Nógrád. 1980. december (36. évfolyam. 282-305. szám)
1980-12-29 / 303. szám
PONTOSAN, merf veszélyes! A szakmai oktatás korszerű feltételeit kielégítő tanműhelyt hoztak létre az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatóság szakmunkás- tanulóinak, ahol heti három alkalommal ismerkedhetnek a diákok a villamos iparági feladatokkal. Erősáramúhálózai-szerelő- ket képeznek a megyeszékhelyen. Végbizonyítványuk átvétele után Nógrád szakembereinek számát gyarapítják. Huszonnégy fiatal {első és másodévesek) tanulja a villamosmérést, a hálózatkarbantartást, az elektromos berendezések kezelését. Nágel Péter, Nagy Ferenc és társaik műhelyszerű körülmények között a gyakorlatban használatos készülékekkel ismerkednek. Szakoktatójuk, Juhász István irányításával olyan szakmai jártasságot szereznek a fiatalok, hogy majdan a kirendeltségeken külön’ ő feladatokat kapva, gyakorlott szakemberként lássák el me újukat, ne kelljen bizonytalankodniuk a veszélyes munka- terufetexen. -r kulcsár józsef képbeszámolója — XXXVI ÉVF.. 303. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1980. DECEMBER 29., HÉTFŐ Ä műszaki fejlesztés meggyorsításáért Szekér Gyula, az Országos Műszaki Fejlesziési Bizottság elnökének nyilatkozata Hazánkban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Minisztertanács véleményező, tanácsadó és bizonyos esetekben irányító szerveként a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel együttműködve vesz részt a műszaki fejlesztéspolitika kialakításában, kutatási és fejlesztési tervek kidolgozásában, összehangolásában és végrehajtásában. Az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelvei, és az azt követő állami határozatok nyomán az OMFB korábbi feladatai több vonatkozásban bővültek. Erről a tevékenységről Szekér Gyula, az OMFB elnöke tájékoztatta Megyesi Gusztávot, az MTI munkatársát, olyan időszakban amikor a műszaki fejlesztésre, és az azt megalapozó kutatásokra az elkövetkező évek gazdasági feladatainak megoldása érdekében a korábbiaknál sokkal nagyobb szerep vár. — A tudomány és a tech- zetben az OMFB szerepe, fe- nika gyorsuló fejlődése, tér- lelőssége is szükségszerűen melőerővé válása a világ megnő. Annál is inkább, mert minden ipari országában ref- az OMFB bizonyos mérté- lektorfénybe helyezve a műszaki fejlesztést. Ez a folyamat nem újkeletű. Jellemző, hogy a különféle kutatási és fejlesztési tevékenységek összefogására, a technológiai és ezen keresztül a gazdasági fejlődés jövőjének felvázolására nemcsak a tervgazdálkodást folytató szQcialista országokban, de a tőkésállamokban is sorra alakultak az elmúlt két évtizedben az OMFB-hez hasonló feladatokat ellátó intézmények, központok. A műszaki fejlesztés különösen fonto?. ■ napjaink-baRj amikor a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében mérsékeljük a gazdasági növekedés ütemét. Alacsonyabb növekedési ütem mellett még határozottabban lép fel a szellemi erőforrások összpontosításának igénye. A mérsékelt gazdasági növekedés ugyanakkor kényszerít is a műszaki fejlesztés gyorsítására, mert kisebb társadalmi ráfordítással kell műszakilag, gazdaságilag értékesebb terméket előállítani. ,Ez az igény kizárólag a korszerűbb, termelékenyebb technológiával elégíthető ki. Már ebből is következik, hogy több figyelmet, szellemi energiát lehet és kell is a műszaki kutatásra, fejlesztésre fordítani. Nemcsak Japán, az NSZK, Svájc példája, de az iparilag közepesen fejlett országok egész sorának gyakorlata is ezt igazolja. — Igen fontós, hogy a kutató-fejlesztő tevékenységben megfelelő súlypontokat képezzünk, • ésszerű szelekciót hajtsunk végre a fejlesztési feladatok között. Ebben a társadalmi-gazdasági helykig befolyásolni tudja a vállalatok, kutató-fejlesztő intézmények tevékenységét, a központi forrásokból rendelkezésre álló pénzügyi alap segítségével. Az OMFB Idén csaknem 1,8 milliárd forinttal járult hozzá a vállalatoknál, intézeteknél folyó kutató-fejlesztő tevékenységhez. Jelentős segítséget nyújtottunk például a gyógyszer- iparnak az új készítmények gyakorlati megvalósításához nélkülözhetetlen preklinikai és klinikofarmakológiai hálózat kialakításához, illetve fejlesztéséhez. E hálózat korszerűsége a gyógyszeripar (Folytatás a 2. oldalon.) javult az ellátás Az utolsó hónap adatainak hiányában is megállapítható, hogy a belkereskedelem összességében teljesítette a népgazdaság ötödik ötéves tervében meghatározott fő feladatát: több és jobb közszükségleti cikkekkel látta el a lakosságot. Az utolsó két évben is megfelelt a köve-* telménynek, vagyis tartotta, ahol lehetett javította, az ellátás színvonalát. A társtárcákkal közös erőfeszítések] --, valamint olyan központi intézkedések, mint a termelés bővítése, átcsoportosítása, az import növelése — eredményeként kedvezően változott az ellátás helyzete, a kereslet és a kínálat közelített egymáshoz. Az előzetes számítások szerint a kiskereskedelem áruforgalma, folyó áron, az 1975. évi 218,4 milliárd forintról 1980-ra mintegy 346 milliárd forintra emelkedett, öt év alatt összesen 1,648,8 milliárd forintot tett ki. Módosították a nyugdíj- rendeletet A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács legutóbbi ülésén foglalkozott az Igazságügyi és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a Szak- szervezetek Országos Tanácsa által együttesen beterjesztett, tt nyugdíjrendelet módosítására tett javaslattal. Ennek alapján megváltozik az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő, a minimum 10 év szolgálati időt előíró rendelkezés további fenntartása ugyanis már nem indokolt. A munkaképes korú férfiak körében már régóta megvalósult a teljes foglalkoztatottság, a nők túlnyomó része is bekapcsolódott a társadalmilag szervezett munkába —, így megvan a reális lehetősége annak, vhogy a munkaképes lakosság a nyugdíjkorhatár eléréséig tíz évet jóval meghaladó szolgálati időt szerezzen. Ezt igazolja az is, hogy az utóbbi években jelentősen csökkent azoknak a száma, akik 20 évnél rö- videbb szolgálati idővel mennek nyugdíjba. Ez a tendencia a jövőben még tovább erősödik. Mindez indokolja 1981-től az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati idő 20 évre növelését. Annak érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe azok a nyugdíjba menők, akik a következő években nem szerzik meg a 20 éves szolgálati időt, a rendelet lehetővé teszi, hogy 1990. december 31-ig mindazok, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, 20 évnél kevesebb, de legalább 10 év szolgálati idő alapján is nyugdíjba mehessenek. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati idő felemelése nem érinti a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot. Az utóbbi 5 évben végzett rendszeres vizsgálatok eredményei felhívták a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjazást közvetlenül megelőző időszakban indokolatlanul növekednek az előzetesen előírt követelmények teljesítéséhez nem kötött kifizetett jutalmak. Ez a gyakorlat ellentétes a szocialista bérezés elvével és az egyébként is jelentős nyugdíj költségek további indokolatlan növelését eredményezi. Az illetékes felügyeleti szervek törekvése, hogy e helytelen munkáltatói magatartás megszűnjék, nem vezetett eredményre, ezért szükségessé vált a jutalmak nyugdíjalapba történő beszámításának központi korlátozása. Ennek értelmében 1980. december 31- ét követően a nyugdíjalap kiszámításánál nem lehet figyelembe venni az éves keret 10 százalékát meghaladóan a jutalom címén kifizetett összegeket A kitüntetéssel járó jutalom, a bányászati hűségjutalom és a vezetők érdekeltségi rendszerében központilag szabályod zott, valamint a szocialista munkaversenyben elért eredmény elismeréseként kapott jutalom azonban nem esik korlátozás alá. Az 1980. december 31-ig kifizetett jutalmakat még korlátozás nélkül, teljes összegükben kell a nyugdíjalap kiszámításánál figyelembe venni. A különféle prémiumokat, mivel azok kitűzött feladatok teljesítéséhez kötődnek, a korlátozás nem érinti. A nem fizikai munkakörökben 1981. ianuár 1-től megszűnik a továbbdolgozás- ra ösztönző nyugdíjpótlék. Az intézkedést az indokolja, hogy a tapasztalatok szerint a továbbfoglalkoztatás ösztönzése nincs összhangban a tényleges munkaerő-szükséglettel. A nem fizikai, főként alkalmazotti és adminisztratív munkakörökben esetenként is túlfoglalkoztatás jelei mutatkoznak. Ilyen körülmények között az ösztönző pótlék fenntartása ezekben a foglalkozásokban nem indokolt. A mostani rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nincs, az 1980. december 31-ig ledolgozott időre járó pótlékot, vagy annak arányos részét, ha a to- vábbdolgozás egy évnél rö- videbb volt, mindenki megkapja. Irány az egyetem! FEB-tábor Salgótarjánban Fontos társadalmi- ügy, hogy a legtehetségesebb, leginkább rátermett fiatalok kerüljenek az egyetemekre, főiskolákra, belőlük legyen a jövő értelmisége. így van ez mindegyik területen: az orvosi egyetemektől a műszaki pályákon keresztül a humán értelmiségi hivatásokig, a közgazdászpályáig. Ennek érdekében tevékenykedik évek óta a felsőfokú oktatási intézményekre való felvételt elősegítő bizottság, a rövidített nevén egyre ismertebb FEB. a KISZ Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Művelődési Minisztérium közös szervezésében ennek elősegítésére többek között felkészítő táborokat is szerveznek, a téli és a tavaszi szünidő alatt Ezek résztvevői a hátrányos helyzetű fiatalok. A műszaki egyetemekre való felkészítést pár éve Nógrád megyében végzi a budapesti műszaki egyetem. Korábban volt ilyen Balassagyarmaton, most december 26-tól december 31-ig Salgótarján ad helyet a tábornak. A budapesti műszaki egyetem KISZ-bizottsága patroná- lásában folyik a felkészítés, a diákok a Stromfeld Aurél középiskolás fiúkollégiumban kaptak szállást. Nyolcvan fő, harmadik-negyedik osztályos középiskolás tanul és művelődik itt az egyetem hallgatói és fiatal oktatói irányításával. Közülük tízen megyénk középfokú iskoláinak diákjai — így nemcsak vendéglátója Nógrád ennek a hasznos, dicséretes kezdeményezésnek, de innen is juthatnak egyetemre, lehetnek mérnökök a fiatalok. Naponta hat órán keresztül folyik a tanulás, szaktárgyi felkészültségüket segítve — emellett a lányok és fiúk (utóbbiak többségben) megismerkedhetnek a megye- székhely kulturális életével is, esténként programokat szerveznek számukra. A budapesti műszaki egyetemen kívül más testvérintézményei szintén szerveztek hasonló FEB-táborokat, egyéb műszaki pályákra. Országszerte (megyénkből) 40 fiatal vesz részt ilyeneken. Tartalmas munkát, erőgyűjtést és jó programokat kívánunk a táborlakóknak! Módosították azok keresetének felső határát is, akik: nyugdíjuk mellett megbízásból (tehát nem munkaviszonyban) vállalnak munkát, vagy tevékenységükért valamilyen díjazásban, tiszteletdíjban részesülnek. Eddig az ilyen jellegű munkáért az elérhető éves kereset maximális összege 12 ezer forint volt. 1981. január 1-től egységesen 30 ezer forint a nyugdíj mellett elérhető, korlátozás alá nem eső kereset felső határa. A nyugdíj és a kereset együttes ösz- szege azonban változatlanul nem haladhatja meg éves átlagban a havi 10 ezer forintot. Mindezekkel egyidejűleg egyszerűsítették az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség miatt a dolgozót megillető kártérítéssel kapcsolatos eljárásokat. Az új szabályozás lényege, hogy a jelenlegi kettős juttatás (táppénz plusz a' táppénz és az átlag- kereset közötti különbség) helyett a dolgozó táppénzként megkapja a teljes keresetét. (MTI)
