hozzájárulást. Módosí­totta a nyugdíjrendeletet, jó­váhagyta a bértarifarendszer módosítását. Fontos közéleti esemény­ként került sor decemberben a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusára, ahol öt év munkájáról vontak mérleget, határozatot hoztak a szakszervezeti mozgalom további tennivalóiról. Kife­jezték az egyetértést a párt- kongresszuson kitűzött cé­lokkal és feladatokkal, ame­lyek híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A magyar szakszervezeti moz­galom valóban elfoglalta helyét a társadalomban, s önállóan végzi sajátos fel­adatait, érdekképviseleti, ér­dekvédelmi és gazdaságse- gitő tevékenységét. Az év kiemelkedő eseménye volt hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója, amelyet országszerte méltóan ünne­pelt a városok és falvak la­kossága. Budapesten, az Er­kel Színházban rendezett díszünnepségen országunk vezetőinek jelenlétében Lo- sonczi Pál mondott ünnepi beszédet, a felvonulási téren pedig fegyveres erőink — a magyar .néphadsereg, a határ­őrség és a munkásőrség — egységei díszszemlével, a leg­modernebb földi és légi hadi- technika bemutatásával, fia­talok sokasága látványos fel­vonulással köszöntötték ápri­lis 4-ét. A főváros 35 évvel ezelőtti felszabadulásától feb­utakon IBUSZ-szal! Nyár '81 Küíönvonaf Salgótarjánból Lvov—Leningrád— Moszkva (IBUSZ-kedvezménnyel) 1981. november Részvételi díj: 5700 Ft. A béke és barátság különvonat 1981-ben huszadszor indul a Szovjetunióba Nógrád megyei utasokkal. A várható nagy érdeklődésre való tekintettel a Jelentkezési sor­rend alapján vesszük fel az utasokat a névsorba. Jelentkezés az IBUSZ salgótarjáni és balassagyarmati irodáiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom